Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-03 / 31. szám
XLV. évfolyam %nla, 1913 au^usKtu§ 3 31. szám. Előfizetési árak: Egész évre_____10 K — f Fél évre _______ 5 K — f Év negyedre____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Balogh Jené igazságiigyminlszter Gyulán. Városunk történetének jelentős napja zajlott le a hét elején. Balogh Jenő igazságügyminiszter látogatta meg municipiumunkat, hogy megtekintse a kir. törvényszéket és a gyermek- védelmi intézeteket. Minden városra nézve meg- tisztelés, ha államéletünk egyik vezető tagja: a miniszter meglátogatja, mert hiszen azon a magas helyen, ahol a miniszter áll, országos érdekek szálai futnak össze s a miniszteri látogatás hátterében is mindig e nagy jelentőségű érdekek valamelyike áll. Balogh Jenő igazságügyminiszter látogatása városunkban hasonló indokból történt. Céljának mérlegelése előtt emeljük ki azt az egyszerűséget, amelylyel igazságügyminiszterünk az útját megtette. Kétségtelen, hogy a miniszter, az államférfi már csak munkakörénél és feladatainál fogva is a végrehajtó hatalom olyan jelentős pozícióját foglalja el, hogy azzal szinte el- választhatianul együtt jár az őt megillető dekórum. S a mikor némelyek ettől meg akarnák fosztani államférfiam kát, bizony nem mindig a demokrácia iránti szent hevület, hanem sokszor ennél alantosabb indulat, a mások bármiféle kiválósága iránti féltékenység vezeti őket. Balogh Jenő igazságügyminiszter azonban egész életét a fokozottan intenzív munkának szentelte s képzelhető, hogy mikor miniszter korában is skrupulózus lelkiismeretességgel oldja meg miniszteri tárcájának ezerféle feladatát és azok között több olyau úttörő nagy alkotással ajándékozza meg országunkat, melyek évtizedek hosszú során át alapjául fognak szolgálni igazságszolgáltatásunknak ; amikor az érdekek összeütközésének fokusában jóindulatú, mindamellett igazságszerető méltányossággal keres utat minden akceptálható igény kielégitésének, minő elfoglaltságban tölti még azt az időt is, amit legkisebb hivatalnoka is a pihenésnek áldoz. Csodálatos energiája és csodálatos alkotóképessége soha el nem enyésző nyomokat hagy igazságszolgáltatásunk történetében, s ezért népünk tisztelete és hálája veszi körül. Sajátságos azonban, hogy bár gondolatai a magasban járnak, hogy messze tekintve, igazságszolgáltatásunk jövője irányának a helyes utalt megjelölje, nehéz felelősségteljes munkája közben jóindulatából juttat minden hozzáforduló intézménynek vagy személynek. Toleráns emberszeretete, s az az egyszerű érintkezési modor, amelyen keresztül a nagy intelligenciájú ember szelleme érzik át: a tiszteleten és hálán kívül az egyéniségéhez fűződő szeretetet, ragaszkodást is életre keltette. Balogh Jenőt, amikor Gyulára jött, az ő energikus tettvágya vezette s az ühnepies fogadtatás, valamint az ezzel járó egyéb dekoralis tények és kötelezettségek által igényelt idő- vesztességet is a gondjaira bízott közérdekek javára kivánta értékesíteni. Balogh Jenő igazságügyminiszter, tudásának, tehetségének és munkaerejének javarészét a gyermekvédelem ügyének szentelte. Amerika, Anglia, de sőt a nyugateurópai államok is e téren már lázas munkát és hatalmas eredményeket produkáltak, a midőn még minálunk ügyet sem vetettek erre a nagyjelentőségű és a nemzetfentartás egyik legnagyobb feladatának horderejűvel biró kérdésre. Jelenlegi igazságügyminiszterünk volt az, aki hosszú éveken keresztül, lankadatlan erővel agitált a