Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-27 / 30. szám

6

Békés

1913 julius 27.

Törvényszéki csarnok.

Kinevezés. Az igazságügyminiszter Wenich János csabai járásbirósági dijnokot a hatvani járásbírósághoz Írnokká nevezte ki.

Csőd A gyulai törvényszék az „Orosházai Hengergczmalom Gémes Ferenc és Társa“ orosházi bejegyzett cég ellen saját kérelmére f. hó 24-én csődöt nyitott Csődbiztosul Szabó László törvényszéki biró, tömeggondnokul dr. Borcsiczky Dezső orosházi helyettesül dr. jfantsovits Emil gyulai ügyvédek neveztettek ki. A követelések bejelentésének határideje 1913. október 1., a felszámolási tárgyalás október 24 , a csődválasztmány megválasztására pedig október 27-ik napja tűzetett ki

Irodalom.

Uj politikai napilap Orosházán. A vármegye egy községe sem dicsekedhet annyi helyi lappal, mint amennyi Orosházán jelenik meg. Négy heti lapon kívül eddig is volt Orosházának egy élénken szerkesztett politikai napilapja az Orosházi Friss Újság, most pedig Kun Béla hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselő tulajdonában és Faragó Sándor felelős szerkesztésében „Orosházi Reggeli Uiság“ címen uj ellenzéki politikai napilap indult meg, a melyet Hódmezővásárhelyen fognak nyomtatni. Az uj lap már letette az alispáni hivatalnál a törvényes 21000 korona biztosítékot.

Népkönyvtárak. Á földművelésügyi miniszter az »Öcsöd Községi Állattenyésztők Szövetkezetének« és az »Öcsödi Népkörnek« 85 kötetből álló népkönyvtárt adományozott és ezenkívül annak elhelyezési állványira egyenként 20 koronát utalványozott.

Színészét.

Az Aranykakas.

A legjobb, sőt mondhatni az egyedüli jó német énekes bohózat, amely Nestroy óta a német színpadokon színre került. Gyulán újdonság korában többször adták, de a közönség túlnyomó részére mégis az újdonság ingerével hatott. Déry Rózsi ennivaló kedves fogadósné, Solymossy vezetéknevének megfelelő fürge pincér volt. A darab központja természetesen Heltai Jenő (Dachselmayer), akinél feledhetlen emlékű Szatmári Árpád óta ezt a szerepet jobban senki sem játszotta. Gyöngyössy (Klárika) igen kedvesen selypített. Körmendy Ilonka (Treszka) súlyos betegsége után ezúttal lépett fel újból és a közönség egy énekszáma után meleg rokonszenvvel tapsolta meg. A többi főbb szereplők Harmat (Erzsi), Szűcs Irén (Liza), Bar öli (Horvát), Ungváry (Gyárfás), László (Müller) mindnyájan legjobb tehetségükkel működtek közre a darab kitűnő előadásában. A közönség igen jól mulatott.

Tavasz.

Vasárnap délután, mint vásárkor mindig, ezúttal is igen kevés közönség nézte végig Strausz bájos operettjét. Este

Cigányszerelem

került színre Mihó László jutalomjátékául. A színi közönség zömét az intelligencia képezvén, úgy az értelmiség, mint különösen a bérlők a vasárnapot, amidőn a darabok bérletszünetben mennek, mintegy szünnapjukul tekintik és a nézőtérnek vasárnap este a szokottól teljesen elütő közönsége van. Csupán eme körülménynek tudandó be, hogy Mihó ez este kevésbbé érezhette azt a szeretetteljes rokonszen- vet, amelyet a gyulai közönség iránta méltán erez, ami azonban a meg nem jutalmazott jutalmazan- dót, aki minden szerepét komoly ambícióval játsza meg, legkevésbé sem zavarta, s Kajetán Dimitrit pompás kedvvel alakította most is. Lehár bájos zenéje ezúttal is kitünően mulattatta a vasárnapi közönséget, mely a főszereplő Heltait, Tormát, Oláht, Antal Erzsit, Nagy Arankát, Déry Rózsit és Miklóssyt játékukért nagy ovációkban részesítette.

