Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-08 / 23. szám
3 1913 junius 8. aláírások nem a székházépítés, hanem a székhelykérdésben hozott határozat megfelebbezé- sére gyiijtettek, még pedig nem fehér lapon, hanem a felebbezés egy írógépen irt másolatának becsatolásával, amelyről minden aláíró meggyőződést szerezhetett, aminthogy szerzett is, hogy miféle beadványt ir alá. Talán magyarázni sem szükséges, miért nem adták kézről kézre a felebbezés eredeti példányát. Hiszen azt mindenki gondolhatja, mennyire elpiszkolódnék egy olyau irás, amely száznál több kézen megfordulna. Azt hisszük, senki sem feltételezheti a közgyűlési küldöttek egyik tagjáról sem az intelligencia olyan hiányát, hogy , ismeretlen beadványhoz adná az aláírását. Ezt sértő volna feltételezni is. Igenis tudatosan Írták alá a csabai munkások is a felebbezést, részint igazságos felfogásuk, részben a Népszavának eme ügyben a munkások antiszociális maguktartása miatt irt, megérdemelt elitélő cikkének hatása alatt Hogy később öt békéscsabai munkás levélben visszavonta aláírását, az tény, de annak nem az állítólagos félrevezetés az oka, dianem az, hogy a csabai iparososztály bojkottal fenyegette meg őket. Még az öt aláírás visszavonása után is megmaradt a többségi óhajt kifejező 1U2 aláírás. l)e ettől eltekintve, tökéletesen mindegynek találjuk, hány aláírás van a felebbezésen, mert hiszen a dolpg nem ezen fordul meg. Az ügydöntő körülmény egyedül az, hogy a közgyűlés túllépte hatáskörét, mikor olyan tárgyban határozott, amibe semmi beleszólása nincsen, tehát a hozott határozat feltétlenül megsemmisítendő. A beadott felebbezést Weisz Mór és 74 gyulai társa, valamint az orosházi, szarvasi és békéscsabai közgyűlési küldöttek közül 3‘2-eii Írták alá. A pénztár ma délutánra összehívott igazgatósági ülése fog vele foglalkozni, s javaslatával felszerelve a napokbau felterjeszti a felebbezést az Állami Munkásbiztositó Hivatalhoz. Békés Tanügy. Érettségi vizsgálatok. A gyulai főgimnáziumban a szóbeli érettségi vizsgálatok az elmúlt héten, f. hó 3 , 4. és 5. napjain folytak le. A vizsgálatokon a közoktatásügyi minisztériumtól nyert megbízatása folytán Novotny A. Alfonz, a budapesti Norbertinum kormányzója, a nagyváradi premontrei főgimnázium volt igazgatója elnökölt. A május hóban megtartott Írásbeli érettségi vizsgálatok alapján az érettségiekre jelentkezett mind a '4 tanuló szóbeliekre bocsáttatott. A szóbeli érettségi a következő eredménnyel végződön : Jelesen érettek : Biluska Ferenc, Fons Gyula, Gros György, Hódy Álmos, Kranczler János, Ríha László és Zöldy Miklós, összesen heten. Jól érett lett 6, egyszerűen érett 10 vizsgázó, egy tárgyból három hónap múlva teendő j-avitó vizsgálatra utasittatOLt egy vizsgázó. A gyulai áll. polg. leányiskolában e hó 16. és 17-én naponkint délelőtt 8 és délután 2 órától lesznek az évzáró vizsgálatok, melyekre a mélyen tisztelt szülőket és tanügvbarátokat tisztelettel meghívja az igazgatóság. Évzáró vizsgálatok Gyula város esti kereskedelmi szaktanfolyamának évzáró vizsgálatai május hó 26-tól 30-ig tartattak. A szervezet értelmében előirt Írásbeli vizsgálatok május 26., 27. és 28-án voltak, tárgyankint: magyar levelezés, könyvvitel és számtanból. A szóbeli vizsgálatok, amelyeken dr. Lovich Odón polgármester elnökölt, május hó 30-án tartattak meg és a következő eredménnyel végződtek : dicséretes 8, megfelelő 10, javító vizsgálatra utasittatott 1 hallgató. Értesítés. A gyulai róm. kath. elemi iskolákban a folyó tanévi záróvizsgálatok a következő napokon és sorrendben fognak megtartatni : Junius 13-án délelőtt a belvárosi fiúiskola IV., délután a III. osztályban. Junius 14-éu délelőtt a belvárosi fiúiskola II., délután az I osztályban. Junius 16-an délelőtt a belvárosi leányiskola YI, Y., IV. osztályban, délután a III. osztályban. Junius 17-én dél előtt a belvárosi leányiskola II., délután az I osztályban. Junius 18-au délelőtt a Józsefvárosi fiúiskola V. és VI* osztálybiu, délután a III 'és IV. osztályban. Junius 19 én a Józsefvárosi fiúiskola II. osztályban, délután az I. osztályban. Junius 20-án délelőtt a Józsefvárosi leányiskola IV. és III. osztályban, délután a