Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-09 / 45. szám

/

6

és ujesztendi ajándék árukban ijesztő mérvben csökken a forgalom. Tagadhatatlan, hogy ez a panasz nagyon is jogosult. Az évtizedekkel ezelőtt történt tömeges ajándékvásárlás már rég óta leapadt ; másrészről azonban bizonyos az is, hogy az erősen megcsappant forgalom dacára alig van még a legszükösebb viszonyok között élő családfő s családanya is, aki elmulaszthatná, hogy gyermekeinek, sőt úgy (közelebbi, mint távolabbi hozzátartozóinak, habár kisebb értékű ajándékkal is karácsony ünnepére örömet szerezzen.

Gróf Almásy Dénesné Károlyi Ella grófnőnek nemes szivéről, egyben szociális éizékéről tanúskodik, hogy mindezeket átérezvén, módot és alkalmat keres, hogy a karácsonyi vásár súlyos problémájának megoldását úgy a vásárló családoknak, mint az elárusító iparos- és kereskedőosztálynak megkönnyítse. Megkönnyítse pedig úgy, hogy a karácsonyi vásárból az eladó s vevőközönség előnyén kívül a közjótékonyságnak, nevezetesen az ő magas védnöksége alatt álló Fehérkereszt és Békésmegyei Patronage-Egyleteknek is legyen haszna s osztályrésze.

Eme probléma megoldhatása első impresszióra igen nehéznek látszik. A nemes grófnő invenciója s ideális lelkülete mellett is rendkívüli gyakorlati érzéke azonban teljesen alkalmas a problémának minden jogos érdeket tökéletesen kielégítő megoldására. Terve ugyanis az, hogy a karácsonyi ajándékokat elárusítani szokó gyulai iparos- és kereskedő- osztályt és a vásárló közönséget mintegy közös árucsarnokba koncentrálja, mely árucsarnok helyiségéül a vármegye alispánja a karácsonyt megelőző szombat, vasárnap, esetleg hétfői napra is a grófnő kérelmére szives készséggel felajánlotta a vármegyeház nagy- és kistermét.

Ezúttal csupán általánosságban, úgyszólván nagy körvonalában adhatunk hirt a nemes grófnőnek úgy eszményi, mint gyakorlati színvonalon álló rendkívül életrevaló, kedves tervéről, amelynek megvalósítása természetesen még igen sok tényező jóakaratu közremüküdésétől és ügybuzgalmától is függ. A karácsonyi vásár részletes terveit, hisszük, hogy már lapunk legközelebbi számában fogjuk közölhetni. Ezúttal csak annyit, hogy úgy a nemes grófnő, mint leánya Demse comtesse a legnagyobb ambíciót, odaadást és fáradhatlanságot fejtik ki a minden tekintetben életrevaló s nemes eszme megvalósítása körül, amelyről hisszük, egyben szívből óhajtjuk, hogy teljes siker fogja ko- názni.

Közgazdaság.

Olcsóbb lett a hús. Annak a mozgalomnak, amelyet nemrég a város képviselőtestülete és az állami tisztviselők gyulai köre indított a húsárak leszállítására s amelyet két hét előtt irt cikkünkben mi is indokoltnak tartottunk, a múlt hét folyamán sikeres eredménye lett, amennyiben a mészárosok a húsárakat 15 százalékkal lejebb szállították. Dr. Lovich Ödön polgármester a képviselőtestülettől nyert megbizás következtében múlt szombaton délelőttre értekezletre hivta őssé a mészárosokat, amelyen a polgármesteren kivül résztvett Tanczik Lajos rendőrfőkapitány, Nádházy Gyula jegyző s a mészárosok részéről Vlagyovits János, Hegyi József, Burda István, Démusz Ferenc, Róth Janos, özv. Klaváts Jánosné és Imrei József. A polgármester előterjesztette, hogy a képviselőtestülettől megbízást nyert arra, hogy a mészárosokkal megállapodást létesítsen a húsáraknak az élő marha mai áraival arányban álló leszállítására nézve. Amennyiben méltányos egyezség nem jönne létre, utasítása van a hatósági szék felállításának előkészítésére. A lefolytatott eszmecserének az lett az örvendetes eredménye, hogy Vlagyovits János indítványára a következő ármérséklést tették magukévá a husárusok. Zárjelben a régi árakat is közöljük : Leveshus 1 K 36 fill (1*60), pecsenye 1 K 44 fill. (1*68), tisztított vesepecsenye 2 K 40 fill. (2 80), borjúhús eleje 1 K 60 fill. (1 80), hátulja 2 K (2-20), növendék marha hátulja 1 K 28 fill. (1*36), eleje 1 K 20 fill. (1-28). Ezt az árszabást Najmann György és az indítványt tevő Vlagyovits János kivételével az összes mészárosok aláírták. Előbbi meg sem jelent az értekezleten, utóbbi pedig érthetetlen okból megtagadta az aláirást, azonban ők is az elfogadott árakon adják a húst. Az árak betartását különben

Békés

a közönség maga ellenőrizheti legjobban s oda mehet szükségletét beszerezni, ahol az olcsóbb árakat betartják. A mérsékelt árak vasárnap reggel léptek életbe s a fogyasztó közönség körében megelégedést keltettek. Az árleszállítás iránt a hentesekkel is történt megállapodás, akik a csontnélküli disznóhust 1 K 60 fillérért fogják mérni. A közönség tehát saját érdekében jár el, ha az olcsóbban árusitó mészárosnál vásárol és nem engedi magát avval a naiv mesével áltatni, hogy aki drágábban árul, az jobbat ad, mert valamennyi mészáros egyforma húst mér.

