Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-18 / 20. szám

4 Hírek. Gróf Széchenyi Miklós váradi megyéspüspök bérmautjában pünkösd első napjának reggelén ne­gyed 9 órakor érkezett Gyulára Póstelekről, hol unokafívérének gróf Széchenyi Antalnak volt szíve­sen látott vendége. A 8 órai vonattal megjött Fetser Antal felszentelt püspök is, hogy a bérmálásban a főpásztornak segítségére legyen. Itt volt dr. Kará­csonyi János kanonok, városunk jeles szülötte is. Pár perc múlva a két püspök felöltötte egyházi ru­háit és főpásztori mennyezet alatt, harangzúgás mellett vonult az anyatemplomba, melynek ajtajánál dr. Lindenberger János apátplébános az előirt szer­tartásokkal fogadta őket. Kezdetét vette a csendes szentmise, végén az apostoli áldással, amelyet a püspök szentbeszéde követett. A hívek most hallot­ták először a főpásztort, aki a bérmálás szentségé­nek hasznáról szólott Amidőn szentbeszédét befe­jezte, következett a tömérdek bérmálandó fölállítása melyben a papságnak a katholikus iskolák tanítói s tanítónői nyújtottak igen jó segítséget. Szerencsés gondolat volt, hogy a fiuk a templomon kívül a plébánia előtti térségen állottak fel, mert az óriási emberáradat a templomban nem fért volna el. Az idő nagyon kedvezett s gyönyörű négyszögben csön­des nyugodtsággal várták a hívek a bérmálás meg­kezdését. Csak a templom főbejárójánál volt egy kissé nehéz a helyzet, de a hívek okos türelme megakadályozta itten is a zavart. A bérmálandó if­jak, amidőn a nagy térségen térdelve fölujitották a hitet, reményt és szeretetet és megújították a ke- resztségi fogadást, hogy Krisztushoz hűségesen ra­gaszkodni fognak, bizonyára nem is gondoltak arra, hogy atyáiknak sírjai fölött állanak, kiknek megdi- csőült lelke bizonyara örömmel nézett le a hitvalló unokák nagy csapatára. Nem volt még féltiz, ami­dőn a sekrestye ajtaján megjelent a két püspök s együttesen megáldották a térdelő tömeget, mely ál­dás után a főpásztor ismét visszament a templomba és ott megkezdő a leányok bérmálasat, mig Fetser püspök künnmaradt s a fiukat bérmálta Egynegyed tizenkettőkor készen volt a munka s nem kellett a megbérmáltaknak és bérmalandóknak órák bosszant várakozni, mig reájuk jő a sor. Bérmálás után a fő­pásztor a parochiára ment, ahol a dr. Márky János elnök vezetése alatt megjelent hitközség tisztelgését majd Kéry Gyula főispán, dr. Lovich Ödön polgár- mester, Zádor Mór pénzügyigazgató s többek láto­gatását fogadta. Azután ő is látogatásokat tett Kéry Gyula főispánnál, dr. Lovich Ödön polgármester, Zádor Mór pénzügyigazgató, dr. Márki János, dr. Follmann János, Schmidt József presbiteri elnök és alelnököknél, továbbá dr. Karácsonyi János kanonok édesanyjánál. Megnézte az árvaházat is, ahol őt a nemeslelkü alapitónő Wenckheim Krisztina grófnő árváival együtt a főbejárónál fogadta. A püspöknek szemmelláthatólag nagy örömet okozott a benső fo­gadtatás s a kis árvák köszöntése, az árvabázban megtekintette az intézet összes helyiségeit. A pa- rochián szükebb papi körben elköltött ebéd után, délután a József szanatóriumba, ment ki a püspök az ott levő beteg növendékének meglátogatására. Pünkösd másodnapján a bérmálás a Szent József templomban törtéut, ahol a megbérmáltak száma lényegesen kevesebb volt, midössze 384. Fetser An­tal püspök még vasárnap este visszautazott Váradra A Józsefvárosi bérmálást maga a megyéspüspök tel­jesítette, ki a héten Biharvármegyében folytatta körútját A kápolna búcsúja. Ma van a Kossuth-téren álló kis kápolnának cimünnepe vagyis búcsúja. Régi szokás szerint délelőtt 9 órakor