Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-29 / 26. szám
1913 junius 29 Békés 7 nem is látott, mert olyan kiállítással, olyan előadással kedveskedik az igazgatóság és társulat, hogy ezt elfeledni nem igen lehet egyhamar. Szombat es vasárnap este is a Cigányprímás csinál telt házat, mig vasárnap délután Lumpácius s a három jómadár tölti meg a színházat. Byron Rfíanfrédja. A Színkörben pár nap múlva egy világhírű, klasszikus becsű drámai költemény kerül színre: lord Byron Manfred cimü tragédiája Lapunk számára egy konféranszszerü Írást kaptunk B, Baráti Józseftől, aki a címszerepet fogja játszani e nagyszerű költői műben. Az érdekes írást itt közöljük : A világirodalom legtöbb sikert és legszélesebb körben megértett müvei mind az objektivitás megtestesülése csengő rímekben, vagy ki fejezésteljes színes prózában Ha az irodalmi mü szerzője saját magából veszi tárgyát, saját érzelmeit tárja szereplőin keresztül hallgatói elé, szóval a világba néző szemüvegét megfordítja és befelé néz, nagyon megrázó lelki gyötrelmei le gyenek vagy nagyon mindnyájunkat érdeklő belső viharzások éljenek benne, hogy megírva, sikerre tarthassanak számot Az általános érzelmek és mdulatok könnyen megértésre találnak, de a különleges, elvont szubjektív lelki motívumok csak igen értelmes körnek, az átérzést megértő gondolkozással egybekötő hallgatóságnak szolgálnak. Manfred, a nagy tragédiát átélt melankolikus főur, írójának, Byronnak a saját szubjekti- vumát megörökítő képe. Ifjú korában már lélekben elvált az emberektől, más volt a búja, más az öröme, más volt szivének minden szenvedélye. Magányt kedvelő, lombos erdőt, jeges hegyormot, csillagfényes éjt, sejtelmes szélzugást, villámló eget szerető tudományszomjas ifjú volt- Senkit sem szeretett környezetéből, egyet ki véve. Astarte volt az, szerelme tárgya; hasonló hozzá mindenben, aki épugy vágyott a magányra, ép úgy rajongott a természet mély átkainak ismeréséért, mint Manfred, De szerelmük bűn volt. Sötét, rejtelmes, véres bűn, mely Astarte halálát okozta. Azóta Manfród lelkében minden összeomlott. Gyötrődése, marcangoló szörnyű kínjai többé el nem hagyják. Hasztalan keres irt a fájdalmára a zajos tömegben, bebarangolja a világot, elmenekül a halál odúihoz; hasztalan kívánja áldásul a tébolyt fejére, kihívta maga ellen az elemek haragját, de előle visszaárad a fellázadt viz s neki nem árt a legnagyobb, leggyilkosabb veszély. Onkezével nem tud életének véget vetni, mert érzi, hogy bűntudatának kínjait igy nem űzi el magától. Bűbájos tudományával a halottakhoz fordul és idézi Astarte szellemét Megnyugvást nem talál még, de megtudja, hogy bevógzi földi szenvedését és megváltja a balál Dacos konoksággal küzd végső leheÜetéig a reá, mint prédára leső gonosz s elleniekkel, aztán egy ősz pap karjai közt leheli ki sokat hányatott lelkét. Manfród élete és szegény leikének átkos gyötrődése örök szimbóluma lesz a maga okozta szerencsétlenség terhe alatt vergődő és mardosó kínjait sirig tűrni tudó makacs lénynek. Mint ragyogó, színes nyelven megirt drámai költemény, elvont lelki problémái miatt laián csak a kiválasztottak érdeklődését tudná ('elkölteni Schumann klasszikus fensógzenéje révén azonban valósággal zenedrámává fejlődött ez a mü. Az orchestert hatalmas feladat.elé állítja. Schumann klasszikus fenséggel, lírai szép sógekkel és mélységes