Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-09 / 45. szám

4 U c b e ü 1913 november 9 benyomást keltett tehát hétfőn, az esküdtszék első tárgyalási napjának estéjén, hogy a régi petóleum- csillarban, asztali és fali lámpákban, a szolga egy csavarintására fellobbant a villamos világítás, ame­lyet végre a nyáron vezettek be. De az állam csak nem tud gavallér lenni. A csillárok ugyanis nem világosságot, hanem sötétséget árasztanak. Túlzott takarékosságból csak 10 gyertyafényü szénszálas izzókat szereltek fel, amelyek nem mondhatók vil­lanylámpáknak, csak »villanymécsc-eknek nevezhe­tők s amelyek mécsszerü homályos pislogása csep­pet sem növeli a tárgyalás kívánatos tekintélyét, méltóságát, másrészt a célt sem szolgálja. Egyik védő ügyvéd, aki valamit látni és olvasni is szere­tett volna írásai között, kénytelen volt egy nagyobb égőért haza szalajtatni, mert a hivatalos lámpa mel­lett lehetetlen olvasni. A régi petróleum lámpák határozottan jobban világítottak. A villanyvilágítást különben csak a tárgyaló termekbe vezették be, miután az épületben egész; éven at csak délelőtt tartatnak hivatalos órák. Éppen ezért, mert e sze­rint úgyis igen csekély az áramfogyasztás, egész bátran alkalmazhatnának nagyobb égőket is. A gyulai izr. nöegylet múlt vasárnap a hitköz­ségi tanácsteremben szokott érdeklődés mellett tar­totta meg évi rendes közgyűlését Weisz Mórné el­nöklete alatt. Weisz Mór titkári jelentése részletesen ismertette az egyesület beléletében előfordult múlt évi eseményeket s kiemelte, hogy boldogult jóem- lékü Braun Mórné volt elnök kezdeményezése és akarata folytán mozgalom indult meg a nőegylet kebelében az iránt, hogy egy aggok menháza létesi- tessék. Ez a mozgalom már oly stádiumba jutott, hogy a menház létesítéséhez szükséges anyagi esz­közök ma már majdnem egészben rendelkezésre ál­lanak s igy az építkezés a jövő tavasszal végrehajt­ható lesz. Megemlékezett azon nemes adakozók ne­véről, kik e humanisztikus törekvésben eddig az egyesületet támogatni szívesek voltak és pedig Braun Mór 8C00 kor., Weisz Mór és neje 2000 kor, Braun s Czinczár cég 1500 kor., Jóles Gyula Rózsa­hegy 1000 kor., Lederer Ede s neje (Budapest) 500 kor., Pick Richárd (Budapest) 500 sor., Czinczár Adolfné 300 kor., Tolnai Simon (Budapest) 300 kor. Eddigi templomi adakozások 450 kor. Összesen ezen tőkének kamataival 15500 korona áll rendelkezésre. A szükséges telek megvételére a megbízást titkár már megkapta. Örömmel jelentette, hogy özx.Léderer Lajosné ismét 10000 koronás alapitványnyal gazda­gította az egyesületet s indítványára nevezett úrnőt ezen hervadüatatlan érdemeinek elismeréséül, az egyesület örökös tiszteletbeli tagjává választotta, őt díszoklevéllel tüntette ki, mint volt egyesületi elnök arcképét, a tanácskozási terem részére megfesteti, az alapító levél szövegét pedig az egyesület emlék­könyvében szóról-szóra beiktatja. A tagok létszáma a múlt évhez viszonyítva á következő: Előző évi kimutatás szerint volt rendes tag 179. Felvétetett 10. Elhalálozás, elköltözas s egyéb okból töröltetett 16. Maradt tehat a folyó évben 173. Pártoló tag volt 70. Felvétetett 6. összesen 76. Az alapító ta­gok szama 28. A gyermek felruházó-bizottsag he­lyettes elnökévé Multas Mórné egyhangúlag meg- valasztatott. Kimondta a közgyűlés, hogy a nőegy­let 25 éves fennállásának emlékezetessé tételére megiratja az egylet negyedszázados történetét, s azt konyvaiakban kiadja. Jövő év elején nagyszabású jubuaris ünnepséget és táncmulatságot rendez, amely­nek eiőkészitésével az elnökség és a vigalmi bizott­ság megbizatott. A múlt évi vagyonkezelésre vonat­kozó felmentvény