Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-05 / 40. szám
1913 október 5. Békés 7 A békési szifongyár felszámol. Már ismételten irtunk a békési szikvizgyár felszerelő részvény- társaság válságáról, egyben az igazgatóság és a részvényesek abbeli kísérleteiről, hogy az ott felmerült anyagi bajokat orvosolják. A gyár nagy vesztesége, s a pénzpiacnak állandó feszült helyzete azonban meghiúsítottak mindennemű kísérletet, úgy hogy a részvényesek rendkívüli közgyűlése szeptember 21-én egyhangúlag elhatározta a társaság felszámolását, amelynek keresztülvitelére a Békési Népbank és az igazgatóság, a melléje felszámoló bizottsági tagokul választott Körber Tivadar és dr. Martos József részáényesek vállalkoznak. A felszámolók teljhatalommal bízattak meg, fentartván részükre a cselekvési szabadság, a gyár értékesítésére. Igazán szomorú dolog, hogy a csaknem 30000 lakosságú szinmagyar Békés községnek mondhatni egyedüli nagyobbszab^su iparvállalata ilyen balsorsra jutott. Szomorú különösen azért, mert Békésen nagy időn át lehetetlen lesz részvénytársasági alapon ipar- vállalatot alapítani, mert mindenki előtt a téves gazdálkodás miatt megbukott szifongyár elriasztó példája fog lebegni. Miniszteri rendelet a tej elárusitásáról. Újabb időben előfordult, hogy a pasztörizalt tej megnevezéssel a rendes tejnél magasabb áron olyan tejet hoztak forgalomba, mely a kémiai vizsgálatok során nem bizonyult pasztőnzált tejnek, gyakran megtörtént az is, hogy a különféle tejporgyártmányok megtévesztésre alkalmas elnevezéssel kerültek a közönség körébe. Ezért a kereskedelemügyi, a belügyi és a földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki a tejnemüek előállítására és forgalomba hozására vonatkozóan. A rendeletben részletes utasítások vannak a pasztörizált tej s vaj kezeléséről, továbbá a tejpor vagy besűrített tej forgalomba hozataláról. A rendeletre az aradi kereskedelmi és iparkamara felhívja az érdekelt tejtelep tulajdonosok és elárusítók figyelmét. A miniszteri utasítás, amely megtekinthető a kamara irodájában, rendkívüli fontosságú, mert ha a tejcsarnok tulajdonosok annak rendelkezéseit megszegik, az egyes tejtermékeket for- galombahozó kereskedőket is felelősségre vonja a hatóság. Heti piac. Gyula, október 3. A budapesti gabonatőzsdén állandóan lanyha az irányzat, a búza ára a hét folyamán 20—30 fillérrel métermázsánként visszaesett. Heti piacunkon különösen csöves tengeriben igen nagy és sürgős volt a kínálat, elaőatott: Búza (uj) . 18-40 20-— Árpa (uj) 13 40 14-— Zab (uj) . 1120 12-— Tengeri (csöves) 5 20 6 — RT UJ Tartóssága, ruganyossága, eleganciája utolérhetetlen!! Irodalom. A Magyar Figyelő október 1-i száma rendkívül gazdag és változatos tartalommal jelent meg. A lap élén »Tekintélyek alkonya« címen Herceg Eerene szerkesztő tollából politikai cikket találunk. Szabó Jenő főrendiházi tag »Egy bukaresti tanár a kajdudorogi egyházmegyéről« cimen beható tanulmányban foglalkozik Jorga N. bukaresti tanár újabb vágyaival. Cholnoky Jenő egyetemi tanár Vámbéry Armin emlékét méltatja. Tonelly Sándor a balkáni háború közgazdasági és politikai következményeit vonja le tanulmányában. Lakatos Sándor etnográfiái és társadalmi cikkben számol be dániai benyomásáról. Kádár Gusztáv »Nemzeti vagyonunk« cimen Fellner Frigyes most megjelent könyve kapcsáu nagyértékü közgazdasági szempontokra világit rá. A szépirodalmi részben Gárdonyi Gézának gyönyörű költeményét »Feljebb« és Lövik Károly novelláját »Egy régi gavallér visszaemlékezéseiből« találjuk. A gazdag Feljegyzések rovat egészíti ki a szám változatos és értékes tartalmát. