Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-14 / 37. szám

1913 szeptember 13. Béke» 9 Felhívás! Kasos méhtenyésztők figyelmébe! A Bókósmegye és környéke méhtenyésztők ■egyesülete főcélja, hogy a kénhalálra Ítélt mó- heket a haláltól a közgazdaság javára meg­mentse. E célból órtesiti a kasos méhészeket, hogy akinek lekónezésre, avagy eladásra szánt kasos móhe van, az jelentkezzék Juhász Imre Enyves-utca 20 szám alatti méhészetében. Ne­vezett méhész az eladó méheket, sonkolyt és sonkolyos mézet korlátlan mennyiségben össze­vásárolja a legmagasabb napi áron, a leképe­zésre szánt méheket pedig a kasból kidobálja ■és a kasban levő mézet a saját mézpergetőjén díjmentesen kipergeti és a tulajdonosának visz- szaadja Ezáltal a kasos méhészek nemcsak tisztán pergetett és átszűrt mézhez jutnak, hanem az eljárást megtanulva jövőben saját és mások javára értékesíthetik is. Akinek pedig nincs ideje arra, hogy a sa­ját mézének ily módon való kipergetésót a je­lentkezők sorrendjében megvárhassa, annak sonkolyos méze felónyi súlyú tisztán pergetett és háromszor szűrt mézért a kasok lemóróse után azonnal becseréltetik. Ugyancsak nevezett méhésznél Enyves-utca 20. sz. alatt a legtisztább háromszor szűrt perge­tett méz kapható még pedig: 1-től 5 kilogrammig 1 korona 60 fillér 6-tól 10 „ 1 „ 50 „ 11-től 50 „ 1 40 „ 51-től 100 „ 1 „ 35 „ 100 kilogrammon felül kilogrammonként 1 korona 30 fillér. Hisszük és reméljük, hogy egyesületünk­nek ezen eljárása által sikerülni fog a kason méhészeket az eddigi barbár eljárásuktól helye­sebb és humánusabb útra terelni és ezáltal a kedves és kiszámíthatatlan közhasznú méhecs­kéket a kénhaláltól megmenteni. Méhósztársi üdvözlettel 403 1—3 Dr. Lovich Ödön Juhász Imre, polgármester, az egyesület elnöke. méhész. Közgazdaság. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár holnap, vasárnap délután 3 órakor igazgatósági ülést tart, amelyen folyó ügyek kerülnek tár­gyalás alá. A békési szifongyár válsága. Már néhány hét előtt megemlékeztünk arról, hogy a békési szifon­gyár felszámolás előtt áll. A válság miatt egybehí­vott rendkívüli közgyűlés ugyanis azt határozta el, hogy két hónapi időt ád az igazgatóságnak egy reális mérleg összeállítására, egyben javaslattételre, hogy a gyárral mi történjék ? A fejlődésnek indult iparvállalatot nem annyira a mostoha közgazdasági helyzet, mint az a körülmény sodorta válságba, hogy a gyár szükségletét messze fölül haladó mó­dón lett berendezve, amely berendez-si költség az alaptőkét teljesen felemésztette, úgy hogy az üzem- bentartásra már nem maradt pénz és azt nagy ka­matra kellett megszerezni. A vállalaton csak úgy lehetne segíteni, ha a mostani részvényeket fele ér­tékre szállítanák le és újabb 60.000 korona értékű részvénytőkét fizetnének be. Az igazgatóság ily ér­telemben tett javaslatot a folyó hó 7-én tartott ujabbi rendkívüli közgyűlés elé, amely behatóan tár­gyalta ugyan a gyár ügyeit, de határozathozatalra nem kerülhetett a sor, mert a közgyűlés nem volt határozatképes. Újabb közgyűlés napjául szeptember 21-ike tűzetett ki. Gyula város borital és husfogyasztási adójá­nak az 1914—16. évekre leendő biztosítására az egyezkedési tárgyalást a gyulai kir. pénzügy igazga­tóság szeptember 24-én délelőtt 9 órára tűzte ki a városháza