Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-12 / 41. szám
XLY. évfolyam Gyula, 1913 október 19. 41. szám. Előfizetési árak: Egész évre ____10 K — f Fé l évre___________5 K — f Évnegyedre____2 K 50 ( Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyílttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok Hem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. Vármegyei közgyűlés élőit. ii. A legnagyobb érdeklődést kétségtelenül a miniszterelnök leirata kelti az nj kormány kinevezése tárgyában. Mikor politikáról van szó, akkor Békés- vármegyében is mindég érdekes és izgalmas közgyűlésre lehet számítani, mert a két ellentétes párt meglehetősen egyenlő erővel szokott mérkőzni és rendszerint csak egy pár szavazat dönti el az ütközet sorsát. Hogy az említett kormány — leirattal kapcsolatosan minő javaslata lesz az állandó választmánynak, azt nem tudjuk, mert az állandó választmány e hó 14-én fog ebben a kérdésben határozni; úgy értesülünk, hogy a javaslat a bizalom határozott kifejezése nélkül a szokott udvariassági formák között fog mozogni, ezáltal akarván elkerülni, hogy. Békésmegyében a politikai szenvedélyek magas hullámokat vessenek, jólehet a hangulat a határozott bizalom nyilvánításnak látszik kedvezni. A vármegyének háztartási és pótadó pénztári számadásáról annak idején midőn az állandó választmány azokat tárgyalta, részletesen irtunk, itt csak azt kívánjuk újból hangsúlyozni, hogy ezúttal is csak egy százalékos pótadó megszavazásáról lesz szó. Bemutatja az alispáu azt a jegyzőkönyvet, amely az idén a keresk. miniszter által állami kezelésbe átvett törvényhatósági utak átadásáról a vármegye képviselője által felvétetett. Állami kezelésbe 46 kilométer hosszú ut adatott át és pedig Békéstől Mezőberény, Körös- tarcsa, KörÖsladány és Szeghalom községeken át egész a határig vonuló szakasz. A vármegyét . terhelő fentartási költség ezáltal 13000 koronával kevesebb lesz ugyan, azonban ez a FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID felszabaduló összeg nagyon kevés ahhoz, hogy a közúti alap szomorú helyzetén észrevehetőeu könnyítsen. A törvényhatósági köriratok száma 10. Legérdekesebb köztük Hajdú vármegyé-é, amelyben a címek és rangok eltörlését kérik. Az állandó választmány javaslata szerint a körirat felett a törvényhatóság napirendre fog térni, azzal az indokolással, hogy sokkal fontosabb teendői vannak a törvényhatóságnak, mint a kérdéses körirattal való foglalkozás. Előreláthatólag melegen fogja támogatni a törvényhatóság Komárom vármegyének azt a köriratát, amelyben a bortermelőknek saját szükségletükre fen tartott bormennyiségnek a fogyasztási italadó alól való mentesítését kéri. A köriratok között van Arad városáé a munkásbiztositás államosítása tárgyában, amely szintén nagyobb érdeklődésre tarthat számot. Komárom vármegye egy másik küriratában azt kéri, hogy az iskolai mulasztások kihágásokká minősíttessenek, mert a jelenlegi jogszabályok szerint a pénzbüntetések, amelyek iskolamulasz- tás miatt a szülőkre kirovatnak, behajthatatlanság esetén elzárás .büntetésre nem változtathatók át; tehát a büntetésnek igen sok esetben nincs foganatja és ezért nem lehet kellő eredményt felmutatni az iskola-kötelezettség érvényesítése terén. A .vármegyei 1911—12. évi közúti költségvetésének zárószámadása annak idején az előirt módon közszemlére tétetett ki, de észrevétel ellene nem adatott he. Ehelyütt megemlítjük, hogy a zárószámadás végeredménye szerint az 1912. év végén a fedezetlen tartozása a közúti alapnak 1.856.252 koronát tett ki, mig a beszedetlen hátralék összege 1.078,694 korona volt. Megjelenik minden vasárnap. A vármegyei legtöbb adót fizetők jövő évi névjegyzéke jólehet fel van véve a tárgysorozatba, most már egészen bizonyosan nem lesz bemutatható a közgyűlésnek, úgy hogy nem lehetetlen, hogy ebből a célból egy rendkívüli közgyűlés megtartására lesz szükség, hacsak a közgyűlés egy más expedienst nem talál ki. A megyebizottsági tagválasztások ugyanis a törvény értelmében addig nem tarthatók meg, mig a legtöbb adót fizetők névjegyzéke össze nem állíttatott, illetőleg ki nem igazittatott. A legtöbb adótfizető vármegyei bizottsági tagok jövő évi névjegyzékének összeállítása azért késik, mert az adóhivatali kimutatások közüL csak a gyulai, békési és békéscsabai érkeztek he. A többiek azért nem tudják megküldeni a kimutatást, mivel a községektől a megfelelő adatokat — az adókivetés késedelmes volta miatt — megkapni uem képesek. Az alispáni előterjesztések száma ezúttal szokatlanul sok ; ezek közül felemlítjük az árvízkárosultak rószéro 1000 