Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-11 / 19. szám
Békés 1918 május IT. H Államsegélyek. A földmivelésügyi miniszter a kőröstarcsai kisgazdák részére beszerzett vetőmag árában elszámolandó előlegként 3000 koronát engedélyezett ; mig a mezőberényi tejszövetkezet ujabbi berendezési költségeire 2100 koronát helyezett kilátásba az esetben, ha a szövetkezet a lefölözött tejet, amennyiben azok az állatok takarmányozására használja fel, csakis felforralt állapotban adhat vissza a tagoknak és ha ebből a célból egy üstöt beszerez. Ha a tejszövetkezet 5 éven belől üzemét beszünteti, az esetben az államsegélyt visszaadni tartozik. Az öcsödi hármaskörözsi hídon a vármegye részére engedélyezett vámszedési jog vámdijtételei egyelőre csak két évi érvénnyel bírtak. Ezen idő alatt a vámbárcák alkalmazásával kimutatható jövedelem figyelembevételével a vármegye újból kérel mezni tartozott a kereskedelmi minisztertől a vám- dijtételek megállapítását. Minthogy a lefolyt két év alatt a vámjövedelem a vámdijtételek mérvének helyességét igazolta, ennélfogva a törvényhatósági bizottság annak végleges érvénnyel leendő megállapítását kérte a minisztertől. A kereskedelmi miniszter az egyelőre két évi tartammal ideiglenesen engedélyezett vámdijtételek érvényét a vámszedési jog egész tartamára, vagyis az 1919. évig most véglegesen engedélyezte. Heti piac» Gyula, május 9. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán állandóan lanyha volt az irányzat, a búza ára 20—30 fillérrel hanyatlott. Heti piacunkon adatott : élénk kinálat mellett el Búza . 19-50 2080 Árpa . 1860 18-70 Zab . 20-20 20-40 Tengeri . 16-30 16 50 Irodalom. Az Érdekes Újság sikere. Most jelent meg az Érdekes Újság legújabb száma s mint az előző számokat, a közönség ezt is páratlan érdeklődéssel kapkodta szét. A Pesti Hírlap e fiatal testvérvállalkozása képeinek szépségével, gazdagságával és aktualitásával az első pillanattól kezdve meghódította a közönséget. Jött, látták és győzött. Nem kellett a fiatal uj- ságvállalkozások lassú emelkedésének létráján lé- pésröl-lépésre haladnia, mert éretten, készen és diadalmas erőben jelentkezett mindjárt s a közönség úgy fogadta, mint valami régen várt, régen óhajtott és éppen azért tárt karokkal fogadott családtagot. Es ma, a hetedik szám megjelenése napján, már nyugodtan meg lehet állapítani, hogy az egymásután következő hetek keddi napjának egyik legkedvesebb szenzációja Az Érdekes Újság megjelenése, amikor is a budapesti utca képének színeihez tartozik, hogy minden második sétáló ember kezében ott látható az Érdekes Újság ldgfrissebb száma. Az utcán, a korzón, a villanyos kocsikban a közönség az Érdekes Újság gyönyörű, mélynyomásu képeiben, változatos illusztrációban, tréfás és tanulságos tartalmában gyönyörködik. A hetedik számban ismét próbáját állta Az Érdekes Újság az újságírói fürgeségnek, mert benne van képekben mindaz az érdekes esemény, amely az országban s az egész világon egy héten át történt. Nem is volt egyhamar képes újságnak olyan gyors, határozott és nagyarányú siker, mint Az Érdekes Újságnak. Kant és Bölcse. A filozófia mestersége és a modern természettudomány legkiválóbb népszerűsítője egyszerre jelennek meg a Franklin-társulat Kultúra és tudomány cimü uj vállalatában. Ez