Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-08 / 23. szám

1913. junius 8. Békés Színészet. Éva Szezonmegnyitó előadásul kétszer egymásután Lehár Évá-ja került színre, mely Gyulán egyúttal premier is volt. Az előadás magán viselte az első este sok nehézségét. A díszletek egyrésze még nem érkezett volt meg, ami meglehetősen zavarta a kö­zönség e téren Gyulán már elkényeztetett igényen alapuló illúzióját. A kiállítás fogyatékossága okozta leginkább, hogy a darab tagadhatatlanul hatástalan maradt Azt azonban az első előadás nehézségének már nem lehet betudni, hogy az operett egyik slá­gerét, nevezetesen: Lengécske, csingilingi . . ke- ringőt kihagyták. Kihagyások különben egyéb es­téken is történtek és azért első referádánkban szót kell emelnünk, annyival inkább, mert a közönség köréből erre direkt provokálva lettünk A fővárossal,, de a közeli Nagyvárad, Arad, sőt Szegeddel is sok­kal sűrűbb a közönség érintkezése, semhogy az egyes darabokból való feltűnő kimaradásokat észre ne vegyék és ne kifogásolják R'méljük, hogy ez­után ily irányú kifogásra többé nem lesz alkalom. A közönség egyébként mindkét este zajos ovációk­kal, lelkes tapsokkal fogadta a tavalyi szezonbeli kedvenceit. Így Déry Rózsi, Antal Erzsi, Solymossy, Heltai s Oláh megjelenésükkor a felhangzott taps­vihar következtében alig juthattak szóhoz és az est folyamán is magujuló ovációkban részesültek. Feltétlen dicséret illeti meg a kórust és mindenekfe- jett a honvédzenekart, amely művészi precizitással tölti be nem könnyű faladatát és legfőbb biztosí­téka a szezon énekes darabjai sikerének. Ezred apja. Vasárnap délután az „Ezred apja“ énekes bo­hózatot adták, nagyrészt a tavalyi szereposztással. II. Rákóczi Ferenc fogsága. Szigligeti öt felvonásos történeti színmüve a múlt század hatvanas és hetvenes éveiben a leg­kedveltebb és a legnépszerűbb hazafias darabok közé tartozott. A mai nemzedék el sem tudja kép­zelni, hogy az akkori színházi közönség mennyire lelkesedett mindenkori előadásán országszerte és Gyulán is a Korona udvarán épült színkörben. A hazafias irányú darabok — sajnos — elvesztették vonzóerejüket és Rákóczi Ferenc fogság» is elko­pott és nem tudott érdeklődést kelteni, annak da- .cára, hogy az Erkel Ferenc színkörben, mely az idén tizenharmadik évfolyamába lépett, nem került színre és az újabb generációnak valóságos ujdon- ságszámba esett. Igaz, hogy az idő is elriasztotta a publikum egy részét, mert az előadást megelő­zőleg óriási zivatar vonult el a város felett és a szinkörbe jutást megnehezítette. Akik mégis meg­jelentek, lelkesen tapsoltak a főszereplőknek, akik között Virányi a lehető legelőnyösebben mutatko­zott be a címszerepben. Csáder Irén méltóságosan játszta Zrínyi Ilonát Gómóri Vilma Amáliában bá­jos, szép jelenség volt. Ungvári Léhmann szimpa­tikus szerepében, László Tivadar pedig mint Lon- gueval elfogadható jó alakítást nyújtottak Csiky hazafias szólamai különösen az ifjúság körében zajos tapsot keltettek, mig Szatmáry Árpád Knit- teliusa úgy maszkjában, mint humorjában sikerült. Még Pogány Bélát említjük meg, aki Zrínyi Boldi­zsár tragikus jelenetében teljes drámai erővel érvé­nyesült. Válás után. Ha igaz az, hogy az embereket megnevettetni tudók a társadalom legnagyobb jótevői közé tar­toznak, akkor Bisson a színműírók legkiválóbb tehetségei között is az első helyek egyikére érté­kelhető. A Válás után klasszikus bizonyítéka an­nak, hogy az obscenitás nem feltétlen kelléke annak, hogy az emberek vígjátékban szívből ka­caghassanak. Az előadás kiváló volt Miklóssy Margit