Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-01 / 22. szám
4 Békés 1913 junius 1. szanatórium és állami gyermekmenhely, olyan közegészségügyi centrummá tették Gyula városát, hogy ezen intézményei, s az azokban működő kiváló tudású orvosai révén, a szakkörök is elismerték, hogy meg van minden előfeltétele annak, hogy ilyen továbbképző kurzusok évenkint Gyulán és elsősorban Gyulán rendeztessenek. Az idei tanfolyam junius 8-án, vasárnap délelőtt nyilik meg. A megnyitás lélekemelő szép ünnepség keretében fog megtörténni. Ez alkalomra Gyulára jön ugyanis a központi bizottság vezetőségének képviseletében a magyar orvostudománynak európai hirü kiválósága dr. Grosz Emil egyetemi tanár, udvari tanácsos, a budapesti I. számú egyetemi szemklinika igazgatója és Bársony János dr. udvari tanácsos, egyetemi tanár, a kiváló szülész és nőgyógyász. Eljönnek, hogy buzdítsák, lelkesítsék vidéki kartársaikat arra, hogy a továbbképző tanfolyamon gyarapítsák tudásukat és megismerve az orvostudomány legújabb vizsgálódásainak eredményeit és vívmányait, még sikeresebben szolgálhassák az emberiséget. Az illusztris vendégek megjelenése nemcsak városunk, hanem az egész vármegye és közeli vidék orvosainak is ünnepévé avatja a jövő vasárnapot. Az ünnepélyes megnyitásra, mely a vármegyei közkórház tanácstermében fog megtartatni, dr. Berkes Sándor kórház- igazgató, a gyulai továbbképző bizottság elnöke hívta meg az orvos-kartársakat, akik bizonyára nagy számban fognak összejönni, hogy meghallgassák a tudós vendég tanárok előadásait, amely tudományos előadások lesznek a tanfolyam bevezetései. Az ün- pély sorrendje a következő: 1. Junius hó 8-án reggel találkozás a vármegyei közkórházban. 9—11-ig a kórház megtekintése. 11-kor a tanfolyam ünnepélyes megnyitása az intézet tanácstermében, a kiváló vendégek előadásával. — Bársony tanár az Eclampsiáról fog érdekes dolgokat előadni. Az ünnepély befejezte után társas ebéd a »Komló« éttermében. A képviselőtestület május 24-én, szombaton délután, dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselők szokatlanul nagy számban vettek részt. Elnöklő polgármester napirend előtt fájdalommal jelenti, hogy dr. Kovács Károly nyug. városi ügyvezető orvos elhunyt; benne a város egyik faradhatlan és buzgó tisztviselőjét veszítette el. Indítványára a képviselőtestület a gyászoló család előtt részvétét fejezi ki. A gyulavidéki helyi érdekű vasút részv. társ. vonalának Apáti és Barakony községek érintésével Ökrösig való meghosszabbitasa céljára 30.000 korona hozzájárulás megszavazását kérte. A széles mederben megindult vita eredményekép 84 szóval 26 ellenében megbizatott a polgármester 30.000 korona értékű részvény jegyzésével, azonban feltételül kiköti a képviselőtestület, hogy az egész vonal mentén a személyszállító járatok lehetőleg szaporittas- sanak és azok menetsebessége fokoztassék ; hogy a városban beszüntetett helyi járatok visszaáilitassanak ; hogy a mozdonyok kőszén helyett naphtával fütes- senek és a füst és korom megszüntetése céljából a város területér, füstemésztő készülékek alkalmaztassanak. A tanfelügyelő értesítette a várost, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter nem teljesítheti a város ama kérelmét, hogy az építendő nagymagyar- városi óvoda építési költségének kamatait megtérítse. Tekintettel az építkezés sürgős voltára, elhatároztatott, hogy a város a szükséges költséget a vágóhíd kibővítési alapból kölcsön veszi, az 5%-os kamat fizetését magara vállalja, annál is inkáb. mert a miniszter kijelentette, hogy az építési összeget az 1914 évben visszafizeti. A rendőrlegénység illetményeinek rendezése céljából a belügyminiszter által