Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-17 / 33. szám
4 Békét 1913. augusztus 17. békéscsabai téglagyár tulajdonosára kivetett egyházi és iskolai adó ügyét. Nevezett az adóintés kézhezvétele után a főszolgabíróhoz fordult annak megállapítása végett, hogy az adókivetés jogtalan. A főszolgabíró azonban a kivetést törvényesnek mondta ki, amely ellen Bohn felebbezett. A bizottság többek hozzászólása után előadó javaslatától eltérve, megsemmisítette a főszolgabíró határozatát, mert a a róm. kath. egyházi adó kivetésének jogossága tárgyában a közigazgatási hatóságnak nincs hatásköre, ha az egyház a végrehajtáshoz kér jogsegélyt, akkor már határozhat a közigazgatási hatóság, hogy azt megadja vagy megtagadja-e ? Szabó Emil árvaszéki h. elnök jelentése szerint a feldolgozatlan ügyek száma 137-et tett ki, ennek a különben sem sok hátraléknak az az oka,, hogy az előadók közül a múlt hóban hárman szabadságon voltak. A segéd- és kezelőszemélyzet valamint az iroda működése kifogástalan. Gyula városának a gyámpénztári kezelési rendszerről, a gyúrni pénzek gyümölcsöztetéséről és a gyámpénztári tartalékalap javára levonható jutalékról alkotott szabályrendeletét a bizottság jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminiszterhez, minekutána a belügyminiszter által kívánt rendelkezéseknek megfelelően átdolgoztatott. Dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész előadta, hogy a gyulai kir. törvényszéki fogházban a múlt hóban átlag 74 egyén volt letartóztatva és maradt a hó végén 59 fogoly és pedig 50 férfi és 9 nő. Ezek közül jogerősen elítéltetett 48, vizsgálati fogoly 10 és egy egyén felebbezett. A rabokkal való munkáltatás folytán elkészült a múlt hóban 380 drb különféle kosár 175 korona értékben és befolyt a múlt hóban ezen cikkek eladásából 369 kor. 20 fillér. Kiosztatott a foglyok között a múlt hóban 1645 ételadag, amelyért a vállalkozó 807 koronát kapott. A foglyok egészségi állapota kielégítőnek mondható, fegyelmi eset nem fordult elő. A közigazgatási bizottság teljes ülése d. e. fél 12 órakor ért végett. temmiféle albizottság nem tartott ülést. Tanügy. A gyulai róm. kath. főgimnáziumban a jövő iskolaévet megnyitó teendők sorrendje a következő : Augusztus 29-én d. u. 4—6-ig javitóvizsgálatok. Augusztus 30-án reggel 8—12-ig és d. u. 3—6-ig fölvételi, pótló és magánvizsgálatok és a javitóvizs- gálatoknak netalán elmaradt része. Szeptember 1-én 2-án és 3-án délelőtt 8—12-ig beiratások. Szeptember 5-én reggel nyolc órakor Yeni Sancte a józsefvárosi templomban, utána a fegyelmi szabályok felolvasása és osztályrendezés. A rendes előadások szept. 5-én kezdődnek. A beiratásokra vonatkozólag a mélyen tisztelt szülők és gyámok figyelmébe ajánljuk a következőket: A szerződés 10 pontja szerint a jelentkező tanulók valláskülönbség nélkül, egyenlő tandíj mellett vétetnek fel, de túlnépesedésnél elsősorban a békésvármegyei katholikus ifjak, ezután a gyulai lakosok fiai valláskülönbség nélkül, harmad- sorban a nem békésvármegyei ifjak bírnak előnnyel a fölvételre nézve. Mivel a II—VIII. osztályokban túlnépesedés nem várható, e pont csak az I. osztályra jelentkező tanulóknál fontos. A felvételnél mind a tanulónak, mind atyjának, vagy anyjának, esetleg ezek megbízottjának személyes megjelenése szükséges. A beiratások napján a múlt tanév végén jelentkezett tanulók is tartoznak megjelenni. A felvételre jelentkező tanuló tartozik magával hozni: 1. Legutolsó bizonyítványát. 