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI., An- drássy-ut 16. Előfizetési ár egész évre 24, félévre 12, negyedévre 6 korona. Törvényszéki csarnok. Bírói áthelyezések. Az igazságügyminiszter Hosszú Viktor szeghalmi járásbirósági betétszerkesztő bírót a nagykárolyfalvi, Pokorny László szerencsi járásbirósági betétszerkesztő bírót a szeghalmi járásbírósághoz, saját kérelmükre áthelyezte. Előtéptetés. Az igazságügyminiszter Göndör Béla gyulai törvényszéki jegyzőt a IX. fizetési osztályba léptette elő. Heti hünkrónika. A haragos szomszédok. Füzesgyarmaton Glück Sándor kereskedő és Ascher Adolf bádogos a Glück Sándor ellen csalárd bukás büntette miatt folytatott bűnügyből kifolyólag ellenséges viszonyban voltak, amellett azonban szomszédságban laktak. Az a ház, a melyben Glückék laktak, leégett, miért is ők az Asche- rék által lakott ház padlását használták. Ez év március hó 31-én Glück Sándor testvére : Glück Irma átment Ascherékhez és bement ezek konyhájába, hogy a padláskulcshoz hozzájusson. E pillanatban jelentek meg az Ascher inasai, a kik hirt adtak az Ascher feleségének, Ascher Adolfnak ez épen kapóra jött, hogy Glückéken üssön egyet. Rögtön a csendőrökhöz szaladt és feljelentette Glück Irmát magánlaksértésért, egyben azzal vádolta meg, hogy 200 korona készpénzét ellopta. A csendőrök nyomozást indítottak, Glückéknél házkutatást tartottak, de az állítólag ellopott pénzt nem találták meg. A kir. ügyészség mely elé az ügy került Glück Irmát magánlaksértés büntette miatt, Ascher Adolf és nejét pedig, a miért Glück Irmát lopással gyanúsították, hatóság előtti rágalmazás miatt vádolta meg. Vádlottakat azonban a kir. törvényszék felmentette az ellenük emelt vád és következményei terhe alól, a miben a kir. ügyész is megnyugodott. A széttépett vétiv. Zsilák János bírósági kézbesítő Békéscsabán 1913- évi március hó 8-án egy végzést akart kézbesíteni Zsíros Mátyés békéscsabai napszámosnak. A végzésnek eléggé kellemetlen volt a tartalma, mert zálogjog előjegyzését rendelte el a Zsíros Mátyás ingatlanára. Mikor már a kézbesítés megtörtént, a végzés átvétele elismertetett, Zsiros Mátyás kérte a kézbesítőt, hogy mutassa meg neki utólag is a vétivet. Mikor ezt Zsilák- teljesítette, Zsiros Mátyás ki akarta tépni az annak kezében levő vét- > ivet. Zsilák János ezt természetesen nem akarta engedni, mire Zsiros, hogy szándékát megvalósítsa, a kézbesítőt a falhoz vágta, kiragadta kezéből a vétivet és azt összeszaggatta. Ennek folytán Zsiros Mátyás hatóság elleni erőszak bűntettével vádol- tatott meg s e cimen tagadása ellenére el is itélte- tetett 3 napi fogházra. Vásári tolvaj. Mikolai Lajos asztalos, budapesti lakos ez év május 19-én lerándult a békéscsabai országos vásárra, a hol Horvát János vásári árus bezárt ládáit feltörte és abból 4 darab pisztolyt és 15 zsebkést 104 korona értékben ellopott. Mikor azért kérdőre akarták vonni, kisült, hogy Mikolai Lajos megszökött. Ugyanazért