nagytermébe, melyen a kincstárt Kutassy József pénzügyi titkár fogja képviselni. A város ve­zetősége továbbra is az eddigi kezelés változatlan fentartását óhajtja s a közgyűlés által kiküldendő bizottság ez alapon fog tárgyalásba bocsátkozni. A polgármester a tárgyalásra összehívta a szőlőtulaj­donosokat, italmérőket és mészárosokat, hogy a mennyiben a kincstár képviselőjével a város nem tudna egyezségre lépni, maguk az érdekeltek vehes­sék fel a tárgyalások fonalát. A gyulai újonnan építendő fehérkörözsi hid vasszerkezeti munkálatainak mielőbbi végrehajtása illetőleg annak sürgetése iránt — amint már megírtuk — a közigazgatási bizottság a kereske­delmi miniszterhez felirattal élt. A kereskedelmi miniszter most értesíti a vármegyét, hogy a vas­szerkezet gyártásával megbízott vasgyárat a vas- szerkezet sürgős elkészítése és szerelése iránt fel­hívta annál inkább, mert a hídon alkalmazandó vasbetonlemezek csakis a vasszerkezet elkészülte után és csakis a hídon magán készíthetők el. Ez a munkálat 6 hetet vesz igénybe és az el­készítéshez fagymentes idő szükséges. A miniszter nem teljesítette azt a kérelmet, hogy ezek a vasbetonlemezek a bid mellett már most elkészít­hetők legyenek, mert a lemezek oly súlyosak és oly pontos felügyeletet és ellenőrzést kivánnak, hogy csakis a hídon magán készíthetők el oly módon, hogy azok minden tekintetben megfelelők lehessenek. Ha a yasbeton lemezek az idén nem készülhetnek el — ami sajnos majdnem bizonyos — az esetben a fehérkörözsi hid az idén már aligha lesz a forgalomnak átadható. A békéscsabai V-ik kerületben helyi érdekelt­ség aziránt folyamodott a kereskedelmi miniszter­hez, hogy a vasúton át egy gyalog felüljáró létesí­tését rendelje el az ottani rendkívüli forgalomra tekintettel. A miniszter a kérelemre most válaszol és kijelenti, hogy folyamodók kívánságát nem teljesítheti anyagi eszközök hiányában. Megjegyzi egyben a miniszter, hogy a csaba—aradi Il ik vágánynak tervezett kiépítésével, a szajol—csabai Il-ik vágány létesítése is a megvalósulás felé közeledik; ha pedig ez elkészül, az esetben a jelenlegi pályaszmbeh útátjáró megszüntetendő lesz és helyette az 1239/40. vasúti szelvények között egy kocsi és gyalog közlekedésre alkalmas felüljáró építése elkerülhetetlen lesz, minélfogva kérvénye­zők kívánsága tárgytalanná válik. Török ifjak az aradi kamara kerületében. Három évvel ezelőtt a magyar kereskedők tanul­mányi kirándulást tettek Konstantinápolyba s akkor elhatározták a két nemzetbeli kereskedelmi és ipari vezetőségek, hogy mozgalmat indítanak aziránt: tanulni vágyó török ifjak elhelyeztessenek a magyarországi nagyobb gyári és ipartelepeken. A mozgalom lassan haladt és a terv most jut a megvalósulás stádiumába. A törökországi szak­köröknél már elég nagy számban jelentkeztek Magyarországba vágyó mohamedán ifjak. Az aradi kereskedelmi és iparkamra nemrégen fölhívást intézett a kerületében lévő gyárosokhoz: óhajtják-e kiképzés céljából alkalmazni a török fiukat ? A gyártulajdonosok egyrésze már válaszolt. Több aradi cég tiz-husz fiúra reflektál és igy a kamara területén több mint száz török ifjú kap munkát. Nagyszénás parcellázása. A lapunk egyik előzetes számában megjelent híradás, hogy Károlyi Mihály gróf mihálytelki pusztáját eladta volna, s hogy a vevő uj tulajdonos