Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-14 / 37. szám
6 Békés 1913 szeptember 13 igazgató előadásában 5 ügyet intézett el; még délelőtt tartotta ülését az árvaűgyi felebbviteh küldöttség is és Sárosy Gyula árvaszéki elnök előadása alapján 14 felebbezett ügyben hozta meg másodfokú döntését. Tanügy. Békésvármegyei tanítóság Eötvös-ünnepélyének története. A Békésvármegyei Általános Tanitó-Egye- sület folyó évi május hó 21-én Békéscsabán tartott közgyűlésén dr. Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelő indítványt nyújtott be, hogy a tanítóság ünnepelje meg Eötvös születésének 100 éves évfordulóját. A közgyűlés ez indítványt egyhangúlag elfogadta és megbízta az igazgató-bizottságot, mint a közgyűlés határozatainak végrehajtó szervét ezen határozatnak végrehajtására és az ünnepély előkészítésére. Az igazgató-bizottság junius 26-an Békéscsabán tartott gyűlésén az Eötvös-ünnepség helyéül Gyula városát jelölte meg és annak előkészítésével Nickmami Rezső járásköri elnök elnöklete alatt a gyulai tanítókból szervezendő bizottságot küldött ki. Megjelölvén az ünnepség terveit, t. i. hogy az ünnepség díszközgyűlés, hangverseny és táncvigalomból álljon. Egyúttal megállapította a diszközgyülés programmját is. A gyulai rendezőbizottság julius elején tartott ülést, előzetesen egy küldöttség tisztelget a megye és a város előkelőségeinél. A gyűlésen meg volt jelölve a hangverseny műsorának vázlata. A bizottság szerencsés volt, hogy ismert nevű művészeket, Írókat sikerült szereplésre megnyerni. A rendezés munkálatait megnehezítette az a körülmény, hogy a nagy szünidőben úgy a tanitók, mint a kiket szereplésre felkérni lehetett volna, szabadsága ideje távol tartotta. Beiratások a külterületi állami elemi iskolákba. Mind a nyolc külterületi, u. m. ajtósf'alvi, bicerei, remetei, gyürkehelyi, szeutbenedeki, l'arkasbaimi, szabadkai és eperjesi állami iskoláknál az elemi és ismétlőiskolás növendékek beiratása folyó hó , 26-ától 30ráig tartatik. Beiratási dij 50 fillér Az ismétlőiskolás növendékek beiratási dijat nem fizetnek Beiratás alkalmával köteles minden tanuló családi és utónevét, valamint korát és vallását igazoló anyakönyvi tanúsítványt felmutatni. Ily tanúsítványt az anyakönyvi hivatal ingyen ad. Az elemi iskolába a 6 évet, az is- mótlőiskolába a 12 évet betöltött növendékek vétetnek föl. Az a szülő, gazda vagy gyám, kinek gyermeke, vagy gyámoltja valamely okból a beiratásnál visszautasittatik, panaszával az iskola gondnokságához fordulhat. — Az előadások október hó 1-ón kezdődnek. Péczely József, igazgató. 1—2 Beiratasok az esti kereskedelmi szaktan- folyamba Gyuiaváros esti kereskedelmi szaktanfo lyamába a beiratások f. hó ij-től, hétfőtől kezdve a hónap végéig naponkint d. u. 2-j-ig lesznek a tanfolyam igazgatójának Bonyhádi-ut 4. szám alatt levő lakásán. A tanfolyam kezdők és haladok csoportjába oszlik. A kezdők csoportjába felvehetők oly 15-ik életévüket betöltött férfiak és nők, akiit a kereskedő tanouc-iskoiát, az elemi népiskola hatodik osztályát, vagy a gimnázium, reáliskola vagy polgári iskola második osztályát sikeresen végezték. Ily bizonyítvány hiányában felvételi vizsgálat alapján történhetik a felvétel. Nem vehetők fel a tanfolyamba azok, akik még a kereskedő tanonc-iskola látogatására vannak kötelezve. A haladók tanfolyamát azok látogathatják, akik a kezdő tanfolyamon tanulmányaikat sikerrel végezték, vagy megfelelő előképzettségüket felvételi vizsgálaton igazolják. — Az összes jelvételi és javító vizsgálatok szeptember hó 28-án (vasárnapi) d. e. 10—12 tartatnak meg a tanjolyam helyiségében (Károlyi Sándor-utca 6.) — A jelvételi vizsgálatra előzetesen jelentkezni kell, dija 10 korona. A rendes előadások október hó 1-én kezdődnek meg és a kezdők csoportjában heti 8 a haladóknál heti 7 órában (kizárólag az esti órákban) május hó végéig tartatnak. A tanfolyamokon a következő tárgyakat tanítják: számtan, könyvvitel, magyar fogalmazás és levelezés, jogi és közgazdasági ismeretek, földrajz és áruismeret. A felvételkor a hallgatók iskolai végzettségüket tanúsító bizonyítványt tartoznak felmutatni. Gyuiaváros képviselőtestülete tz év julius havában tartott közgyűlésén határozatiiag kimondotta, hogy e taufolyamot tandíjmentes alapon óhajtván szervezni, annak kiadási tételeit saját költségvetésébe állítja be. Ennélfogva az esti tanfolyamot a beiratkozó hallgatók