2. Születési bizonyítványát (az 1895. október 1. után születettek az állami anyakönyvi hivatalból). 3. Ujraoltási bizonyítványát. (Aki ujraoltási bizonyítványát intézetünknél egyszer már bemutatta, azt újra elhozni nem tartozik.) A más középiskolából jövő tanulók kötelesek összos középiskolai bizonyítványaikat és a legutóbb végzett iskolaévről szóló értesítőjüket is bemutatni s egyszersmind az intézet változtatás okát adni. Az igazgatónál történt jelentkezés és fölvétel után a tandíj kezelőnél le kell fizetni felvételi és egyéb dijak címén 16 koronát és a 60 korona tandíjnak legalább első negyedrészét. — Ugyanekkor a „Vakokat Gyámolitó Országos Egyesület“ és intézetünk „Segélyző Egyesülete“ részére könyör- adományokat gyűjtünk. Tandijmentességért az igazgatóság utján lehet folyamodni a főgimnáziumi bizottsághoz. Az első félévre I. oszt. tanuló tandíjmentességet nem kaphat. A köteles dijak lefizetése után az osztályfőnél kell jelentkezni s a szülők vagy szállásadók lakásának utcáját és házszámát pontosan bejelenteni. Szállást fogadni csak az iskolai hatóság előleges tudtával szabad. A beiratások alkalmával az iskolaorvos minden felvett tanulót megvizsgál. Ezalkalommal teljes bizalommal mondják el a szülők a tanulók esetleges fogyatékosságait (rövidlátás, nagyot hallás, szívbaj, sérv stb.), hogy ezek alapján az esetleges fölmentéseket kieszközölhessük s e fogyatékosságra az év folyamán tekintettel lehessünk. Németi Józsej, igazgató. Abafi János lemondása. Abafi János polgári iskolai igazgató tudvalevőleg a községi ismétlő-iskola igazgatói teendőit is ellátta, azonkívül az ovodai bizottság jegyzője is volt. Gyula város iskolaszékéhez benyújtott beadványában most az utóbbi két állásáról kedvezőtlen egészségi állapotára való hivatkozással lemondott. Az iskolaszék csütörtökön délután tartott ülésén sajnálattal vette tudomásul Abafi- nak eme harminc év óta viselt tisztségeiről való lemondását, egyben a három évtizedes működésével szerzett hervadhatatlan érdemeit jegyzőkönyvében megörökítette. A két állás betöltésére ideiglenesen Székely Zsigmond római katholikus tanító választatott meg. Az állás azért nem volt véglegesen betölthető, mert a gyulai községi iskolák államosításakor a város a vallás- és közoktatásügyi minisztertől még a múlt évben kérte az ismétlő-iskoláknak az állami elemi iskola felé való szervezését. Gyula város ugyanis most már községi tanítókkal nem rendelkezik s igy azon nézeten van, hogy az ismétlőiskolák fentartása sem kötelessége. Erre a kérelemre még válasz nem érkezett. Egyik tanító javadalmi jegyzőkönyvének felülvizsgálata alkalmával a közigazgatási bizottság a jegyzőkönyvet bizonyos irányban kiegészitendőnek mondván ki, az illetékes járási főszolgabírót utasította, hogy a hiány pótlása végett a helyszínére is szálljon ki. A járási főszolgabíró a bizottság rendeletének eleget tévén, felmerült költségeit felszámította. A bizottság azonban a benyújtott utiszám- lát érvényesítés nélkül visszautasította, mert a szóban levő kiküldetés közérdekű lévén, az a főszolgabíró utiátalányát terheli. A bizottság elutasító határozatát a főszoigabiró megfelebbezvén, a vallás és közoktatásügyi miniszter megváltoztatta bizottság határozatát és kimondotta, hogy mivel a javadalmi jegyzőkönyv szabályszerű kiállítása az illető hitközség illetőleg iskolafentartó kötelessége, ezért ha annak pótlása válik szükségessé, a felmerülő költségek is őt terhelik. A Gyulavideki róm. kath. néptanító-egylet Gyulán, augusztus hó 28-án, csütörtökön a belvárosi iskola helyiségében reggel 9 órakor kez- dődőleg rendes közgyűlést tart. A gyűlést megelőzőleg, reggel 8 órakor szentmise lesz az anyatemplomban. Tárgysorozat: 1 Elnöki megnyitó, tartja Beucze Sándor alelnök. 