Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-31 / 35. szám
« Békés 1913 augusztus 31. A gyulai közkórház előtt és mellett a Szent István-, valamint a Kórház-utcákon elvonuló aszfalt burkolatok újonnan leendő elkészítésére a vármegye alispánja az ajánlati versenytárgyalást a f. évi szeptember 23. napjának d. e. 10 órájára tűzte ki. Az ajánlatok szeptember hó 22. napjának d. u. 5 órájáig adhatók be az alispáni hivatalban. A baja—erdőhegyi állami transversális útnak Békésszentandrás és Öcsöd község között elvonuló részére a köröstiszamarosi ármentesitő társulat az ut egész szélességében — a horgavölgyi csatorna belvizeinek levezethetése céljából — a f. hó 23-án megtartott helyszíni szemle eredménye alapján, az alispán által már kiadott engedély értelmében egy nagyobbszabásu betonáteresztőt létesít. Ezen áteresztő építésének ideje alatt a közlekedés — amennyiben az időjárás kedvező lesz — a társulati gáton fog lebonyolittatni, rossz időjárás esetén azonban a kérdéses műtárgy két részletben készül el és ez esetben a közlekedés az úttestnek fele-fele részén lesz lehetséges. Az áteresztő építése egy hónapot vesz igénybe. A baja—erdőhegyi állami tranzverzális útnak Kondoros községen keresztül vonuló szakaszának a jelenlegi útiránytól eltérve egyenes irányban az Árpádutcán leendő vezetéséről már több ízben irtunk. Kondoros községe ugyanis mozgalmát az említett célból azért indította meg, mert a tranzverzális ut Kondoros községnek mindkét oldalán derékszögű kanyart képez, minek folytán a forgalom lebonyolítása nehézkes és az automobil forgalomnak mindinkább növekvő volta miatt veszedelmessé is válhatik. A kereskedelmi miniszter bizonyos feltételek mellett hajlandó is a község kérelmének teljesítésére. A község az uj útirány létesítése esetén lÜOü korona készpénzt és az építkezéshez szükséges összes homokot felajánlotta. Azonban az ügy megoldását akadályozza annak a kérdésnek a tisztázása, bogy az állami útnak jelenlegi — felhagyandó — szakaszát ki vegye át és ki tartsa fenn. A képviselőtestület legutóbb foglalkozott ezzel a kérdéssel és hallani sem akar arról, hogy a szóban levő útszakaszt a község vegye át és tartsa fenn Yégre is az lett a határozat, hogy a felhagyandó útszakasz fenntartására évi 100 koronát felajánl a község és kéri a vármegyét, hogy ő vegye át a kérdéses útszakaszt, mert a vármegye azt sokkal kevesebb költséggel és jobban képes fenntartani. Az állami ut, az Árpád- utcán át leendő vezetése esetén 219 méterrel lenne rövidebb, mint a jelenlegi vonalozás mellett. Ez a munkálat mintegy 13000 koronába kerülne. A község legutóbb hozott határozatában azt is kéri, hogy az Árpád-utcai szakasz ne makadamszerüleg, hanem kőburkolattal építtessék ki, továbbá, hogy az uj útvonal köuttal összeköttessék a jelenlegi úttal a Petőfi- utcán át, amely esetben a felmerülő költségek felét hajlandó elvállalni a község. Ipari s kereskedelmi alkalmazottak biztosítása Kolozsvár város törvényhatósági bizottsága az ottani kereskedelmi és iparkamara, valamint a köz- és kiskereskedők, végül a gyáriparosok országos szövetségének kolozsvári fiókja által az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset elleni biztosítása tárgyában alkotott 1907. évi XIX. t. c. •sürgős revíziója céljából megindított mozgalomhoz őrömmel csatlakozott és azt lelkesedéssel támoga tandónak mondotta ki, miből kifolyólag a szóban levő törvénynek módosítása céljából a kereskedelmi miniszterhez felirattal fordult. Ezt a feliratát hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett megküldötte Békésvármegyének is A szóban levő mozgalomnak jogosultságát a fent emlitett érdekeltség az alábbiakkal indokolja meg : Szociális törvénykezésünkben nincsen egyetlen egy alkotás sem, amely az érdekeltség köréből oly sok és indokolt panaszt váltott volna ki, mint az 1907. évi XIX. t.