teljesen tandíjmentesen látogathatják, sem beiratási dijat, sem tandíjat fizetniük nem kell. A hivatása magaslatán álló városi képviselőtestület e bölcs intézkedésével mindenkinek meg akarja adni a módot ahhoz, hogy a neki oly szükséges azon kereskedelmi szakismereteket a legkedvezőbb körülmények mellett megszerezhesse, amelyek nélkül a mai korban tökéletes üzletembert, iparost elképzelni nem igen lehet. Ilyen kedvező feltételek mellett bizonyára elvárható, hogy azok, akik számára e tanfolyam létesült, örömmel ragadják meg az alkalmat arra, hogy magukat a kereskedelmi szakismeretek terén minél jobban kiképezzék. Minden, a tanfolyamra vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgálok az érdeklődőknek e sorok elején jelzett időben. Mérey Gyula, a tanfolyam igazgatója. 1—3 Hírek. Dr. Márki János magyar nemes. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy Ő felsége a király Márki János dr gyulai közjegyzőnek, valamint törvényes utódainak a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet „sark; di“ előnóvvel díjmentesen adományozta, A felség kegye évtizedek hosszú sora óta szerzett igaz érdemeket honorál. Márki János szép elméleti képzettségéről fényesen tanúskodik a tudomány terén szerzett kettős doktori diplomája. Mint ügyvéd, Orosházán kezdte meg működését és az Orosháza vidékén történt első nagyobbszabásu parcellázás közgazdasági sikerében nagy osztályrésze s igaz érdemei vannak. A gyulai közjegyzői tisztet két évtized óta, kiváló ügybuzgalommal és pedáns pontossággal tölti be. E mellett élénk részt vesz a köz és társadalmi élet több irányú emberbaráti, közjótékonysági s közgazdasági mozgalmaiban, minek következtében kitüntetése széles körökben kelt őszinte örömet. Kery Gyula főispán több hivatalos ügy elintézése céljából folyó hó ll-ón Budapestre utazott, ahol mintegy két hétig fog tartózkodni. Áthelyezett segédlelkészek. Gróf Széchényi Miklós megyóspüspök Fontos János endrődi se- gódlelkószt Gyulára, Mordavszky József segéd- lelkészt pedig Endrődre helyezte át. A városház építés végrehajtása, — az építkezés vállalatba adásával a múlt hónapban mar biztosítottnak látszott s tudvalevőleg csak a vármegye törvényhatóságának jóváh tgyására várt, — ugylátszik zátonyra jutott, s mint a körülményekből megállapítható, az építkezés megkezdéséről ebben az évben alig lehet szó, ha a tervnek ebben a formájában való keresztülvitele egyáltalán meg fog is valósittatni. Lapunk előző számaiban közölt cikkek tanúsítják, hogy az elfogadott terv szerint vnló építkezés a lakosság egy részében nem talál sem tetszésre, sem közmegnyugvásra. De aggályosnak mutatkozik az építkezés vállalatba adasa tárgyában hozott határozat a vármegyénél is, ahol nem látszanak nagyon rokonszenvezni a város építési szándékával. Ambrus Sándor alispán ugyanis, mielőtt a határozatot tárgyalás végett a törvényhatósági bizottság elé terjesztené, több irányú felvilágosító jelentés tétele iránt kereste meg a polgármestert. Nevezetesen az iránt érdeklődik, hogy a felebbezést benyújtó, s az árlejtésen olcsóbb ajánlattevő Schriffert Józsefnek * kik a »társai«? Az építés céljára a gyámpénztári tartalékalapból kölcsön veendő 120000 korona fel vételére, van-e belügyminiszteri engedély ? Ezen kölcsön biztosítására adandó 100.000 korona értékű kötött és szövött iparárugyári részvény lekötése milyen törvényhatósági határozattal hagyatott jóvá? Amennyiben a város csatornázása a nedves időjárás miatt sürgősen lenne végrehajtandó, a csatornázási alap felhasználandó 40.000 korona tőkéjének visszafizetése miként terveztetik? A J.20.000 korona kölcsön két év alatt miként fizettetnék vissza ? Mennyi az állami egyenes adó és mennyi a varos pót- adója ? Amennyiben az építendő városház a mainai nagyobb lesz, a hivatalos szobák bebútorozása miből fedeztetik? Végül közli az alispán, hogy miután október első felében úgyis rendes megyei közgyűlés tartatik, az építkezés pedig az építési költség fedezete nélkül úgysem vihető keresztül, rendkívüli közgyűlés összehívását a maga részéről szükségesnek nein tartja. Ha azonban a város a határozat tárgyalását halaszthatatlanul sürgősnek tartja, forduljon kérelmével a vármegye főispánjához A polgár- mester a napokban meg fogja adni a kért felvilágosításokat. Azonban némely kérdésre nincs módjában megnyugtató választ adni. Nevezetesen a gyámpénztári tartalékalap felhasználására nézve van ugyan