2. Jelentés az egylet működéséről, állapotáról, — a jövő évi Programm megállapítása. 3 Mit kíván a modern rajzoktatás? Szabad előadás. Tartja Székely Lajos. 4. Pénztári jelentés. Előterjeszti Ta- kácsy Lajos. 5. A tanitóegyesületi élet és működés fokozása — Értekezés Pleyer Ernőtől. 6. Nyílt vitatótelek, indítványok, kérdések és időközben felmerülő ügyek tárgyalása. 7. Tiszt- ujitás Gyula, 1913. augusztus 10. Székely Lajos tanitó, egyleti jegyző. Bencze Sándor alelnök. A lelkész és tanitó urak Gyulán szállás és élelmezéssel ősi szokás szerint szívesen elláttatnak. A gyűlés napján délben 1 órakor közebód, melynek ára személyenként 3 korona. Délután a Bó- kósmegyei Muzeum és a város nevezetességeinek megtekintése. Hirek. Istentiszteletek. Ő Felsége a király születése napján, f. hó 18-án reggel az összes hitfelekezeti templomokban ünnepi istentisztelet tartatik: A róm. katholikus egyház főtemplomában tartandó misén úgy a király születésnapján, valamint a Szent István napján megjelennek az állami törvényhatósági s a városi tisztviselők, nemkülönben a helyben állomásozó honvédtisztikar is, utóbbiak közül természetesen csupán azon tisztek, akik a hadgyakorlatokról itthon maradtak. Kinevezés. Kéry Gyula főispán, a Huszka Dénes orosházi járásbeli irodasegédtiszt elhalálozása folytán megüresedett állásra Nemes János központi közigazgatási dijnokot nevezte ki. A vármegye közbiztonsági állapota a múlt hóban. A csendőrség jelentése szerint előfordult a a múlt hóban 132 bűneset, amelyek 3 kivételével mind kiderittettek. Elfogatás szüksége 5 Ízben állott elő. A feljelentett egyének száma 289 volt. A bűnesetek között volt 6 ember élete elleni támadás, 24 lopás, 24 testisértés, 8 gyújtogatás, 14 orgazdaság, csalás, lopás, okirathamisitás, pénzhamisítás 1, hatóság elleni erőszak 3, rágalmazás 1, stb. Vitás házadó mentességi ügy. A közigazgatási bizottság egyik legutóbbi ülésén egy békéscsabai lakos megfelebbezte a kir. pénzügyigazgatóságnak azt a határozatát, mely szerint az istállóból lakássá átalakított helyiségek után őt házadóval megrótta. A közigazgatási bizottság — szemben az előadó pénzügyigazgató javaslatával — hosszabb vita után szótöbbséggel kimondotta, hogy jelen esetben ideiglenes házadómentességnek van helye, lévén az istálló is addig adómentes. A közigazgatási bíróság azonban a pénzügyigazgatóság feleb- bezése folytán a közigazgatási bizottság határozatát megváltoztatta és a pénzügyigazgatóság elsőfokú határozatát hagyta helyben. Felebbezés a városház építés vállalatba adása ellen. Évek óta tartó vajúdás után a julius 31-én tartott képviselőtestületi közgyűlésen végre a megoldás stádiumába jutott a városháza kibővítésének ügye. A közgyűlés ugyanis 348000 korona építési költséggel vállalatba adta az építkezés kivitelét, a tervek készítőinek N Szabados József, Pfaff Ferenc és Schneider Mátyás gyulai építőmestereknek. A város érdekében legmegfelelőbbnek talalta nevezettek ajánlatát, annak dacára, hogy az egyes munka- csoportoknak szétosztása esetén az építési