tartalommal megalkotott zenéje Tündérek szellemek, vak éj, szivárvá- nyos napsütés, alpesi tájak pompás rendezési feladatot nyújtanak, az eljátszása pedig ennek a nem szinpadri szánt műnek súlyos agymüvé- letre és e kevés külső hatásra épül Az értelem együttműködése a szív hangjainál, a csodás zenével, megkapó gyönyörűséget nyújt a melankólia megértőinek. A betegséggé fajult mólabu ez, mely az őrületbe kergeti a halállal kacérkodó szerencsétlen lelket, lassan őrii meg, b.ztos kézzel hajtva vergődő áldozatát a pokol kapujához. Baráti József. Irodalom. A,’ „Orosházi Friss Újság“, mely MitbisovsHy János szerkesztésében jelenik meg, a napokban intette ,-t törvényben megállapított 21000 korona hirlapbiztositékot, s politikai lappá alakult át. Az élénken Szerkesztett napilap a függetl-r.ségi pírt eszméiért harcol. * Az Érdekes Újság negyedéve. Az első negyedévet megfutotta Az Érdekes Újság és ez a negyedév egy magyar újság csodálatos pályája Az Érdekes Újság három hónap alatt az ország legnépszerűbb és legolvasottabb képeslapja lett és hozzátartozik az élet nélkülözhetetlen szükségeihez. Többet adott, mint amennyit ígért, a hét eseményeinek, az or szág mindennapi történetének képekben elképzelhetetlen hű tükre lett a legszebb, legérdekesebb, legaktuálisabb képek gazdag tárháza, olyan újság, mely nélkül ma már meg sem élbet az élet eseményei iránt fogékony és érdeklődő olvasó. Es ezért történt, hogy egy negyedéves pálya után Az Érdekes Újság az országban mindenütt ott van, merre a vasút visz, mindenütt a legszívesebben látott vendég, a faluban, a városban és Budapest utcáin, hol Az Érdekes Újság neve az utca életébe kedvesen, otthonosan belecsendül. Az Érdekes Újság a mai viharos politikai időben nem ismeri a politikát, csak az események érdekességét ismeri Amint bemutatja a nagyközönségnek azokat a férfiakat, akik felé rokonszenve és szeretete hajlik, bemutatja azokat is. akik a közönség gyűlöletében élnek, mert az elve az, hogy necsak azokat ismerje meg az olvasó, akiket szeret, hanem joga van, megismerni azokat is, akiket gyűlöl. így nem marad ki Az Érdekes Uiság képei közül olyan esemény, mely az olvasó kíváncsiságát jogosan érdekli, de emellett súlyt fektet az újság képei szépségére, Ízléses beállítására is, mélynyomásu boríték képei pedig mindig szenzációi annak a hétnek, a melyen megjelennek Az Érdekes Újság nak népszerűsége gyors megszerzésében segitették mellékletei is, majd a család, a gyermekek aztán a sport és a tudományos tudnivalók iránt érdeklődő közönség számára nyújtanak külön érdekességet. Az Érdekes Újság szenzációs első negyedéve után most uj előfizetést hirdet és kétségtelen, hogy amilyen hiven szolgálja a kedvelt ujságközönségét, olyan híven fog sorakozni a közönség is Az Érdekes Uj- ság-hoz, melynek előfizetési ára is példálanul olcsó negyedévre 2 50 K Magyarország legnagyobb és legelterjedtebb lapja a Pesti Hírlap, az uj julius -szeptemberi év negyed küszöbén felhívja a következőkre A Pesti Hírlap napról-napra a legnagyobb terjedelemben, vagyis legbővebb tartalommal jelenik meg: naponkint 12 — 16—20 oldallal is többet ad, mint más napilap, tehát járatása egyenlő előfizetési ár mellett a legelőnyösebb A Pesti Hírlap ma kétségtelenül a legelterjedtebb lap, amennyiben példányszáma (hétköznapokon 120 ezer, vasárnap 150 ezer) a legolcsóbb és