II. leányosztályban. Junius 2l-én délelőtt a Józsefvárosi leányiskola I osztályban, délután a nagy magyar városi fiúiskola II. és I. osztályban. Junius 23-án délelőtt a nagymagyarvárosi leányiskola II. és I osztályban A vizsgálatok naponként reggel 8, illetve délután 2 órakor kezdődnek, nyilvánosak s azokra a t. iskolaszéki tagok, szülők és tauügybarátok meghivatnak. Junius 29 én Te Deum az anyatemplomban — Gyula, 1913 junius 8. Az igazgatóság. Műkedvelő iskolások. A gyulai izr. elemi népiskola tantestülete a »Royal« mozgószinházban e hó 22-én délután 5 órakor növendékeivel jótékonycélu műkedvelői előadást rendez, melyre a közönség figyelmét már most felhívjuk. A részletes programmot lapunk legközelebbi számában közöljük Hírek. Az orvostovábbképző tanfolyam ünnepélyes megnyitása Gyulán. Már lapunk múlt heti számában megírtuk, hogy az idei orvostovábbképző tanfolyam ünnepélyes megnyitása céljából az orvosi továbbképzés közpon'i bizottságának elnöke: dr. Grósz Emil udv. tan., egyet, tanár és egyik tagja: dr. Bársony János, udv. tan , egyet, tanar Gyulára érkeznek. A megnyitás ünuepélye f. ho 8-án, vagyis a mai napon a közkorház orvosi tanácskozótermében fog lefolyni és egyik lőérdekessége. lesz azon tudományos előadás, melyet Bársony tanár, a budapesti egyetem I. szülészeti és nőgyógyászati klinikájának igazgatója, fog megnyitó előadásként megtartani. A tudós tanár ezúttal egy a gyakorló orvosra olyannyira fontos kérdés megvitatását választotta, hogy előadása iránt orvosi körökben szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozik, amennyiben nemcsak a megyénkbeli, hanem a szomszéd vármegyékből való orvosok is nagy számban Ígérték meg a megnyitó ünnepélyen és előadáson, valamint az azt követő társasebéden való részvételüket. Gyula városa ezúttal a magyar tudományos világ két elismert előkelőségét fogja falai között láthatni; maga a megnyitó ünnepély és előadás pedig városunk olyan kultureseménye, melyre méltán büszkék lehetünk, mert ehhez hasonló színvonalú tudományos összejövetelek hazánkban csak a fővárosban és a legt-lőbbkelö vidéki központokban szoktak tartatni. Illusztris vendégeink méi ó fogadtatására az orvostovábbképzés helyi bizottságának elnöke : dr, Berkes Sándor kórházi igazgató, és titkára: dr. Békés Dezső, kórházi főorvos nagyban készülődtek és mindent elkövettek és elkövetnek, hogy a tudós vendégek, kik első sorban a közkórhaz iránt érdeklődnek es azt bebatóau meg fogják tekinteni, az itt látottakkal és tapasztaltakkal meg legyenek elégedve. Ismerve közkórházunk mintaszerű berendezését és magas színvonalon álló működését, azt hisszük, hogy az itteni orvostovábbképző tanfolyam — mely nek előadói kara a kórház főorvosaiból, a József Szanatórium és a gyulai uliami gyermek rnen- hely igazgatójából all — sikeres és áldásos működést fog kifejteni. Szívből kívánjuk a nemes cél körül buzgólkodó derék orvosainknak, hogy sikerük teljes legyen és büszkék vagyunk arra, hogy a magyar orvosi kar két olyan kiváló képviselője, mint Grósz és Bársony egyet tanárok, személyes megjelenésükkel és közreműködésükkel nemcsak a megnyitó ünnepély fényét emelik, hanem kórházunk előnye, — fizetni kell. Hiszen mi is fizetünk például annak kiszedéséért, nyomásáért stb A közönség is be fogja látni, hogy lapjaink tetemes anyagi áldozatokat követelnek és ezt a köznek is honorálnia kell anyagi hozzájárulásával, mert mi a közönséget nem sarcoljuk, hanem csak átvisszük reá azokat a terheket, melyeket ma indokolatlanul magunk viselünk. Avagy nem a hiúságnak a legmesszebbmenő legyezgetése és a jövőre való óriási reklamirozás és ebből anyagi haszon élvezése-e az, mikor tőlünk idáig ingyen kívánták a mulatságokon megjelentek névsorának leközlését ? Vagy nem abszurdum-e, mikor tudjuk, hogy 600—800 korona költséggel mulatságot rendeznek s tőlünk azt kívánják, hogy ahhoz a reklámot tehát a közönséget csaló gató közleményeket díjtalanul felvegyük? Ha nem drága a zenére 240 korona, a teremért 4—500 korona, virágokért 100 — 200 korona, kocsikért 60 — 100 korona, a rendezőség 100— 200 korona költsége, nyomtatványokért, táncrendekért 100 — 300 korona, a rendőrségi szolgálatért fizetendő összeg stb. stb., miért ne fizessék meg lapjainknak 30—40 fillérjével azt a pár koronát a reklámokért, amely reklámok célozzák a közönség érdeklődését feí- költeni ? 