Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-14 / 37. szám
4 Békéi 1913. szeptember 13. A meghívóra báró Eötvös Lóránd a következő választ küldötte: Nagyságos Nickmann Rezső urnák, az Eötvös-ünnepélyt rendező-bizottság elnökének Ungarn. Gyula. Schluderbach, 1913. szept. 5-én. Nagyságos Elnök Ur! „Ne higyj oly gondolatnak, melynek szived ellent mond.“ Békés vármegye tanítói fenkölt nemes- ségü gondolkozásáról tanúskodik az, hogy atyám születésének századik évfordulóját ünnepli, szivének melegségéről, hogy ünnepére engem is meghívni kegyeskedett. Fogadják ezért mélyen érzett hálám kifejezését. Nagyságod megtisztelő levele csak ma jutott kezeimhez. Már előbb úgy intézkedtem, hogy csak e hó 20-ika után térjek haza s ezért kérem, engedjék meg nekem, hogy szünidőm még hátralevő részét is erőgyűjtésre használhassam. Érzem és kimondhatatlanul sajnálom, hogy igy elmulasztom az alkalmat kezet szoríthatni atyám emlékének kegyeletes őrzőivel, nekem jótakaró barátaimmal. Fogadja Nagyságod megkülönböztetett tiszteletem kifejezését. , Eötvös Lóránd. A közigazgatási bizottság ülése. — Szeptember 9. — A közigazgatási bizottság havi ülését f. hó 9-én tartotta Kery Gyula főispán elnöklete alatt. Az ülés elég népes volt, mert a választott bizottsági tagok közül csak hárman hiányoztak a tisztviselő tagok pedig mindannyian részt vettek az ülésen. Az üléslefolyása egyike volt a legunalmasabbaknak, érdemleges ügy alig került szőnyegre; felszólalás is csak egy adóügyi kérdésnél volt; a többi tárgyak — közöttük az egyes kormányzati ágak előadóinak jelentései — szó nélkül tudomásul vétettek, indítvány egyáltalán nem vettetett fel, észrevételek nem tétettek. Az ülésnek egyhangúságát csupán egy körülmény zavarta meg, nevezetesen midőn az államépitészeti élénk, nem elég folyamatos és magyarságát sem tarthatjuk példaszerűnek. Legfőbb hibája, hogy három ágra szakadó meséje van, amelyek csak lazán függnek össze egymással. De ezek közül is legérdekesebb, s legindokoltabb Viola története. Azt példázza benne, hogy a színig becsületes magyar parasztból a zsarnoki önkény folytán hogyan formálódik ki a gyilkos haramia. Különben is jellemző erejének minden fényét rárakja Eötvös az üldözött jobbágyra. A zsivány Viola sokkal vonzóbb, megnyerőbb személy, mint a vármegye Nyuzója, Macskaházija vagy mint a gőgös Rétyné maga. Eötvös személyei szenvedésre születtek, nem maguk hívják ki a sorsot önmaguk ellen, hanem a társadalom, a fennálló rend teszi őket szerencsétlenné. A Falu jegyzőjével eszmei tekintetben kapcsolatos Éljen az egyenlőség c. vigjátéka Néhány még tapasztalatlan lélekkel megirt, hús és vérnélküli drámája után fogott hozzá ehhez az eléggé ügyes bonyolitásu vígjátékhoz. A korabeli magyar társadalom fonákságait, fennen hangoztatott nagy eszméinek nevetséges oldalait tünteti föl ebben a műben. Ilyen divatos jelszó volt az egyenlőség is, melyet az alsóbbrendüek érvényesíteni akartak a fölöttük állókkal szemben, mig lefelé ignorálták eszméjüket. Vagyis fölfelé mindenki demokrata, lefelé azonban arisztokrata. A szabadelvűt színlelő Ábrányi grófon kezdi s leviszi az inasig eszméjének megtestesitéset. A kurta nemes nem akarja leányát szegény ifjúhoz adni, de a gróf az egyenlőség eszméjéből kiindulva, a fiatalokat boldogságra segíti; ő maga azonban nem hajlandó leányát szegényebb nemes ifjúhoz adni s itt a fölfelé demokrata kurta nemes hozza össze a szeretőket. Még a cselédségre is átragad a nemes vetélkedés. Az iparoslegény kevés vőnek a kereskedő szülők előtt, az alispán huszárja többre tartja magát a gróf inasánál, mert a nemes vármegye büszke katonája. Végül is az osztályharc fölolvad a szerelemben s igy — mint Eötvös minden müvében — az érzelem vágja ketté a hatalmas gordiuszi csomót. hivatal főnöke előadta, hogy a szarvas-mezőtúri