Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-22 / 25. szám

Béke« Sí 4 a két szám közötti kötőjel kimaradt, amely sajná­latos tévedést a szerencsétlen véget ért fiú hozzá­tartozóinak kérésére ezennel helyreigazitjuk, oly hozzáadással, hogy az elvitt 3—400 korona a fiú saját tulajdonát képezte. Szerencsétlenség a gyulai állomáson. Szomba­ton éjjel a gyulai vasúti állomáson keresztül haladó tehervonat egyik kocsijának tengelye meggyuladt, amit a vonatkísérő személyzet észrevett, s a kocsi lekapcsolásához látott. Tolatás közben Balog Mihály kisegítő fékező a lámpával integetett, s nem vette észre a sínek mellé lerakott kavicskupacokat. Egy kavicsrakásban megbotlott, s a mozgó vonat alá esett. A kerekek a szerencsétlen ember egyik alsó lábszárát lemetszették. Hordágyon nyomban a me­gyei közkórházba szállították be. Súlyos baleset. A Sal-féle koporsógyárbau f. hó 17-én Salamon Ferenc gépmunkásnak munka köz­ben egy fadarab a hasaba fúródott. Súlyos sebét a közkórházban vették kezelés alá. Utóállitás. Megírtuk, hogy a jövő hónap 5-én lesz az utósorozás Békéscsabán. Tekintettel azonban arra, hogy a fősorozástól elmaradt állitáskötelezettek Békés-, Csanád- és Csongrádvármegyéből 766-an vannak és mivel a még sorozás alá tartozó hadkö- telések megvizsgálása a hadügyminiszter rendelete szerint mielőbb foganatosítandó, ennélfogva a katonai hatóságok megkeresése folytán az alispán jövő hó 19-re is utósorozást tűzött ki. Gyulaváriban tilos a táncmulatság. Ha Gyula­váriban bálát rendeznek, az mar egyúttal a hagyo­mány szerint véres verekedést is jelent. Mert ritkán történik meg, hogy a verekedés szenvedő hőse ne véresen távoznék el a bálteremnek nevezett harctér­ről. A falusi magyaros virtust ugyanis nem elégíti ki a bő adagokban kiszolgáltatott ütlegelés, a gyula- várii legény, akárcsak a dobozi, szertelen hősködé­sében nem válogat a küzdelem harci eszközeiben, elvakultan üt, vág, szúr, s meg nem áll az első vérig, mert csak ez hozza meg részére a dicsőséget. Csak a napokban ítélt másfél évi fogházra az esküdt­szék egy ilyen nagyvérü 18 esztendős dobozi gyer­kőcöt, aki mulatságból hazatérőben, minden ok nél­kül leszúrta az utcán egyik pajtását, aki még hozzá unokatestvére is volt. Hasonló és még szigorúbb büntetések alkalmazásával, ha nem is lehet az ilyen falusi legénykedést teljesen megszüntetni, de leg­alább lényegesen le lehet hűteni a virtuskodó kedé­lyeket. De a hatóságnak nemcsak a büntettek meg­torlása, hauem azok elkövetésének megakadályozása is kötelességében áll. Ezt tartotta szem előtt Lukács Endre főszolgabíró, amikor a múlt vasárnap délután történt incidensből kifolyólag intézkedett, hogy Gyulaváriban további intézkedésig semmiféle tánc- mulatságra engedély ne adassák. Vasárnap délután ugyanis táncmulatság volt a Dandé korcsmában. Mi­kor virágossá vált a hangulat, az ott levő legények közül Nagy László, Nagy András, Túri László és Dandé Gábor összeszólalkoztak. Csakhamar előkerül- , tek a fütykösök, bicskák és revolverek s a két tá­bor éppen egymásnak' akart rontani, amikor szeren­csére betoppant a csendőr járőr s a vérengzésnek ele­jét vette. A mulatságot a csendőrök feloszlatták, a fegytífceket elkobozták s a rendbontókat feljelentet­ték áWHzolgabirónak, aki nagyon helyesen cselek­szik, ha nem ad alkalmat a tisztességesen szórakozni nem tudó, heves vérü népségnek állandó összetűzé­sekre. Megfékezésükre egyéb hatékony eszköz nem is létezik. Halálozás. Wimmer József, a vármegyei köz­kórház elmebeteg osztályának 14 éven at volt főápolója folyó hó 19-én hajnalban meghalt. A 78 évet élt derék ember hosszú időn keresztül híven és szakértelemmel teljesítette a betegek körül hu­mánus hivatását s betegsége miatt alig egy év