a két név is jelzi az uj vállalat szellemét: a tudomány legmagasabb színvonaláról való ismereteket közöl a müveit ember számára való feldolgozásban. Azokat az eszméket igyekszik terjeszteni, a melyek legszorosabb kapcsolatban vannak a mai élettel és mai gondolkozással s a melyekben tájékozódni .minden müveit és művelődésre vágyó embernek törekvése. Kant ma inkább, mint valaha, az egész emberiség filozófusa, a szellemi fejlődés irányítóinak egyike, személye és eszméi iránt olyan érdeklődés nyilvánul, mint még soha azelőtt, nálunk is, ahol a filozófiai eszmék iránti érdeklődés csak most kezd ébredezni. A kultúra és tudomány vállalat úgy ismerteti Kantot, a hogy legjobban megközelíthető mindenkinek : a saját szavaival, melyek — munkássága gazdag tárházából vannak gondosan összeválogatva. Kant breviáriumot ad, mondásainak, gondolatainak olyan gyűjteményét, a mely lehető teljességgel tükrözi gondolatvilágát és világnézetét s ezért jobb bevezető Kant ismeretébe minden ismertetésnél. A filozófust ép úgy, mint a költőt magát kell olvasni, hogy megismerjük s erre nyer módot a Kant- breviariummal a magyar olvasó, aki előbb tájékozódni akar, mielőtt Kant nagy müveibe belemélyedne, vagy egyszerűen csak meg akarja Kantot lehetőleg híven ismerni a nélkül, hogy könyveinek részletes tanulmányozására érkezése volna. A nagyon becses munkát egy kiváló német Kant-kutató, dr. Gross Félix állította össze és dr. Polgár Gyula fordította magyarra. Bölsche olyan müvével szerepel a Kultúra és tudomány vállalatban, a mely e nálunk eddig bizonyos tekintetben ferdén beállított irót igazi valójában tünteti fel, mint a természettudományi eszmék legkiválóbb modern termesztőjét, aki párját ritkító teljességgel egyesíti magában az elsőrendű tudós és a lendülettel teli iró erényeit. A természet- tudomány fejlődésének története cimü müve, melyet Sehöpflin Aladár fordított magyarra, annak a küzdelemnek adja mozgalmas képét, melyet az ember a természet megismeréséért viv a kultúra kezdeteitől máig. Nem száraz tudománytörténet, hanem eleven és lélekkel teljes képe annak a folytonos erőfeszítésnek, a melylyel az ember világfelfogását mélyíteni törekszik. A kétkötetes munka ára csinos vászonkötésben 2 korona 40 fillér. A Kant-brevia- rium ára 1 korona 60 filler. A Kultúra és tudomány vállalat tetszetős köteteit olcsóságuk is megkülönbözteti : valóban a lehető legjobb olvasmányt adják a lehető legolcsóbb áron Törvényszéki csarnok. Két csőd A gyulai kir. törvényszék május hó 3-án 6175—1913. sz. a. kelt végzésével Vágó Ferenc be nem jegyzett kereskedő, békéscsabai lakos ellen csődöt nyitott. Csődbiztos : Tóth Ferenc kir. törvényszéki biró, tömeggondnok: dr. Székely Lajos békéscsabai ügyvéd, helyettese : dr. Felföldi Sándor gyulai ügyvéd. A követelések bejelentésének határideje : 1913. jun. 30 Határnapul a felszámolási tárgyalásra 1913. jul. 19., a csődválasztmány megválasztására 1913. jul. 21. tűzetett ki. — Ugyancsak a gyulai kir. törvényszék a május hó 6-án 6311 — 1913. sz. a. kelt végzésével Alexander József be nem jegyzett kereskedő, békési lakos ellen csődöt nyitott. Csődbiztos: Tóth Ferenc kir. törvényszéki biró, tömeggondnok : dr. Morvay János békési ügyvéd, helyettese: dr. Varga Gyula gyulai ügyvéd. A követelések