Charlie nénje.

Régi, vaskos, vérbeli angol bohózat, amely a közönséget elejétől kezdve végig szivbeli kacagásig terjedő állandó derültségben tartotta. Heltai (Sephen) kabinetalakitást nyújtott, de méltó partnere volt Szaihmáry (Chesney) szerepében. Az oxfordi diáktriászban László, Mihó s Virányi, utóbbi mint nő jeleskedtek, mig az igazi női szerepeket Csáder, Harmat, Szóhner és Gyöngyössy játszották. Az előadás, mint a bohózat megköveteli, összevágó, mondhatni tökéletes volt — Kedden este egyike a legkedvesebb és legmulatságosabb vígjátékoknak került színre, nevezetesen

Az isteni szikra

cimü 4 felvonásos komédia Eredetileg Romeo és Julia volt hirdetve, de ez Harmath Zseni sajnálatos betegsége miatt elmaradt s helyette vették elő az említett vígjátékot, melynek gondolata eredeti, ki- dplgojptsu ügyes, szellemes, mulattató és előadásra kitünően alkalmas Elismeréssel kell megemlíteni, hogy Almássy igazgató és a rendezőség ebben a szezonban kiváló érzékkel, ügyességgel állította össze műsort. A sok üres és unalmas operettek közül csak az elfogadhatóbbakat tűzte napirendre és több tért engedett a jó vígjátékoknak Meg is látszik az eredmény a színházlátogatáson. „Az isteni“ szikra“ előadása ismét kitűnő estét szerzett közönségünknek. Virányi Sándor az uralkodó szerepében igen jó volt. Az előkelőség bizonyos tartózkodásába ügyesen vegyítette bele alakjának nagyravágyó elbizakodottságát, közben pedig a színpadi és irói sikerre vágyó uralkodó izgatottságát darabja „előadása közben. G'ómöry Vilma (a’ művésznő) talán legjobb szerepét adta elő ez este. Eleven energiával kisérte végig alakításának minden árnyalatát. Hajlékony, könnyed színes játékot produkált. László Tivadar (Rubinstein Henrik) volt a harmadik főszereplő s az ő temperamentumos előadásával helyesen egészítette ki azt a feladatot, melynek legnagyobb része Virányira, Gömöry Vilmára és reá hárult Szathmáry (az öreg Rubinstein) Szűcs Irén (a felesége) Gyöngyössy Teréz (kotnorna), Mihó (habitüé) Pogány Béla (az opera igazgatója) valamint a többiek is igen jól helyt állottak. — Szerdán este

Gasparone

3 felvonásos, régi, szép zenéjü operettet láttuk, a melyet Solymossy Sándor jutalomjátékául adtak. Milöcker Károly minden operettjének pompás ze^ néje van s a Gasparone is inkább opera, mint operett, szebbnél szebb dallamokkal, és ami az uj operettekben nincs, mulatságos librettóval, karénekkel, duókkal stb Nagy Arankának (Karlotte). ismét volt alkalma csengő érces hangjával megvenni a közönség szivét s Ladiszlay Józseffel (Erminió grőf) olyan szépen énekelték el együttesen dalaikat, hogy igazi gyönyörűség volt hallgatni. A podestát Heltai helyett Szathmáry Árpád adta, néha egy kis túlzással és felesleges rögtönzéssel, mindamellett olyan eleven ügyességgel, a melyen a közönség egész este szivbel jövő kacagással mulatott Ihorma Zsiga (korcsmáros) gyönyörűen énekelt, eleven is volt, tehát egészen helyesen megállta a helyét. Déry Rózsi'(Szóra) utolérhetetlen temperamentuma akkor is talál hunczutkodásra alkalmat, a mikor az szerepében nincs benne és ezért a közönség mindig hálás figyelemmel és jó kedvvel kiséri és lesi minden mozdulatát. Miklóssy Margittal (Duenna) kötekedett ez este, a ki maga is nagyon jól töltötte be komika szerepét. A férfiakról szóló dalát meg is ismételtették Ladiszlay pompás hangja s énektu- nása talán egy este sem érvényesült úgy mint most Erminióban, csupán a szerepéhez egyáltalában nem illő parókája rontotta a közönség illúzióját. Solymossy Sándort megjelenésekor rengeteg tapssal fogadták s a közönség részéről csokrokat nyújtottak fel számára ajándékok kíséretében, A kiváló színész, ki a közönségnél jól megérdemelt népszerűségnek örvend, részint helyi vonatkozású, részint saját személyével kapcsolatos kupiéival, olyan frenetikus tetszést aratott, hogy nem győzött volna eleget kuplézni, ha három annyit mondott volna is A végén már figyelmeztette a közönséget, hogy reggel lesz, ha még sokat hívják, Az kétségtelent kogy közönségünk szereti Solymossyt s hogy ezt kimutassa, már az első felvonás után számtalanszor hívta a függöny elé. — Csütörtökön este telt ház előtt ismét egy rendkívül mulatságos estét élvezett végig a közönség.