vérbeli komikénak bizonyult be Bonivardné- ban Rettenetesebb anyóst a fantázia sem eszel­hetne ki nálánál, noha, dicséretére mondva, az Ízléstelen túlzástól óvakodott. Méltó partnere Szat­máry Árpád az após és újdonsült férj szerepében, Virányi Henryban igen jó szalonszinésznek mutat­kozott be. Szohner Olga (Diane) elismert intelli­genciájával és diszkrét játékával hatott, mig Gyön­gy óssy Teréz (Gábriellé) kis szerepben is előnyösen mutatkozott be és biztosítékot adott róla, hogy a szezonban sok szépet és jót várhatunk tőle. Leányvásár. A darabról, amely a tavalyi szezonban több­ször került szinre és az előadásról változtatás nél­kül ismételhetjük múlt évi tudósításunkat, ameny- nyiben a szerepkiosztás teljesen a régi volt, talán az egyetlen Harrisonné kivételével, akit ezúttal Miklóssy Margit játszott. Déry Rózsi Bessyben tel­jesen elemében volt. Játéka, éneke és tánca egy­aránt elragadó. Ugyanezt mondhatjuk Solymossy-ról, aki Fritzet legpompásabb szerepei közé sorozhatja. Hóditó jelenség volt Afital Erzsi (Lucy) és szép énekével zajos tapsokat keltett. A többbi szereplők is teljes igyekezettel működtek közre az est sike­rében. Az ártatlan Zsuzsi. A tavalyi színi szezonnak úgynevezett sláger operettje, annak dacára, hogy múlt évben többször került szinre és alig volt, aki ne látta volna, ez­úttal is szépszámú közönséget vonzott a szinkörbe. A főbb szerepeket Solymossy, Miklóssy Margit, Mihó, Oláh, Heltai, Pogány, Antal Erzsi és Szathmáry játszták, a címszerep pedig Déry Rózsi alakítása volt. Sikere úgy mint tavaly, ezúttal is teljes volt Uj szereplőként Miklóssyn kívül Kállay Margitot említjük meg és emeljük ki, aki megnyerő jelenség és mostani fellépte után a társulat jó akvizíciójának értékeljük. A közönség a minden tekintetben sike­rült összevágó, jó előadáson igen jól mulatott, majdnem olyan jól, mint a színészek egy része a színpadon. A rablólovag : A megnyitó előadás után pénteken volt az első premier. A Magyar Színházban szenzációs si­kert aratott Rablólovag, Biró Lajos színmüvének bemutatója. Biró Lajosról, a Sárgaliliom és Cárnő szerzőjéről tudjuk, hogy mestere, művésze a sze­relem költészetének Ez az erénye a Sárgaliliomban még kissé tapogatózva, a Rablólovagban ellenben már tökéletesebb biztonsággal nyilatkozik meg. Ez az első magyar darab, amely a szerelmet ilyen mindent magával ragadó, felemelő és pusztító ha­tásában mutatja be a színpadon. Meséje röviden a következő : Az idős Ferenc gróf (Csiky) megszereti és el akarja venni egyik alkalmazottjának, Galam­bosnak leányát, Annát (Gömöry). A gróf családja féltvén az örökségét, felbérel egy Kürt (Virányi) nevű kalandort, : íogy csábítsa el a leányt. A fiatal Viktor gróf (Lebeda) azonban, aki szintén szerelmes a leányba, elárulja Annának a család tervét. A második felvonásban éjjel Anna és Kürt egyedül maradnak, a család pedig vadászat ürügye alatt a parkban várja, hogy a hall elsötétedjék, Kürt azon­ban nem csábítani akar, mert ő komolyan szereti a leányt és feleségül is kéri. A hallban tehát nem alszik el a lámpa és a család hiába várja, hogy Annát rajta kapja és Ferenc gróf házasságát is meghiúsítsa. A harmadik felvonás másnap reggel történik, amikor minden kiderül és Kürt főlénye győzedelmeskedik a vagyonéhes mágnás-família felett Anna és ő szeretik egymást és a házassági terve lehetetlenségéről meggyőzött Ferenc gróf fáj­dalmas beleegyezésével egymáséi lesznek. A szép számú közönség feszült érdeklődéssel, valóságos elragadtatással figyelte a gyönyörű színmű minden mondatát s a színészek kiváló, elsőrangú