legnépszerűbb boulevard-lapokét is felülmúlja. Ezért van legtöbb hirdetése is, lóvén a hirdetés a Pesti Hirlap-'oan legcélravezetőbb A Pesti Hírlap munkatársai sorába számítja hazánk legjelesebb és legkedveltebb Íróit. A Pesti Hírlap speciális rovatai: Vasárnapi krónika (írja Molnár Fe renc), Esti levél (Írja Porzsolt Kálmán), Kis komédiák (irja Heltai Jenő). Hétköznapok (írja Lux Terka) Mindennapi problémák és Egy ideges ember naplójából (irja Szomaházy István). Szerkesztői üzenetek (irja Murai Károly és Makra Imre); a lap min dennap annyi szerkesztői üzenetet hoz, mint más lapok egész héten át, tehát a közönség érdekeit e téren is legnagyobb mérvben elégíti k Pesti Hírlap kaptárát az 1914. évre, gazdag szépirodalmi és közhasznú tartalommal, minden uj előfizető is aján - dókul kapja, aki legalább negyedéve járatja a lapot. A Pesti Hírlap előfizetési ára egy hóra 2 K 40 fillér, két hóra 4 K 80 fillér, julius—szeptemberi negyedévre 7 korona A Divat-Szalon cimü kitűnő és gazdag tartalmú divatlappal együtt negyedévre 9 K 50 f Az Érdekes Újság cimü pompás kiállítású képes hetilappal együtt negyedévre 9 K 50 f. A Pesti Hírlap kiadóhivatala, hova az előfizetést legcélszerűbb postautalvánnyl beküldeni, Budapest, V. kér., Váci-körut 78 sz. a van. Törvényszéki csarnok. Kine ezés A m. kir igazságügy miniszter előterjesztésére ő Felsége dr. Frailer Jenő gyulai kir. törvényszéki jegyzőt a magyarpécskai kir járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Uj ügyvédek Dr. Szarnék Emil és dr. Prónay Enő ügyvédjelöltek a marosvásárhelyi iigyvédvizs- gáló bizottság előtt kitűnő sikerrel letették az ügyvédi vizsgát. Mindkét fiatalember békéscsabai származású s mindketten Csabán nyitják meg ügyvédi irod íjukat A korházi katasztrófa a tábla előtt. Ismeretes még az az országos szenzációt keltő Szerencsé lenség, mely ezelőtt három esztendővel közkórházunk építésénél történt. Pick Mór és Tóbiás László szegedi vállalkozók vállalták a kórház építését, kik Edvi Illés Kálmán alkalmazottakat bízták meg az építés vezetésével. 1910. augusztus 30-án, amikor már a két emeletes épület fel volt emelve, borzalmas szerencsétlenség történt. A mennyezet leszakadt és maga alá temetett két munkást, akik ott haltak meg a törmelék alatt, öten pedig súlyosan megsebesültek A gyulai kir. törvényszék múlt évben tárgyalta az ügyet. A két vállalkozót és az épitészt vonta felelősségre a bíróság gondatlanságból okozott emberölés miatt. A biróság a két vállalkozót felmentette, Edvi Illés Kálmánt pedig bűnösnek találta és 1000 korona pénzbüntetésre Ítélte Feleb- bezés folytán került az ügy a nagyváradi kir. Ítélőtáblához, mely 26-án tárgyalta a szenzációs bün- pört. Edvi Illés Kálmánt a tárgyaláson Edvi Illés Károly, a kirneves kriminalista védte. A másik védő Reiniger Jakab szegedi ügyvéd volt. A vádat dr. Szolnok Jenő kir ügyész képviselte. A tábla Böhm Jenő táblabiró elnöklésével tárgyalta az ügyet és késő délután került a sor Ítéletre. A biróság a törvényszék ítéletét helybenhagyta, azonban az Ítéletet a novella alapján felfüggesztette. A védő semmiségi panaszt jelentett be az ítélet ellen, mert egyáltalán a védelem szerint gondatlanság nem forog fenn, a vádlott nem bűnös. Heti bünkrónika. Megvesztegetés. Oláh Márton békéscsabai és Balog András szeghalmi földműveseknek mint közös tulajdonosoknak volt egy rozoga