Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-28 / 39. szám
1 Békés 1913 szeptember 28. Kéry Gyula főispán tegnap este haza érkezett Gyulára. A főispán két hetet meghaladó időn át Tolt Budapesten és ezen időt — leszámítva ama két napot, amelyet gróf Khuen Héderváry Károly volt miniszterelnök, az országos nemzeti munkapárt nagytekintélyű, illusztris elnöke kedves vendégeként Hédervárott töltött el — a vármegyét és számos megyei községet érdeklő vitális ügyek előmozdítására fordította. A vármegyei állandó-választmány az október 15-én tartandó rendes közgyűlés tárgyainak előkészítése céljából első ülését f. hó 26 án d. e. 9 órakor tartotta Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. A legfontosabb tárgya az ülésnek a vármegye jövő évi háztartási és pótadó-pénztár költségvetésének megállapítása volt. A vármegye jövő évi háztartási költségvetése szerint a szükséglet 412,440 korona, a fedezet ugyanannyiban állapíttatott meg. A f. évi költségvetéssel szemben jövőre a következő több szükséglet van előirányozva: A tisztviselőknek az uj törvény értelmében automatikusan járó fizetés- többlet kitesz 3184 koronát, fűtés és világításra 300 koronával kell több; ebből az összegből kokszot vesz a vármegye; az utóállitások költségeire uj szükségletként 1200 korona jelentkezik azért, mert a katonabeszállásolási alapnak, ahonnét eddig fedeztettek ezek a költségek, állaga teljesen felhasználtatott a múlt évi hadgyakorlatok alkalmából felmerült költségekkel. 1475 korona kell a levéltári állványok beszerzésére. A fennálló szabályok szerint ugyanis a 10 évnél régibb iratok a járásokból is a vármegyei levéltárban helyezendők el, ezek elhelyezésére uj állványok kellenek. A biztosítási díjtételek — tekintettel az anyag- és munkaárak emelkedésére — 221 korona többletet mutatnak. Végeredményben a költségvetés szerint 6644 koronát tesz ki az az összeg, amelyet a vármegyének a jövő évre mint több szükségletet államsegélyként kérni kell. Kapcsolatosan a vármegyei költségvetéssel tárgyaltatott a vármegyei pótadó költségvetése is. Az idén ismét csak egy százalék pótadó kivetése van tervbe véve, Gyulára pedig csak 0.78 százalék azért, mert a városnak külön nyugdij-alapja van. A költség- vetési végösszeg és pedig a bevétel és kiadás 33136 koronát tesz. A pótadó-költségvetés szerint dologi kiadásokra kell 14000 korona, a vármegyei t. nyugdíjalap hiányainak fedezésére 12000 korona, kegydijakra mintegy 4000 korona, a közművelődési alap segélyezésére 1000 korona. Az állandó-választmány javaslata 15 napra a vármegyei hivatalos lapban kÖzzététik. Felszólalni lehet ellene a közgyűlés előtt 5 nappal. A költségvetéseken kívül még mintegy 50 ügydarub adatott elő a választmányi ülésen, köztük legfontosabb volt a békéscsabai Fiume-szálloda bérletének meghosszabbítása. A képviselőtestület a szálloda bérletét az eddigi teljesen megbízható bérlőnek adta újból bérbe az eddigi 23900 koronáért. A községnek ezt a határozatát többen megfelebbezték és uj árverés megtartását kívánják, amelyen — amint állítják — előreláthatólag jóval több bér lesz elérhető. Időközben érkezett is egy ajánlat, amely szerint 32000 korona bérösszeg ajánltatik meg. Az állandó-választmányban az alispáni javaslat az volt, hogy a felébbezésnek adassák hely és uj árverés megtartására utarittassék a község. Az alispáni javaslat ellen felszólalt Varságh Béla és Weisz Mór, mindketten a képviselőtestületi határozat jóváhagyása mellett érveltek, hivatkozván arra, hogy a mostani