folyósított 8000 K államsegély kiutalása örvendetes tudomásul szolgált. Egyben a város súlyos anyagi helyzetének enyhítése céljából folyósított 20.000 korona rendkívüli államsegélyért a belügyminiszternek hálás köszönetét fejezte ki a közgyűlés. A rendőrségi államsegélyből a végrehajtási utasítás szerint szakoktatási célra 800 K, két polgári biztosi állásnak 1913. julius 1-től leendő szervezésére 1960 K, rendelkezési alapra 600 K kiszakitása utáu fennmaradt 4640 K volt csak a rendőrlegénység illetményére fordítható. Miután a miniszteri rendelet szerint a rendőrök kezdő fizetése 100 koronával kell, hogy meghaladja a törvényhatósági szolgák fizetését, annyi pedig e csekély összegből nem telt, a üzetéskiegószités csak aránylagos leszállítással volt eszközölhető, úgy hogy a rendőrök ez évben az őket megillető több fizetésnek csak 41%-át vehetik kézhez. Az eddig esedékessé vált részletet különben közgyűlés után szerdán már fel is vették a rendőrök. Elismerésre méltó, humánus módon bánt el a képviselőtestület 3 iparos céggel. Bár közpénzből kellett áldozatot hoznia, nem zárkózott el a méltányossági tekintetek elől, s bebizonyította hozott határozatával, hogy nem célja egyes polgárainak tönkretétele, hanem inkább boldogulását mozdítja elő, tőle telhetőleg. Az egyik eset az állami elemi és polgári leányiskola leszámolásánál felmerült kötbér ügye. Az iskola építési költsége véglegesen 148054 K 01 fillérben állapíttatott meg, de az épitőbizottság azt is megállapította, hogy az építést Pfaff és Schneider vállalkozók 100 napi késedelemmel fejezték be. amely késedelemért szerződés szerint napi 100 korona, tehát összesen 10.000 korona kötbér fizetésére lennének kötelezhetők. Több felszólalás után, minthogy a késedelem nem mindenben a vállalkozók hibájából történt, a közgyűlés, kivéve az iskola elhelyezéséből felmerült pár száz korona költséget, eltekintett a kötbér fizetésének követelésétől. Ugyanígy cselekedett Pfaff \st\knvállalkozóval a József főherceg laktanya átalakítási munkálataiból kifolyólag 45 napi késedelemért visszatartható kötbérrel is, miután a munka késedelmes átadásából a városra kár nem háramlott. Ugyanilyen méltányosságot gyakorolt a közgyűlés N. Szabados József betonjárda építési vállalkozó kérelmével. A vállalkozó ugyanis előadta, hogy a felvállalt nagyobb mennyiségű betonjárda építést a múlt évben, részint a mérnöki hivatalban beállott személyváltozás, részint a kedvezőtlen esős időjárás miatt nem fejezhette be. Azóta a vasúti szállítási díjtételek emelkedtek, a pénzviszonyok megdrágultak, azonkívül sok helyen olyan magas földtöltés kell, hogy az az ajánlati árral arányban nem áll. A képviselőtestület elhatározta, hogy az ezután építendő járdák négyszög méterenkénti egységárát 1 koronával felemeli, s megengedi, hogy ahol magasabb földtöltési munkálatok szükségesek, nevezetesen az Enyves-utca két oldalán, Mágócsy, Gróf Károlyi Sándor, Gyár és Tomcsányi utcák, valamint a Komló előtt építendő járdák a magasab 6 K 80 f egységáron számoltassanak fel, de csak abban az esetben, ha a folyó év november 1-ig az összes munkát elkészíti. Az állami gyermek- menhely céljaira, az államnak átengedett telek tárgyában kötendő szerződés szövege névszerinti szavazással megállapittatott. A vallás és közoktatásügyi miniszter elutasította a város ama kérelmét, hogy a főgimnázium fentartási költségeihez a város által adott évi 8000 korona hozzájárulást tárcája terhére elvállalja, azzal az indokolással, hogy a közoktatás- ügyi tárca szűkös javadalmazása folytán nincs erre fedezete. A képviselőtestület, tekintettel arra, hogy több más város hason irányú kérelme elől a miniszter nem zárkózott