Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-16 / 46. szám
st <» l* é s 1913 november 16. előadásból az elektromosság miben állását s az előadó tanár iránt zajos tapsokkal rótta le hálás elismerését. Ezúttal ismét kénytelenek vagyunk megrovás tárgyává tenni a közönség nemtörődömségét, hogy nem honorálja a tanári kar önzetlen fáradozását és az ilyen élvezetes előadásokat csak feltűnő csekély számban keresi fel. A mai előadáson különösen az elektromos gépek, az elektromos munkaátvitel és az elektromos világítás ismertetése kerül sorra. Belépődíj személyenkint 40 fillér. Szabadságolás. A nagyváradi egyházmegyei főhatóság Metzly Emiliána gyulai irgalmas nővér tanítónő részére egy évi, Niedermayer Béla gyulai r. kath. elemi iskolai tanító részére pedig fél évi szabadságot engedélyezett. Metzly Emiliána helyettesítésével egyidejűleg Keresztes)’ Izabella tanítónő bízatott meg. Tanítónői szemelyvá tozás. A gyulai Józsefvárosi r. kath. elemi iskolától eltávozott. Müllner Irma tanítónő helyére Szekeres Jolán tanítónő alkalmaztatott. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Cseh István burzsuki (Hunyadmegye) és Jancsi János gyula—farkashalomi áll. el. iskolai tanítókat kölcsönösen áthelyezte. A békési községi polgári leányiskolánál szervezett 5-ik tanerő szervezéséhez a vallás- és köz- oktatásügyi minister hozzájárulván, a fizetést kiegészítő államsegélyt kilátásba helyezte azzal a feltétellel, hogy a község ennek az állásnak mindenkori fizetését 50% erejéig tartozik viselni, úgyszintén a község terhe a lakásbér és az ötödéves pótlék. Végül kikötötte a minister azt is, hogy a szóban levő tanítói állás egy évig segédtanerővel töltendő be. Békés községnek azt a kérvényét is leküldte a minister, amelyben a kérdéses polgári iskola építési céljaira 150000 korona államsegélyt kér. A minister kijelenti, hogy ebben a kérdésben a tárgyalásokat csak az esetben kezdi meg, ha a kérdéses összeg mint tör- lesztéses kölcsön vétetik fel, amely esetben hajlandó lesz — a tárgyalások eredményéhez képest — az évi törlesztés bizonyos kisebb hányadát elvállalni. Egyben elrendelte, hogy a kérvény a község költség- vetésével, a polgári iskola költségvetésével, valamint a községi vagyonleltárral felszereltessék. Hírek. Az ev. püspök Orosházán. Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök dr. Zsigmondy Jenő egyházkerületi felügyelő kíséretében november hó 28-án Orosházára érkezik, ahol egyházlátogatást végez. A püspök 30-án Pusztaföldvárra megy, ahol az uj ág. h. ev. templomot fogja felavatni. A főispán beteg. Kéry Gyula, vármegyénk köz- tiszteletben álló főispánja egy súlyos esés következtében erős zuzódasokat szenvedett és kedd reggel óta ágyát őrzi. Napokon át igen kínos fájdalmai voltak, amelyek azonban a tegnapi napon szerencsére enyhültek. A főispán betegsége őszinte részvétet kelt nemcsak Gyulán és a vármegyében, hanem a fővárosban is, ahonnan a kormány tagjai s a politika előkelőségei, köztük gróf Khuen Héder- váry Károly táviratilag érdeklődtek hogyléte felől. A főispán, különben mint örömmel közölhetjük, tegnap óta jobban érzi magát, de látogatásokat orvosi tilalom folytán egyelőre még nem fogadhat. Lukács György — delegatus. A delegáció ez évben Bécsben tartja üléseit. A delegációban ezúttal részt vesznek az ellenzékiek kijelölt tagjai is, számszerint nyolcán.; ugyanennyivel kevesbe- dett tehát a nemzeti munkapárt delegátus tagjainak száma is. Ennek folyománya, hogy nyolc