Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-23 / 47. szám
Békés 1913 november 23 másán vannak díjazva, pedig aligha végeznek csekélyebb munkát, mint a felülvizsgálást végző alpolgármesterek, kik a 16 ügyosztály- vezető tanácsnokot ellenőrzik csupán. A vidéki városok azonban ne ebben vegyenek példát a fővárostól, hanem abban, hogy saját édes közérdekeiket hasonlólag támogatni próbálják meg szintén. Szerezzenek barátokat saját maguknak az egész országban! A niuükűsbizíosito pénztár székház». Lapunk közelmúlt számában részletesen tájékoztattuk olvasóinkat a m- kir. állami munkás- biztositási hivatalnak a gyulai kerületi munkás- biztositó pénztár székhelyének megállapítása tárgyában hozott határozatáról. A pénztár vezetősége a kérdés végleges tisztázása után a már régebben felszínen levő, de a békéscsabai érdekeltség közbevetett székhely akciója folytán szünetelő székház építési tervet ismét a szőnyegre hozta s a folyó hó 16-án megtartott igazgatósági ülés már érdemlegesen foglalkozott ezen, a pénztári érdekeltségnek nagyfontosságu kérdésével. Az igazgatósági ülésen az elnökség javaslata került tárgyalás alá s az határozattá is emeltetett. A határozat szerint egybehívandó rendkívüli közgyűlés elé terjesztetik az igazgatóság azon határozati javaslata, hogy a város által adományozandó telekre felépít az országos munkásbiztositó pénztár egy, a gyulai kerületi pénztár hivatali és rendelőintézeti helyiségének befogadására alkalmas épületet körülbelül 80—85 ezer korona költségen. Minthogy a pénztár vezetősége gondoskodott arról, hogy e határozat meghozatalánál a szükséges alakiságok betartassanak s az előfeltételek is biztosítva vannak a pénztár felettes hatóságai részéről, bizton reméljük, hogy városunknak eme fontos szociális intézménye, székházénak megalkotásával is lópésről-lépésre halad hivatásának teljesítése felé. A 16-iki igazgatósági ülés különben a megszokott tárgyilagosság keretében folt le. Tímár Endre békéscsabai ipartestületi elnök, igazgató- sági tag a javaslatnak a napirendről leendő levételét javasolta azért, hogy az állami hivatal ismert határozata ellen az érdekeltek panasszal fordultak a kereskedelmi miniszterhez. Az igazgatóság azonban ezzel szemben az elnökség határozati javaslatát fogadta el s azt az egybehívandó közgyűlésnek is elfogadásra ajánlja. E helyen kell megemlitenünk, hogy figyelemmel kísérve ezen„ intézménynek a székhely megállapítása körül kifejlődött békéscsabai mozgalmat, csodálkozásunknak adtunk kifejezést akkor, midőn a Békésmegyei Közlöny, békéscsabai laptársunk folyó hó 9-én megjelent számában azon állítására, hogy a békéscsabai ipartestület elöljáróságának a közel múltban megtartott ülésén a pénztár ellen elhangzott támadások, hogy tudniillik „a pénztár állandóan deficittel küzd, annak dacára, hogy a munkaadókat és munkásokat sarcolja“, meg nem cáfoltattak, sem más irányú intézkedés folyamatba nem tétetett. És hogy ezek az állítólagos kifogások azért állanak fenn, mert amiatt, hogy a székhely Gyulán van, sok az adminisztrációnális költség. A 16-iki ülés lefolyása ezen kérdést is tisztázta. Ugyanis Dundler Károly pénztári elnök kérdést intézett a jelen volt Tímár Endre igazgatósági taghoz, úgyis mint a békéscsabai ipartestület elnökéhez, hogy nyilatkozzék, vájjon a Bókósmegyei Közlöny“ hivatkozott számában megjelent közleményben foglalt állítólagos kijelentései födik-e a valóságot ? Tímár Endre igazgatósági tag a fölvetett kérdésre készséggel, és a leghatározottabban becsületére jelentette ki, hogy az idézett hírlapi tudósítás, melyben