vonalon feltételes megállóként kijelölt 4-ik számú őrház »Akasztó fahalom« elnevezésre hozatik javaslatba, az egész bizottságon hangos derültség ömlött el. A bizottság azonban nem került abba a helyzetbe, hogy javaslatot tegyen, mert a tárgyalás során kitűnt, hogy a kérdéses /őrház már Mezőtúr város területén fekszik, tehát a kívánt javaslattételre nem Békésvármegye illetékes. Végül még megemlítjük, bogy az ülésen először vett részt Bakos József törvényhatósági főallatorvos — Heks Miksa utóda, — akit elnöklő főispán a bizottságnak bemutatott és működésének megkezdése alkalmából üdvözölt azon reményének adván kifejezést, hogy az uj főállatorvos kiváló elődjének nyomdokain fog haladni a vármegye állategészségügyi érdekeinek előmozdítása és megvédése tekintetében. Jelenvoltak az ülésen Kéry Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Z'óldy János főorvos, Botka István kir. pénzügyigazgató helyettes, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla kir. áliam- épitészeti hivatali főnök, Holló György gazdasági felügyelő, Bakos József törvényhatósági főállatorvos. A választott bizottsági tagok közül részt vettek az ülésen: dr. Ladies László, dr. Török Gábor, Beli- czey Géza, Morvay Mihály, gróf Wenckheim Dénes, Varságh Béla és Dombi Lajos. Elnöklő főispán az ülést d. e. 9 órakor megnyitván elsősorban az alispáni jelentés olvastatott fel, amely észrevétel nélkül tudomásul vétetett. A jelentés a következő : A személybiztonság 61 esetben volt veszélyeztetve, történt: 11 könnyű, 3 súlyos és 2 halálos testi sértés, 1 mérgezés, 1 gyilkossági kísérlet, 1 erőszakos nemi közösülés, 2 magzatelhajtás, l rágalmazás ; előfordult 14 könnyű, 9 súlyos — melyek közül 18-at az okozott, hogy augusztus 20-án a Békéscsabáról Vésztőre haladó motorvonatot d. u. 3 órakor a Bélmegyeri tanyáknál egy igen szokatlan erősségű szélvihar a sínekről lebontott s a bent ülő utasok közül 18 megsebesült — és 6 halálos baleset, 8 öngyilkosság és 2 öngyilkossági kísérlet. A vagyonbiztonság 74 esetben zavartatott meg, 37 lopás, 3 betörés, 1 hamis pénz forgalomba hozatala és 33 tüzeset által. Ez utóbbiak legnagyobb része gabonakereszt volt, mit villámcsapás okozott. Bár a cselevény vérszegénységét nem tudták elfeledtetni az eszme s a jellemek jelességei, színpadjainkon még igen sokszor adták elő. Eötvös másik nagy müvében, a Magyarország 1514.-ben történeti regényben népszerűsíteni akarja a történetet s egyúttal nagyszerű történeti képet, az egész magyar nemzet boldogtalan, meghasonlotr képét megfesteni. Emellett azonban irányzatos is a regény, mert a nemesség és pórság küzdelmének ecsetelésével a jobbágyság felszabadítása érdekében izgat, nehogy — el nem ismerve egyes néposztályok jogait — iszonyú szerencsétlenségek okai legyünk s újabb paraszlázadás borzalmait élje át nemzetünk. Utolsó regénye a Nővérek azt az eszmét példázza, hogy az alsóbb társadalmi osztályban nagyobb boldogság honol, mint a magasabbakban. A regény tárgya az 1831. évben kolera idejében játszik, mikor a felvidéki pórság urai ellen lázadt. Ebben a zűrzavarban vész el Ormósy gróf egyik leánya s egyszerű családhoz kerül és boldog lesz. Csakhogy a jellemek megalkotása nem eléggé sikerült s a két testvérleány boldogsága, illetve boldogtalansága alaptermészetüknek, nem pedig a társadalmi osztály különbözőségének folyománya. Kisebb elbeszéléseinek tárgyát is javarészt a népéletből veszi. Ezekben is a szerencsétlenek, az elnyomottak pártján van. Lelke mélyéből, gondolkodó mély elméjéből fakadnak azok a magvas Gondolatok, melyek a hit és vallás lényegével, az emberiség és világ kérdéseivel, az irodalom és tudomány lényegével, az állam és politika főbb eszméivel foglalkoznak. Bemutattam Eötvöst, mint költőt, de ez csak tört tükör az ő egész működéséhez képest. A politikus