számottevő, neves tagja részesült kényszerű mellőzésben. A képviselőház pénteken tartott ülésében választotta meg a delegátusokat, akikre titkos szavazás utján 178 szavazólap adatott le. Lukáes György, Gyula városa orsz. képviselője az Összes 178 szavazattal megválasztatott. A bókósmegyei képviselők közül megválasztatott még Zsilinszky Mihály szarvasi képviselő is, kire 174 szavazat esett. Kinevezés. Kéry Gyula főispán, dr. Eisler Vilmos gyomai járási orvost, tiszteletbeli főorvossá nevezte ki, méltányolván azon érdemeket, amelyeket nevezett számos évi járásorvosi működése alatt a közegészségügy terén szerzett. Megkapják a gyulai tisztviselők a lakbérkülön- bozetet. Amikor az 1908. évi költségvetés keretében a törvényhozás a tisztviselők lakbérét szabályozta, a kormányra bizta a tiszt viselői állomáshelyeknek lakbérosztályokba való beosztását, úgy hogy a lakbérosztályok tiz évről tíz évre allapitaudók meg. Az akkori Wekerle-kormány ki is bocsátotta az erre vonatkozó rendeletét, amelynek alapán a magasabb lakbérek 1908 október 1-től utaltattak ki. Azonban sok város és községben állomásozó tisztviselői kar fölszólalt a beosztás ellen, amiért állomáshelyüket a tényleg fizetett lakbérnél alacsonyabb osztályba sorozták. Ez utóbbiak között voltak a gyulai és békési állami és törvényhatósági tisztviselők is. A panaszok folytán megejtett vizsgálatok alapján megállapította a minisztérium, bogy az eredeti osztályba- rorozás téves alapokon történt, ezt az osztályba sorozást az 1911. évi III. lakbérnegyedtől kezdődő hatálylyal helyesbítette. így az eredetileg V. lakbérosztályba sorozott Gyula város a IV-ikbe, a VII. osztályba sorozott Békés község a VI. osztályba, vagyis mindkettő egy fokkal magasabba került. Ugyanilyen sérelme orvosoltatott akkor még más 52 helységnek is. Az érdekelt városok tisztviselői a kormány méltányos és igazságos intézkedését annak idején megelégedéssel fogadták ugyan, azonban nem hozhatott nekik megnyugvást az intézkedésnek ama sérelmes része, hogy a magasabb lakbért nem 1908 október 1-től, hanem csak a tévedés kiigazításától, vagyis 1911 julius hótól utalták ki részükre. így két vagyis a schmtzer egy a sculptorral: akkor ez az István schmtzer nem más, mint Widassy István. — íme egy magyar kőfaragó! A lőcsei Urbanovitz Márton síremlékén levő felirat szerint, neje, Margit, a lőcsei Szt. Jakabról nevezett egyház főoltára művészének, Pál sculptor- nak unokája volt. Ez a Pál sculptor valószínűleg egy azzal a Pál nevű lőcsei schnítzerrel, akitől Síanczel 'leophil képiró 1523-ban festéket vásárolt. A krakói származású Tamás képfaragó 1515-ben polgárjogot nyert Kassán. Weisz János, képfaragó, Kassán működik 1491 — 1521. években. Czebner János, egy-e János képfaragóval, ki az 1514—1516. években a városi közgyűlés tagja volt? 1521-iki adólajstromban még előfordul, 1524- ben már mint néhait emlitik. Wolfgangus bildenschnitzer 1524-ben tűnik fel. 1526—1534-ig a városi közgyűlés tagja, özvegyét Kis János ötvösmester vette feleségül* A felsőmagyarországi képfaragó-iskola a XVI-ik század végével elhanyatlott, mert a protestánssá lett Magyarországban hiányoztak a megrendelők. A Szepességben azonban a XVII-ik században másodszor is virágzott ez a művészet. A szepes- szombati róm. kath. templomban Gross Pál „bild- hauer“ 1688-ban a szárnyas oltár feliratán örökíti meg nevét. A strázsai róm. kath. templom domborművű úrvacsora felirata ez: Hoc opus fieri curavit honestus ac egregius vir d. Thomas ... A. D. 1668. 