előtt ment nyugalomba, de betegsége azóta állandóan ágyhoz kötötte. Halálát özvegye, Schneberger Her­mina gyászolja. Temetése pénteken délután volt a róm. kath. egyház szertartása szerint a Szenthárom­ság temetőbe. Végtisztességén a kózkórház tiszt viselői és ápoló személyzete testületileg vett részt s úgy a közkórház, mint az ápoló személyzet díszes koszorúkat helyeztek koporsójára. Áldás és béke poraira. A gyomai képviselőválasztás napjául a vár­megye központi választmánya tegnap délután tartott ülésében julius 8-ik napjat tűzte ki. A választás eképen az esztendőnek talán a legnagyobb munka­idejére esik, mert az idén minden valószínűség sze­rint julius elején lesznek az aratás kezdő napjai. Ami a Választási mozgalmakat illeti, azokról csak króniká­iról kötelességünknek teszünk eleget, ha azokról egyáltalában tudomást veszünk és megemlékezünk. Két dolog minden kétségen felül áll azonban. Az egyik az, hogy az országos ellenzék széttagoltságát, az ellenzéki pártok közötti harmónia hiányát, sőt már nem is titkolt ellenséges érzületét, talán semmi sem bizonyítja annyira, mint éppen a gyomai kerü­let választási mozgalmaiból leszürődő tanulságok. A 48-as függetlenségi s a kisgazdák pártja nemcsak farkasszemet néznek egymással, hanem teljes siker­rel ellensúlyozzák egymás működését és jelöléseit. A kölcsönös ellenséges érzületnek következménye, hogy csütörtökre akkép fordult a helyzet, hogy a kerületnek egyetlen egy jelöltje sem maradt meg. Nevezetesen minden eddigi jelölés meghiúsult. A kisgazdapárti Nagy Józsefé épugy, mint a függet­lenségi ősapái, Halász Lajosé és Búza Barnáé egy­aránt. A másik dolog az elsőnek természetszerű kö­vetkezménye. Nevezetesen az, hogy az országnak eddigelé talán legellenzékibbnek nevezhető gyomai választókerületben a nemzeti munkapárt esélyei a legkedvezőbbre alakultak. A legprononszirozottabb ellenzéki kerületi vezérférfiaknak is, nem is titkolt véleménye, hogy egy tekintélyes nemzeti munka­párti képviselőjelölt, csaknem számbavehető küzde­lem nélkül, biztosan elhódítaná a mandátumot. Benedek Sándor kultuszminiszteri államtitkár, vagy miután ő időközben Jolsván már mandátumhoz ju­tott, gróf Tisza István, az uj miniszterelnök minden kétségen felül, biztosan számíthattak volna a gyo­mai képviselőségre. Az a küldöttség, mely a hét tlején a miniszterelnököt óhajtotta jelöltül meg­nyerni, teljes joggal biztosíthatta részére a mandá­tumot, annyira joggal, hogy a kerület ellenzékének zöme is készséggel támogatta, vagy legalább is a küzdelemtől tartózkodott volna. E sorok írásakor a helyzet teljesen kaotikusnak mondható. Fővárosi el lenzéki lapok tudósítása szerint ugyan Búza Barna jelölése, amely csütörtökön már meghiúsultnak volt tekinthető, újólag reaktiválódnék, sőt a jelölt több országos ellenzéki vezérférfiu kíséretében a mai na­pon lejönne Gyomára. Ez a hir azonban még meg­erősítésre szorul. Ami a nemzeti munkapártot illeti, annak még ezidőszérint nincsen végleg megállapított jelöltje, de — ismételjük — a kerület hangulata olyan, hogy bármely megfelelő jelölt az utolsó na­pokban is a siker reményével mehet a választási küzdelembe. Lelkészválasztás. A Kiár Béla nyugdíjaztatá­sával megüresedett nagyszénási ág. hitv. ev. lelkészi állást ma, vasárnap töltik be a nagyszénási hívek. A választást, mely délelőtt 10 órakor veszi kezdetét, Veres József főesperes és Haviár Dániel egyház- megyei felügyelő fogják vezetni. Eljegyzés. Kner Izidor gyomai könyvnyomda­tulajdonos leányát, Ilonkát eljegyezte dr. Haimann Hugó budapesti felső kereskedelmi iskolai tanár. Esküvők. Dr. Tobak István ügyvéd f. hó 14-ón délután vezette oltárhoz az orosházi kath. templomban Beller Mariskát, Beller Károly te­kintélyes orosházi