bejelentésének határideje 1913. jul. 15. Határnapul a felszámolási tárgyalásra 1913. aug. 9., a csődválasztmány megválasztására 1913. aug. 11. tűzetett ki. Heti bünkrónika. A jó szomszédok. A gyulai tanyákon egymás szomszédságában lakott a Tar István és Felek Mihály családja. Rokonságban is voltak. Kettős okuk volt tehát a régi magyar tradíciók szerint, hogy gyűlöljék egymást, ami természeteden együtt jár azzal, hogy mindenféle pereskedésbe voltak belebonyolódva. E kegyetlen viszony dacára a fiatal Tar István, meg a Felek Mihály bérese : Hollósi András, mint két fiatal, jó barátságban voltak. Ez nem tetszett Felek Mihálynak, azért elhitette Hollósi Andrással, hogy az a fiatal Tar ravasz ember, nem igazi jóbarát, sőt neki rossz akarója, aki azt beszéli' Hollósiról, hogy nem végzi tisztességesen a dolgát. Most egy éve Hollósi András és gazdája : Felek Mihály együtt mentek ki a tanyára és az utón bizonyára Tar István ellen tüzelte Felek a kissé ittas Hollósit ; mikor ugyanis kiérkeztek a tanyára, a lovak kifogása után első dolga volt Hollósi Andrásnak, hogy töltött fegyverrel átment a Tar Istvánék szomszédos tanyájára. Itt legelőször Sebestyén Mihály kanász került eléje, akibe azonnal belékötött és puskacsővel többször fején és a szemek környékén megütötte. Tar Istvánnal találkozva, nem volt mindjárt bátorsága az idegen tanyán támadólag fellépni, hanem hivta át Tart Felekék tanyájára. Tar István átment s ott azután a szobában, ahol Felek Mihály is jelen volt, kérdőre vonta Hollósi, hogy miért bántja őt és miért akarja Felekéket megverni. Tar, sejtve a veszedelmet, menekülni akart, de nem tudott, mert Felek Mihály az ajtóban állott. Hollósi András ekkor kést vett elő s ráfogta Tar Istvánra, aki félre ugrott és ezért a szúrás csak a karját érte. A kir. törvényszék Hollósi Andrást kétrendbeli testi sértésért 1 hónapi fogházra és 20 kor. pénzbüntetésre ítélte. A borbélysegéd bűne. Szűcs Mihály borbélysegéd Gyulán szorgalmasan kapargatta az emberek állát. Illedelmes, udvarias volt mindig, mint egy borbélysegédhez illik. Sőt bizonyos előkelőség is volt magatartásában felfedezhető. A szappanhabot olyan mozdulatokkal habarta, mint amelyekkel Napoleon dirigálta csatába küldött ezredeit. A nobel fiúnak a vágyai is előkelőek voltak. Bőkezű elenganciával szeretett mulatni. Ám ezek a vágyak titkon izzani kényszerültek, mert nem álltak megfelelő eszközök rendelkezésre megvalósításukra. Szűcs Mihály a múlt hó 12-én ifj. Braun Andrást borotválta. A szobában, ahol e műtét lefolyt, az asztalon 8 koronát pillantott meg a mi borbélyunk. Hirtelen elhatározással és a gyors cselekvés pillanatnyi mozdulatával zsebébe sülyesz- tette a pénzt. Ugyde a pénz eltűnését még a borbély eltávozása előtt észrevette ifj. Braun András, aki azonnal a borbélysegédre gyanakodott és azt kérdőre is vonta. Szűcs Mihály megijedt és beismerte a lopást. Braun azt kivánta, hogy három nap alatt fizesse meg a 8 koronát, különben feljelenti. Szűcs Mihály ilyen rövid idő alatt nem tudott pénzt szerezni, azért elhatározta, hogy a vele egy hazban lakó Benke József fizetőpincért meglopja. Április 16-án hajnalban, mikor Benke aludt, betörte az elzárva levő ajtó egyik üvegablakát s benyúlva, a kulcsot visszafordította és a szobába bemenve, Benke