a birtok egy részét parcellázni akarja, helyesbbitést igényel, annyi­ban, hogy az eladás — amiről különben szó volt — nem valósult meg, de most maga a tulajdonos tesz kísérletet birtokának szétparcellázására. Ez ügyben f. hó 7-én Bikádi Antal dr orsz. kép­viselő elnöklete alatt Orosházán és Nagyszénáson is értekezlet volt, amely arra a megállapodásra jutott, hogy a birtok 1100 Q-öles holdja 960 koronáért volna eladható, mely vételárba a gazda­ság egész felszerelése is beleértendő. Az értekezlet küldöttséget választott, amely a fővárosban fel­kereste a tulajdonos grófot, előterjesztve ajánlatát, amelynek elfogadására ez hajlandónak is nyilat­kozott. Nagyon kétes azonban, hogy a fennforgó pénzügyi helyzetben a parcellázás sikerüljön. A nagybankok ugyanis sem nem hajlandók, sem nem képesek oly óriási kvótát kölcsönként folyósítani, amennyi a vevőknek szükséges lenne. A vevők túlnyomó része ugyanis készpénzt alig tud a földbe befektetni és az egész vételárat kölcsönből tudná csak fedezni. Ily körülmények között a parcellázás meghiúsultnak tekinthető. Élelmiszer beviteli tilalom Romániában. Nem­csak a kereskedőket, hanem a nagyközönséget is szerfölött érdeklő és érintő ügyre hívja a figyelmet föl az aradi kereskedelmi és iparkamara. Magyar- országon előfordult néhány koleraeset miatt a ro­mán kormány tudvalévőén bizonyos árucikkeknek Magyarországból Románia területére való bevitelét megtiltotta. A román kormány a tilalmat újabban következő élelmicikkekre is kiterjesztette: friss és aludt tej, tejfel, sóshus, sózott és sótalan vaj és zsir. Ezeket tehát sem vasúti, sem postai csomagok­ban nem szabad Magyarországból Romániába kül­deni. Gémes Ferenc ingatlanainak árverése. Szom­baton tartották meg az eltűnt Gémes Ferenc oros­házai lakos ingatlanai felett az árverést. A malom­telek a rajta levő épületekkel és beépített géppel együtt 38,500 koronáért az Orosházi Népbank tulajdoua lett. A lakóházat a hozzátartozó kerttel együtt 38,000 koronáért az Orosházi Takarékpénztár vásárolta meg Az árverésen a fürdő nem kelt el, miután senki sem Ígérte meg érte a kikiáltási ár kétharmadát, a 70,000 koronát. Heti piac. Gyula, szeptember 12. A budapesti gabonatőzsdén az irányzat állan­dóan lanyha, az árak lemorzsolódnak, a búza e hét folyamán 30 fillért veszített árából. Heti piacunkon élénk kínálat mellett eladatott Búza (uj) . . . 18'60 20— Árpa (uj) . . . 14 — 14*40 Zab (uj) . . . 13-20 13-40 Tengeri . . . 1920 19-40 Törvényszéki csarnok. Tisztviselői gyűlés- Az igazságügyi tisztvi­selők országos egyesülete Gyulán folyó hó 8-án a törvényszéki épület esküdtszóki termében vándorgyűlést tartott, amelyen az egyesület bu­dapesti küldöttsége Bernáth Elek budapesti ítélőtáblái főigazgató vezetése alatt, valamint a törvényszék területén levő járásbíróságok tiszt­viselői resztvettek. A küldöttség tagjait a vasúti állomáson a törvényszék és járásbíróság hiva­talnoki kara fogadta, ahol larr Dezső törvény­széki irodaigazgato üdvözölte a budapesti ven­dégeket. Az érkezés napján a Komló éttermé­ben ismerkedési estély volt, amelyen a Gyulán levő összes tisztviselők részt vettek. A bankett a legjobb hangulatban folyt le, amiben a Fodor testvérek előzékeny, pontos és valóban bőkezű kiszolgálásának igen nagy része volt. A gyűlés az ünnep