körmenet fog az anyatemplomból a kápolnába indulni, hol a megérkezés után nagy mise lesz. Miért is az anyatemplomban csak félnyolckor és tizenegy órakor hallgathatnak szentmisét a hívek. Ülések a vármegyén. A vármegye állandó vá­lasztmánya a tavaszi közgyűlés előkészítése végett e hó 27-én tartja ülését: ugyanezen napon az állandó választmányt megelőzőleg a számonkérőszék vizs­gálja meg a tisztikar tevékenységét. A vármegye közúti alapjának 1911—12. évi zárószámadása a közúti törvény értelmében a köz- igazgatási bizottság által tárgyaltatván, a zárószáma­dást a közigazgatási bizottság határozatával együtt- a vármegye alispánja május 25—juniós 9-ig köz­szemlére tette ki. Ezen idő alatt a zárószámadás a vármegyei kiadóhivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthető és arra nézve észrevételek Írásban nyújthatók be. Megemlítjük, hogy a zárószámadás szerint az 1911. évi fedezetlen tartozása az útalap­nak 2,146,736 K-t, mig az 1912. évben 1,856,252 koronát tett ki. Kinevezés. A pénzügyminister Benka György szarvasi lakos, végzett joghallgatót, Benka Gyula nyug. főgimnáziumi igazgató fiát, a nagyváradi pénzügyigazgatósághoz pénzügyi íogalmazogyakor- nokká nevezte ki. Békés Miniszteri elismerés. Az uj rendőri büntető eljárás szerint azon kihágási esetekben, midőn a tör­vény 15 napi vagy azon felüli elzárást állapit meg, az eljárás folyamatba tétele előtt a rendőri hatósá­gok tartoznak a közvád képviseletére hivatott tiszti ügyészt indítványának megtételére felkérni, aki az­után a tárgyalásra is elmehet, a hozott Ítélet ellen felebbezhet és bármely kihágási ügyben jogosított vádinditványozási jogával élni. Békésvármegyében az ügyészt megillető jogokkal és kötelességekkel egye­dül dr. Z'óldy Géza vármegyei t főügyész van fel­ruházva. A belügyminiszter nevezett tiszti ügyésznek a rendőri bíróságoknál a kőzvád képviseletében ki­fejtett ügybuzgó működéséért elismerését nyilvá­nította. A vármegye közbiztonsági állapota a múlt hóban A csendőrség jelentese szerint a múlt hóban előfordult 193 bűneset, amelyek három kivételével mind kiderittettek. Elfogatás szüksége 13 esetben fordult elő. A feljelentett egyének száma 237 volt. A bűncselekmények között előfordult 6 ember élete elleni támadás, 3L lopás, 28 testisértés, rablás, sik­kasztás, okirathamisitás, orgazdaság, csalás 17, gyuj; ogatás 19 stb. A honvédség köréből. Bejér Ferenc százados Gyuláról Versecre helyeztetett át Helyébe a buda­pesti 1. honvéd gyalogeredtől Kohbál József száza­dos tétetett Gyulára. Ezredösszpontositás. Junius hó első napjaiban a gyulai 2-ik honvéd gyalogezred, az aradi zászló­alj bevonásával harcszerü gyakorlatokat fog tartani Pankotán és környékén. Az ezred, mely három hétig fog ott tartózkodni, Pankotán lesz el­szállásolva. Távozó orvos. Szalui Dezső dr. a vármegyei közkórház sebészeti osztályának huzamosabb ideig volt jeles.alorvosa, utóbb a belgyógyászat alorvosa, állásáról lemondott, s egy debreceni magán- szanatórium orvosi állását foglalta el A gyulai fiatalság a »Polgári Kör« helyisé­geiben május 22-én (Űrnapján) zártkörű estélyit ren­dez. Kezdete este 8 orakor. Házasság. Ambrus Jenő vármegyei aljegyző pünkösd masodnapjan délután 4 órakor esküdött örök hűséget Füzesgyarmaton a róm kath. kegyúri templomban Borsothy Géza földbirtokos Ibolyka leányának. Eljegyzés. Terényi Péter vármegyénk közigaz­gatási gyakornoka pünkösd másoduapjan jegyezte el Kalocsán a szülői háznál Mócsy Jolán gyulai állami polg. leányiskolái lanitónőt. Az időjárás aberrációi talán a legfrappánsabban az idei sátoros ünnepeken