-c. Ennek okát abban az autonómiában látja, amellyel az intézmény szervei fel vannak ruházva, amely azonban a gyakorlati élet követelményeinek egyáltalában nem felel meg. A munkásbiztositó pénztárak igazgatóságainak a munkaadók és alkalmazottak soraiból a paritás alapján való összeállítása azt eredményezte, hogy az igazgatóságban a szervezett munkások lettek a döntő faktorok. Ebből magyarázható meg az is, hogy a tisztviselők is a szervezett munkások soraiból kerültek ki és hogy ezek a tisztviselők bántódás nélkül vehetnek részt mindennemű munkásmozgalmakban, sőt az osztályharcra való izgatás egyenesen a munkáspénztárakból indul ki. A szóban levő törvény és a hozzá kiadott miniszteri rendeletek oly rettenetes terhet rónak a munkaadókra, amelyek »a kétségbeesés jajkiáltásait orkánná növelték*, hasonlóan jogosan panaszkodnak az alkalmazottak is, akik nem kapják meg betegség esetén a megkivántató segélyeket, az igaz, hogy a munkaadók a járulékok felét levonhatják az alkalmazottak béréből, azonban ezt — a jelenlegi munkásviszonyok mellett nem tehetik — tehát az egész járulékot a munkaadók tartoznak fizetni, amely sok helyen az államadó 3-szorosát is kiteszi. De eltekintve az anyagi terhektől, elviselhetetlen az a zaklatás is, amellyel a munkaadók a törvény rendelkezései folytán sújtva vannak. Mindezek folytán az orvoslás módját a betegsegélyezés és balesetbiztosítás állami kezelésbe vételében látják és abban, hogy a járulékok adókulcs szerint vettessenek ki úgy a munkaadóra, mint a munkásra és végül, hogy a munkaadók mentesittessenek az országos betegápolási külön adó alól. A törvényhatósági bizottság Kolozsvár város fentebb ismertetett köriratát az októberi közgyűlésen tárgyalja. A budapesti sem volt változás. Heti piac. Gyula, augusztus 29. gabonatőzsdén a hét folyamán Heti piacunkon élénkebb tt. kínálat mellett elBúza (uj) 19-— 20 60 Árpa (uj) 14'20 14-60 Zab (uj) 14 20 14 40 Tengeri 19 20 206ÓRŐ40RSZÁ<i tORÖnOBSZAG fiJORSZAG NÉMETORSZÁG NORVÉGIA SPANYOLORSZÁG FRANCZíAGRSl OROTZCRSZAG AUSZTRIA CGYPTOM MAGYAROASZAG cginnmisarkot l it a snrkot kór.e, 1.1308 az egész világ ismeri és dicséri ! Cipészétől határozottan csak a valódi uj BERSON- aranydobozban s utasítson minden utánzatot vissza. Bersanmüvek, Budapest, VI* Tartóssága, ruganyossága, eleganciája utolérhetetlen!! Törvényszéki csarnok. Csőd. A gyulai kir. törvényszék Rziha János orosházi fűszer és festékkereskedő ellen saját ké relmére csődöt nyitott Csődbiztos : Tóth Ferenc kir törvényszéki biró, tömeggondnok : dr. Roman- csik János orosházi, helyettese dr. Schriffert Ferenc gyulai ügyvédek. Követelések 1913. október 1-ig jelenthetők be. Felszámolási tárgyalás 1913. október 29. délelőtt 9 óra, csődválasztmány megválasztásának határnapja 1913. október 31. délelőtt 9 óra. Heti bünkrónika. Az erőszakos ember. Hugyecz János békéscsabai napszámos nem először került már a törvénynyel összeütközésbe. Nagy természetű ember, akit ha elfog az indulat,, a társadalmi együttélés feltételein akkora rést üt,, amennyit csak bir. Nem néz se vagyont, se testi