iparos leányát. Tanuk voltak a vőlegény részéről dr. Bikádi Antal ország­gyűlési képviselő és a menyasszony részéről Thók Endre udvari tanácsos, Orosháza dísz­polgára. — Dr- Morvay János, békési ügyvéd vasárnap délben vezette oltárhoz a csabai róm. kath. templomban Szihelszky Irént. — Dr. Kató József ugyanakkor esküdött Gyomán örök hű­séget Kádas János tápiósülyi szőlőbirtokos leá­nyának, Arankának. Pain Károly 25 éves jubileuma. Mint már múlt heti számunkban is megemlékeztünk róla, Ujkigyós község közönsége folyó hó 15-én ünnepelte első jegyzőjének Pain Károlynak 25 éves' jubileumát. Az ünneplésben földesurával özv. Wenckheim Frigy esne grófnővel az élén résztvett az egész község, bizony­ságot téve ezzel arról, hogy a lelkiismeretes mun­kát meg tudja becsülni. Az ünnepség kezdete dél­után fél négy órakor kezdődött, de már a kora dél­előtti órákban a község főutcáját zászlókkal feldíszí­tették. Délután fél négy órára volt kitűzve a képvi­selőtestületi díszközgyűlés, melyre Kiss László já­rási főszolgabíró kiutazott a jubiláns jóbarátaival és ismerőseivel Békéscsabáról. A közgyűlés kezdetén a járási főszolgabíró Bányai Imre, Kovács Márton és Oláh Mátyás képviselőtestületi tagokat küldte ki, hogy a jubiláns főjegyzőt hívják meg a közgyűlésre. Mikor a küldöttség megbízatásának eleget téve Pain Károllyal megérkezett, az utcára kiszoruló nagy népsokaság óriási éljenzéssel fogadta a közbecsüiés- ben álló főjegyzőjét; a feldíszített községháza udva­rán és folyosóján fehérruhás lányok állottak sorfa­lat. A községháza nagytermében, amely zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel, az ováció ismét meg­újult. Kiss László járási főszolgabíró szives szavak­kal üdvözölte Pain Károlyt, mint a zajtalanul, de lelkiismeretesen dolgozó tisztviselő mintaképét. Nem kereste az ünnepeltétést, sőt hacsak rajta múlt volna, a 25-ik évforduló is szürke hétköznap maradt volna, de a község lakossága akarta saját maga iránt való kötelességét leróni, mikor a negyedszázados évfor­dulót nem engedte nyomtalanul eltűnni. A további kitartó munkához erőt és odaadást kívánt. Ezután Kovács Márton, a község plébánosa emelt szót, hogy a képviselőtestület s igy Újkígyós község közönsége nevében üdvözölje a jubilánst. Megemlékezett az el­múlt 25 esztendő küzdelmeiről, arról a fejlődésről, amelyen Újkígyós a legutóbbi negyedszázadon ke­1913 junius 22. resztül ment. Utcáinak befásitása, utcáinak kik öve- zése, népjóléti intézmények felállítása, a község la- kosaikan a minden szép és jó iránti érzék ápolása és fejlesztése jelzik az utat, melyen Pain Károly 25 éven keresztül a községét vezette. Végül átadta a község lakosainak adakozásából beszerzett remek ki­vitelű ezüst Írókészletét és egy művésziesen kidol­gozott dohányzóasztalt. Megemlékezve arról a ben­sőséges viszonyról, mely földesura és Ujkigyós köz­ség között mindenkor fennállott átnyújtotta özv. Wenckheim Frigyesné grófnő ajándékát: egy gyö­nyörű arany cigaretta tárcát, mely az ajándékozó manupropriumával volt ellátva. S végül atadta Kner Izidor gyomai nyomdatulajdonos ajándékát, egy óriási »Kohinoor* irónt, azt kívánva, hogy Isten addig adjon erőt a további munkásságra, mig ezt az irónt elkoptatja. Matuska Ágoston községi al­jegyző a községi tisztviselők nevében üdvözölte a ju­bilánst, további jóindulatot, szeretetteljes irányítást kért. A fehérruhás leányok nevében Csottár Margit formás kis köszöntő kíséretében csokrot adott át, az ujkigyósi nők nevében pedig Csottár Teréz adott át csokrot rövid üdvözlet kíséretében. Ezután Pain Károly emelkedett szólásra, hogy megköszönje ezt a nem várt ünnepeltetést. Huszonötévi munkásságán keresztül mindig az a gondolat vezette, hogy teljes erejéből, legjobb