Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-17 / 33. szám
$ Békés 1913 augusztus 17. Agyagipari tanfolyam Szarvason. Farkasházy Fischer Yilmos agyagipari szaktanár a fényes sikerű gyulai agyagipari szaktanfolyam befejezése után, a kereskedelemügyi miniszter megbízásából Szarvason folytatja közhasznú tevékenységét, mely- lyel az agyagfestészet és díszítés technikájának legújabb vívmányaira oktatja be az ottani agyagiparosokat. A tanfolyam Slosszjak János fazekas-mester házában nyert elhelyezést, s azon az iparosok nejeikkel és leányaikkal vesznek részt. A gyulai Vili, számú vadászterület bérbeadására első ízben megtartott árverést az alispán tudvalevőleg megsemmisítette és uj árverés tartását rendelte el. Az uj árverés csütörtökön délután tartatott meg, melyen a legmagasabb ajánlatot 600 K-át Almásy Dénes gróf tette, igy a VIII. számú vadász- terület bérlete reá ruháztatott. Szabályrendelet alkotása az üzleti zárórákról. Arad thjv. polgármesteréhez, Arad, Békés, Csanád és Hunyadvármegye alispánjához, Gyula, Makó, Déva, Hátszeg, Szászváros és Vajdahunyad r. t. városok polgármesteréhez az aradi kereskedelmi és iparkamara a következő megkeresést intézte: A kereskedelmi alkalmazottak immár több mint egy évtized óta folytatott küzdelme törekedett annak a kivívásán, hogy az üzleti zárórák megfelelő egységes szabályozásával a kereskedelmi alkalmazottaknak ma a legtöbb kereskedelmi ágban kétségkívül túl hosszú munkaideje korlátoztassék. Ez a törekvés, amelynek jogosult, humánus voltát maguk a munkaadók is elismerték és amelyet a kamara is mindenkor támogatott, a folyó évben az 1913. XXXVI. törvényeik által eredményre is vezetett. A törvény az üzletnyitás legkorábbi és az üzletzárás legkésőbbi idejének megállapításával a nyílt árusítási üzletekben és az azokhoz tartozó irodákban és raktárakban foglalkoztatott üzleti alkalmazottakat a túl hosszú napi foglalkoztatás veszélyei ellen védi meg és pedig annak az elvnek a szem előtt tartásával, hogy e védelem lehetőleg egyenlően érvényesüljön az egymással versenyző összes érdekelt üzletulajdonosokkal szemben azáltal, hogy a törvény rendelkezései kiterjedjenek egyfelől az oly nyílt árusítási üzletekre is, amelyekben alkalmazottakat egyáltalán nem foglalkoztatnak, másfelől a nyílt árusítási üzletekkel versenyző utcai árusításra is. A törvény hatálya ugyan egyelőre csak Budapest székes- fővárosra, Újpest rendezett tanácsú városra, továbbá Eákospalota, Erzsébetíalva, Kispest és Pusztaszent- lőrinc községekre terjed ki, azonban a törvény 8. §-a értelmében addig is, amig arról törvény nem intézkedik, a városi törvényhatóságok és rendezett tanácsú városok, nagy- és kis községek tekintetében pedig a vármegyei törvényhatóságok a nyílt árusítási üzletek (boltok) üzleti záróráját a törvény 1—7. §-aiban foglalt rendelkezések keretein belül és azoknak megfelelő alkalmazásával a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után szabályrendelettel szabályozhatják. A kamara következetes maradván a kérdésben eddig elfoglalt elvi álláspontjához, e szabályrendeletek megalkotását a kerületbeli városi és vármegyei törvényhatóságok és rendezett tanácsú városok részéről kívánatosnak, sőt sürgősen szükségesnek tartja, ama nagyfontosságu érdekeknél fogva, amelyek az egységes üzletnyitási és záróra megállapításához mind a munkaadók, mind az a kalma- zottak szempontjából fűződnek. Az Ausztriában és Németországban e tekintetben szerzett tapasztalatok ugyanis minden kétséget kizárólag azt bizonyítják, hogy a nyílt árusítási üzletek forgalma bizonyos határig nem függ a munkaidőtől, illetőleg az üzletek nyitvatartásának idejétől, mert a fogyasztás alkalmazkodik a vásárlási alkalomhoz és kielégítést keres és teljes mértékben kielégítést is talál a nyílt árusítási üzletek korlátozott nyitvatartásának ideje alatt is, úgy hogy a jelenlegi kétségtelenül tulhosszu árusítási idő, amely a záróra egységes és kötelező szabályozásának hiányában kifejlődött, nem valamely üzleti érdeknek, hanem a mindenképen elitélendő egészségtelen versenyviszonyoknak az eredménye. Mivel tehát az üzletek rövidebb ideig tartó nyitvatartásának egységes és kötelező szabályozása a fogyasztóközönség érdeket nem sérti, a kereskedelmi üzleti érdekeknek nem árt, ellenben a feltétlenül a munkadók és alkalmazottak közötti jóviszony megteremtésére és illetőleg megszilárdításéra alkalmas és mindkét félnek . z egészség védelme, a családi élet, az önképzés és az összes társadalmi viszonyok szempontjából csak a legnagyobb hasznára válik, a kamara a törvényes felhatalmazásnál fogva is arra kéri t. Cimet, hogy a város (vármegye) területén lakó nyílt árusítási üzletek zárórájáról szóló szabályrendeletet a törvény rendelkezéseinek és a helyi viszonyoknak megfelelő módon minél hamarabb elkészíteni és a város (vármegye) közgyűlésének való bemutatása és letárgyalása előtt a kamarának véleményezés végett megküldeni