foglaltak neki imputáltattak, nem födi a tényeket s ő ilyen kifejezéseket nem használt. Egészen természetesnek találjuk ezen nyilvánvaló cáfolattal szemben, hogy laptársunk „autentikus“ híradásával a pénztár vezetősége behatóbban foglalkozni nem kiván. Mindezekből látjuk, hogy az az áldatlan harc, mely a székhely kói’dósóvel kapcsolatban a békéscsabaiak részéről megindittatott, az állami hivatal azon határozatával, mely szerint a pénztár székhelyéül végérvényesen városunkat jelölte meg, elülő félben van és ennek tudatában a pénztár vezetősége kötelességét teljesíti akkor, midőn ezen helyi és emberi szenvedélyeket kiváltó mozgalmakon felülemelkedve, a beteg munkások egészségének minél szélesebb mederben való ápolása érdekében szociális intézményünket a lehető teljes működésbe hozni szándékozik. A pénztár igazgatósága a közgyűlés egyba- hivását s idejének megállapítását az elnökségre bízta. Értesülésünk szerint az elnökség a közgyűlés egybehivását megelőzően az országos munkáspénztár vezetőségével fog tárgyalásokat folytatni, a még elozően függőben maradt részletkérdések tisztázása ügyében. Taxiügy. Közművelődési előadás. A főgimnáziumban ma délután fél hat órakor kísérleti előadás lesz. Schreiber Ottó főgimn. tanár a mai előadásával fejezi be három előadásra beosztott sorozatos előadását az elektromosságról és a kapcsolatos modern technikai vívmányokról. A mai előadás középpontját tulajdonképen a drótnélküli telegráfia és telefonia ismertetése képezi. Belépő-dij személyenkint 40 fill. Adomány. Néhai gróf Csáky Albin, a kiváló volt államférfiu, Szarvas község díszpolgára és volt országgyűlési képviselője az ottani községi óvodák részére végrendeletileg 2000 koronát hagyományozott. A község hálás köszönetét fejezte ki az özvegy előtt a nemeslelkü adományért. Kanyaró járvány. A vármegye alispánja a Szeghalom községben nagy mérvben fellépett kanyaró járvány miatt a szeghalmi összes óvodákat és e!emi iskolákat bezáratta. Tanitói személyváitozás. Bunyik József end- rődi róm. kath. el. iskolai tanító Tápéra távozván, jelen állásáról f. hó 15-én lemondott. Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a békési községi óvoda részére 100 korona, a nagyszénási áll. el. iskola részére 100 korona, a békéssámsoni állami elemi iskola részére 256 korona, a szarvasi állami elemi leányiskola részére pedig 180 korona költségvetési államsegélyt engedélyezett. Áthelyezés. A közoktatásügyi miniszter Lacza Béla gyulai tanfelügyelőségi tollnokot jelen minőségben'Bars vármegye tanfelügyelőségéhez helyezte át. A szarvasi főgimnázium felügyelője. A Haviár Dániel lemondása folytán megüresedett szarvasi főgimnázium felügyelő bizottságának elnöki állására, f. hó 15-ig nyújtották be szavazataikat az egyházközségek Szerdán bontották föl a szavazatokat s ugyanekkor számlálták azokat össze. A legtöbb szavazatot báró Solymosy Lajos kapta s igy ő lett a szarvasi főgimnázium uj felügyelő bizottsági elnöke. 6893 — 1913. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1913. évre előirt L, Il-od osztályú kereseti adó pótkivetési lajstrom a m. kir. pénzügy igazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. 5. §-a értelmében november hó 22-től november hó 30 ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik." Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1913 november hó 20, 517 1—1 Szikes György, adóügyi tanácsnok. Amerre a szem Iái k'órny'ós-k'órül széjjel Délibábos rónán pusztaságba vész el. Ahol ember él ott, magyar ize-vére, Senki szülöttével hej dehogy cserélne. Ma a délibábot mind ritkábban nézem, Nagy világnak árja elkapott már régen. Jönnek, mennek, múlnak egyhangún az évek — Megpihenni egyszer ügy is oda térek. Keblovszky-Mayer Lajos. Művész-hangverseny Szarvason A „Gróf Bolza Pálné Leányegyesület“ művész- estéjét Szarvason folyó évi november hó 15-én az Árpád-szálloda nagytermében, előkelő, nagy közönség jelenlétében tartotta meg. A fényesen sikerült müvészest Szarvas társadalmi és kulturális életében olyan jelentőségteljes esemény, mely ennek az eldugott kis vidéki városnak méltán képezheti büszkeségét. A leányegyesületnek már alapszabályai is úgy intézkednek, hogy minden évben egy nagyobb szabású müvészestét vagy irodalmi délutánt rendez az intézmény vezetősége, midőn alkalma nyilik Szarvas előkelő társadalmának arra, hogy kiváló íróink és művészeink előadásaiban gyönyörködjék. Ez a cél vezette az intézmény nemesen érző védnökét és derék vezetőségét a mai magyar müvészest rendezése által. Hogy azonban ilyen várakozáson felül álló, legkiválóbb magyar művészeink által — Ízlésesen összeállított műsor keretében volt ez a hangverseny megtartható: az legfőkép Léderer Rudolf békésszentandrási nagybirtokosnak köszönhető, aki mint maga is elsőrangú zenevirtuóz, a művészeknek megnyerésében, teljes odaadással fáradozott. Szarvas és vidéke előkelő társadalmát láttuk az Árpád-szálloda nagytermében összejőve. A művészi Ízléssel összeállított magyar hangverseny műsorát, nagy és díszes közönség jelenlétében Szendy Árpád és dr. Hubay Jenő tanárok nyitották meg, Goldmark Károly : Suit-jének magas művészi tökéletességű előadásával. Majd Zsámboky Miklós, világhírű mesterének, Popper Dávidnak: a) Nocturne, b) Tarantella cimü szerzeményeit adta elő gordonkán. A fiatal művész igazolta, hogy nagy mesterének méltó tanítványa. Szépen iskolázott hang, magas művészi Ízlés és elragadó báj jellemezték dr. Hubay Jenőné Cebrián Róza grófnő énekszámait. Buttykay : „Kérdés“, Aggházy: „Én neked mégse mondhatom“, Mihalovich: „Liliomszál“ és férje: „Oh már oly későn“, „Miatyánk“, „Ugy-e Jani“ cimü szerzeményeinek kedves előadásával rendkívül hatást keltett. Fokozta a hatást azon körülmény, hogy az egyes énekszámokat férje, dr. Hubay Jenő zongorán kisérte. Sőt: „Ugy-e Jani“ cimü énekszámot zongorán : Szendy Árpád és hegedűn : Hubay Jenő kisérték s ez az énekelőadás báját, szépségét emelte. Közben Szendy Árpád Liszt Ferenc hatalmas Balladáját, dr. Hubay Jenő Szondy Árpádnak: Aria G. dur és saját magának : Mazurka D. mól, Csárdajelenet H. cimü szerzeményeit adták elő. A két hatalmas alkotó és oktató művész fényesen igazolta, hogy az előadó művészetnek is óriás magas fokán állanak. A műsor befejező pontjával: Chovan Kálmán : „Magyar tánczok“ cimü szerzeményének előadásával Szendy Árpád és Hegyi Emánuel tanárok frenetikus hatást értek el A fényesen sikerült magyar müvészestnek nemcsak erkölcsi, de anyagi eredménye is minden várakozást felülmúlt. Több, mint 700 korona tiszta hasznot jövedelmezett a leányegyesületnek. Azon nem méltányolható tény által, hogy kiváló művészeink csak szivességből működtek közre a hangversenyen, nemcsak a kultúra, hanem a jótékonyság oltárán is olyan áldozatot hoztak, mely érdemessé teszi őket, hogy a leányegyesület igaz hálával vegye körül neveiket. De elismeréssel adózhat maga Szarvas társadalma is nagy művészeinknek azért, hogy egy olyan művészi hangverseny élvezetében részesítették, mely alig is volna egyebütt megvalósítható; és még azért is, mert ezzel, azt az eldugott kis vidéki várost, ilyen módon nagy lépéssel vitték előre — a világkultúra felé.