patronage nálunk való megteremtése érdekében. S mindazt a nagy arányokban fejlődő szervezetet, amit a gyermekvédelem ügye nálunk ma felmutat, ő Megjelenik minden vasárnap. teremtette meg. Az ő munkája a büntető novella, az ő müve a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény. Tudásban és intézményben, amit a gyermekvédelem ügyében szereztünk, az ő szelleme vezetett és vezet bennünket, valamint az ő szelleme vezeti azokat a tudományos vagy gyakorlati munkásokat is, akik ma már nagy csoportokban szorgoskodnak a gyermekvédelem missziója terén. E nemes misszióból városunk közönsége is kivette a részét úgy munkájával, mint áldozatkészségével s mindezeknek már látható eredményei vannak. Többször említettük, hogy városunk predesztinálva van egy gyermekvédelmi központul szolgálni. Állami gyermek- menhelye van. Törvényszéki fogháza fiatalkornak fogházává alakíttatott át. Pártfogó egyesülete behálózza az egész megyét s munkásai között sok a lelkes ember. Vidéki osztályainak szervezése és a társadalomnak — ezek között a tanítóknak és lelkészeknek — a pártfogó munka intenzív módon való gyakorlása utján szorosabban az egyesülethez való fűzése most van folyamatban és jó eredménnyel kecsegtet. Az egyesület által létesített szeretetház — az országunkban levő basonintézetek között az első — a köztudatba is. átment nevezetessége Gyula városának. Azt hisszük, főképen eme gyermekvédő munkája, társadalmunknak volt a legnagyobb vonzó ereje az igazságügyminiszter ur gyulai utjának s mi valóban büszkék vagyunk, hogy Balogh Jenő (még ha nem volna is miniszter) olyan jelentősnek tartotta azt, hogy személyes meggyőződése tárgyává tette. Reméljük, hogy megelégedését úgy általában, mint különösen szép szeretetházunk tekintetében elnyerhettük s reméljük azt is, hogy a nemes cél érdekében Gyula városa és Balogh Jenő igazságügy miniszter TÁRCA. Eígsf apátság a SCörözs mellett a X81L században. Irta: Sas Róbert. A magyar középkor művelődés- és irodalom- történetének egyik legbecsesebb forrása a váradi istenitélőszék és káptalani törvényszék váradi re- gestrum néven ismeretes jegyzőkönyvtöredéke, melyet a nagyszellemü barát, Martinuzzi (Fráter) György már 1550-ben nyomtatásban kiadott s mely azóta 4 kiadást ért. Kandra Rabos 1898-iki kiadása, bár kritikában és pontatlan, becses mint az első megjelent magyar fordítás, a Karácsonyi János dr. és Borovszky Samu dr. 1903-iki kiadása pedig, mint kritikai kiadás, nagyértékü.1) Ezen váradi regestrum 5 oklevele (a 4-ik, 50-ik, 51-ik, 129-ik, 140-ik) szól egy curui, currui, curandi, kurni apátságról s ezen érthetetlennek látszó név már sok vitára adott alkalmat. Bunyitay Vince Herpályfaluban kereste a kurui apátság helyét, később Nag-Küru szolnok- megyei helység mellett kardoskodott, Balássy Ferenc Nagykerekiben kereste, Kandra Kabos — megengedhetőnek tartva Bunyitay első véleményét is — Körösszegapátiban a kérdéses monostort, mig Pesty Frigyes a hevesmegyei Kürü- monostort azonosítja az abbatus de Kuruweá. A magyarázók általában ethimologiával igyekeznek eredményhez jutni. A helynevek magyarázása mindenesetre szükséges, mégis kiindulópontul választani nem lehet Az egyedül helyes eljárás az, hogy az apátsággal együtt említett helységek fekvését állapítjuk i) A hivatkozásoknál az oklevelek régi számozását fogom megtartani, de mindenütt Karácsonyi évszámmeghatározását fogadom el helyesnek. meg s ebből következtetünk arra, mely vidéken kellett a monostornak