Az einökné

cimü 3 felvonásos bohózat került színre. Pompás, ügyes francia bohózatot, a melyben a francia mozgékony szellem, a francia örök forrongás talált magának utat a vigság mindig nevetni kész mes- gyéjén, A helyzetek és az emberek gyarlóságának beállításában is egész a művészetig emelkedhetik a szellemesség, a minek bizonyítéka, „Az einökné.“ Es ha az érett szerelem pikantériája soha sem is maradhat el a francia színdarabból, de viszont az is bizonyos, hogy a kiélezett, célzatos durvaságot a francia szellem hihetetlen mozgékonysága és finomsága mindig távolban tartja magától. Könnyed vigság: ez az egyedüli érzés, a mivel távozunk a színházból. Talán a gyönge léhaság halvány reflexe kiséri ezt az érzést azoknál, a kik hajlamosak ebben az irányban. Az előadásról szólva, jóformán csak általánosságban mondhatjuk, hogy kitűnő volt. Alig lehet egyenként specializálni az egyes szereplőket, mert hiszen Virányi (igazságügyminiszter) az

ő tartalmas játékával, Szohner Olga (Gobett) nyugodt és elegáns hajlékonyságával, Heltai (Fricointe elnök) a természetes, komolykodó humorával, László Tivadar (osztályfő) buzgó elevenségével, Miklóssy Margit (Fricointné) a helyzetét és szerepét tökéletesen jellemző derűs vaskosságával, Szathmáry az örökké elégetlenkedő hivatalszolga szerepével, Gyöngyössy Teréz ezúttal különösen eredeti falusi szobaleány típusával, Mihó (rendőr és tolmács) naiv bizalmaskodásával, Virágháty a kétségbeesésig zaklatott titkár hü alakításával valamennyien egyaránt kitűnő művészettel oldották meg azt a feladatot, a mely reájuk esett. A többiek pedig a darab keretét helyesen szolgáltatták. Valóban megelégedetten és vígan távozott az a telt ház, mely a padsorokat egészen megtöltötte és pedig azzal az érzéssel, hogy ilyen egyöntetű és mindenki részéről egyformán igen jól játszott előadást még ennél a társulatnál sem lát épen mindennap — Pénteken este a „fősláger“, a nagy látványosságok estéjén az