tudása szerint igyekezzék hivatalát betölteni. Minden egyes cselekedetében a közjót igyekezett előmozdítani s amikor naponkint számot adott magának a végzett munkákról, kevés napot talált a 25 esztendő alatt, amikor teljesen meg lett volna elégedve, mindig többet szeretett volna tenni a község lakosságát mindig boldogábbnak szerette volna látni. Uj fogadalmat nem tesz, csak azon a régi, 25 év óta taposott utón akar járni, melyen ed- pig járt s ezután is ielkiismeretes munkájával igyek­szik polgártársai bizalmát és ragaszkodását megtar­tani. Bányai Imre indítványára a képviselőtestület táviratilag üdvözölte mindenkori jóltevójét özvegy Wenckheim Frigyesné grófnőt. A minden tekintet­ben sikerült gyönyörű jubileumi ünnepség a »Szó­zat* eléneklésével ért véget. — Este 8 órakor a községi nagyvendégiőbeu diszlakoma volt, amelyen férfiak és nők nagy számban jelentek meg. A lei- köszöntők során Kiss László főszolgabíró éltette a jubilánst, majd szép szavakban mondott köszönetét özv. gróf Wenckheim Frigyesné földesurnő s család­jának azért a rendkívül sok jóságért, amellyel Uj­kigyós községét elhalmozzák. Kovács Márton plébá­nos a járás népszerű főszolgabírójára emelt poharat, Grämling Alajos uradalmi felügyelő pedig szép fel- köszöutőben Ujkigyós községét éltette, biztosítván a lakosságot as uradalom jóindulatáról. Az emelke­dett hangulatban lefolyt ünnepélyt reggelig tartó táncvigalom fejezte be. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a tótkomlósi ifjak önképző egyesületének, valamint a békéscsabai „Aurora“ zene-irodalom és képzőművé­szeti egyesület alapszabályai; jóváhagyta. Fizetésfelemelések. Köröstarcsa község segéd és kezelőszemélyzete, már évek óta sürgeti igazán nyomorúságos fizetésének felemelését, azonban a községi képviselőtestület mindannyiszor ridegen el­utasította őket valóban méltányos és épen a köz­érdek szempontjából teljesítendő kérelmükkel. Most az előljárósági tanács újból javaslatot tett a fizetés felemelése iránt és pedig oly irányban, hogy a két írnok fizetése egyenként 300* a rendőrbiztosé 200, a segédjegyző és iktatóé 200 és az ellenőr fizetése 100 koronával javittassék, A képviselőtestületben tárgyaltatott az ügy, az elöljárói tanács javaslata ellen Fehér László, mig mellette Szabó János szólalt fel, utóbbi oly értelemben, hogy legalább a javaslatba hozott fizetésemelésnek a fele adassák .meg, Ez az indítvány azután nagy többséggel keresztül is ment. — A békéscsabai községi képviselőtestület a községi kocsisoknak évi 600 korona fizetését évi 120 koronával emelte. Orvos választás. Köröstarcsa községben le­mondás folytán megüresedett orvosi állásra folyó hó 18-án Popovics Szilveszter főszolgabíró elnök­lete alatt megtartott tisztújító széken dr. Weisz Adolf választatott meg nem ügyvezető orvossá. A kőröstarcsai alkalmazottak nyugdijbiztosi­tása. Köröstarcsa község képviselőtestülete az élet­fogytig tartó megbízatású elöljárói, segéd- és kezelő személyzeti tagok nyugdíjbiztosítása tekintetében aként határozott, hogy belépteti őket a »jegyzők és egyéb köztisztviselők országos nyugdijpótló egyesületébe* a mindenkori fizetésük alapul vétele mellett, amely azonban 2000 koronánál több nem lehet. A 8 szá­zalékos járuléknak a község felét fizeti, a másik fe­lének fizetési kötelezettsége az illető községi alkal­mazottat terheli. A belépés csak azokra vonatkozik, akik azt kérik, tehát akarata ellenére nem köteles senki tagja lenni az egyesületnek. Az indokolásban felhozatik, hogy a munkásbiztositási tÖTvény szerint is megvan a községnek a terhe,t anélkül azonban, hogy biztosítva lenne az illető tisztviselőnek végle­ges ellátása öreg korára, illetőleg nyugdíjba vonu­lása esetén.

Next

/
Thumbnails
Contents