nyilatkoztak meg. Emié kezetes, hogy karácsonykor husvétra illő enyhe idő, husvétkor pedig pünkösdben is számottevő tropikus hőségü napok voltak. Pünkösd pedig a kontraszt kedvéért farsang végére illő hűvösséggel vonult el fölöttünk. A fagyos szentek egyébként, noha stil- szerüleg hűvösek voltak, de mégis baj nélkül vonul­tak el. Az abnormitásoktól eltekintve egyébként az időjárás nagyon kedvező a vegetáció fejlődésére. A búza igen jól bokrosodon, sőt erősebb földeken meg­dőlésétől lehet tartani. Őszi árpa kevés van vetve, tavaszi árpa azonban sok és jó, mint régen nem volt és nagy termést igér. Tengeri, amely tudva­levőleg a legjobb körülmények között vettetett el, túl van az első kapáláson és szépen fejlődik. Ugyan­úgy a kerti vetemények és hüvelyesek is. A mester­séges takarmányok igen szépen állanak. A lucernát már kaszálták, a vöröshere buja, a bükköny szépen nő. A legelőket és kaszálókat a hűvös idő fejlődésük­ben visszavetette. A szőlőben a fagy kevés kárt oko­zott, de nagyon terjed rajta a peronoszpora. A jó­szágok egészségi állapota kitűnő, alig van számba- vehető járvány közöttük Az apátgyiirü regéje. A vidéki s fővárosi lapok­ban hasábokat betöltő szenzációs tudósítások olvas­hatók dr. Lindenberger János gyulai apátplébános apátgyürüjének állítólagos ellopásáról. Valamennyi azt kürtöli, hogy szeretve tisztelt apátplébánosunkat Sarkad és Gyula között a vonaton két intelligensnek látszó szédelgő kloroformmal elkabitotta és öntudat­lan állapotát kihasználva ellopta tőle ujján viselt értékes apátgyürüjét. A legendaszarü tudósításokból annyi a valóság, hogy plébánosunk kézmosásközben leteve gyűrűjét, azt a sarkadi paróchia mosdoasz- talán felejtette, de másnap reggel Bácz Pál sarkadi plébánostól, a nála hagyott gyűrűt hiánytalanul megkapta. A kloroformos merénylet, a plébános el- kábitása s a gyürülopás egytől egyig riporteri fan­tázia szüleményei. Eljegyzés. Fekete Sándor békéscsabai füszer- nagykereskedő Vilike leányát pünkösd vasárnapján eljegyezte Czédly János, Wenckheim Géza gróf gerlai uradalmának ellenőre. Házasság. Varga Péter szeghalmi föszolgabiró- sági írnok, ipartestületi jegyző f. hó 7 én esküdött örök hűséget Aradon özv. Stika Antainé, leányá­nak : Ilonkának. 1913 májns 18. Eljegyzés. Bally János honvédfőhadnagy tegnap este eljegyezte özv. Szilassy Ivánná Ilonka leányát. Tűz Gyulán. Lapunk zártakor, szombaton dél­után fél három órakor kigyuladt dr. Berényi Armin ügyvéd Erdélyi Sándor-utí házának zsendellyel fe­dett toldalék épülete, amelyben konyha és mosó­konyha van elhelyezve. A gyorsan megérkezett tűz­oltóság már nagy lángtengerben találta a már ment­hetetlen tetőt s inkább a lakóház megmentéséhez fogott, ami félórás megfeszített munka után sikerült is, A Hubay Lajosné szomszédos háza, a zsendely tetőre hulló szikrák miatt szintén veszedelemben forgott, de innen is sikerült a veszedelmet elhárí­tani. A tűzoltóknak nagy segítségére volt a szom­széd Czinczár ház vizveztékébő! átvezetett cső, mely nagyban hozzájárult a mentés sikeréhez. A tető be­lülről gyuladt ki. de a tűz keletkezésének oka ed­dig ismeretlen. Mi lesz az illemhelyekkel? Tudjuk, hogy Gyulán roppant nehezen határozzuk el magunkat valami közérdekű intézmény létesítésére, ami — el­ismerjük — nem mindig a jóakarat hiányán múlik, hanem inkább a város szűkös anyagi helyzetén. De ha a képviselőtestület már megszavaz valami szükséges dolgot és megtaláltuk rá a fedezetet s örülünk, hogy a súlyos terhekért a közönség va­lami ellenszolgáltatást is láthat, hál akkor tisztelet­tel kérdjük, miért nem