nyomozólevelet bocsátottak ki ellene, melynek alapján f. évi szeptember 4-én Budapesten elfogták, Gyulára kisérték és a kir, ügyészségnek átadták. A kir. törvényszék a facér asztalost a csabai vendégszerepléséért 3 hónapi fogházra Ítélte, melyből előzetes letartóztatása által 20 napot kitöltöttnek vett. A vasúti hid miatt Tudvalevő dolog, hogy a vasúti hidat gyalog közlekedésre használni nem szabad, de tudvalevő dolog az is, hogy a virtusos magyar csak azért is keresztül jár rajta, hogy megmutassa az uraságát, meg a hivatalos tilalmak semmibe vevését. így történt ez 1913 május hó 26-án reggel Szeghalmon Sz. Tót Imre szeghalmi lakossal is, aki Szeghalom határában a Berettyó vasúti hidon akart átmenni. Vekerdi Ferenc vasúti pályafelvigyázó útját állta, a tilalomra való figyelmeztetés mellett, mire Sz. Tót Imre botot emelt a pályafelvigyázóra. E tényállás alapján Sz Tót Imre hatóság elleni erőszak miatt került a törvényszék elé, de a múlt heti főtárgya lást meg nem jelenése miatt el kellett napolni. A tolvaj becsülete. Lázár Imre vésztői lakos azok közé tartozik, a kik épen olyan szenvedélylyel űzik a lopást, mint a kártyás a szerencsejátékot. Mert nem kevesebb mint 14 évet töltött már börtönben, a nélkül, hogy ez a legcsekélyebb befolyást gyakorolta volna megrögzött szokásának csökkentésére. Nem kell azonban azt hinni, hogy az ilyen emberből hiányzik minden becsületérzés. Sőt épen ez vitte bele Lázár Imrét a legújabb cselekményébe. Tartozott ugyanis Fazekas Sándor gyulai lakosnak 50 koronával. Pénze azonban nem volt, tartozását mindamellett megakarta fizetni. A szeptemberi nagy vásárkor a vásártéren bandukolva, meglátott egy iám- bor kérődző tehenet egy fához kötve. Vakmerőén odament, eloldotta a tehenet és egyenesen Fazekas Sándorhoz vezette, azzal adva át, hogy ime ezzel az Eleken vett jószággal megfizette az 50 koronát. A tehén ezen felüli értéket akkor Ígérte megfizetni Fazekas Sándor, a mikor a járlatot is átadja Lázár Imre, a kinek erre még 20 koronát is adott Fazekas. Csakhamar kisült azonban, hogy a tehén Moldován György gyulai lakosé’ és hogy lopott, miért is azt elvették Fazekas Sándortól, Lázár Imrét pedig a kir. törvényszék újabb két évre fegy- házba küldte. A válóperesek veszekedése Domokos Sándor és neje békési lakosok válófélben voltak, külön is laktak már. Volt egy kis leányuk, a ki legutóbb az apjánál tartózkodott. Az anya meg is sokalta már azt az időt, a mit leánya az apjánál töltött. F. évi március 20 án Domokosné megjelent a férje lakása előtt és kihivatta a gyermekét, a ki azonban nem akart vele menni. Domokosné nem nyugodott, újból megkísérelte gyermekét hazavinni, de már ekkor az urát találta a kapuban, a kivel régi jó szokásokhoz képest ősz- szevesztek és Domokos ennek folyamán egy sörös üveggel fejbe vágta teleségét, a kin ezáltal 3 hét alatt gyógyult testi sérülést okozott. Domokos Sándort a kir. törvényszék 1 hónapi fogházra ítélte. Mogyoróssy Sándor szobrász % Sii mi (midid es GfüSán, Báró Wenckheim Séla-utca £4—SB. i Állandóan raktáron tart kész márvány-, gránit-, siénit- és labrador-síremlékeket a legszebb kivitelben és legolcsóbb árak mellett ::: Késxit minden e szakba vágó szobrász- és kőfaragómunkát :: Tervrajzok és költségvetések díjtalanul 437 1-4