1 Vájjon hogy kapnának másként közönséget a mulatságok, koncertek, orfeumok stb , ha mi be nem harangoznánk arra a közönséget ? „A meggazdagodás útja csakis a nyomda- festéken keresztül vezet.“ Elvitázhatatlan igazság az, hogy a meggazdagodást legtöbbnyire a mi lapjaink mozdítják elő és mi eddig megelégedtünk egy barátságos mosollyal, egy potyajeggyel vagy azzal a semmitmondó biztatással, hogy a teljesített „szívességért“ nyomtatványokkal fognak bennünket kárpótolni Álljon ki-ki a talpára és csináljon lapjából tisztességes üzletet, mint ahogy azt tették már régen a fővárosiak. A portéka a mienk, mi azt csakis tisztességes haszonnal bocsátjuk rendelkezésre. Amit a közönség hozzánk benyújt és kéri annak a közlését, ahhoz bizonyára vagy anyagi, vagy erkölcsi érdek fűzi. Ha anyagi érdek a kívánság rugója, akkor képtelen, magunk és családunk ellen vétkes dolgot mivelünk, midőn díjtalanul előmozdítói vagyunk másoknak az anyagi javak szerzésére Ha pedig erkölcsi a rugó, akkor először meg kell vizsgálnunk, vájjon eme sokszor lepelnek használt frázis mögött netn rejlik-e oldal- sunyitásként az anyagi javak megszerzésének a szándéka ? •Szóval: a lapkiadónak körültekintőnek kell lennie és mindabból, amiből mások rajtunk keresztül akarnak előnyöket, értéket, pénzt, előmenetelt, üzletet stb. szerezni — abból mi is követeljük a minket jogosan megillető részt, hogy nagy anyagi áldozatokkal fenntartott vállalataink és befektetett erkölcsi és anyagi tőkéink megfelelően kamatozzanak. A reklámokat már azért is meg kell fizettetnünk, mert máskülönben a közönség elvőnja tőlünk a hirdetést. Tehát ha reklámjaikat ingyen leközöljük, feleslegessé válik a hirdetés leadása. Ez ellen hathatósan csakis úgy védekezhetünk, ha mindent megfizettetünk Hangversenyek összes reklámjait, programmjait, értesítéseket, gimnáziumok, reáliskolák, akadémia, polgári, elemi iskolák beiratkozásaira vonatkozó hirdetményeit, úgy a városi vagy községi, a hirek, újdonságok rovatába beiktatni kért közleményeket. Cirkusz, orfeum, mozgószin- ház, látványosságok, képtárlatok reklámjait. Mulatságokon résztvettek névsorát stb. Mind fizettessük meg magunknak, mert csakis igy tudunk boldogulni. ♦ Mert nagy jövedelmi forrás ám ez, tisztelt Kartársaim Közérdek ma már nincs ; minden csak üzlet. Szabadjegyet ne fogadjunk el senkitől, mert az bizonyos kötelezettséggel jár. Váltsunk a munkatársaknak — amikor annak szükségét érezzük — belépőjegyeket, meglátják Kartársaim, jobban jönnek ki A közgazdasági rovat előmozdítja a vállalko- . zást, tehát kell, hogy nekünk is jövedelmezzen. Pénzintézetekkel és uj alapításokkal szemben kétszerezzük meg hirdetési tarifánkat A sport-rovatot kamatoztassuk busásan, mert ez is üzlet. Hát vájjon nem szednek-e beléptidijakat és nincs-e másnemű költségük a sport-egyleteknek, sport-kluboknak, vivő-akadémiáknak, lóversenyeknek, ügetőversenyeknek stb. Ha igen, úgy kalkulálják bele a reklamirozást is, mert ezért mi ezután díjazást követelünk A nőegyletek mulatságait, közleményeit, köszönetnyilvánításait, elszámolásait, jelenvoltak névsorát stb se kíméljük. Irtózatos pazarlással, 1000, 2000 korona költséggel rendezik alkalmi mulatságaikat, koncertjeiket; a publikumot óriási dobbal mi toborozzuk; vegyék fel tehát a költségvetésbe a lapoknak járó reklámdijakat is. Ha aztán nekik úgy tetszik, átháríthatják azt a közönségre: felemelt beléptidijakkal. Egyletek, körök, dalegyletek fizessék meg a közgyűlést, választmányi ülést jelző vagy bármilyen néven nevezendő közleményeiket garmond- soronkénti reklámszámitással. Szállodások, vendéglősök, kávésoknál rendes dijakat szedjünk a közreadott reklamirozásért vagy gyűlésre invitáló és bárminő közleményért Iskolák vizsgarendje, újévet megnyitó, illetve beiratási felhívások vagy mulatságokra való reklámok épugy megfizetendők, mint egyéb fent elsoroltak. Vallásfelekezetek közleményei adóról és egyébről, melyek csak az ő közönségüket érdeklik, dija- zandók. Akkor aztán idegölő munkásságunknak gyümölcsét is élvezhetjük.
