Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-18 / 20. szám
1 XLV. évfolyam. Előfizetési árak: , Egész évre ____10 K — f Fé i évre___________5 K — f Évnegyedre____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1913 május 18. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAI! HETILAP. SO. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán. Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Vármegyei közgyűlés előtt. i. A f. hó 28-án megtartandó rendes tavaszi közgyűlés első tárgya, a fennálló szabályok szerint az alispánnak jelentése lesz a vármegye közállapotáról s a február havi közgyűlés óta történt nevezetesebb intézkedésekről. Az alispáni jelentést főbb részeiben az alábbiakban ismertetjük: A közegészségügy a múlt óv hasonló időszakához viszonyítva annyiban volt jelentékenyen kedvezőbb, amennyiben a hevenyfertőző betegségekben történt megbetegedések száma 1063-mal volt kevesebb. A jelentést magában foglaló időszak alatt megbetegedett: a) diftheriában 92 egyén, meghalt 17 (17%), b) skarlatiná- ban 97 egyén, meghalt 16 (16%), c) morbilliben 181 egyén, meghalt 2 (1%), d) tífuszban 21 egyén, meghalt 7 (9.33%), e) pertussisban Í2 egyén, f) variculá- ban 6 egyén, összesen 409 egyén, meghalt 42 (10%). A feltüntetett adatok igazolják, hogy a hevenyragadós bajok közül a mor- billi (kanyaró) volt uralkodó, amely egymagában valamennyi fertőző bajban történt megbetegedésének majdnem felét tette. E betegség tömegesen csupán Békés, Mezőberény községekben lépett fel. Lefolyása egészen szelídnek mondható, amennyiben a halálozás csak 1% volt. Az elmúlt óv hasonló időszakához viszonyítva tetemes csökkenést mutatott a kanyarós, a vörhenyes, a szamár- köhögős,. a difteriás betegek száma, mig a hasi hagymáz némi emelkedést tüntet fel. A vármegyei közkórházat illetőleg a jelentés előadja, hogy f. óv eddig eltelt négy hónapja alatt 2555 uj beteget vettek az intézetbe fel s a múlt évről visszamaradtakkal együtt 3386 beteget ápoltak, 113855 ápolási napon. A felvételek száma 106-al, az ápolási napok száma 1656-al volt több, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Mint uj körülményt említjük fel, bogy a betegek létszáma április hó egy néhány napján az 1000-et is meghaladta s ha ezen körülmény a valóságban is bizonyítja, hogy a vármegyei közkórház 1000 beteget is képes befogadni és ellátni, kétségtelen az is, hogy a betegek létszámának ilyen magas volta állandóan nem kívánatos, nehogy túlzsúfoltaknak legyenek mondhatók az intézet egyes osztályai. A kórház üzemét illetőleg csak a szennyvizderitő berendezés működése ellen tehető jogos kifogás, mert úgy látszik, a tetemes létesítési kiadások dacára is pótlásokra szorul. A szeméig- és vagyonbiztonság a lefolyt időszakban általában véve kielégítő volt. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva — a nagyobb számban előfordult tüzeseteket kivéve — annál kedvezőbbnek mondható. A személybiztonság összesen 17 ben, a vagyonbiztonság pedig 76 eseteseiben támadtatott meg. Tűz 78 esetben fordult elő. Március hóban az időjárás igen kedvező volt a szántásra és a tavasziak vetésére, kedvező időjárás mellett került a földbe a cukor- és takarmány- répa is. A fagy és havazás a barack, cseresznye, dió és megyben mintegy 35—30 százalék kárt okozott, szőlőkben a kár 5 — 10 százalékra tehetőŐszi és tavaszi vetésekben kárt nem tett a rossz időjárás, lucernásokban, továbbá a korán elvetett répában a kár 5—10 százalékra tehető. Az . őszi és tavaszi vetések általában jók. A már kihajtott állatok elegendő táplálékot találnak a legelőkön. x\z állatok egészségi állapota kielégítő, száraz takarmány-félék nagyon fogytán vannak, legtöbb helyen már zöld takarmányt etetnek az állatokkal. A gazdasági napszámosok munkabérei a múlt évihez viszonyítva csökkenést mutatnak, amennyiben a tavaszi munkabérek 2—3 korona között váltakoznak, sulyosbbitja azonban a gazdák helyzetét azon