el, az elutasitó leirattal szemben, a város súlyos anyagi helyzete, s rendkívül magas pótadójára való tekintettel kérelmét megújítja, s annak támogatására Lukács György országgyűlési képviselőt felkéri. A hordójelzésrol alkotott szabályrendelet egyes pontjai a miniszteri leiratnak megfelelő- leg módosíttattak. A vásári s piaci szabályrendelet érdemleges tárgyalását megelőzőleg, e javaslat véleményezés végett a Gyulai Iparos Otthonnak és a Kereskedelmi Csarnoknak kiadatik. A jövő évi közmunka megváltása a múlt évi összegek fentartása mellett határoztatott ol. Az idei költségvetés tárgyalása alkalmával a képviselőtestület a 8 pár ló tartását takarékosság szempontjából 6 párra redukálta. Ezzel szemben Csőke István indítványozta, hogy a 8 pár ló ezután is megtartassák. A közgyűlés az indítványt elfogadta azzal, hogy a 2 pár ló a forgalmasabb utcák állandó locsolására használtassák fel. A közlegelőre beszerzett vasvályuk költségeinek részbeni fedezésére a fóldmivelésügyi miniszter 2000 korona államsegélyt folyósított a városnak, a miért a közgyűlés hálás köszönetét! szavaz. Több apróbb ügy elintézése után a közgyűlés délután 7 órakor fejeztetett be. Az alsófehérkörözsi ármentesito társulat május 24 én délelőtt választmányi ülést tartott, amelyen jelen voltak gróf Széchényi Antal elnöklete alatt: Novák Árpád alelnök, Adám Gusztáv, dr. Jantso- vits Emil, dr. Lovicb Ödön, Ondrus Cyrill, K. Schriffert József és Szathmárv Gábor, továbbá Hubert Lajos kir. főmérnök és Künzl Ernő igazgatófőmérnök. A választmány összehívását egy váratlan esemény tette szükségessé, nevezetesen a békési szivattyútelep előágyazata négy nappal azelőtt megsemmisült. Künzl Ernő igazgató-főmérnök előadása szerint ugyanis a békési torkolati zsilip megerősítésének munkálatai megkezdődtek. Ennek következtében a zsilip elzáratott és a munkagödör biztosítása céljából kettős szádfal közé zárógát építtetett. Ennek megtörténte után szivattyúzás vált szükségessé, nehogy a vízfolyás megakadjon és az élővizcsatorna telt medrében a viz megromoijék. A szivattyúzás megkezdésének első napján az előágyazatnak azt a részét, amely közvetlenül a Kettőskörözs medre előtt van, a szivattyú csövén átnyomott vizoszlop, melynek mennyisége percenként 4500 liter, ellennyomás hiányában elsodorta a viz, egyszersmint az előágyazat betonkockákból készült másik tagjának egyrészét is, mintegy 3 méter hosszúságban. A megsemmisült előágyazat helyreállítása sürgősen szükséges, mert a további szivattyúzás az előágyazatot teljesen megsemmisítheti s ezáltal a szivattyútelep melletti védőtöltés is aláázásnak van kitéve. Ondrus Cyrill, Adám Gusztáv, Hubert Lajos és Szathmáry Gábor felszólalásai után a választmány elhatározta, hogy az előágyazatot vizbuktató beállításával és vasbeton lemezboritással sürgősen elkészítteti s ameny- nyiben egy tüzetes vizsgálat eredménye azt mutatná, hogy az előágyazat biztonsága a betonkockákkal burkolt résznek vasbetonlemezzel való beboritását is kívánatossá teszi, a választmány a főmérnököt erre is felhatalmazza. A munkálat fedezésére a választmány 7600 koronát szavazott meg. Az ülésnek egyéb tárgya nem is volt. A behívott katonák családjainak segélyezése. Az 1912—13. években kivételes tényleges katonai szolgálatra behívott tartalékosok és póttartalékosok gyámolitó nélkül maradt családtagjainak segélyezésére a törvényhozás tudvalevőleg három millió koronát szavazott meg. A segély szétosztásának előmunkálatai hosszú hónapokat igényeltek, de most már befejezéshez közelednek. A segélyezendők személyének kiválasztását s a segély mérvét a honvédelmi és pénzügyministerek közösen állapították meg. A múlt hét végén már le is