Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-10 / 32. szám
3 Békés 1913 augusztus 10 ejtve meggyőződésünk egész hevével ragaszkodunk most és a jövőben a rendezett tanács szervezetéhez. Épp ez okból, bár valószínűtlennek tartottuk és tartjuk, hogy a közigazgatási reform, különösen pedig a városok és községek szervezetéről készülő törvénytervezet Gyula városát nagyközséggé célozná átalakítani sőt a mostani viszonyok között most már joggal Írhatjuk — »visszafejleszteni« és noha megnyugvással fogadjuk a félhivatalos lapoknak a lapok közleményeire vonatkozó dementijét, mindazonáltal, tekintettel arra, hogy eme dementik csupán általánosságban szólauak és nincs teljesen kizárva, hogy az esetleg visszafejlesztendő városok között Gyula is kombinációba vétetik, kötelességünknek tartjuk a vármegye és Gyula városa irányadó egyénei figyelmét felhívni, hogy azzal szemben tájékozódjanak és ha esetleg szüksége merülne fel, minden befolyásuk latbavetésével idejében állást foglaljanak és a szervezet megváltoztatását úgyszólván csirájában fojtsák él és akadályozzák meg. Tanügy. A tanítók Eötvös ünnepe. A Békésmegyei Általános Tanító - Egyesület szeptember 13-án báró Eötvös József első és legnagyobb magyar kultusz- miniszter, költő és politikus, a megújult Magyarország lánglelkü apostola születésének 100 éves évfordulóján — dr. Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelő indítványára emlékünnepélyt rendez. Az igazgató-bizottság az emlék ünnepély helyéül Gyula városát jelölte meg. Az ünnepély elő- készitésével Nickmann Rezső gyulai tanítói járáskor elnökének elnöklete alatt, a gyulai tanítókból szervezendő bizottságot bízta meg. Az ünnepély, az igazgató-bizottság határozata folytán és az indítványt tevő tanfelügyelő intentio- jának megfelelőleg, díszközgyűlésből, hangversenyből és táLCvigalomból fog állani. A díszközgyűlés a vármegyeháza dísztermében tartatik meg. A díszközgyűlést Mikler Sándor kir. tanfelügyelő nyitja meg. Nickmann Rezső Ábrányi Minimális értékegységet véve számítás alapjául, a kárpótlás értéke ez volt: 12 rabszolga . . 120 pensa 3 ló........... 3 pensa 50 juh .... 1000 dénár 12 tinó .... 12 pensa 6 mérő gabona . 60 dénár Egy István-féle arany pensaban volt 30 dénár ; 1 dénár értéke mai pénzben 18 fillér, 1 pensáé 540 fillér. Az egész kárpótlás értéke tehát az akkori pénz mai fémértékében kifejezve körülbelül 920 korona. Pázthó azonban, ki ezt kifizette,csak a 9 tolvaj egyike volt Úgy látszik, ez a pelesfalusi Pázthó, kinek testvére, India szembe mert szállni a nádor ítéletével, tekintélyes és gazdag ember volt, nem tehető tehát fel, hogy a másik 8 elitéit is ennyit fizetett volna. Ha a többi elitéit egyenként csak egyhar- mad részét fizette annak, amennyit Pázthó fizetett, még úgyis mintegy 300 koronát fizetett egy-egy s így az 1219—1220-ban a 9 tolvajtól az apátságnak juttatott kárpótlás 3300 koronára tehető. Ugyancsak 1220-ban Guthkeled János 25 márka kárt okozott az apátságnak s ebből megtérített 6 márkát s mivel 1 márka értéke a fém mai értékében körülbelül 48 korona, fizetett Guthkeled 1200 korona helyett 288 koronát Figyelembe véve azt, amit már említettem, hogy a Pázthó okozta kár kisebb lehetett mint az általa fizetett kárpótlás (amit India ellenállása is sejtet) s Vazul apát ezért is nem tiltakozott a Guthkeleddel szemben elejtett 19 márka követelés miatt, a két jogtalanság az apátságnak mintegy 3500 —3600 korona kárt okozhatott. Ha már most az apátság a nagyobbik ösz- szegre (a 9 tolvajtól járó kárpótlásra), mely barom és rabszolga, tehát a gazdaságban folyton szükséges anyag volt, 1 évig is elvárhatott — ennyi idő telt el az első (4. okmány) és második (51. okmány) Ítélet között — úgy valószínű, hogy ezen Emil »Mi Eötvöst ünnepeljük« c. alkalmi ódáját szavalja. Az emlékbeszédet dr. Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelő fogja megtartani, Ez után Uhrin Karoly az Általános Tanító-Egyesület elnöke a díszközgyűlést berekeszti. Este a »Royal« mozgósziuházban hangverseny lesz, a melynek programmja még nincsen véglegesen megállapítva. A tervezet szerint a hangverseny számai nagyrészben báró Eötvösre fognak vonatkozni. A táncvigalom a »Komlói szálloda éttermében tartatik meg, mely alkalomból a szálloda érdemes tulajdonosai a kávéházat is készséggel rendelkezésre bocsátják az ünnepélyt rendező tanítóságnak. Zenét Rács Tóni, kedvelt cigányprímásunk zenekara szolgáltatja. Az ünnepély sikerének biztosítása céljából Uhrin Károly vezetésével Jankó János és Nickmann Rezső tagokból álló küldöttség tisztelgett a múlt hó végén id Kéry Gyula főispánnál, Ambrus Sándor alispánnál, dr. Lovich Ödön polgármesternél, dr. Linden- berger apát-plébánosnál és Domby Lajos kir. tanácsos ref. lelkésznél. A tanítók küldöttségét a nevezett vezetőfárfiak kitüntető szívélyességgel fogadták és erkölcsi támogatást, valamint az ünnepélyen való részvételüket megígérték. Közéletünk több vezető egyéniségénél, mert az napon a rendező-bizottság is ülést tartott, már nem volt ideje a küldöttségnek tisztelegni. A küldöttség szeptember elején folytatja a tisztelgést. A rendező-bizottság ezenkívül a vallás és köz- oktatásügyi minisztert valamint a nagy Eötvös fiát? báró Eötvös Lóránd v. b. 1.1. egyetemi tanárt is meghívja. Meg kell még említeni, hogy olyan nagyszabású Eötvös-ünnepélyről van szó, a melyet még egyetlen testület 3em rendezett, vagy vett tervbe. Hisszük, hogy a hol a magyar nép első tanítóját ünnepük, akinek oly sokat köszönhet az állam, az ország, a nép, a kultúra, tudomány és irodalom, onnan nem fog hiányozni egyetlen békésvármegyei tanító és tanügybarát sem. Mert hiszen nincs osztály, nincs közügy, melyhez Eötvös szive, lelke közelebb állott volna, melyhez Eötvös neve szorosabb kapcsolatban állana, mint épen a tanítók ügyével. De hisszük és reméljük, hogy minden nagyobb községben is megfogják ünnepelni báró Eötvös József emlékezetét. A vidéki ünnepélyeket illetőleg is megtették már a járáskörök elnökei az előkészületeket. összeg az apátság egy évi jövedelménél több nem lehetett, tehát az apátság jövedelme egy évben több volt, mint 3500 korona, különben nem tudta volna pótolni a szenvedett kárt, már pedig az apátság anyagi helyzete nem igen romolhatott észrevehetően 1219 és 1220 között, tekintetbe véve 19 márkányi engedékenységét Guthkeled Jánossal szemben. Ha most ismét minimális számokat veszünk alapul és az apátság egy évi jövedelmét 3500 koronára becsüljük, úgy tekintve, hogy a birtok ingatlan, rabszolga, állat és termény volt, aminél magas kamatú jövedelmet, különösen a XIII. századeleji gazdasági viszonyok mellett nem tételezhetünk fel, az apátság vagyonát (2 százalék kamatjövedelemmel) mintegy 175,000 koronára, körülbelül 32,000 pensára tehetjük. Eddigi számításainkban a pénz fémértékét vettük alapul. A pénz fémértéke azonban azóta erősen csökkent, vásárlóképessége kevesbedett. Akkor 1 arany pensáért, mely pénzdarab fémértéke mai pénzben 540 fillér, 1 tinót vagy ökröt lehetett venni, ma minimálisan 80 koronára becsülhetjük ugyanazon áru értékét, mig a juh és gabona értéke kisebb, abból viszont nrgyobb mértékben gyarapodott. Ha ilyenformán a pénz mai vásárlóképességét a pénz XIII. századbeli vásárlóképességének 15 szőrösére tesszük, úgy a körözsapátság vagyona ma mintegy 2 millió 6 százezer koronát reprezentálna. Ilyen vagyon felett rendelkezett a körözsi apátság 1220-ban.1) Az apátságról 1220-tól 1234 ig hallgat a vá- radi regestrum. 0 Összehasonlításul álljon itt. hogy III. Béla (1196—1205) idejében a körözsapátság püspökének, a váradi püspöknek a királytól nyert fizetése 1000 márka volt. Ha birtokai után ugyanannyi jövedelmet veszünk fel, úgy vagyona 66000 márkát, a pénz mai fémértékében 3168'ezer koronát ért, ami ma'52 3/* millió koronát reprezentálna. Az első magyar iskolaszanatórium. A József főherceg Szanatórium-Egyesület nagy koncepciójú tervet valósított meg a közelmúlt napokban. Megalapította, életbehivta az első magyar iskolaszanatóriumot, amelyben gyenge, vézna, tüdőbajra hajlamos középiskolai tanulók nyernek elhelyezést. Alig pár hete, hogy a feledhetetlen emlékű Korányi Frigyes sírba szállt, ő hirdette a külföld világneves jelesei mellett azt a tudományos tant, hogy »a tüdővész a 15—30 életév között támad.