költségekben 12000 korona megtakarítás lett volna elérhető, azért, mert a tervező vállalkozók kötelező- leg kijelentették, hogy a terv hiányos volta, vagy bármily okból felmerülhető pótmunkákért Semmiféle ráfizetést nem igényelnek. Ezt a város érdekében legmegfelelőbb és leghelyesebbnek mondható határozatot, mely különben is egy egész délutánt betöltő vita folyománya, az építésre szintén pályázó ifj. Schriffert József és társai csütörtökön terjedelmes beadványukban megfelebbezték a vármegye törvényhatósági bizottságához. Felebbezésükben a városra károsnak mondják a városházának az elhatározott módon való felépítését. Felhozzák azt a megoldási módozatot, hogy az épületet a szomszédos Deutsch és Schmidt házak megvételével a frontra kellene kiépíteni, mely esetben uj utca nyitásával a piaci mészárosok is elhelyezést nyerhetnének az e célra építendő üzlethelyiségekben. A szűk udvarra való építkezés célszerűtlen voltát vitatják. Nézetük szerint a képviselőtestület figyelmen kívül hagyta a közszállitási szabályzatnak ama tiltó rendelkezését, hogy az utóajánlatok, felvilágosítási beadványok figyelembe nem vehetők. Már pedig a közgyűlés egyedül azért ítélte oda a munkát Sza- badoséknak, mert ezek utólag kijelentették, hogy megbízatásuk esetén semmiféle pótmunkát fel nem számítanak. A közszállitási szabályzat betartásával s a munkák szétdarabolásával I2Ö00 korona megtakarítás lett volna elérhető. Kifogás tárgyává teszik a tervek és a részletrajzok hiányos voltát. Kérik a törvényhatóságot, hogy amennyiben az építkezési tervet helyesnek Ítélné s úgy találná, hogy a jelenlegi terv szerinti építés a város érdekével összeegyeztethető, az esetben a képviselőtestületi határozat megváltoztatásával az egyes munka- csoportok megosztását rendelje el s felebbezőket, mint olcsóbb ajánlattevőket bízza meg az épités kivitelével. Anélkül, hogy a felebbezőkkel polémiába bocsátkozni szándékoznánk, meg kell jegyeznünk, hogy Szabados és társai még az ajánlatok felbontása előtt nem mint pályázók, hanem mint tervezők, már az épitési bizottság ülésén teljes felelősséget vállaltak a terv és költségvetés helyes készítéséért, s az ebből bármely vállalkozóra háramolható károsodásért, amely körülményről a képviselő- testület is tudomással birt, amint arról a közgyűlésről szóló tudósításunkban mi is megemlékeztünk. A felebbezéshez csupán azt a reflexiót fűzzük, hogy az épitési terv, illetőleg az építkezés módja elleni felszólalást az ügy jelenlegi stádiumában elkésettnek, idejét múltnak tartjuk Aligha van gyulai polgár, magunkat sem véve ki, akinek ne tetszenék inkább a frontra való építkezés. Ez a módozat, mint eszme, már a tervpályázat kezdő stádiumában felmerült, de — sajnos — a város anyagi képességei nem engedték meg, ennek a tervnek komoly tárgyalását sem, miután az épitési költségek legalább is másfélszázezer koronával emelkedtek volna, amely körülmény az immár halaszthatatlan épités végrehajtását lehetetlenné tette volna Hiszen még az igy szükséges 348000 korona épitési költség előteremtése is csak nagy nehézségekkel sikerült. Az épités megkezdése most már sürgős nemcsak a hivatalos helyiségek tarthatatlan állapota miatt, hanem ami szintén fontos szempont volt az épités mellett, a foglalkozás nélkül tengődő épitő- munkások kenyérhez juttatása miatt is. A törvény- hatóság legközelebb összehívandó közgyűlése bizonyára jóváhagyja a képviselőtestület határozatát.