érkeztek több főszolga- birósághoz a segélyezendők névsorát tartalmazó kimutatások, amelyekből kitűnik, hogy az ellátatlanul maradt családok egyszersmindenkorra 30—70 K-ig terjedő pénzsegélyben részesittetnek. A főszolgabirák (Gyulán a polgármester) a segélyben részesített egyéneket írásban értesítik egy nyugta nyomtatvány csatolásával, hogy mily összeget kapnak. A segélyeket bélyegtelen nyugtáikra az illetékes kir. adóhivataloknál azonnal felvehetik. Békésvármegyében eddig a következő tizenhárom község családjai részére érkeztek meg a segélyek : Gyula város 5150, Gyulavári 1210, Kétegyháza 156Ö, Doboz 2420, Szarvas 7350, Békésszentandrás 1520, Öcsöd 2200, Kondoros 1060, Szeghalom 1690, Körösladány 2320, Füzesgyarmat 870, Bucsatelep 810, Vésztő 1990 K. A gyulai nöegylet a megyés püspök előtt. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök hivatalos Gyulán létével kapcsolatban a gyulai nőegylet előkelő köreiben bizonyos nyugtalanság mutatkozott amiatt, hogy a nőegylet régi szokásához híven a megyés püspök előtt nem tisztelgett volna, sőt voltak, akik ezt levélben is reklamálták az egylet vezetőségénél. Erre vonatkozólag és megnyugtatásul utólag közöljük, hogy igenis a gyulai nőegylet is tisztelgett hat tagú küldöttséggel a főpásztor előtt özv. Fábry Mártonná vezetése alatt, mégpedig az összes küldöttségek között a legelső volt s a látogatást, a megyés püspök özv. Fábry Mártonná alelnöknél még aznap viszonozta is, — e tény azonban a bérmálásról lapunkban hozott tudósításból véletlenül ki lett felejtve, amit ezenuel szívesen és örömmel pótolunk. Ismét tyuktolvajok garázdálkodnak a város területén. Május 23-án virradóra özv Rimler Lajosné 6 darab tyúkját emelték el ismeretlen tettesek. A rendőrség nagy eréllyel nyomoz a sokat kellemetlenkedő aprójószág kedvelők után. A rosszkor elsült flobert. Múlt vasárnap délután Makovik Vince 17 éves gyulai cipészinas szórakozásból a gyulavárii országúton sétált mesterének fiával. Mikor a dugi gáton keresztülmentek, egyszerre láthatatlan helyről lövés dördült el, s Makovik Vince érezte, hogy balvállán meglőtték. A lövés után előjött a közeli bokorból Avi Sándor gyulai kerékgyártó segéd, kezében egy flóbertet szorongatva, s a jajgató sérült ruháit kigombolva konstatálták, hogy a lövedék sörétei a fiú vállát érték, s tenyérnyi tenyérnyi területen testébe fúródtak az apró sörétek. A szerencsére könnyebben sérült tanonc még aznap a megyei közkórházba vétette fel magát, ahonnan, három napi ápolás után elbocsátották. Avi Sándor a rendőrségnél tett vallomása szerint verebekre lövöldözött, s amint a bokorban felhúzott ravaszu fegyverével lesben állott, a flóbert akarata ellenére, vé- letlenségből sült el Az eljárást megindították ellene. Villám sujotta leány. Két nagy égiháboru vonult el városunk határa felett.-Az egyik szombaton este, a másik szerdán délután. Mindkét zivatar alkalmával több ízben lecsapott a villám, de mig szombaton semmi kárt nem okozott, addig a szerdai égiháborunak egy leány csaknem áldozata lön. Délután 2 és 3 óra közt a városerdő körüli földeken mintegy húszán voltak, kukorica kapáláson, amidőn hirtelen zivatar keletkezett, amely elől a kapálok egy kunyhóba húzódtak. Egyszerre vakító fény keletkezett, nyomában irtózatos csattanás, amely megfagyasztotta a szót a jelenlevőkben. Még fel sem ocsúdtak rémületükből, amidőn egy társnőjüket, a 19 éves Sánta Juliannát mozdulatlanul a földön fekve találták. Kern a villám, hanem csupán annak szele érte, de az is oly végzetes következménnyel, hogy a szerencsétlen leány megsiketült, teste megbénult és azóta, ha nem is eszméletlenül, de moz dulatlanul fekszik. Életben maradása kétséges.