« Ha tehát az öldöklő baj keletkezése ebbe az időbe esik, akkor mindazokra, akik a tüdővészellenes küzdelem intéző osztályosai, az a kötelesség háramlik, hogy védőpajzsukat azok fölé emeljék, akiket ifjúságuk pirka- dásán rohan meg a nyomorúság. A 15—30 év közötti ifjusereg pedig Magyarországban éppen úgy, mint másutt, az iskola padjai között tölti legnagyobbrészt életét. Magyarországban 1912-ben 180 ezer ifjú ült nap-nap után a középiskolákban. Ilyeu hatalmas tömegek szorongnak, görnyednek, ápad- nak a szellemi proletarságnak ebben a rikotsó századában órák hosszat, négy fal börtönszoritójában. Évenkint ezer és ezer csenevész, aszott aicu »érett« ifjút out ki magából az iskola, akiknek egy negyedét nem a küzdő élet fogadja, hanem aiúk — a statisztika tanúsága szerint — [megsorvasztva fiata Ion és máris öregen ott kopogtatnak a szanatóriumok kapui előtt. A külföld már régen felismerte hogy a tüdőbetegség gyógyítása csak akkor lehet, eredmeuyes, ha a b Aegség bölcsőjét álljuk körül. Ezért alapították a svájci Leysin-i écoíe sana- toire mintájára az egész müveit nyugaton az iskola- szanatóriumokat, amelyekben az ifjú a szanatóriumi kúra mellett tanulmányait tovább folytatja és az év végén rendes vizsgát tesz. Ez az utóbbi adja meg az iskolaszanatóriumok nagy jelentőségét. Hány szülő nem <.dja gyermekét csak azért szanatóriumba, mert nem akarja, hogy a tanév elvesszen. Kar volna a tanévet megszakítani. Kar volna a vizsgát elhalasztani! És azután hajra neki, — az a különben is gyönge test hónapokon keresztül forrasztó lázban ég. gyötrődik, kínlódik a tanévért. És a tanév tényleg nem vész oda. de elvesz az egész bimbódzó élet. Ezért van most Svájcban 20, Németországban 33, Angliában 4L, Franciaországban 25 iskolaszanatórium Van minden más államban, a szomszédos Ausztriában három is. De az issolaszanatorium nemcsak azáltal teljesít nemzetmentő munkát, hogy magát a beteg ifjút adja vissza az életnek, hanem legfőképpen azzal fékezi meg a tüdővész orkánszelét, mert elkülöníti a beteg ifjút száz más egészségestől- Hónapokon keresztül ott ül az egészséges diák a jfer- tözés közvetlen közelében. Ezt az állandóan fenyegető veszedelmet hárítja most el egy csapásra a Jó- zsef-főherceg Szanatórium-Egyesület iskolaszanatóriuma, amelynek megteremtése az egyesület melegszívű humanistájának, Lukács György v. b. t. i., képviselőnek érdeme. Mellette Pakots József főtitkár és dr. Wenhardt János egyetemi magántanár dolgozták ki a gyönyörű tervet. Az eszme gyors Ekkor (129 okmány) László bácsi ispán és országbíró értesíti a váradi káptalant, hogy Lukács, a körözsi monostor ministeriálisa Váradon Szt. Mihály napján (szeptember 29-én) Deguz nevű emberért Jákótól és Jánostól 14 márkát és 17 ponderát fog kapni és ennek fejében Jákónak és Jánosnak joga lesz visszakövetelni Lukacstól az ő szolgáját. Ez a váradi káptalan és Sebestyén babfalusi pristaldus előtt meg is történt. Az okmány némileg homályos, mert előbb csak Deguzról beszél, mint kiváltandó szolgáról, utóbb pedig azt mondja, hogy Jákó és János haberentius requirendi servos suis (szolgáikat) Alighanem az utóbbi kitétel a helyes, mert 14 márka és 17 pondera (mintegy 684 korona s kb. 127 pen-sa) túlságosan magas váltság volna egy szolgáért. Az sem világos hogy itt szökött szolga visszaváltásáról, vagy adásvételi szerződésről van-e szó, azt azonban világosan dokumentálja (amire különben a 4. okmány és az 51. is rávall), hogy a körözsi apátság igazhitű ura rabszolgakereskedést folytatott. Ezen azonban legfeljebb a mai ember akadhat fenn, azon kor szemüvegén át vizsgálva a dolgot, ez magától értetődik. A mai cselédtartásnak akkori formája ugyanis a rabszolgatartás volt s fennállott Magyarországon a XIU. század végéig. Ahogy ma minden birtokos fogad cselédet, úgy tartott akkor mindenki rabszolgát. Ma csak azon időre rendelkezik az ur a cseléddel, mig az saját jószántából nála van, akkor addig, ameddig az ur akarta. A szolga birtoka volt az • urnák s azzal szabadon rendelkezett, ha pedig azt ellopták tőle, úgy a megfogott tolvaj kárpótlást fizetett érte az urnák, sőt a rabszolga gyilkosát is csak vagyoni kárpótlásra Ítélték, de azon kioltott életért, mint gyilkosságért nem vonták azt felelőségre Ezen elv szerint járt el a körözsi apát is. Ő is rabszolgákkal müveltette birtokai egy részét s a szükséges rabszolga anyagot ő is pénzért szerezte be.