Aranyesö

cimü operettet adták. Irodalmi és zenei értékről ne beszéljünk, hanem csak mulatságról, melyben a közönség is, annyi passzív nézés és hallás után aktiv részt vesz, mert a harmadik felvonás elején ő dalolja el néhányszor az „Uncili smuncili“-t. Igen jó nevet adtak ez operettnek, mikor főslager- nek nevezték el Mert, hogy vonzza a közönséget, hogy a látványosságok egész sorozatával szolgál és hogy a színpadi tömeghatásnak minden eszközét kihasználja, az bizonyos. Mint a kaleidoszkóp, pillanatonként más-más képet ad a színpadnak. Emberek, csoportok minduntalan más változatban, egyszer énekelve, azután táncolva, nők csaknem jelenetenként más toilettben. Története, cselekménye ép oly kevés, mint az átlagos operetteknek. Zenéje ügyes, sőt egyes dalokban, mint a menetjegyirodáról, az aranyesőről szóló, továbbá a néger-dalban valami Zerkovitz-féle melancholikus hangulatos szépség is nyilvánul. Könnyű szórakozásra igen alkalmas, sőt e nemben majdnem klasszikus darab. A sok tánc, meiyet Déry~ Rózsi, ez a sikkes mű vésznő, továbbá Solymossy, Heltai, Antal Erzsi, a személyzet majdnem minden tagja részvételével adtak elő, nagyon tetszettek és nem volt olyan száma, melyet meg ne ismételtettek volna. Különben úgy a már említettek, mint Heltai, Oláh, Körmendy, Kállay, Mihó, Virágháty, Szathmáry, Pogány igen ügyesen játszottak Oláh Gyula egy nagyon megtapsolt magyar dalán kívül, a társulat énekes tagjai nagy hatással adták elő az operett fülbemászó dallamait. Igen nagy tetszést aratott a gyermek- csoport szereplése, élén Szabó Vilivel A második es harmadik fi lvonás között a közönség felett szállingózni kezdett a kitűnő szinhatásban ragyogó aranyeső, melynek aranyos papír pihéi után a közönség ugyancsak kapkodott. Ä harmadik felvonás előtt a függöny felvonása után egy fehér vásznon uncili-smuncili egy versrészlete volt olvasható, a mit a közönség buzgón énekelt el néhányszor, miközben dörgő tapssal hívta Ferenczit, a rendezőt, aki azonban szerénykedett és nem jött A zajos vig este még háromszor ismétlődik, kétségtelenül ugyanolyan zsúfolt ház előtt, mint pénteken este.

Heti műsor:

Hétfőn negyedszer kerül színre a nagy sikert aratott Béldi-Zerkovitz operett: Az aranyeső ezúttal páratlan bérletben.

Kedden Liptai Imre a Nemzeti Színházban, nagy sikerrel előatott társadalmi színműve a Sarkantyú kerül bemutatóra László Tivadar bucsu- fellépteül László Tivadar alig két éve hogy a szini- akadémiát elvégezte és már is jelentősebb sikerekkel dicsekedhetik. Liptai Imre uj darabjának thémáját a társadalmi életből merítette és rendkívül érdekes problémát dolgozott fel. A főbb szerepeket ez érdekes újdonságban Szohner Olga, Miklóssy Margit, Gyöngyössy Teréz, Virányi Sándor, László Tivadar, Baióti, Pogány, Ungváry és Virágháti játsszák.

Szerdán Garvai Andornak Benn az erdőn cimü drámája kerül először színre nálunk Virányi Sándor jutalomjátékául. Virányi szeptembertől a Vígszínház tagja, kiváló művészete és rendkívüli alakító- képessége segélyével annyi élvezetes estét szerzett nekünk, hogy biztosra vehető, közönségünk zsúfolásig- megtölti a színházat e kitűnő színész jutalomestéjén. Maga Garvai drámája is rendkívül érdekes, a modern iskola tanítványa teljesen a naturalizmus zászlaja alatt evez, rendkívül érdekes cselekménye mindvégig leköti a közönség figyelmét A főbb szerepeket ez újdonságban Gömöri, Harmath, Virányi és Baróti játsszák.

Csütörtökön Szathmáry Árpád jutalomjátékául színre kerül két régi kitűnő Operette A pajkos diákok és a Szép Galathea. Supée mester e két remeke, mely nálunk több év óta nem adatott, ma már az újdonság varázsával hat, Szathmáryt nem kell be-