cséplőgépjük Az 1912. év nyarán végzett cséplés annyira megviselte a nehezen fújtató öreg gépet, hogy biz attól a következő nyáron nem sokat lehetett remélni Azonkivül a cséplő, mikor a cséplés befejezésével be akarták vontatni Szeghalom községbe, a határban dr. Krisztó Pál szeghalmi lakos földjén a sárban úgy elakadt, hogy azontúl többet megmozdítani sem lehetett. Ez a gép, mely a sárban, vizben, mint az árva gólya álldogált ott kint a múlt év október hó 22-én éjszaka kigyuladt és leégett. Amikor a csendőrség kutatni kezdte, hogy miként történt a tüzeset, akkor kiderült, hogy Oláh Márton és Balog András a mindössze 1200 korona értékű gépet előzőleg 3600 koronára biztosították a „Phönix“ biztositó társaságnál, Balog András továbbá nyomozati első kihallgatásánál azt mondta, hogy a tűz kiütésekor a saját lakásán tartózkodott, majd pedig, amint ennek valótlansága kiderült, holtartózkodására különféle vallomást tett és alibijét elfogadható és meggyőző módon bizonyítani nem tudta. Két tanú mindezeken kívül a tűz kiütése előtt egy, Balog Andráshoz hasonló egyént látott a gép közelében egy csomó szalmával babrálni s ezután néhány perccel a tűz kiütött Mikor a bizonyítékok összefonódó kötele ekként kezdett a gyanúsítottak torkára hur- kolódni, Oláh Márton, a társával : Balog Andrással közös háztartásban élő Rábi Rozália és a szívességből vállalkozó Szabó Károly közvetítésével 40 koronát küldött Horváth József szeghalmi csendőrőrmesternek abból a célból, hogy a nyomozást ügyükben szüntesse meg. A vizsgálat során azonban a gyújtogatás, illetve biztosítási csalásra nézve nem volt annyi bizonyiték összegyűjthető, hogy marasztaló Ítélet lett volna várható, ugyanazért a kir. ügyészség emiatt a vádat elejtette, de Oláh Mártont, Szabó Károlyt és Rábi Rozáliát megvesztegetés vétsége miatt vádolta meg. A kir. törvényszék bűnösöknek is mondotta ki őket abban s 50 illetve 10 korona pénzbüntetést szabott ki, közvádló súlyosbítás, vádlottak és védő felmentés végett felebbeztek. Az italos ember. Dányi István és Koós István szeghalmi lakosok valami vitás fuvardíj miatt haragban voltak. Dányi István 1913. február 21-én felöntött a garatra és ilyen állapotban akarta behajtani az ő vitás követelését. Elment Koós lakása felé és már a kapu ajtajában fenyegetőzött, hogy most leszámol Koós Istvánnal, a szobába pedig azzal ment be, hogy „most meg kell halnod“ és Koóst felrántotta a székről, hogy megverje, de Koós és családja kituszkolta a szobából Dányi Istvánt s minden ajtót bezártak utána. Ám a felhevült ember egy negyedóra múlva visszatért, hozott magával egy horgot s keresztül mászva a kerítésen, az udvaron az ajtó, majd az ablak elé állva, azzal fenyegetőzött, hogy az egész Koós családot kipusztítja Dányi István zsarolás kísérletével és magánlaksértés bűntettével vádolva került a törvényszék elé, mely őt 80 korona pénz- büntetésre ítélte. A vésztői templombetörós. Vésztőn 1913 évi január hó 2-án este a 8 órai harangozás után Nagy Ferenc harangozó a templom felé tartva, meglepetve látta, hogy a pul- pikus-ajtón egy fiatalember jött ki. Azonnal szólott egy másik harangozó társának, akivel szétnéztek a templomban és tapasztalták, hogy öt persely fel van törve s tartalma hiányzik. Szóltak a rendőrségen az esetről, mely korcsmáról korcsmára járva, feltűnt egy kártyázó 16 éves fiatalkorú. A gyanú