körülmény, hogy dacára a malthoz viszonyítva csökkent munkáskeresletnek, gazdasági cselédek a szokott bérekért igen nehezen kaphatók. Különösen a nagyobb vállalkozókat és az építőipart sújtja a nehéz gazdasági helyzet, mert megfelelő hite hiányában a szükséges tőkék beszer zése szinte lehetetlen, e miatt nincs vállalkozási kedv, nincs építkezés. A közvetlen életszükségletek kielégítésére alapított kisebb ipar és kereskedelem még nehezebb helyzetben van, ameny- nyiben az általános népjólét még nem csökkent annyira, hogy a közvetlen T A B O A__-A nyámhoz. Balga ábránd, hm álmok Tűnjetek egy percre el. Lobogjon ma örök láng ott, Hol a csöndet szilaj ének, Dal és mámor verte fel. Illanó perc bíbor szárnya . . . Röptét én ma nem lesem. Meghitt, régi kis világba Visz a lelkem s imát mondva Mécsest gyújt most csöndesen. Vihar verhet, megölelhet Csalfa asszony, szép leány. Borús arcot, fájó k'ónyet Nem szeretnek, megnevetnek — 5 anyám mindég vár re ám. Lem kérdez, ha nem beszélek, Napestig csak vár s szeret. S a megértő, igaz lélek Megbocsájtja szótlan-némán Minden bűnöm — vétkemet. Keblovszky-Mayer Lajos. Dr. Hajnal Albert ünneplése. május 15. Lélekemelő szép ünnepély folyt le Békéscsabán csütörtökön délután. Az országos orvosszövetség békésvármegyei fiókja díszközgyűlés keretében ünnepelte meg közbecsülésben álló, szeretett elnökének dr. Hajnal Albertnek 40 éves kigyósi orvosi jubileumát. A díszközgyűlésen a vármegye orvosi kara nagy számban jelent meg, különösen szép számban a gyulai orvos kollegák, közöttük dr. Zóldy János főorvos, dr. Berkes Sándor kórházigazgató és a kórházi összes főorvosok. Dr. Reisz Miksa alelnök -a díszközgyűlés tárgyát hangulatos, rövid megnyitó beszéddel vázolván, utána felhívása folytán dr Décsi Károly kórházi főorvos, fiókszövetségi alelnök a következő szép beszédben üdvözölte az ünnepeltet: Tisztelt Közgyűlés ! Kedves Barátaim ! Azon megtisztelő megbizástoknak, hogy szeretett elnökünket, Hajnal Albert dr -t, kigyósi uradalmi orvosi működése 40-ik évfordulója alkalmából fiókszövetségünk tagjai nevében üdvözöljem, annál ríagyobb készséggel felelek meg, mert tudom, hogy az ő köztiszteletben és közszeretetben álló egyénisége, puritán egyszerűségű jelleme feleslegessé tesz részemről minden dicsérő kiszinezést, minden áradozást, minden ily alkalmakkor szokásos phrase- ologiát: és habár én Hajnal Albert dr.-ról sok dicsérőt, sok szépet és jót mondhatnék, mégis, azt hiszem, helyesebben és az ő egyszerűségét kedvelő egyéniségéhez illőbben cselekszem, ha itt, e baráti környezetben ő róla szólván, mellőzök minden dicshymnuszt, és keresetlen, egyszerű szavakkal a lényegesebb tények és igazságok felsorolására szorítkozom. Orvosok vagyunk’ és jól tudjuk, hogy 40 esztendő egy ember életében mily óriási nagy idő ; jól tudjuk, hogy bármely életpályán, becsületes munkában eltöltött 40 év bőven elegendő arra, hogy az emberi szervezet rugékonyságát megtámadja, ellenálló képességét kikezdje, életerejét elapassza. Az átlag-ember a 40 éves szolgálatot el sem birja, sokkal hamarabb kimerül, munkaerejét, munkakedvét elveszíti, nyugalomra, pihenésre vágyik. De ha van olyan életpálya, mely még a szokottnál is hamarabb támadja meg a szervezet energiáját, úgy bizonyára az orvosi pálya az, a testet és lelket egyaránt kimerítő folytonos hajsza, az éjjelt is nappallá tevő örökös készenlét, mely főként az idegrendszernek árt, a belefektetett energiákkal arányban nem álló silány ellenszolgáltatások : mind oly momentumok, melyek az orvosi hivatást a leghálátlanabbak és legártalmasabbak egyikévé teszik. És tényleg a statisztika azt mutatja, hogy az orvosok átlagos életkora más életpályákhoz viszonyítva igen alacsony, az orvosok átlaga aránylag rövid ideig birja a foglalkozásával járó fáradalmakat, hamar kimerül. De tisztelt barátaim, ami szeretett jubilánsunk sem nem átlag-ember, sem nem átlag-orvos; ő Lanunk ma,I száma 12 oldal.