alakítását Kegyetlen és ridegségbe fagyott, avult világnézetű arisztokraták, egy kellemetlenkedő, szociális felfo­gású, modern rablólovag világfelfogásával való összecsapása adja meg ennek a drámának a ke­retét Virányi (Kürt) a homályos egzisztencia bril- liánsan játszta meg, a magát igaz szerelemmel má­morosra szívó, nemes, nagylelkű, mindi-nt kockára tevő lovagot, aki a darab elején még csal, rabol, hazudik, de a mélységes szerelem ellágyitja, meg­téríti. A darab végén nagy hatás mellett maga hir­deti a morált. Raboltam, csaltam, hazudtam, de most már elég volt. gazdag vagyok, egy uj dinasz­tiának vagyok az őse, amelynek lesz: tulajdona, tradíciója, előítélete, mindene, amit megvetettem eddig, mig éhenkórász, szegény voltam Méltó part­nere volt Gömöry Vilma (Anna), akit elsőizben lát­tunk nagyobb szerepben. A modern darabhoz illő, természetes beszédmodora, mesterkéletlen játéka, különösen a második felvonás nagy jelenetében szivekbe markoló, igaz, megkapó elragadó volt. B Barothy József (László gróf) elsőrangú sikerei közé számíthatja ezt a szerepét, amelyet a tőle meg­szokott gondossággal dolgozott ki. A naiv, egyenes- lelkű öreg Ferenc grófot Csiky teljes méltósággal jelenítette meg, mig Lebeda az ifjú Viktor gróf sze­repében nyílt színen is tapsot aratott. Tőle a sze­zonban még sok szép alakítást remélünk. Csáder, Szűcs Irén, Solymossy, Szathmáry és Pogány kisebb szerepeikben a darab sikerét segítették diadalra jut­tatni. A közönség elragadtatását, tetszését mi sem jellemzi jobban, mint hogy felvonások végén há- rom-négyszer kellett a szereplőknek a függöny elé jönni, sőt az előadás végén is — ami ritkaság — kitapsolták a főszereplőket. Heti műsor: Érdekes és szenzációs műsorral szolgál szín­ház jövő heti repertoirja. Hétfőn a színkör javára bérletszünetben Goethe halhatatlan munkája, az örök szép Faust kerül szinre gyönyörű kiállításban és modern rendezés­ben. A darabban mutatkozik be a gyulai közön­ségnek Harmath Zseni a társulat uj szende szí­nésznője. Faustot Virányi, Mefistót Barothy játsza kivülök résztvesz az előadásban a színház majd­nem minden tagja. Kedden A páros bérlők is hozzájutnak az oly nagy sikert aratott Évá-ltoz, mely a sok sláger­darabra való tekintettel egyúttal utoljára megy a szezonban. Szerdán lesz a szezon legérdekesebb reprise. Szinre kerül Orfeusz az alvilágban — teljesen uj . formájában Reinhardt uj rendezésében, uj for­dítással, úgy, hogy teljesen egy újdonság erejével hat: a darab. Szegeden tízszer került szinre a téli Szözonban. Ez este lép fel e szezonban először Migy Aranka Euridice szerepében Az előadáson egyébként résztvesz a társulat hat énekesnője, va­lóságos- szépségverseny lesz. Déry Rózsi Antal Erzsi, Kállay Margit, Körmendy Ilona, Heltai Olga vetélkednek majd a pálmáért. Ez estén mutatkozik be Ladiszlay az uj hős-bariton. Thorma, Solymossy, Heltai, Mihó stb. játszanak még. Csütörtökön az év legnagyobb drámai szen­zációja az Ostrom kerül szinre, mely előadás ke­retében fellép Almássy igazgató is, kinek ez a sze­replése szinészpályája egyik legszebb sikerré hozta meg. Bernstein a Tolvaj, Baccarat stb. szerzője eb­ben a darabban ért el tehetségének zenitjére, mert a rendkívül érdekes, izgató mese mellett az iro­dalmi mélység s a költői szépség és melegség is szerephez jut a műben. Lélegzetvisszafojtva néz­zük e színmüvet, melyben még- a humor is elég szerephez jut. — Almássy mellett Gömöry Vilma, Gyöngyóssy Teréz, László, Ungváry, Pogány játsza­nak nagyobb szerepet. Külön kell kiemelni Baróthyt, aki Trepeau egy panamista politikus