korona megszavazása iránt való előterjesztést a vármegyei közszükségleti alap terhére. Az alispán javaslata kétségtelenül helyeslésre fog találni. Ugyancsak előterjesztést tesz az alispán többrendbeli szabályrendeletnek módosítása, illetőleg megalkotása iránt. így a fegyvertartási szabályrendelet lesz megalkotandó, mivei a belügyminiszter időközben lemondott arról, hogy ezt a kérdést országosan s egyöntetűen szabályozza. A vármegye egyizben már megalkotta ezt a szabályrendeletet, azonban a belügyminiszter megtagadta attól a jóváhagyást azzal, hogy országosan kívánja ezt a kérdést rendezni. Vármegyei szabályrendelet alkotása válik szükségessé a mezei pockok irtása céljából. Lényegbe vágó módosítások tervezetnek a vármegyei T A B C A. Emléksorok. Az arcodon kikelet pirkado csókja, Ma még csupa fény, kacagás a szemed, S a vágyakat, álmokat messze kerülve A nagy komoly életét föl se veszed. Csak játszi, szeszélyes a lelki világod, A k'óny szemeden elapad szelíden. S felváltod az ajkadon víg dalolással, Mi mély sebet ejtene kis sziveden. A tavaszi ábrándok ideje tűnik És jönnek a perzselő nyári napok, S körötted az Elet titokzatos szóra Bíborba piroslik és lángba ragyog. Már látom, a lángok telkedig érnek Es sebet is ütnek a kis sziveden, És hallom az ajkodon rebben a sóhaj, Egy szó, ima — csodaszép: a Szerelem. Csak álom az élet! Az álmokat űzzed, Dalolj te kacagva, szived ha dobog. Ne sejtse a lelked, hogy etetünk ára: A kónyek, a bánat s bus pillanatok. Keblovszky-Mayer Lajos. A főgimnáziumi ifjúság tanulmányi kirándulása. A hitbuzgó török legfőbb vágya, hogy láthassa hires vallásalapitójának Mohamednek koporsóját, hogy elzarándokoljon azon helyekre, melyeket a nagy férfiú megjelenésével megszentelt, s igy megismerhesse a mohamedánizmus metropolisát. Hazánk történetében Buda és Pest oly fontos, oly emlékezetes helyek akárcsak a mohamedámizmusé- ban Mekka, vagy Medina. Éppen ezért méltán megérdemlik, hogy minden magát igaz magyarnak valló ember meglátogassa, megismerje. E cél lebegett a gyulai róm. kath. főgimnázium vezetősége és tanári testületé előtt, midőn az idei tanulmányi kirándulás helyéül Budapestet jelölte ki. A máv. igazgatósága által engedélyezett III. oszt. külön kocsin 41 diák és 3 kísérő tanár indult útnak október hó 3-án a déli vonattal Budapest felé, ahová esti 7 óra 25 perckor érkeztek meg. Első ütjük a főváros által fenntartott „Diák-szállódba vezetett. A diák szálló a Hernád-utca 42—44. sz. a., városi iskola 4-ik emeletén 2 tágas szobából áll, berendezése hasonló a laktanyákéhoz. Innen a „Kéményseprő“-höz cimzett Arena-uti vendéglőbe vonult a csoport, hol az Ízletesen készített vacsorát jó étvággyal fogyasztotta el. A vendéglős a bemutatkozás során, a kirándulókat a kirándulás alatt hűen kisérő Szabó Emil ülnököt megkérdezte : „Uraságod szintén tanár ?“ mire ő igy felelt: „Jgen én tanítom a tornát a reformátusoknak . . Az első alvás, minthogy a vánkos, amúgy katonásan, csak szalmával volt töltve, nem a legjobban sikerült, sokan panaszkodtak a párna keménysége miatt. A következő nap október 4-én délelőttre a nyitva levő múzeumok látogatása volt tervbe véve. Programmon kívül, minthogy a kemény párna miatt az ébredés elég korai volt, meglátogatták a kerepesi úti temetőt, hol hazánk nagyjainak sírjait, majd a pazarul fényes Kossuth-mauzoleumot és az egyszerű, de művészies Deák-mauzoleumot tekintették meg. Mindkét mauzóleum belsejét is látták az ifjak. — D. e. 9 —10-ig a Városliget egyes szebb részeit, a a milleniumi en lékművet, 10—11-ig a mezőgazdasági, 11—12-ig pedig a szépművészeti múzeumot tették tanulmány tárgyává. Délben a társaság az Állatkertbe vonult, ahol a nagyvendéglőben megebédelt. Ebéd után sorra vették az aquariumot, a pálmaházat, megtekintették az egyes pavilonokat. Leginkább tetszett a gyerekeknek a majmok pavilonja Különösen sok időt töltöttek az épület belsejében levő orangutangnál, amely játékával nagyon letudta kötni a fiuk figyelmét. Az orangutang a billenést oly szabályszerűen csinálta, hogy a jelenlevő tornatanár is meg volt elégedve, s igy a kísérők véleménye szerint a tornából „jeles“-t érdemelne. Sokáig időztek az oroszlánok, tigrisek, medvék stb. barlangjai, továbbá a jegesmedvék és fókák kősziklái előtt Megbámulták az elefántokat, csalogatták kifelé a vízben hüsölő vízilovakat, etették a szelíd zsiráfokat, bosszantották a dühös gnut stb. stb. Az állatkert megtekintése után a társaság egy része (a kisebbek) sétautat tett az elefánt hátán, majd este 6 órakor megvacsorázott, mely után egyenesen az „Angol park“-ba vonult Itt volt csak