feküdnie s csak akkor kereshetjük azon helységnevet, mely az abbatas de Kürtinek. megfelel. A 4-ik okmány szerint a kérdéses apátság birtokai voltak Peles, Vecher, Cheke és Horn falvak s ezek lakosainak ügyében a ladáni pristaldus járt el. Az 51-ik okmány említi Pelest és a ladáni pristaldust, az 50-ik Kurut és Ladánt, meg Váradot. A 18-ik, 247-ik és 382-ik okmányokból kitűnik, hogy ugyancsak a ladáni pristaldus intézte Pon (ma Póhalom vagy Puszta Pó Mezőtúr és Gyoma között), Jarun-Gyaran (a biharvármegyei Vizesgyán közelében) és a békésvármegyei Szeghalom, Vésztő, Cholt (Vésztő határában) és Carol (Kiskároly vagy Károlyderék Szeghalom határában) ügyeit. Ebből kétségtelen, hogy itt Körösladány al- esperesi székhely pristaldusáról volt szó s az utóbb emlitett helyek Pelest, Vechert, Chekét és Horzot is a Körözs-Berettyó tájára utalják. A 4-ik okmányból kitűnik, hogy a 4 falunak közel kellett egymáshoz feküdnie, mert lakói közösen követtek el jogtalanságot (lopást) az apátságnak falujuk határaiban fekvő birtokán. A Berettyó közelében Fúrta határában találjuk Peres pusztát s Furtával, még pedig a perespusztai oldalon határos Vekerd. E két névből lett a hibás leirás folytán Peles és Vecher (Veker). Cheke név alatt a FUrta közelében fekvő Csökmő (Cseöke-mő) rejtőzködik. Horz pedig nem egyéb, mint régi ortographia szerint való leírása a Fúrta és Zsáka határában fekvő Oros (Orsz) nevének. Az apátság egy birtokrészét itt kell tehát keresni Fúrta közelében és Zsáka, Csökmő, Vekerd s a Berettyótorkolat felé nyúlt az el. Magának az apátságnak helyét a 140-ik okmányból állapíthatjuk meg. E szerint a kérdéses apátság feje és a Tutinál faluban lakó királyi pintérek pereskednek a kérdéses apátság Tumban nevű földjéért, mely a Körözs mentén a keresztelő szent János monostorától délre feküdt. Látnivaló, hogy a Tunnál név költött; ügyetlen ethimologiával faragták azt a tunnarius pintér szóból s egészen elfogadható Kandra Kabos magyarázata, ki azt Fancsallal azonosítja, mely Bunyitay szerint is Mezőkeresztes régi neve. Tumban nevet Kandra Körözs-Tarján nevével azonosítja. Több mint bizonyos, hogy a hely- meghatározás helyes, azonban a nevet azonositani nem lehet és nem is szükséges, mert Tumban akkor is csak „terra“ volt, tehát egy határrész és nem helység neve s e név azóta könnyen feledésbe mehetett. Tumban helye azonban a körözstarjánj határ északi része, mely a Körözs mellett a szent- jánosi monostortól délre a ma is ott fennálló Szentjánosfalu közelében feküdt. Itt kell tehát keresni a kérdéses apátságot, melynek földjei a monostor körözsi malmával, hidjával s vámjával (140. okmány) lenyúltak a szentjánosi monostorig. Szentjános, Körözs-Tarján (Tumban) és Mező- keresztes (Tunnal, Fancsal) közelében pedig ott találjuk a Körözs két oldalán Kórözsszeg és Kö- rözsszegapáti falvakat a Körözs egy kanyarulatának szegének közelében. Azon időben, melyről 5 okmányunk szól (1219—1235), itt állott a monostor s neve a körözsi apátság volt, melyből a váradi regestrum ban megszokott névelferditések s hibás leírások folytán lett Kurn, Kinüs (Körözs) s mely monostornak (apátságnak) a Körözs szegében fekvő faluja vette fel később az Apáti-Körözsszeg nevet. Az apátság birtokai egyik oldalon Tarjánig, Mezőkeresztesig, Szentjánosig nyúltak, a másik irányban pedig a Berettyótorkolatig, Csökmőig s Mezőkeresztestől a Körözs, Berettyó és Er mellett Furtáig. Zsákáig, Vekerdig. Xja.p'u.n.lz m.a.1 száma. S ©ld.a.1.