1560. előtt, vagyis az ardói templom elfoglalása előtt kilenc kőfaragót és két festőt ismerünk. Bizonyosan voltak többen is, kik ezeknél segédképen dolgoztak. Melyik készítette tehát az ardói szobrokat, ki tudja ? Elég az hozzá, hogy hárs* Mikalik József: Kassa város ötvösségének története 134. lap. fából vannak faragva, a faragás felseje gipszszel bevonva és úgy aranyozva. A templomok elfoglalása és a képek össze- rombolása nem mindenütt egy időben történt az országban ; volt tehát, ideje az ardói plébánosnak a templom mellett egy sírboltot építtetnie és a szobrokat oda rejteni. Okos számításra vall ezen tette, mert ha a templom alá építik a boltot, ott nem lettek volna olyan biztonságban, amennyiben köny- nyebben rá akadhattak volna. így az elrejtés idejétől fogva mindaddig, mig Danczky Gergely — bizonyosan a templom újraépítése, vagy nagyobbi- tása közben, amit ezután fogok tőle megkérdezni — a sírboltra rá nem akadt, tehát 300 esztendőn keresztül senki sem tudott a szobrokról. Korábbi archaeologusainknak ama véleményét, hogy Magyarországon nem virágzott a szobrászat, ezen szobrok is megdöntik. Megdöntik pedig azért, mert magyar szenteket ábrázolnak. Egyik Szent István királyt, a másik Szent Imre herceget, eredeti magyar öltözetben. Ez a két szobor 135 cm. nagy. A harmadik szobor Szent Gellért püspököt, püspöki süveggel, egyházi öltözetben. A negyedik — nézetem szerint — Szent Bélát, Szent Gellért vértanú társát, kurta egyházi ingben, hosszú stólávak és a keleti mise-köpenyben ábrázolja, fejét úgy tartja, amint egy magasabb helyen álló, prédikáló pap szokta, mikor t. i. a hallgatókra lenéz. Ez a két szobor kisebb a másik kettőnél és csak magas. Danczky megtartott még egy angyalt ábrázoló szobrot, mert a felesége nagyon szereti. ígéretet tett azonban, hogy halála után ez is a Békésvármegyei Múzeumba fog kerülni, mert végrendeletileg annak hagyja. A múzeumot gyarapították azóta Nagy P. Ferenc, a megyei közkórház elmeosztályának egyik ápolója, amint ő maga szives volt leirni a következő tárgyakkal: 2 darab 1760. és 1763. veret és számú krajcárral, 1816-ban vert krajcárral, 2 darab és háromnegyedévi lakbérkülönbözettel megrövidít- tettek többek között a gyulai és békési állami és törvényhatósági tisztviselők is- Több helyről kérvénnyel járultak a kormányhoz, hogy a különbözeteket a tiz éves ciklus elejétől folyósítsa, miután a miniszteri rendelet is megállapítja, hogy a tisztviselők rovására eső tévedést odafent követték el. Azonban a minisztériumok ezen kérelmeket sorra elutasították. Erre az illető városok tisztviselői a közigazgatási bírósághoz fordultak panasszal. Az ügy megjárta a hatásköri bíróságot is, amely megállapította a közigazgatási bíróság hatáskörét. Közel két évi hevertetés után most hozta meg a bíróság Wlassics Gyula elnöklésévei, Szinnyei Merse előadó referátuma alapján az első panaszok tárgyában elvi döntését, amely azonosságánál fogva úgy a gyulai, mint a békési tisztviselőkre nézve is érvénnyel bir. A közigazgatási bíróság ugyanis elmarasztalja a kormányt két és háromaegyed évi lakbérkülönbözet fizetésében, vagyis kötelezi az igazság-, pénz- és belügyminisztereket, hogy az alájuk tartozó nagykanizsai, székesfehérvári, illetve dunavecsei állami alkalmazottak iakbérdiffsrenciáját utólagosan utalványozzák ki, 1908. utolsó lakbérnegyedétől 1911. harmadik negyedéig terjedő időre. A jogászi elmeéllel kidolgozott alapos indokolás