Eötvösnek még sokkal többet köszönhet nemzete. De mivel Eötvös költői eszméit volt célom megvilágítani, elmellőzöm politikai, államférfiul működését, hiszen Eötvösben az ember a költővel és államférfiuval a legszorosabb egységben olvad össze. Megemlíthetném A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra c. munkájának magHordás és cséplési munkálatokat az esőzések nagyban hátráltatják, különösen áll ez a nagyobb uradalmakra, hol a keresztek még ma is nagyrészt a szántóföldön vannak. A kisgazdaságok javarészt már elcsépeltek. A vármegyében a kalászosok termés átlagjai a következők: búza 7.50, rozs 7.27, árpa 8 59, zab 8.06 q kát. holdanként. A kapás növények általában nagy termést Ígérnek, de a hűvös és esős időjárás most már nekik is ártalmukra van. A burgonya sok helyütt a túl sok esőzéstől rothadásnak indult és igy szedését idő előtt kellett megkezdeni. Cukorrépából igen nagy termés várható, bár most. már meleget kívánna, hogy a cukortartalma növekedjék, szedését megkezdték. Az őszi vetéseket megelőző szántóföldi munkálatok megkezdődtek, de nagyon hátráltatja őket az esős időjárás, minek következtében a szántóföldi munkálatok minősége nem teljesen megfelelő. Ipar és kereskedelmi téren az elmúlt hóban említésre méltó mozzanat nem történt. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület aug. 20-án Szarvason állatdijazással egybekötött gazdasági kiállítást rendezett, hol állami támogatással mintegy 2000 korona összegű dij, lett a kiállítók között kiosztva. Békéscsabán községi állatorvossá Szák György lett megválasztva. Az üresedésben levő orosházai irodasegédtiszti állásra Nemes János neveztetett ki. Szentetornyán Balogh Győző községi segédjegyzővé lett megválasztva. A Farkas Elek szeghalmi főjegyzővé történt megválasztása következtében megüresedett füzesgyarmati közs. jegyzői állásra Kun Albert lett helyettesítve. A szeghalmi járás főszolgabirája Sebők Ferenc körözsladányi közs. jegyzőt 10 korona rendbírsággal sújtotta. Dr. Zóldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak ; az előző hónaphoz viszonyítva a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 17-el volt több. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: vas gondolatait, melyben tetőpontra hág történelmi és politikai nagy műveltsége, európai világlátottsága, éles eszének egész termékenyítő gazdagsága. Szólhatnék a Reformban megnyilatkozó mély hitről, emberszeretetről s édes reményről a jobb jövő iránt. Vázolhatnám — ami tán bennünket legközelebbről érdekel — kultuszminiszteri nemes működését s működésének áldásait, ezek azonban nem tartoznak szorosan tárgyam keretébe. Eötvös végtelenül érzékeny lélek volt. Minden bántja. Csak akkor érzi jól magát, ha a bánat hangulatán át merenghet az emberiség sorsán. „Lelke mélyén, mint a csigában, örökösen hallatszik valami bánatos sóhaj.“ Legfőbb jutalma egész gazdag működésének az, hogy elérte, ami után vágyódott s amiért egyik költeményében sóhajtott: Ha fenmarad nevem, Eszméim győzedelme Legyen emlékjelem. Eszméi győztek s bár élete gazdagabb volt vágyakban, mint eredményekben, mégis nemes törekvései időtlen időkig tiszteletre méltóvá teszik nemzetünk s irodalmunk eme nagy alakját. Eötvös — és a nők. Irta: Hlányiné Prigl Olga. Rázd le magadról én lelkem a szürke hétköznapok porát, tedd félre a megélhetés kinzó gondjait s zarándokolj el a mi Eötvösünknek legszebb, legragyogóbb emlékoszlopához, abból a csupa érzésből, megértett és átérzett fájdalmak skálájából mozaikszerüleg megépitett eleven emlékoszlophoz, a mit mi asszonyok emeltünk Neki! Egyetlen nagy sirató kendővé omlik le, terül el az az eleven szobor, s min: a fekete felhő, elhúzódik messze, kies Dunapartra, s nehéz sóhajtással megrezzenti, megkopogtatja koporsód üvegfedelét : óh nem úgy van, mint a hogy le meg-