pénztárcájából 18 koronát kivett A kis bajt nagy bajjal tetéző Szűcs Mihályt a kir. törvényszék 2 hónapi fogházra ítélte, de ebből az előzetes letartóztatásban töltött idővel 15 napot kitöltöttnek vett. A szórakozó pincér. Rózner Ede 25 éves pincér Sarkadi Viktor békéscsabai lakosnak, a Nádor-szálloda tulajdonosának állott szolgálatában. Rózner Edének nagystílű tulajdonságai voltak. Szeretett különösen és főképen saját személyében szórakozni. A mások szórakozását csakhamar megunta, akkor azután oldalba rngta a pincérkedést, meg a kiszolgálást és leült kártyázni, vagy elkezdett billiárdozni. E szórakozások azonban — különösen az előbbi — költségesek. Róznernek nem volt hozzá elég keresete, ámde ez nem lehet akadály a kártyázás hevében. Ott volt nála a gazda pénze, amit beszedett és amit Sarkadi Viktornak kellett volna átadni. Nos Rózner ezt nem cselekedte, hanem az 1912. évi október 7-től 23-ig beszedett 439 kor. 80 fillért elkártyázta és elbilliárdozta. Sikkasztás bűntettével vádolva került a kir. törvényszék elé, ahol azonban a múlt hétre kitűzött főtárgyalás nem volt megtartható, mert ismeretlen helyre távozott. Körözni fogják, ha elő nem kerül. A tolvaj vasúti munkások. Orosházán az állomáson vasúti munkások: voltak Téren Pál, Vas Ferenc és Kis Antal, akiknek egyszer az a rossz gondolatuk támadt, hogy az állomásra érkezett csomagokat megdézsmálják. Ez év január havában ily módon Téren Pál az orosházai vasúti állomás raktáraiból 5 méter klott szövetet, 5 kg. csizmatalpot, 5 kg. cukrot és egy fazekat, Vas Ferenc 12 méter klott szövetet, 1 kg. paprikát, 6 drb szattyán bőrt és 3 méter pamut- szövetetet, Kis Antal pedig 5 méter klott szövetet elloptak. E cselekményükért állottak a múlt héten a bíróság elé, mely Téren Pált és Vas Ferencet 1 hónapi, Kis Antalt pedig 8 napi fogházra ítélte. A gondatlan intéző Pusztai Sándor béres és neje a Schvartz Gyula békésszentandrási birtokos csabacsüdi majorjában szolgáltak s mert nem volt gyermekük, a Pusztai Sándorné nőtestvérének Markovics Anna nevű gyermekét magukhoz vették és nevelték. Az 1911. évi julius havának 28. napján Pusztai Sándorné az elbarangolt disznóját kereste, Pusztai Sándor szintén elment hazulról és a 9 éves Markovics Anna egyedül maradt otthon. Mire hazatért, a nevezett leány- gyermeket a kutban holtan találta meg. A major udvarán volt egy 150 cm. magasan felfalazott szivattyús kút A felfalazás tetejére létrán kellett felmenni. azonban itt egy négyszegletű nyílás volt; Markovics Anna e lyukon keresztül esett a kútba. Arról, hogy a kút nyílása fedve legyen, Roth Ig- nácnak, a majorság intézőjének volt kötelessége gondoskodni, de mert ezt a gondosságot elmulasz tóttá s a kút nyilása hónapokon keresztül nyitva állott, a kir. ügyészség gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádolta meg Roth Ignácot, a kit a törvényszék abban bűnösnek is mondott ki és ezért behajthatlanság esetén 15 napi fogházra átváltoztatandó 150 kor pénzbüntetésre Ítélte. Kir. ügyész sulyosbbitás, vádlott és védője felmentés végett felebbeztek. KTyilt-ter, Mindazon barátainknak és ismerőseinknek, kiktől Gyuláról való elköltözésünk előtt személyesen el nem búcsúzhattunk, ez utón mondunk „Isten hozzád “-ot. Gyula, 1913 május hó. Manheimer Arnold és családja.
