Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-20 / 29. szám
1913 julius 20. Békés S Az állatni tanítókra vonatkozó fizetésrendezési törvény végrehajtása megtörtént, a nem állami tanítókra nézve pedig a rendezés szintén nagyrészben befejeztetett. A fizetés kiegészítési államsegéllyel bíró tanítók részére a magasabb illetmények kiutaltattak. Az iskolák fejlesztése folytán újonnan rendszeresített, valamint az időközben megüresedett, ösz- szesen 8 állami tanítói állásra 100 pályázat érkezett be. TJj állami tanítói állások szerveztettek Kétegy- bázan, Békéssámsonban, Nagyszénáson és Szarvason. A tanfelügyelő jelentése szerint az iskolai tanév általánosan kielégítő eredménnyel mindenütt befejeztetett. Csorvás községnek az a kérelme, hogy az önálló gazdasági iskola szervezése tárgyában folyamatba tett tárgyalások végleg elejtessenek, nem tel- jesittetett és köteleztetek a község, hogy az esetben, ha Csorvás községében a gazdasági népiskola felállítását a miniszter elrendeli, a tanfelügyelővel a szükséges tárgyalásokat folytassa le. Csorvás Község azon az alapon akar a gazdasági népiskola felállításától szabadulni, hogy a község határában legnagyobbrészt nagybirtokok vannak, a kisgazdák pedig tulnyomólag a tanyán laknak és igy a kérdéses iskola felállítására szükség nincs. Békés községe az ottani polgári leányiskolánál szükséges 5-ik tanerő szervezését több ízben megtagadta, úgy, hogy a közigazgatási bizottság legutóbb már kénytelen volt a törvényhatósági bizottsághoz átirni, hogy a szükséges költségeket hivatalból állítsa be nevezett község költségvetésébe. Most azután a képviselőtestület kimondotta, hogy hajlandó a szobán levő tanerőt szervezni és kérte a bizottságot, hogy a felmerülő költségek felét államsegély címén kérje a kormánytól. A közigazgatási bizottság Békés község kérelmét pártolólag terjesztette fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Intézkedett a közigazgatási bizottság az elhalálozás folytán megürült Endrőd tanyai iskolai tanítói állásnak választás utján leendő betöltése tekintetében is, illetőleg a választási elnököt a tanfelügyelő személyében kiküldötte a választás megtartása céljából. A Czabán Samu nagyszénási tanító ellen a közigazgatási bizottság által amiatt, mert a készülőben volt általános sztrájk céljaira gyűjtést rendezett és annak érdekében agitált, elrendelt fegyelmi eljárásra vonatkozó bizottsági határozatot a miniszter felebbezés elutasításával helybenhagyta, A közigazgatási bizottság elrendelte, hogy azok az iskolafentartók, amelyek tanítóik részére államsegélyt nem, vágy csak tandijpótló államsegélyt vettek igénybe, az uj illetmény rendezési törvény értelmében kérvényeiket legkésőbb szeptember 1-ig adják be az államsegély kiutalása végett. Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök terjesztette elő ezután jelentését, amely szerint a fehérkörösi hid balparti pillérjének falazási munkái már befejezést nyertek, a hídfők felfaiazása folyamatban van, a balparti feljáró és a bánomföldekhez vezető Qtfeljáró elkészültek. Jelenleg a balparti hídfeljáró kiszélesítése van folyamatban. A dobozi hídnál a két hídfő és az uj pillér elkészült. Jelenleg folyamatban van a balparti kő- kupok rakása, a vasszerkezetből az első balparti nyílás szerelése. Az ideiglenes hid építkezési munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a régi vasszerkezetnek arra való áttolása legközelebb megtörténhet. A balparti feljárónál a földmunka és a jobbparton az ideiglenes bidhoz szolgáló alsó hosszufoki feljáró földmunkái készülnek. A gróf Széchényi Antal által pósteleki birtokáról a gyulai vasúti állomáshoz csatlakozólag épülő lóüzemü vasút engedélyezésére vonatkozó közigazgatási bejárási megállapodásokat a keresk. miniszter helybenhagyta. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint az árvaszékűél nincs hátralék, a segéd- és kezelő- személyzet, valamint az iroda működése kifogástalan. A vármegyei árvaszékhez a f. év első felében 11468, mig a békéscsabai árvaszékhez 2399 ügydarab érkezet és nyert elintézést. Dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész jelentése szerint a gyulai kiv. törvényszéki fogházban a foglyok átlagos száma a múlt hóban 75 volt, a hó végén pedig 66 egyén maradt letartóztatásban. Jogerősen el lett közülök Ítélve 56 egyén, felebbezett 3 és vizsgálati fogoly 7. A foglyok a múlt hóban 316 drb kosárfélét készítettek el, amelyből a múlt hóban 347 korona 42 fillér értékű lett eladva. A junius hóban kiszolgáltatott ételadagok száma 1929 volt, amelyért a vállalkozó 959 koronát kapott. A foglyok között az egészségügyi állapot kielégítőnek mondható, fegyelmi eset egy fordult elő. A közigazgatási bizottság teljes ülése még délelőtt II órakor ért véget: nyomban utána az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen Sárossy Gyula árvaszéki elnök előadásában 11 ügy lett felülbírálva. Még délelőtt ülésezett az adóügyi bizottság is, amelyen Zádor Mór kir. pénzügyigazgató 4 felebbezett ügyet adott elő. Tanügy. Külföldi tanulmányút- Csűr a Miklós gyulai főgimnáziumi tanár, lapunk kedves poéta-munkatársa külföldi tanulmáDyutra indult. Elsősorban is Németországba látogat el. Marburg városába, hol a négy hétre terjedő nyelvészeti tanfolyamon vesz részt. Tanitóválasztás. A szarvasi tanítóképző intézetben a nyugalomba vonult Margócsi Gyula gyakorló iskolai tanitó helyére Remenyik László berki-i tanítót választották meg. Hírek. Áthelyezés. Hazai Elemér csendőrhadnagyot, az orosházi csendőrszakasz parancsnokát hasonló minőségben Kiskun-Eélegyházára helyezte át a honvédelmi miniszter. Áthelyezések. A földmiveiésügyi miniszter Heks Miksa törvényhatósági főállatorvost Miskolcra, Dettre István gyulai járási és városi állatorvost pedig hasonló minőségben Szigetvárra helyezte át. Heks Miksa másfél évtized óta állott vármegyénk állat- egészségügyének élén és kiváló szaktudásával, jeles adminisztratív képességével hervadbatlan érdemeket szerzett magának. Ama elsőrangú gazdasági érdek, amely az állategészségügyhöz fűződik, az ő működése alatt példaszerűen ki volt elégítve, úgy hogy körünkből való távozását ezokból úgy a vármegyei adminisztráció, mint a gazdaközönség csaknem pótolhatatlan, súlyos veszteségnek értékeli. — Dettre István szintén majdnem egy évtized óta feladatának magaslatán állott s mindkét áthelyezés társadalmi szempontból is őszinte sajnálkozást kelt. Helyettük Bakos József brassói főállatorvos s Halászy Sándor zilahi állatorvos neveztettek ki Gyulára. Államsegély. A vallás- és közoktatásügy minister a vármegyei közművelődési bizottság részére a 1912—13. évi szabadoktatási előadások költségeire 1764 korona áliamsegélyt utalványozott. A honvédelmi miniszter leirata szerint a folyó évben az ellenőrzési népfelkelői időszaki jelentkezések elmaradnak. A költségvetési óv. A törvényhozás tudvalevőleg legutóbb olyan értelmű törvényt hozott, mely szerint a költségvetési év nem januártól, hanem julius hótól kezdődik. Ennek folytán a vármegye alispánja kérdést intézett a belügyminiszterhez, hogy a vármegyei háztartási költségvetés a jövőre mi módon készítendő el. A belügyminiszter válaszolva a fel- terjesztésre, kijelenti, hogy