privát utón a városnak olyan értesülése, hogy ilyen rövid lejáratú kölcsön felvételének elvi akadálya nincs, azonban a belügyminisztérium tényleges engedélye még nem érkezett le. Magában véve ez a körülmény is elégséges abhoz, hogy a törvény- hatóság. fcdezet hiánya miatt megtagadja a vállalatba adástól a jóváhagyást, A közgyűlés pedig már olyan későn lesz, hogy az építkezést ebben az évben aligha lehetne megkezdeni, inég akkor sem, ha a képviselőtestület határozata jóváhagyatnék. A kepviselőtestület kedden, f. hó 16-án d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A borital és husfogyasztási adók biztosítási ügyében bizottság kiküldése. 2. A virilisek névjegyzékének kiigazítása céljából bizottság kiküldése. 3. Pál András, kiskorú Varga István és testvérei, kiskorú Puskás Mátyás, Farkas Gyula, kiskorú Farkas Erzsébet, kiskorú Minicü József, Kiskorú Kneifet Maria és társai illetőségi ügye. 4. Az állami iskolai gondnokság kérvénye az eddig fizetett iskolai fenntartási díjnak további folyósítása iránt. 5. Ifj. Mis- kucza Illés indítványa a Galbacskerti legelőnek a megvétele iránt. 6. Az 1914-ik evben szükséges cse- lédsógi rúnák és csizmák beszerzése iránt előterjesztés. 7. Az l'914.-ik évben szükséges tüzelőanyag beszerzése iránti előterjesztés. 8. A városi földek bérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyv előterjesztése. 9 F. Sál József kérvénye községi közmunka törlése iránt. 10. Piaci es vásári szabályrendelet előterjesztése s ezzel kapcsolatosan a békésmegyei állami tisztviselők gyulai körének kérvénye a piaci elővásárlás korlátozási iránt. 11. Helypénz- dijszábályrendelet módosítási. 12. A gyulai VIII. számú vadászterület bérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyv. 13 Fodor testvérek kérvénye a Göndöcs- népkerti pavilion bérösszegének elengedése tárgyában. 14 Dr. Bárczy István Budapest székesfőváros polgármesterének meghívó levele a városok hitel- ügyének rendezése céljából Nagyváradon tartandó értekezletre. 15. A gyámpénztar 1912. évi szam- adasa, Ellenőrzési szemlék, A közös hadsereg és honvédség nem tényleges állományú legénység ellenőrzési szemléi a f. évben elmaradnak, ellenben a tartalékos tiszt s hadapródjelöltekkel, valamint a hasonló állásuakka! az évenként szokásos bemutatkozás a f. évben is megtartatik. Az állandó vegyes felülvizsgáló bizottságok a már megállapított határidőktől eltérve a f. évi október hóban Aradon 13. és 20-án, Nagyváradon pedig 16, 23. es 29-én fognak működni azért, nogy a bevonulás alkalmából alkalmatlanoknak talált hadkötelesek még a végleges számbavétel napja: október 3l-e előtt felülvizsgálhatók s a helyettük járó pótlegények kiailithatók legyenek. Az egyéves önkéntesek költsége A saját költségen szolgáló egyéves önkéntesek úgy a közös hadseregben, mint a honvédségben a legújabban kiadott közös hadügyminiszteri rendelet szerint a következő _ átalányösszegeket tartoznak fizetni a kincstárnak. Élelmezési díjban — amelyben bennfogtaltatik a zsofö io — 334, ruházat címén 121, fegyverhasználati költség címén 7 és a legénységi felszerelés dijában 16 boronát. Ezenfelül a lovasságnál, a kölcsönzött hatas ló után — beleértve annak eltartását, ápolását és esetleges gyógykezeltetését — 702 korona fizetendő. A gyulai Billitz-féle telek. Gyula város még az 1911. évben elfogadta a gyulavidéki h.-érdekű vasútnak azt az ajániatat, hogy az u. n. Billitz-féle telket díjtalanul átengedi a városnak, ha a varos kötelezi magát, hogy az esetre, ha a vasút a Kossuth-téren egy állomást tartozik létesíteni, a szükséges területet a város ingyen átadja. A képviselőtestület az állomás létesítését illetőleg kijelentette, hogy a Kossuth-téren csak személyforgalomra és darabaruforgaloinra berendezendő állomást engedélyez, tehát teheráru- förgalomra berendezendő állomás létesítéséhez hozzá n^m járul. A törvényhatóságban a szóban levő ajánlatot elfogadó városi képviselőtestületi határozat — a beadott felebbezés elutasításával és hosszabb vita után — jóváhagyatott. A törvényhatóságnak határozata ellen Schmidt Gyula és társai gyulai lakosok felebbeztek a belügyministerhez és amellett érveltek, hogy a Kossuth-térből a vasút részére semmi sem engedhető at, mert ennek a térnek minden részére szükség van, ha pedig a Billitz-féle telek a város által megszerzeudő, úgy azt vegye meg a város a vasúttól megfelelő vételárért. A belügymiuister dön-