Gyula város borital és husfogyasztási adójának megváltása iránt a. pénzügyigazgatóság és a város között létrejött az egyezség. A megváltási szerződést kedden Írták alá dr. Lovick Ödön polgármester és dr. Bucskó Korjolán főjegyző. Az elmúlt három évben fizetett 40 ezer koronával szemben az 1914—16. évekre Gyula város 37,080 korona fogyasztási adót fog fizetni, amelyből 17,405 korona esik a borital és 19,675 korona a husfogyasztási adóra.

A szarvasi önálló közúti hid építési ügye.

Békésvármegye törvényhatósági bizottsága azt kérte a kereskedelmi minisztertől, hogy a m. kir államvasutak szarvas—mezőtúri vonalán Pusztabánréve vasúti állomás mellett levő faszerkezetű vasúti hid akként építtessék át, hogy a végleges szerkezettel újjáépítendő hídon a közúti közlekedés is lebonyolítható legyen. Ezzel szemben Jásznagykunszolnok vármegye azt kérte, hogy a kisujszállás—mezőtúr— szarvasi közutnak Pusztabáuréve állomástól a vármegye határáig terjedő kiépítetlen szakaszát és az ezen útszakaszon levő kompközlekedés helyett létesítendő állandó jellegű Hármaskörös hidat államköltségen építtesse ki. A miniszter ezen ellentétes kívánságokat beható tárgyalás és megfontolás alá vévén, annak eredményeképen kitűnt, hogy úgy forgalmi mint vasutbiztonsági szempontból sokkal előnyösebb, ha külön hidak készíttetnek. Minélfogva kijelenti a miniszter, hogy ez a kérdés csakis egy teljesen önálló közúti hid építésével oldható meg helyesen. Utasította tehát a szolnoki államépitészeti hivatalt, hogy egy ily önálló közúti hídról és arnak építésével kapcsolatos munkálatokról a helyszíni felvételeket foganatosítsa s a helyszíni bejárás céljaira alkalmas terveket és költségvetést készítsen és azt a bejárás elrendelhetése végett hozzá terjessze fel. Az építés részletei és annak keresztülviteii időpontja tekintetében a bejárás eredménye után fog a miniszter dönteni.

A biczerei vasúti kitérő. Szeberényi Zs. Lajos és társai békéscsabai lakosok 106 aláírassál ellátott kérvényt nyújtottak be a közigazgatási bizottsághoz, amelyben azt kérik, hogy Írjon fel a közgazgatási bizottság az illetékes hatósághoz, hogy Gyula és Békéscsaba közti vasúti vonalon fekvő 43—44. sz. őrház közé helyeztessék ei a tervezett vasúti kitérő állomás, nem pedig — amint már el van határozva és a miniszter által is engedélyezett, de az építés még nem történt meg a 42—43. sz. ör- házas között létesittessék a kitérő állomás. Kérelmüket azzal indokolják, hogy a vasúti kitérő létesítése szerintük sokkal inkább indokolt az ő általuk kért helyen, mert a szóban levő hely a fényesi szőlőktől alig van 500 méterre, itt egy egészen uj falu van keletkezőben — a lakosság száma jelenleg 600 — egy iskola már fel van építve, legközelebb egy másik iskola feláliitasa válik szükségessé, itt szeli át a vasutat a lencsési-ut, amely Doboz és környékének szolgál közlekedési vonalul. Mivel azonban kérvényezők érzik, hogy ez a kérelmük már aligha lesz teljesíthető, ennéltogva vagylagosan azt is kérik, hogy az esetben, ha elsőhelyen említett kívánalmuk nem valósítható meg, az esetben a 44. sz. őrházQál — kizárólag a motoros menetekre — megállóhely engedélyeztessék. A közigazgatási bizottság a fent ismertetett kérvénnyel a legközelebbi ülésen fog foglalkozni.

Állatbetegség. Újabban a szarvasmarhák között egy oly természetű állati betegség fellépte észlelhető, amely tünetében nagyon hasonlít a veszettséghez. Minthogy az országos állategészségügyi tanács az eddigi tapasztalatok után egész bizonyosan nem tudta megállapítani, vájjon ennek a betegségnek csirái az emberi szervezetbe átmehetnek -e és azt fertőzhetik, ennélfogva — mivel az ellenkezőnek a lehetősége fennforog — a földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy az ilyen betegségben szenvedő állatok közfogyasztásra nem vághatok le és ha mégis a tilalom ellenére ez megtörténnék, az esetben a levágott állat húsával és bőrével együtt elkobzandó és megsemmisítendő a hatósági állatorvos közbejötté mellett.