bérlő nagyon megbízható s a szálloda jóhirének fen- tartása indokolttá teszi a jelenlegi bérlő meghagyását ; a mai rossz gazdasági viszonyok mellett félő, hogy ha magasabb bérért adatik is ki a szálloda, ami valószínű, annak az lesz az eredménye, hogy majd bérelengedésért folyamodik az illető bérlő. Az állandó-választmány nagy többsége a képviselő- testületi határozat jóváhagyása mellett szavazott. Az ülésen a tisztviselőkön kívül jelen voltak : Weisz Mór, JBeliczey Géza, Rosenthal Adolf, Varságh Béla és dr. Zöldy János. A következő állandó-választmány, közvetlenül a közgyűlés előtt tartja ülését. A D. NI K. E. uj igazgatósági tagja A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület Szegeden tartott X-ik közgyűlésén Mikler Sándort vármegyénk tanfelügyelőjét a D. M. K E. igazgató- sági tagjává választotta meg. A vármegye közkórházi bizottsága folyó hó 24-én délután Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elsősorban dr. Berkes Sándor igazgató-főorvos tette meg szokásos jelentését a kórház beléletében előfordult nevezetesebb eseményekről. Ezen jelentés kapcsán elhatározta a bizottság, a sebészeti pavillonnak villámhárítóval való ellátását azért, mert a nyáron előfordult zivatarok alkalmával a villám sok kárt tett a sebészeti pavilion épületében. Minthogy a szennyvizderitő működése még most sem tökéletes, zározsilipek költségeire 480 koronát szavazott meg a bizottság. Elrendelte továbbá a derített viz gyűjtésére szolgáló medencének kitisztítását. Végül kimondotta, hogy a kórházi földekből 2—3 holdnyi területet alagcsövezés- sel lát el és a tervek elkészítése iránt a kultúrmérnöki hivatalt megkeresi. Ettől remélvén azon közegészségellenes állapotok megszüntetését, amelyek a szennyvizderitőnek nem megfelelő volta miatt előállottak. A szintén rosszul működő állókazán és a nem megfelelő fűtés próbáinak felülvizsgálatával a kórház a vizsgálatot teljesített miniszteri kiküldöttől még semmi értesítést nem kapott, igy a jövőt illetőleg bizonytalanságban van. Az alispán fel - kéretett, hogy személyesen járjon el ebben az ügyben a minisztériumban. — A kórházi telep bérbeadására vonatkozólag megtartott árlejtésen mindössze egy ajánlattevő jelentkezett, Najmann György, aki a telepet a moslékkal együtt 10 évre évi 1801 koronáért hajlandó bérbe venni. Minthogy ezen ajánlat az eddigi bérösszegnél több mint 700 koronával kevesebb, ennélfogva a bizottság az ajánlatot nem fogadta el, hanem kimondotta, hogy a moslékot egy évre eladja Najmannak az altala felajánlott 500 koronáért, a kórházi telep földjeit pedig kisebb parcellákban veteményes s herés földek céljaira bérbeadja. — A közkórházi bizottság néhai Wimmer József kórházi főápoló özvegye részére évi 625 korona 60 fillér özvegyi nyugdijat állapított meg és egyben felterjesztette a határozatot a belügyminiszterhez, hogy ezt az intézkedést végérvényesen hagyja óvá. — A nemezcipők és a folyosói ágyak az illető szállítóktól mint megfelelőek átvétettek. A kiselejtezett tárgyak a bizottság határozata értelmében elárvereztelek és annak eredméuyeképen 977 korona folyt be a kórházi pénztárba. A pirszén szállítási szerződése Schweiger Miksáról Bach Jenő szegedi cégre ruháztatott át az első helyen említett vállalkozó kérelmére Kimondotta a bizottság, hogy a lipótmezei elmegyógyintézetben megtartandó ápolói tanfolyamra két férfi és két női tagot felküld azzal a feltétellel, hogy távollétük alatt helyetteseiket az illetők tartoznak fizetni, ezzel szemben fizeti a kórház