megadatott, azután több folyó ügy elintézése után az elnöknő a közgyűlést berekesztette. A Gyulai Atlétikai Klub megalakult. Mint már előre is jeleztük, a gyulai sportkedvelő ifjúság ne­hány hét előtt kezdeményezett mozgalma, hogy Gyulán megalakittassék a régen nélkülözött sport­egyesület — hála társadalmunk számos vezérférfia támogatásának — sikerre vezetett. Fiatalságunkban meg van az ambíció, rátermettség és kitűnő sport­anyag, csupán a buzdítás hiányzott eddig munka­kedvük túlköltésére. Ezután azonban mar ez sem fog hiányozni, mert buzditólag és felemelóleg hatott rajuk, hogy városunk előkelő polgárai készséggel ígérték mt-g, miszerint az alakítandó egyesületet nemes munkájában támogatni fogjak. Kötelesség­tudó, komoly munkával keli, hogy meghálálják dr. Lovich Ödön polgármester ama szívességét, hogy nagymérvű hivatalos elfoglaltsága dacára, az egylet elnöki tisztét elvállalta s a közönségnek, hogy őket jelentékeny anyagi s erkölcsi tamogatasban fogja részesíteni. Hisszük s reméljük, hogy a működő ta­gok sorában meg lesz a kellő összetartás és har­mónia és sohasem fog az egyéni érvényesülés ellen­teteket felidézni, hanem mindenki mindig az egye­sülés célját fogja szem előtt tartani és minden tehet­ségét az egyesület fölviragoztatásara forditandja. Az alakuló közgyűlésen, mely november 1-én este 6 órakor volt a városháza nagytermében, a tagok és érdeklődők szép számmal jelentek meg. A közgyű­lés vezetésére felkért dr. Lovich Ödön polgármester nagy tetszéssel fogadott megnyitójában visszapillan­tást vetett a sport legrégibb kultiválóira, az ókori népek sportviszonyaira, örömének adott kifejezést, hogy a gyulai fiatalság is elérkezettnek és alkalmas­nak találja az időt, hogy városunkban is megalakit­tassék a sportegyesület. A körülmények joggal en­gednek arra következtetni, hogy ezúttal felbuzdu­lásunk nem lesz szalmaláng s bátran remélhetjük, hogy a mostani mozgalom nem fog az évek előtti hasonló kísérletek sorsára jutni. Az éljenzéssel foga­dott megnyitóbeszéd után pontról-pontra letárgyalták az alapszabálytervezetet, amelyet számos felszólalás után, több részében módosítva, elfogadtak. Az alap­szabályok szerint a sportegylet cime: »Gyulai Atlé­tikai Klub*, rövidítve Gy. A. K. Tagja lehet társa­dalmi külömbség nélkül minden 18-ik életévét be­töltött egyén, a középiskolát látogató tanulók kivé­telével. Az egyesület tagjai: védnökök, tiszteletbeli, alapitó, vendég, rendes és pártoló tagok. Alapitó tag, aki egyszerre vagy részletekben 50 koronát fizet be, a rendes tagok 2 korona beiratási díjat és havi 1 korona tagdijat fizetnek, mig a pártoló tagok 1 korona beiratási díjon kívül évi 2 korona tagdijat fizetnek. Utóbbiaknak a közgyűléseken felszólalási, tanácskozási jog biztosíttatott, azonban szavazati joggal nem bírnak. Az előkészítő bizottság nevében Prattinger Ferenc bejelentette, hogy rendes tagul 37, pártoló tagul SO egyén jelentkezett, a taggyüj- tés azonban még folyamatban van. Ezután a tisztsé­gekre ejtették meg közfelkiáltással a választásokat. Az egyesület védnökei lettek: Ambrus Sándor, dr. Berkes Sándor, Braun Mór, Czinczár Adolf, Künzl Ernő, dr. Lindenberger János, dr. Márki János, Némethy József, Tanczik Lajos, Weisz Mór és dr. Zöldy János. A tisztikar tagjai a következők: dr. Lovich Ödön elnök, Prattinger Ferenc alelnök, Ila Tóth József ügyvezető igazgató, Gödry Károly titkár, Necsoff Pál és Weisz Lajos jegyzők, Erdélyi Andor pénztáros, Faragó Andor pénztári ellenőr, Tóttal István szertáros, Berndt Kornél szertári ellenőr, Pleyer Ernő segéd-ügyvezető, dr. Lusztig István ügyész, dr. Wertheim Iván és dr. Gottlieb Márkus