másnapján tartatott meg, ahol a tiszt­viselők békésmegyei alosztálya is megalakult. Elnökké egyhangúlag larr Dezső irodaigazgató, alelnökké, titkárrá, pénztárossá és választmányi tagokká pedig szavazás utján Liszkay Sándor irodafőtiszt, Kazay László telekkönyvvezető, Marik Sámuel irodatiszt, Kovács Albert, Szabó Géza, Osváth Pál és Kovács Béla kezelőtisztek válasz­tattak meg. A vidéki küldöttségek tagjai a dél­utáni vonatokkal utaztak el. Heti bünkrónika. Az enyves kéz. Hipszki István medgyesottlakai származású szolgalegény azt tartotta „mihelyt dolog, ne dicsérje nekem senki.“ Ez elv gyakorlati keresztül vitele Hipszki Istvánnál akként érvényesült, hogy csak akkor dolgozott, a mikor muszáj volt. Muszáj pe­dig akkor volt, amikor mindaz, a mit más szer­zett meg szorgalmas munkával és a mit Hipszki István munka nélkül egyszerűen egy kanyaritó kéz­mozdulattal elvett: — elfogyott. Mert Hipszki Ist­ván úgy tartotta, hogy temérdek a dolgozó ember és azok munkájának van annyi feleslege, hogy ab­ból neki is jut. Tehát a mig jutott, addig ő nem dolgozott. Mikor azonban a mások szerzeményéhez kellő mennyiségben nem juthatott hozzá, akkor rá­fanyalodott a munkára. A múlt évben ebben a szomorú állapotban lévén, beállott cselédnek Szabó M. Péter ujkigyósi lakoshoz. A gazdának volt egy özvegyasszony leánya : özv. Domokos Jánosné szül. Szabó M. Piros, a kinek drága szép finom 20 kgr. zsírja volt. Ezt a lényeges tápanyagot az asszony az apja pincéjében helyezte el. Hipszki István rá­jött ennek a derék zsírnak a rejtekhelyére. Az már az ő természetrajzához tartozott azután, hogy a zsiradékot ellopja. A pinceajtó be volt zárva. Hipszki tehát rövid utón feltörte a pinceajtót és a zsírt a bödönnel együtt, a melyben el volt helyezve, feltűnés nélkül elvitte egyenesen az ujkigyósi mészárosok­hoz, a kiknek eladásra kínálta. Ámde azok gyanús­nak találták a zsir eredetét, miért is Hipszki István azt elvitte Békéscsabára, a hol kilóját 1 koronáért Kocziszki Pálnénak adta el. A kir. ügyészség Hipszki Istvánt lopás miatt vádolta meg. A kir törvényszék Hipszkit 6 hónapi börtönre Ítélte, a kihágás elbírá­lását pedig átengedte az illetékes kir. járásbíróság­nak. Hips'ki az ítélet ellen felebbezett. Most hir­dették ki a kir. tábla ítéletét, a mely helybenhagyó. Hipszki István tovább felebbezett a Curiához. A törvényszék ismerőse. Nemes Mihályné szül. Skorka Mária, — Szarvas község mondhatja a magáénak — igen sokszor megfordult a palotában és pedig előbb annak az emeleti részén, azután pedig a fogházi helyiségek­ben. Gyakori — önkéntelen — látogatása folytán is­meri őt már mindenki a törvényszéken. A szolga is azzal fogadja: na lelkem, már megint itt van ? Természetesen érdemeket kell ahoz szerezni, hogy valakinek ilyen összeköttetései legyenek az igazságszolgáltatással. No, Skorka Mária ilyen ér­demeket szerzett bőven. Nevezetesen már nyolcszor volt lopásért büntetve s legutóbb a f. évi március hó 6-án szabadult ki. Tizenegy nap múlva, március hó 17-én már arra vetemedett, hogy Szarvason a Rakoviczki János 4 tyúkját ellopta. Ebből újabb bűnügyi eljárás lett. A főtárgyalásra való szives meghívásnak azonban nem tett eleget Skorka Mária, miért is azt el kellett napolni, hogy az újabb tár­gyalásra elővezessék.

Next

/
Thumbnails
Contents