a vármegyére nézve költségvetési évnek más irányú rendelkezés kiadásáig, a naptári év tekintendő. Arad-békési ág. ev. esperesség közgyűlését folyó hó 9-én tartották meg az egyháztagok és küldöttek nagy érdeklődése mellett Medgyesegyházán. A közgyűlésén dr. Zsilinszky Endre felügyelő és Csepregi György esperes elnökölt. Zsilinszky Endre nyitotta meg a közgyűlést, mely után Csepregi György esperes terjesztette elő jelentését. Statisztikai adatokkal igazolta az iskoláztatás, a hívek szaporodását, az egyes egyházak szaporodását vagy hanyatlását. Az esperes alapos jelentését a közgyűlés tudomásul vette. A napirendre kitűzött ügyek mind, kevés észrevétel mellett, letárgyaltattak. Csak Lautner Mátyás aradi ev. tanitó indítványa felett volt hosszabb vita és szavazás. Lautner ugyanis azt indítványozta, hogy az ev. iskoláknál a dekánusok mellett iskolafelügyelők is működjenek. A közgyűlés többsége, különösen azért, mert az iskola felügyelői állás kreálása újabb kiadást jelent, az indítványt leszavazta. A kerületi közgyűlésre kiküldötte a közgyűlés Linder Károly, dr. Szeberényi Lajos lelkészeket, dr. Zsilinszky Endre, Zsíros András felügyelőket, dr. Fábry Sándort, Purgly Jánost. A jövő évi esperességi közgyűlés Csabán fog megtartatni. Előléptetés. A pénzügyminiszter Pál Miklós szarvasi királyi adóhivatali ellenőrt a VIII. fizetési osztályba főellenőrré nevezte ki. A repülés vasárnapról elmaradt. Csúnya, esős, zimankós idő kerekedett; délutánra ugyan kisütött a nap, de úgy át volt ázva a talaj s a sártól, viztől annyira hozzáférhetetlenné lett a katonai gyakorlótér, hogy a fölszállást meg sem lehetett próbálni. Másnap, hétfőn már falragaszok hirdették, hogy a repülés kedvező idő esetén kedden délután tartatik meg 5-től 7 óráig, Az idő kedvezett. Délután ugyan erős szél volt, de estefelé alább hagyott, úgy hogy Lányi hadnagy hat órakor megkezdte a repülést. Első alkalommal, mintegy 50 méternyi gurulás után fölemelkedett 80 méternyire s ebben a magasságban egy kört irt le. Második fölszállása hosszabb ideig tartott. A gép rövid iramodás után mintegy 140—150 méternyi magasságba röppent s messze eltávozva két hatalmas kört tett meg, mialatt két Ízben elrepült a közönség feje fölött. A magasba zúgott, berregett az ötven lóerős motor; egyszeregyszer látni lehetett, hogy a nagy légáramlat, mely fönn sokkal erősebb volt, mint lenn, mily nagyokat lök a gépen; de Lányi hadnagy bámulatos hidegvérrel vezette hatalmas biplánját. Mikor másodszor is elrepült a közönség feje fölött, hirtelen elállitotta a motort s a gép gyönyörű eséssel lesiklott a gyepre. Lelkes taps és éljenzés fogadta a bátor pilótát. Ekkor váratlan szenzáció történt. A szegedi szintársulat bájos naivája, Gy'óngyössy Teréz ajánlkozott, hogy utasként fölrepül a pilótával. Lányi hadnagy eleinte vonakodott mivel fönn a szélnek még erős lökései voltak, de aztán beleegyezett. Fölültek a gépre. Rövid fntás után a biplán 25—30 méter magasra emelkedett s aztán balra fordult, majd egy szabályos kört leirva. a közönség előtt lesiklott. Ekkor már nemcsak a pilótát, de a bátor leányt is ünnepelte a nagyszámú közönség. Ez volt az utolsó túra. Körülbelül félnyolc óra volt. A mintegy 2000 főnyi közönség hatalmas rajokban befelé indult a varosba. A repülés, úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetekben is tehát várakozáson felül sikerült. Felülfizetések. A gyulai borbély és fodrászsegédek folyó hó 13-án megtartott mulatságán felülfizettek : Drágos Áron, Dermencsin János, Tulkán Tivadar, Lampert Dezső, Ludvig István 5—5, Stefán Miklós, Kardos