csinálják is meg a megsza­vazott dolgot ? Több mint három éve húzódik a felállítandó három nyilvános illemhely készítésének ügye. Olyan szépen és okosan megindokolták az indítványban annak esztétikai és közegészség- ügyi szempontból nélkülözhetlenül szükséges voltát, hogy a közgyűlés megszavazta rá a költségeket, Azt értjük, hogy még azután indultak meg a ta­nulmányozások, terv készités. ismételt árlejtések, amely hivatalos eljárás éveket vett igénybe, de azt már nem tudjuk megérteni, hogy ha már végre két hónap előtt hozzáfogtak a házikók felállításához, a falak elkészítése után, miért hagyta félbe a vállal­kozó, s a hat hét óta szünetelő munkálatok befe­jezésére miért nem kényszeritik az arra hivatottak? Azok a közegészségügyi és esztétikai okok, ame­lyek az illemhelyek létesítését indokolták ma, a nyári meleg napok közeledtével, talán már nem állanak fenn? A most múlt országos vásáron már nagy szükség lett volna rá, s nemsokára ismét itt lesz az uj vásár. Hát a népkert s a hetipiacok publikumával sem törődünk már ? Kíváncsian vár­juk meddig fognak ezek az építmények befejezet­lenül maradni. Életunt kasszírnő. Debreczeni Margit tusnádi születésű i7 éves leaoy, a gyulai Otthon kávéház felirónője f. hó 10-én délelőtt Munkácsy Mihály-utcai lakásán öngyilkossági szándékból marólugoldatot ivott. Alig nyelt le egy kortyot, maró fájdalmat ér­zett. Kocsit hozatott s behajtatott a közkórházba, ahol ápolás alá vették. A rendőri kihallgatáskor azt a vallomást tette, hogy hét hónap előtt rossz tár­saságba került s elszökött a szülei háztól, de már megundorodott az erkölcstelen élettől, azért kereste a halált. Célját azonban nem éri el, mert egy hét múlva gyógyultan fog távozni a kórházból. Igaz, bogy a marólúg okozta roncsolíst egész életére meg fogja éretni Lopás. Smka János gyulai kifőző panaszt tett a rendőrségen, hogy a nála albérletben lakó Elefánt Béla mazolósegéd kedden, az ő tavollétébeu felfeszi- tette szekrényét, 16 korona készpénzt ellopott s Aradra szokott. A rendőrség megkereste az aradi rendőrséget a nyomozás megejtése végett. A hírlapok utcai árusítása tekintetében leg­újabban kiadott belügyminiszteri rendelet értelme­zése körül kételyek merültek fel abban az irányban, vájjon a rendeletnek azon határozmánya, amely meg­szabja, hogy kik bízhatók meg a hírlapok árusításá­val, vonatkozik-e azon egyénekre is, akik a hírlapo­kat az előfizetőkhöz házhoz hordják ki. A belügy­miniszter most kimondotta, hogy a kérdéses rendelet nem vouatkozik ezen kihordokra. Azonban igenis allviimazandó azokra, akik olyan megrendelőkhöz viszik a házhoz a lapokat, akik nem fizettek elő a lapra, hanem esetenként a kihordás alkalmával fi­zetik a lap arát. özv. báró Eötvös Jozsefne. I A iegideaüsabb ma­■ gyár ailamférhu, a kiváló költő, az ország első és második alkotmányos kormánya kultuszminisierének özvegye Rosty Agnes, f. hó 9-éu Iharosberényben 88 éves korában meghalt. A magas kort ért kiváló úrnő halála bennünket any- nyiban érint és sújt közvetlenül, amennyiben a bol­dogult jóemlékü Rosty Albert Békésvármegye alispán­jának, a csabacsüdi és pusztaszenttornyai uradalmak tulajdonosának leanya volt és fiatal leányéveit a múlt század első felében Gyulán töltötte el. Innen ment férjhez 1842-ben az akkor már vpzetőszerepet játszó Eötvös József báróhoz, akivel csaknem három évtizeden át a legboldogabb házaséletet élte. Fri­gyükből négy gyermek született. A nagy iró, állam­férfin, a múlt század legnagyobb gondolkodója, fáj­dalom, korán bekövetkezett halála, tehát négy év­

Next

/
Thumbnails
Contents