épséget, se emberéletet. Ha a sötét indulatosság, elhomályosítja értelmét, mindezek ő előtte abszolúte semmit nem érő dolgok, persze csak akkor, ha azt. a testi épség és emberélet a más tulajdona. Hugyecz János egy udvarban élt Sipiczki Andrással, akivel a múlt év november hó 23-án összeveszett. Nosza kapta magát és a Sipiczki András lakását el kezdte rongálni, mikor pedig a törés-zúzás már nem elégítette ki, fogott egy fegyvert és azt Sipiczki Andrásra rásütötte. A lövés azonban szerencsére nem talált. Sipiczki és családja ekkor bezárkóztak: lakásukba, annál is inkább, mert Hugyecz János nem szűnt meg lelövéssel fenyegetőzni. Az eset szemtanúi jelentést tettek a rendőrségen, honnan a rendőrfőbiztos Miklós Rókus és Knyihár Mihály rendőröket küldte ki, hogy Hugyecz Jánost ártalmatlanná tegyék. Ám a nehéz természetű ember erre sem adott semmit, ellenkezőleg bevonult a szobájába, onnan a rendőröket fegyverével célba vette és őket lelövéssel fenyegette. Ezért a tettéért a kir. törvényszék Hugyecz Jánost, a ki már emberölés és hatóság elleni erőszak miatt büntetve volt, egy évi börtönre ítélte. Az ítéletet a kir. ítélőtábla is helybenhagyta, ám Hugyecz a tábla ítélete ellen is semmiségi panasszal élt a kúriához. Az enyveskezüek. Vannak emberek, akik hozzá szoktak a lopáshoz és hiába tudnának megélni becsületesen, nem fülik hozzá a foguk. Inkább féléletüket a börtönben töltik és mégis lopnak, mihelyt kiszabadulnak, így Tóth Lajos békési lakos, aki 20 éves létére is több ízben volt büntetve, e hó 1-én reggel öt óra tájban Schild Henrik békési kereskedő üzletéből cigarettát és 20—30 korona készpénzt lopott el. Majd ugyancsak e hó 4-én este 9 óra tájban Végh Lajos könyvkereskedő bekerített udvarára a kerítésen át bemászott, viszont az udvarról az ablak betörése után a műhelybe, onnan pedig a bezárt ajtó befeszitése után az üzletbe ment be. Itt azután a pénztáritokból 47 fillért, különféle levélbélyegeket, azután körzőt és bőrtárcákat lopott el. A törvényszék Tóth Lajost 6 hónapi börtönre ítélte. Özv. András Vasziné sz. Pustye Mária nagyszalontai lakos szintén az enyveskezüek közé tartozik. F. évi március hó 24-én a békési vásáron jelent meg vendégszereplésre. Ott addig somfordáit a sátrak körül, mig Batizi Sándorné sátrából egy pár- papucsot elemeit. Özv. András Vasziné már többször volt büntetve lopásért s mert rossz idők járnak a többszörösen bűntetteitekre, az egy pár papucsért 6 hónapi börtönt kapott. Gondatlanság. Barna Péter gyulai lakos f év január 17-én eltávozott gazdájának Gyula határában, a szent- benedeki pusztán levő tanyájáról s megbízta a kisbérest, Ottlakán Mojszát, hogy távolléte alatt vigyázzon a háztájra. A kisbéresnek játszótársa akadt Csumpilla György 10 éves fiúban. Játék közben fegyverre akadtak, mely elsült és Csumpilla Györgyöt találta a löveg, a ki délutánra meg is halt. A bíróság Barna Pétert vonta felelősségre a szerencsétlenség miatt azért a gondatlanságért, hogy a pitvarajtóban ott felejtette töltött vadászfegyverét és ezért őt 8 napi fogházra ítélte. Szerkesztői üzenetek „Holdfénynél.“ Nem közölhető. Gyenge. Mogyoróssy Sándor szobrász sireilékraktÉri ts kifar Gyulán, Báró Wenckheim Bála-utca 14—16. t f f f t • Állandóan raktáron tart kész márvány-, gránit-, siénit- és labrador-siremlékeket a legszebb kivitelben és legolcsóbb árak mellett ::: Készit minden e szakba vágó szobrász- és kőfaragó- munkát :: Tervrajzok és költségvetések dijtalanul 351 3-6