orvosok. Választmányi tagok: Diósi Béla, dr. Szirbik Bálint, Schmidt Gyula, dr. Schriffert Ferenc, Czin­czár Dezső, Vámos Imre, Nickmann Rezső, Bucskó Gyula, dr. Salamon Károly, Benkő József, Csete József, Emandíty Virgil. Póttagok: Kukla István, Honig Vilmos, Krausz Sándor és Seres Lajos. Az egyesület a tél folyamán a főgimnázium igazgatójá­nak szívességéből a főgimnázium tornatermében fogja testgyakorló és vívóóráit tartani. Tavasszal megala­kítják a football-csapatot. Nyugalombavonulo lelkész. Bekésszentandrás általános kőzbecsülésnek és szeretetnek örvendő ref. lelkésze, Darabos Sándor 44 évi hűséges és példa­adó lelkipasztorkodás után, 1914 január hó I-től kezdve nyugalombavonul. A buzgó tevékenységű lelkipásztort, ki közel félszázadon át volt odaadó hű szolgája az Urnák s híveinek gondoskodó, szerető atyja, a méltán kiérdemelt nyugalomba az egész község őszinte szeretete és igaz tisztelete kiséri s az a lélek mélyéből fakadó óhaj, hogy pihenése legyen zavartalan és hosszantartó. Díszes esküvő volt október 28-án Békésen a református templomban. Ugyanis ekkor esküdött örök hűséget Czike Kálmán állatorvos dr. Tárók Gábor békési ügyvéd, megyebizottsági tag bájos leá­nyának Gábriskának, Az esketési szertartást a meny­asszony nagybátyja Bede László máramarosszigeti ref. lelkész végezte. Szerelmes szabólegény. Vlcskó János szabó­legény módfelett belegabalyodott a gazdaja Sávolt György orosházi szabómester nevelt leányába, Juhász Juliskába. A leány kissé húzódozott a legénytől, ami fölött Vlcskó rettenetesen elkeseredett, de úgy el­keseredett, hogy bejelentette az öngyilkosságát, amit péntek este végre is hajtott a leány szemeláttára. Belelött a hasába. Azonnal orvosért futottak, ki első segélyben részesítette az öngyilkost majd pedig be- szállittatta a kórházba. A rendőri kihallgatáson csak annyit mondott Vlcskó, hogy szerelmes volt s azért akart meghalni. A szerelmes legény életbenmaradá- sához kevés a remény. A Csabai Nőegylet özv. Beliczey Rezsőné elnök­lete alatt tartotta évi közgyűlését, melyen a tagok nagy számban jelentek meg. Jávor Gyuláné tartal­mas szép beszédben köszöntötte fel az elnöknőt, ki immár negyedszázad óta munkálkodik áldásosán a Nőegylet kebelében. Beliczey Rezsőnó mélyen meg- illetődve mondott köszönetét az ovációért. Láng Fri­gyes dr. titkár olvasta fel ezután az elnöki évi je­lentést és zárszámadást. Az egyesület 47 szegényt részesít rendes havi segélyben s ugyanennyit rend­kívüli segélyben. A vagyonszaporulat ez évben 5000 korona. Az összes vagyon különféle alapokban el­helyezve 76.915 korona. A múlt évben egy ezer koronás alapítványt tett Beliczey Rezsőné a szegény iskolás gyermekeknek tankönyvekkel való ellátására oly hozzáadással, hogyha a kamatok évenként 60 koronát nem tennének ki, azt ez összegre mindig ki fogja egészíteni. Az alapítvány névtelenül történt. Egy évig nem is tudódott ki a jótevő, de most, hogy a kamatkiegészités történt, a bizottság előtt feltárult a rejtély. Az egyesület lelkesen megéljenezte az elnöknőt ez újabb nemes tettéért. A közgyűlés vé­gén az elnöknő az elhunyt tagokat parentálta el. Baleset. Vésztőn, a Csóti Imre malmában bal­eset történt. Ugyanis két suttyó gyerek Seres Imre és Péntek Ferenc a zsákfelvonógépnél játszadoztak. Hozatták föl magukat. A játék vége az lett, hogy egyszer Seres Imre alatt a kötél elszakadt s úgy leesett, hogy a lábát két helyen eltörte. Vizsgalat indult az iránybau, hogy a balesetért kit terhel a felelősség. Gyógyszerárú kereskedés. A belügyminiszter megengedte, hogy Szarvas községben Szemző Imro ottani lakos gyógyszeráru kereskedést nyithasson, minthogy egy ilyen üzletnek