Ivan, Vecsernyés Illés, Schvartz Dávid (Békéscsaba) 4—4, Pilinger Jakab, Fridricb János, Kállay Gábor, Bekker Antal 3—3, Féhn István, Nádor Mór. Márton Sándor, Gróh József, Bajcsi Sándorné, özv. Lang Józsefné, Vértesi Arnold, Vieder Albert (Békéscsaba), Dóczi Lajos 2—2, Szabó László T80, Kocsis László, Bálint Ferenc, Erdődi János, Argyelán János, özv. Balogh Sándorné, Alberti László, Verner Istvánná, Binder János, Oláh Péter, Veres József l — l koronát, Nagy Sándor 80, Démusz Ferencné, özv. Toldi Já- nosné 60—60, Tóth Albert, Singer Nándor 40—40, Müller Istvánné 20 fillért. A felülfizetők fogadják a rendezőség hálás köszönetét. 310 ‘l — l A gyulai nőegylet közgyűléséről lapunk múlt vasárnapi számában hozott tudósításba a szedőszekrény pajkos ördöge sajtóhibát csúsztatott be, amit ezennel a valóságnak megfelelően és akként hozunk helyre, hogy uj alelnököknek meg lettek választva Ambrus Sándorné és Schroder Komé Inét kik között előbbi a népkonyha javára tartott estélyek rendezése körül, utóbbi pedig özv. Fábry Mártonná távollétében az egyleti ügyek gondos vezetése körül szerzett elismerésre méltó érdemeket. Árvízveszély. Vasárnap, f. hó 13-án óriási eső vonult el ismét vármegyénk felett. A hegyekben azonban valóságos felhőszakadás történt, amely az erősen apadóban volt folyókat országszerte oly rohamosan megárasztotta, hogy — mint a fővárosi lapok hasábokra terjedő tudósításai közük — úgy a felvidéken, mint Erdélyben, de a szomszéd Bihar- és Aradmegyében is óriási területek jutottak viz jdáv-Sűt. — sajnos — virágzó magyar községek is teljesen elpusztultak. Békésvármegyét — hála az Égnek — az árvízkatasztrófa szerencsésen elkerülte, de a veszedelem, különösen hétfőn, nálunk is immi- nens volt. Legnagyobb fokú a Sebeskörözsön, a vésztői határban, ahol kilométerekre terjedő kotuból készült gáttest beszakadással fenyegetett és amit csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült megakadályozni. A védekezésben oroszlánrésze volt a nagyváradi 37-ik gyalogezred két századának, amelyet a katonai parancsnokság Ambrus Sándor alispán sürgős felkérése folvtán a vész színhelyére kirendelt. Nem kisebb veszély volt a Feketekörözs anti és gyulavárii határának mindkét részén, ahová ugyancsak az alispán megkeresésére, a helyben állomásozó 2-ik honvédgyalogezredtől Bedi Gyula százados parancsnoksága alatt f. hó 13-án féiszázad honvédség rendeltetett a gát védelmére. Tisztek, valamint a legénység a szabadban sátrakban voltak elhelyezve. A legénység dicséretesen viselkedett, mert nemcsak katonai rendőrszolgálatot teljesített, amire már oda- érkezésükkor nagy szükség volt, hanem a védekezési munkálatokban is nagyban segédkezett. Derekas viselkedésük bizonyára felsőbb helyen is elismerésben fog részesülni. A folyó gátakon egyébként nagy eréllyel védekeztek maguk a vizszabáiyozó társulatok és érdekelt uradalmak is. Gyulaváriban például az összes uradalmi cselédség, sőt az aratók is — utóbbiak természetesen külön honoráriummal — gát- védőknek vezényeltettek ki. — Töltés szakadás a hathatós védekezés következtében szerencsére nem is történt sehol, — de annál több szivárgás, — ami elsősorban a sokáig tartó magas vízállás, másrészről azomban igen sok helyen a gáttest gyöngeségének is következménye. A mostani magas viz tanúságait csaknem minden társulatnak le kell vonnia, nevezetesen gáttesteit megerősíteni. Nem zárkózhatunk azonban annak nyomatékos hangoztatásától, hogy a gátvédelmi szabályzatnak ama rendelkezése, mely a viztöltéseken a kocsik közeleke- dését eltiltja, rendkívüli elégületlenséget és zugoló-