1913. november 9.

Heti p i a ©„

Gyula, november 7.

A budapesti gabonatőzsdén állandóan lanyha az irányzat, a búza ára a hét folyamán 20 fillérrel visszaesett.

Heti piacunkon különösen tengeriből volt nagy

a kínálat, eladatott:

Búza (uj) . - .

19*-—■

20-30

Árpa (uj)

13 60

14'—

Zab (uj)

12 40

1260

Tengeri (uj).

11'—

11 40

Tengeri (csöves)

7-7'20

Irodalo

m.

A Magyar Figyelő most megjelent 21. számának élén találjuk Réz Mihály nagy tanulmányát »A jogfolytonosság és a legalitás* címen. Rosner Ervin báró ismerteti Hengenmüller László volt washingtoni követünknek Rákóezy Ferencről aDgol és német nyelven megjelent müvét, amelynek különös érdekességét azon előszó adja meg, melyet az észak-amerikai Egyesült Államok volt elnöke, Roose- weit irt. Rosner tanulmányában közli az előszót is. A középiskolai oktatás reformjával ketten foglalkoznak a számban, Szász Károly, a képviselőház al- elnöke és Cholnoky Jenő egyetemi tanár, mindkettő sok érdekes szempontot vet fel. Ambrus Zoltán befejezi szinbázi tanulmányait. A szépirodalmi részben Bethlen Margit grófnő meséit találjuk. Nagyon érdekes dr. Kiss Mihály, Barsmegye árvaszéki elnökének cikke, amely a »Levelek Magyar- országból« cimü rovatban az egyke elleni küzdelemnek egy uj fegyveréről számol be. A feljegyzések rovat ebben a számban is rendkívül gazdag, kritikai, ismeretterjesztő és politikai feljegyzések váltakoznak egymással. A tartalmas Külföldi szemle egészíti ki a változatos és érdekes számot. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala VI., Andrássy-ut 16. sz. Az előfizetési dij félévre 12, egész évre 24 K.

Törvényszéki csarnok.

Uj ügyvédek. Dr. Emperl Gyula és dr. Varga István békési ügyvédjelöltek a múlt bét folyamán sikerrel tették le az ügyvédi vizsgálatot. Mindkét uj ügyvéd Békésen nyitja meg az irodáját.

A közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913. évi XXI. törvénycikk, amelynek célja a csavargók és munkanélküli közveszélyes egyének feletti gyors bíráskodás, október 1-ón lépett életbe. A törvény végrehajtása azonban a lefolyt négy heti tapasztalat szerint sok helyen, igy Gyulán is kissé nehézkesen ment s nem szolgálta teljes mértékben a törvény intencióját a — gyorsaságot. Nevezetesen a rendőrség által előállított egyén a főkapitányság által történt kihallgatás után, ha a rendőrség nem találta magát illetékesnek az elkövetett kihágásban való ítélkezésre, a delikvenst az iratok kapcsán átkisér- tette a járásbírósághoz. Gyakran megtörtént, hogy a járásbiróság előtt a vád csekélyebb jelentőségűvé zsugorodott, a vádlottat ismét vissza kellett kísértetni a rendőrséghez, ami még külön iratváltásokat is eredményezett. Ennek a nehézkes állapotnak a megszüntetése végett megállapodás jött létre a járásbiróság és rendőrség között, hogy a hét bizonyos napjain, a szükséghez képest esetleg minden napnak bizonyos órájában a büntető járásbiró a városházán, a rendőrség által rendelkezésére bocsátandó helyiségben fog Ítélkezni a csavargók felett. Nagy köny- nyitést okoz majd ez az újítás mindkét hatóságnak kivált vásárkor, amikor az előállított kétes ekzisz- tenciák száma 40 — 50 főre rúg.

Esküdtbirósági főtárgyalások.

November 3-án, hétfőn reggel a gyilkosság bűntettével vádolt

Siendi Horvát Mária

és Szendi Horvát György bűnügyének tárgyalása vette kezdetét. Ez ügy többször ismertetett tárgya az, hogy

Szendi Horvéth Mária nagyszónási kis- csákói tanyai lakos Német János kiscsákói motoros malmost azzal a szándékkal, hogy, őt megöli, vagy megöleti, 1913 január és február havában négy helyen halál esetére és baleset ellen összesen 32000 korona erejéig biztosította és ugyanakkor fivérét Horvát Györgyöt felbujtotta arra, hogy Német Jánost ölje meg. E szándékuk megvalósítására a Szendi Horvát testvérek közös egyetértéssel 1913 február 22-ót tűzték ki, amikor is Német Jánost Szendi Horvát Mária lakására hívták mulatásra és ott leitatták Szendi Horvát György betegnek tette magát a vendégek előtt, de ő is, meg Szendi Horvát Mária is csak azt várták, hogy Német leittasodjók. Akkor azt mondták neki, hogy Nagyszénáson a Kovács- féle vendóglőban egy fiatal leány várja és ezzel rábírták, hogy Szendi Horvát György kisóretó-