a felutazás költségeit. Kötelesek azonban nevezettek a tanfolyam elvégzése után legalább 1 évig a kórház szolgálatában maradni. — A folyó év végével lejáró szerződések megujithatása végett a bizottság felhatalmazást adott az igazgatónak, hogy a marha, borjúhús és a hentesáruk, valamint a kenyérnemü szükségletek egy évi biztosítása céljából árlejtést hirdethessen és annak eredményét annak idején bejelentse. — Éried Lipót békéscsabai lakos, a iíözkórliaz liszt, fűszer- es italszáüitója bejelentette, hogy szerződésbeli kötelezettségének nem tud eleget tenni és kérte, hogy a szerződés Weisz Norbertra ruháztassék át. A kórházi bizottság azonban nem ment bele az átruházásba, hanem kimondotta, hogy az említett tárgyak szállítására uj árlejtést hirdet és felhatalmazta az igazgatót, hogy addig is intézkedjék a kórház szóbanlevö szükségleteinek beszerzése iránt, szükség esetén Fried bánatpénzét is fölhasználhassa. — A kórház villany világítási szerződése nemsokára lejár, a szerződés esetleges megújítása végett kiküldött bizottság beszámolt eljárásának eredményéről, amelynek lényege az, hogy a villamos-társulat a szerződőét csakis a mostaninál lényegesen drágább egységárak mellett és legalább 10 évre hajlandó a kórházzal megkötni. Ezenfelül még azzal a kikötéssel, hogy a kórház minden szükséges hajtóerőt villanyos erővel állítson elő, amely esetben a villanytársulatnak legalább 60000 korona értékű befektetést kell gyárában eszközölni. A kórházi bizottság az albizottságot további tárgyalásra utasította azzal, hogy három évnél hosszabb időre nem köthető meg a szerződés, egyben az igazgató íóihivatott, hogy a villanyvilágításnak házi kezelésbe vételere vonatkozólag készítsen a belügyminiszterhez felterjesztést, kifejtvén abban azon gazdasági előnyöket, melyek a házi kezelésből származnának. Közintézményeink tanulmányozása. Tegnap reggel Gyulára érkezett 'Muzsnay Béla Hátszeg város polgármestere és Szakáts Emii ottani főjegyző, országos hírnevű közkórhórházunk és a József szanatórium megtekintése és tanulmányozása végett. A kiküldöttek dr. Lovich Ödön polgármester és Bucskú Korjolán főjegyzőnek voltak szívesen látott vendégei. Ma utaznak tovább Nagyváradra a polgármesterek országos kongresszusára, amelyen egyébként dr. Lovich Ödön polgármester és dr. Bucskó Korjolán főjegyző is részt vesznek. Gyűjtés az árvízkárosultak részere. Az idei országos árvizveszedelem által sújtottak felsegó- lyezósére a vármegye területén az alispán felhívása folytán megtartott gyűjtésről már egyik legutóbbi számunkban megemlékeztünk. Most közöljük, hogy újabban Gyoma, Csorvás és Békés szavaztak meg 100—100 és Békóssámsou község 50 koronát az említett célra, inig Békéscsaba 500 koronával járult a kárvallottak fel- segélyezéséhez, ezenfelül Békéscsabán még 1613 korona folyt be a magánosok által tett adományokból. így tehát az árvízkárosultak részére Bókósvármegyéből elég tekintélyes összeg fog jutni. A honvédség köréből. Vines Sándor ezredes, ezredparancsnok folyó hó 24-én és 25-én Aradon volt és az ottani III zászlóaljat szemlélte meg. — Werner Ferenc százados a gyulai 2. honvéd gyalogezred I-ső zászlóalj parancsnoksága alól felmentetett és ugyancsak Gyulára pótzászlóalj parancsnokul nevezteted ki. Az l-ső zászlóalj vezetésével Kulibál János százados bízatott meg.» A regi törvények alapján vetik ki az adót. A napokban jelent meg a pénzügyminiszter körrendeleté az egyenes adóknak az 1914. évre, illetőleg az 1915. és az 1916. évekre vonatkozó