megállapítja, hogy a minisztérium a lakbérosztályokba való besorozást csak a törvényes fölhatalmazás korlátái szerint hajthatja végre. Téves adatok alapján történt, hogy alacsonyabb osztályba soroztak több állomáshelyet. A miniszteri felelősség szempontját nem érintve, ennek az a közjogi hatása van, hogy sérelem esett itt a kőzhivatulnokoknak egy fontos alanyi jogán. Ezt a sérelmet reparálni kell. A minisztérium ugyan helyreigazította a tévedést, de nem vonta le teljesen a helyesbítés törvényes következményeit. Mert a törvény szerint az osztályba sorozásnak tiz évi ciklusra kell hatályba lépnie. Ennélfogva a hivatalnok nem viselheti a kormány téves osztályba sorozásának hátrányait és nem lehet őket megfosztani egy magasabb lakbérösszegtől, amelyet már rég kiutaltak volna nekik, ha a lakbér szabályozásait mindjárt kezdetben helyesen viszik keresztül. A gyulai tisztviselők köre ez év júliusában adta be az összes állami hivatalok vezetői által aláirt kérelmét a pénzügyminisztériumhoz, a különbözetek folyósítása iránt, azonban arra még válasz nem érkezett. Elutasító valasz esetén szintén a közigazgatási bírósághoz fordultak volna panasszal. Azonban most már, az említett ítélet következtében arra nem lesz szükség, miután a minisztérium bizonyára eldöntöttnek tekinti az ügyet az összes sérelmet szenvedett városokra nézve és külön kérelem nélkül, általános rendelettel fogja a lakbér különbözeteket folyósítani. Hogy ez nem fog valami nagy gyorsasággal megtörténni, az bizonyos, s az érdekelt tisztviselőknek még hosszas türelmes várakozásra van szüksége, ha csak ki nem találnak valamelyes módot az utalványozás megsürgetésére. A gyulai tisztviselők közül azok, akik abban az időben a XI. fizetési osztályban 20, 1 drb 10, 4 drb 1 krajcárossal I. Ferenc József idejéből. 1 drb kovakövet, mely 5 méter mélységben fehér homok-rétegben találtatott egymagában. 1 bronzfokosnak élfelöli felével, melyet a Galbács- kertben talált. Világos bizonyítéka ez a félfokos annak, hogy a Galbács-kert halmai bronzkorszaki telepek. Gyarapította továbbá a múzeumot István András, kórházi pavillon-szolga 2 ezüst dénárral, Illich Mátyás kőműves-segéd szept. 21-én I-ső Lipót ezüst garasát; október 19-én Deim Gábor-Vince cipész, Kossuth Lajos születésének 100-ad évére vert érmét adta 1802—1902. felírással, továbbá egy 1782- ben vert félkrajcáros rézpénzt. — Vargha István cipész-segéd, kit a múlt év telén Trebinjébe vittek katonáskodni, szenvedéseinek közepette szintén megemlékezett a gyulai múzeumról és nem lévén tehetsége egyebet hozni, fogott 5 skorpiót, szeszbe fojtotta azokat s egy Montenegró hataráról szedett kővel együtt, mikor júniusban 3 hétre szabadságolták, haza hozta s az őrnek átadta. Én láttam a Gyulán lakó adományozók arcán azt a büszke örömet, hogy a muzeum tárgyainak gyarapításában közreműködhettek; olvasám Danczky Gergely levelében a „hopp!“ felkiáltást, mely bizonyára a legnagyobb odaadás jele; nem esem tehát afelől kétségbe, hogy a patriotizmussal telt keblű gyulaiak nemsokára úgy megtöltik a múzeumot, hogy az szűknek fog bizonyulni, annálinkább, mivel már most is homlokára lehet Íratni: rmegteltH Nincs is egyéb dolog már benne, mint korszerint osztályozni tárgyait, cédula-katalógussal ellátni azokat, azután ismertető, vezető-kalauzt szerkeszteni s a látogatók rendelkezésére bocsátani. A kor szerinti osztályozást eddigelé a szekrények hiánya miatt végrehajtani nem lehetett. Domonkos János muzeumSr.