csinál sze­repéből egy igazán emlékezetes alakítást Pénteken egyik legbájosabb francia vígjáték Pnmerose k. a. kerül színre. Ki ne emlékeznék Yosette k. a. vagy Virraszt a szerelem cimü bűbá­jos darabokra? Hát azoknak a folytatása ez a da­rab. Piers és Caillavet, ez a két jókedvű francia ezzel a darabbal jutott be a Comedie Francais színpadára. Fehér darab, lányos darab. Finom mint egy csipke, szép mint egy sevresi porcellán baba. Szohner Olga játsza a címszerepet, Virányi lesz a partnere Válás után-ban megmutatták, hogy mire képesek együtt. Csiky, Baróthy, Mihó, László. Ung­váry mellett Csáder, Gömöry, Gy'öngyósy, Kállay} Heltai Olga, Szűcs Irén játszanak nagyobb szerepet. Szombaton Martos és Huszka a Bob herceg szerzőinek szép regényes operettje a Tündérszere­lem kerül szinre. A népszínház leszebb sikereit e darabban aratta. Jókai csodaszép elbeszélése a „Tengerszem tündére“ van a színpadra varázsolva. A tündéri kiállítás, a vidám mese, s a Huszka bű­bájos melódiái biztosítják a sikert. Déry Rózsinak e szezonban sok sikere lesz még, de a legszebbet e darabban aratja. Kívüle az egész operett-ensemble harcol a sikerért Vasárnap este a biztos siker tudatában a da­rabot bérletszünetben ismételik meg, mig délután II. Rákóczi Ferenc fogsága fogja az ifjúságot szín­házba csábítani. Göthe Faustja. Almássy Endre színigazgató elismert nobilicásának igen szép bizonyságát adja, hogy a sziumüvészetet pártoló egyesület javára kötelezett előadását, amely rendszerint a szezon végére esett, amidőn már a közönség teljesen kimerült, ezúttal a szezon elején, tagyís hétfőn, f. hó 9-én tartja meg. Nobilitását még fokozza, hogy repertoárjának legértékesebb darabját Göthe Faustját áldozza e célra, mely nyelvkülönbség nél­kül a világirodalom megdönthetetlenül első müve, s bizonyára az marad az idők végtelenségéig. Faust korai szinrehozatalában az a helyes intenció is vezeti az igazgatót, hogy még a tanév befejezte előtt óhajt alkalmat nyújtani úgy a főgimnázium, mint a többi iskolák tanulóinak arra, hogy a leg­klasszikusabb müvet közvetlen szemlélet utján értékelhessék, Ez az előadás ugyanis felér egy kisebb irodalmi tanfolyammal. Az ifjúság a tanári s tanítói kar buzdítása olytán bizonyára testületileg hallgatója s nézője lesz az előadásnak, ameiy külön­ben, mint már most megállapíthatjuk, a közönség minden rétegében élénk érdeklődést kelt. Az igaz­gató, s Ferenczy Frigyes rendező minden tudásukat és teljes ambíciójukat latba vetik, hogy a halhatat­lan mü, a legszebb kiállításban kerüljön szinre. Egyes frappánsan kiállított gyönyörű képei bizonyára nagy szenzációt fognak kelteni. A társulat "drámai tagjai is ünnepi hangulatban vannak már napok óta, mindegyiknek törekvése hogy a tehetségétől kitelhető legjobbat és legszebbet nyújtsa. Az elő­adás bérletszünetben megy és jegyek már a mai nap folyamán kaphatók rá Dobay János könyv- kereskedésében. Tekintettel a nagy érdeklődésre, amelyet a szezon legmüvésziesebb eseménye a közönség körében kelt, a t. bérlő urak kéretnek jegyeiknek legkésőbb hétfőn délelőtt leendő ki­váltására, hogy egyéb igényeknek is elég tétessék. Törvényszéki csarnok. Hubay Lajos kir. ítélőtáblái bíró- A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy őfelsége a király Hubay Lajos gyulai kir. törvényszéki bírót Nagy­váradra kir. ítélőtáblái bírónak nevezte ki. Hubay évtizedet meghaladó idő óta munkás és szorgalmas bírája volt törvényszékünknek, akinek megérdemelt előléptetése úgy a bíróság, mint a közönség köré­ben osztatlan megelégedést kelt.

Next

/
Thumbnails
Contents