kivetése tárgyában, amelyben utasítja a pénzügyigazgatóságokat az adókivetési eljárás előmunkálatainak megindítására. Elrendeli az adókötelezettek és adótárgyak összeírását, az egyes adónemek kirovására szükség es bevallások benyújtását és gyűjtését, valamint ezek alapján az egyenes adók kivetését. A kivetésnél a következő adónemeknél maraduak érvényben az 1875. évi régi adótörvények az egy, ' illetve a III. oszt. kereseti adó három évi ciklusra. A keresetadó, tőkekamat és járadékadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, az általános jövedelmi pótadó, pénzintézeti tőkekamatadó, bányaadó és hadmentességi dij. Ezen adónemek közül a közönség legszélesebb rétegét, iparosokat, kereskedőket, szellemi foglalkozást űzőket, bérlőket stb. a III, oszt. kereseti adó további érvényben maradása érdekli leginkább. Ezen adónem alá tartozók kötelesek 1914. január 20-ig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonkajtó foglalkozásuk után a megelőző három évi, vagy ha az üzlet vagy foglalkozás annyi idő óta még nem áll fenn, az annak megkezdésétől számított kereseti, vagy üzleti .tiszta nyereményt bevallani. Uj huszkoronás bankjegyek. Az qsztrák-magyar bank a jelenleg forgalomban levő, 1907. január 2-áról keltezett 20 koronás bankjegyeket bevonja és már holnap, szeptember 29-étői megkezdi az 1913. január 2-áról keltezett uj huszkoronás papírpénzek kibocsátását. Az uj bankjegyek magyar és német oldala rajz és szin tekintetében egymástól teljesen eltérő. A magyar oldal tarka, a német oldal kék- szinü s a bankjegy római huszas számot ábrázoló vizjegyes papíron van nyomva. A most bevont bankjegyeket 1915. december 31-ig fizetéskép, 1921. december 31-ig pedig átváltás végett elfogadja a bankintézet, csak ezen határidőn túl veszti el teljesen értékét. A Rosé-féle ábrázoló nyelviskola, melyen tudvalevőleg a német, angol és francia nyelvek játszi könnyedséggel elsajátíthatók, pénteken kezdte meg működését Gyulán, a Komló-szállodában. Tanórák minden héten péntek, szombat és vasárnap délután tartatnak, külön csoportokau a kezdők és külön a haladók részére. Egy-egy csoportba 3—6 tanítvány vétetik fel. Nők részére külön körök alakíttatnak és a tanítás saját lakásukon történik. Már eddig is szép számmal jelentkeztek tanítványok, de beiratkozni még mindig lehet. Aki kevés fáradsággal óhajt nyelvet elsajátítani, helyesen cselekszik, ba a kedvező alkalmat megragadja és Rosé tanárhoz beiratkozik. Tandíj felnőttek részére havi 20 korona, gyermekeknek 12 korona, magánórák lakáson 1—3 személyig 6 korona. Rosé tanár kereskedő és ipari alkalmazottak részére külön esti tanfolyamot is szervez, mérsékelt tandíj mellett. IJgy az esti, mint a rendes tanfolyamra ma, vasárnap egész napon át lehet beiratkozni az iskola vezetőjénél a Komló szállodában. Hivatalos óra változás. A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóságnál, a mellé rendelt számvevőségnél és kir adóhivatalnál október hó 1-töl ismét a téli hivatalos órák lépnek érvénybe. A hivatalos idő köznapokon 8-tól 2-ig, vasarnap és ünnepnapon pedig változatlanul 9-től 12 óráig tart. A gyulai bűnös szülésznők manipulációja a fővárosi sajtó révén országos érdekűvé nőtte ki magát. Két boulevard lap Gyulára kiküldött tudósítója fantasztikus élénk színezéssel irta meg az ügyet, legkevesebbet törődvén természetesen az igazság tárgyilagos beállításával. Sok olyan momentummal fűszerezték tudósításukat, amiről a nyomozó rendőrség egy szót sem tud. A fő azonban náluk a szén-