felállítása közszüksé­get képez és mert a fennálló 4 gyógyszertár forgal­mára hátrányos hatással nincs. Az öcsödi községi segédszemélyzet tagjainak munkaképtelenség esetére leendő biztosítása tekinte­tében Öcsöd község képviselőtestülete akként intéz­kedett, hogy őket felvétette a községi jegyzők és egyéb községi alkalmazottak országos nyugdijpótló egyesületébe és pedig öt évre visszamenőleg és az­zal a kijelentéssel, hogy a járulékok felét a község, a másik felét pedig az illető alkalmazottak fizetik. A tótkomlosi szálloda bérlete. A törvényha­tósági bizottság legutóbbi ülésében akként határo­zott, hogy a tótkomlosi »Komló« szállodát a követ­kező 6 évre nem a legelőnyösebb ajánlatot tett ed­digi bérlőnek adja ki bérbe, hanem az ottani fo­gyasztási szövetkezetnek, úgy miként ezt a képvi­selőtestület kimondotta. Az állandó választmánynak az volt a javaslata, hogy a bérlet a legtöbbet ígért ajánlattevőnek adassák ki. A közgyűlésen az állandó választmány javaslata ellen Hrdlicska Lajos tótkom- lósi bizottsági tag szólalt fel és annak az lett az eredménye, hogy a törvényhatóság a község hatá­rozatát hagyta jóvá. Ezen törvényhatósági határozat ellen most felebbezést adtak be, amelyben a tör­vényhatóság határozatának megsemmisítése kéretik azon az alapon, mert egyrészt szabalytalanul hoza­tott a törvényhatósági határozat, mivel Hrdlicská- nak mint a fogyasztási szövetkezet igazgatósagi tag­jának nem lett volna szabad felszólalni, másrészt azonban a fogyasztási szöveUezet az alapszabályok értelmében ilyen üzletekkel nem is foglalkozhat. Veszedelmes disznovagas. Dénes Sándor oros­házi embernek a disznója az ételben turkálni kez­dett, miközben eleresztette a fülét-farkát. No, ez rossz jel, gondolta Dénes. Nem sokat teketóriázott, hanem befordult a konyhába egy nagy késért s a hízót leölte. Boncolás közben, amint kétfelé akarta a disznót hasítani, a bárddal véletlenül akkorát vá­gott a bal keze csuklójára, hogy a vére magasra felszökött. Azonnal orvost hívtak, ki a sérült csuklót bekötözte. Lókötés. Csiszár Péter orosházi tanyájára f. hó 5-én éjjel ismeretlen tettesek behatoltak s az istállóban levő három lovát elkötötték. Azonkívül elvittek négy darab hámot és gyeplőt, két pokrócot és egy subát. Csiszár Péter csak hajnalban vette észre a tolvajlást s azonnal a csendőrségre futott, hol is a nyomozást bevezették az ismeretlen lókö­tők után. Müvészestély Szarvason. A gróf Bolza Palné Leányegyesűlet f. évi november hó 15-én Szarvason nagyszabású müvészestélyt. rendez. Mar hetek óta tartó készülődés után legkiválóbb művészeinket si­került megnyernie az egyesület vezetőségének. A művészedén közreműködnek : Hubay Jenő, Hubayné Cebrián Róza grofaő, Szendy Árpád és Hegyi Ema­nuel zeneakadémiai tanárok, Zsámboky Miklós gor­donkaművész. Ez országszerte ismert nevek bizo­nyára teljes b'ztositékot nyújtanak arra nézve, hogy a leányegyesület müvészestélye a legmagasabb igé­nyeket is kielégíti. A csabai ág. ev. egyh tz presbitériumának leg­utóbbi ülésén Szeberényi Zs. Lajos lelkész bejelen­tette, hogy a csabai egyháznak hossz i évtizedeken át volt felügyelője, dr. Zsilinszky Endre ez állásá­ról egy hozza intézett levélben lemondott, okul hoz­ván fel azt, hogy nem lakik állandóan Csabán. Az egyhaztanács a lemondást sajnálattal tudomásul vette s kebeléből egy szükebb körű bizottságot bízott meg azzal, hogy a felügyelői állásra jelölte­ket állítson. E bizottság kedden ülésezett s a fel­ügyelői állásra jelölte: Varságh Bélát, Sailer Vil­mos drt, Sailer Gyulát és Korossy László főjegyzőt. Az egyház jegyzője, Vilim István is lemondott, ki-

Next

/
Thumbnails
Contents