szíveskedjék. Aradon, 1913. augusztus 9-én. Aradi Kereskedelmi és Iparkamara: Steigervald Alajos s. k., al- elnök, dr. Varjassy s. k., titkár. . Heti p s ís ft. Gyula, augusztus 15. A budapesti gabonatőzsdén a hét elején lanyha volt az irányzat még később megszilárdult, árváltozás nem volt. Heti piacunkon élénkebb kínálat mellett eladatott. Búza (uj) Árpa (uj) Zab Tengeri 19— 20-50 14-40 14-60 1840 18-80 19 20 20 — 'tftóWSSZ/fcl SZERBIA rÓROKQRSZÁG ROMÁNIA ;00R52ACi NÉMETORSZÁG ^NORVÉGIA 6EIGWI1 JAPÁN AUSZTRIA KWOM az egész világ is in éri és dicséri ! Cipészétől határozottan csak a va'ódi uj BERSQ9I- (n i s rkot kér,e, aranydobozban s utasítson minden utánzatot v issza. I ' VX'i Bér sorira ü veit, Budapest, Wi Müuiarkst Tartóssága, ruganyossága, elegáneiája utolérhetetlen!! Törvényszéki csarnok. Járási tiszti értekezlet és nem előadás. A békéscsabai lapok azt Írták, hogy dr. Diózzeghy Gábor kir. ügyész a nyomozások körében szerzett tapasztalatai alapján a megyében előadásokat fog tartani és pedig első előadását Békéscsabán tartja e hó 23-án, a melven az érdeklődők részt vehetnek Ez a hir téves, amennyiben a való tényállás az, hogy dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész miniszteri rendelkezés folytán hivatalosan részt vesz a járási tiszti értekezleteken, ahel a nyomozó hatóságokkal a nyomozások irányítása érdekében megbeszélést fog tartani. Arról azonban, hogy nyilvános előadásokat szándékoznék tartani, szó sincs. Szerkesztői üzenetek F. A lappéldányt készséggel bocsájtjuk rendelkezésére. Egyben kérjük szombat délután folyamán szerkesztőségünkben való szives látogatását. L . . . . hoz kérés. Egyik sem üti meg a közölhetós mértékét. Ősz. Hangulata van, de kidolgozása fogyatékos. 1005 á—1913- szám. Versenytárgyalási hirdetmény. A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 74653—-912. sz. rendeletével a gyulai kisdedóvó építési munkáit 21725 korona 62 fillérrel engedélyezvén e munkák kivitelének biztosítására az 1913. évi szeptember hó 5-ik napjának d. e. 10 órájára a gyulai m. kir. államópitószeti hivatal hivatalos helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalást hirdetek. Felhívom mindazokat, kik ezen munkákra pályázni szándékoznak, hogy zárt ajánlataikat az ajánlati költségvetéssel együtt a kitűzött nap d e. 9 órájáig a gyulai m. kir. államópitószeti hivatalhoz adják be. Későbben érkezett, távirati utón beadott, vagy utóajánlatok figyelembe nem vehetők. A versenytárgyaláson minden hazai iparos részt vehet, akinek ipara gyakorlására engedélye van. Azok az ajánlattevők, akik a hivatallal összeköttetésben még nem állottak, tartoznak szállító képességüket, és megbízhatóságukat annak az ipari és kereskedelmi kamarának bizonylatával igazolni, melyhez telepük szerint tartoznak Ajánlat tehető az egész munkára és munkacsoportonként külön-küiöii is. Az a vállalkozó, aki ajánlatában határozottan ki nem mondja, hogy az ajánlatában foglalt munkanemekre csak együttesen vállalkozik, nem tehet észrevételt az ellen, hogy ajánlatából egyes csoportok kivétessenek, Csak szabályszerűen kiállított, 5 pecséttel ellátott, lezárt sértetlen borítókban elhelyezett és közvetlenül vagy posta utján beadott ajánlatok fognak tárgyalás alá vétetni. Az ajánlatok boritéka a következő felirattal látandó el: „Ajánlat az 1005/913. á. számú versenytárgyalási hirdetménnyel kiirt gyulai állami kisdedóvó építési munkaira“ Az ajánlatoknál a rendelkezésre bocsájtott nyomtatványok használandók fel; az egységárak, valamint a végeredmény számokkal és szavakkal tüntetendő fel. Az ajánlatra egykoronás, a mellékletekre ivenként 30 filléres bélyeg ragasztandó. Az ajánlatokhoz az ajánlati összeg 5%-nak megfelelő bánatpénznek az állampénztárnál vagy adóhivatalnál történt letételét igazoló pénztári nyugta, vagy annak közjegyzőileg hitelesített másolata csatolandó. Készpénz vagy értékpapír az ajánlathoz nem mellékelhető. Az ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntésig kötelezettségben maradnak. A munkálatokra vonatkozó általános és részletes feltételek és a tervek a gyulai m. kir. államópitószeti hivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők és ugyanott fognak a munkakivonatok ivenként hatvanfillóres, az ajánlati lapok pedig harmincfillóres előállítási áron a jelentkezőknek kiadatni. Az építtető vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium fentartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson és az ajánlatoktól esetleg teljesen el is tekinthessenGyula, 1913. óv augusztus hó 14-én. 362 í-i Horváth, műszaki tanácsos Mogyoróssy Sándor szobrász sirsmlíMilára * hölar Gyulán, Báró Wenckheim Bála-utca 14—16. Állandóan raktáron tart kési márvány-, gránit-, siénit- és labrador-siremlékeket a legsiebb kivitelben és legolcsóbb árak mellett ::: Késiit minden e szakba vágó szobrász- és kőfaragó- munkát :: Tervrajzok és költségvetések díjtalanul 351 1—6
