Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-11 / 19. szám
1913 május 11. Békés 3 Prigyesné vendégszerető kastélyában szállt meg. Kedden reggel a püspök Újkígyósra ment át, ahol Kovács Márton plébános, Pain Antal főjegyző és a községi elöljáróság fogadták ünnepélyesen. A bérmálás szentségét Újkígyóson hatszázötvenen vették fel. Délben a plébánián ebéd volt, amelyen a püspökön kívül gróf Wenckheim József, az uradalmi tisztek és a községi elöljáróság is resztvettek. Mezöberényben. Május hó 7-ón pont kilenc órakor érkezett gróf Széchenyi Miklós püspök Mezőberónybe, ahol a plébánia előtt a község által felállított díszkapunál az egész község osztatlan szívélyes ovációja között Kolozsi Endre a község főjegyzője üdvözlő beszéddel fogadta. A főpásztort kellemesen érintette a község szívélyes fogadtatása s az üdvözletét megköszönve, a plébánián tartott rövid pihenés után papjainak kíséretében a templomba vonult s ott a csendes mise után, amelyen a herényi dalárda prec'z énekével emelte az isteni tisztelet fényét, kiosztotta a bérmálás szentségét. 108-an részesültek e napon a Szentlélek ajándékában. A szentmise alatt igazi benső érzéssel és iskolázott hangjával emelte és fokozta a ritka ünnep fényét Belenía intéző felesége. A bérmálás után a püspök a plébánián küldöttségeket fogadott. A hivatalos fogadtatások után a püspök látogatást tett Kolozsi Endre főjegyzőnél, a protestáns lelkészeknél és Hacskó Lajos világi elnöknél. Ebédre a püspököt, kíséretét: Lindenberger gyulai apátplóbánost és az összegyűlt lelkészeket Fejérváry Celestin fogadta igazi magyaros vendégszeretettel. Sarkadon. Közigazgatási területét illetőleg nem tartozik ugyan Bókósvármegyrhez, de mint plébánia a gyulai esperesi kerület tartozéka és társadalmilag is hozzánk gravitálván, megemlékezünk a püspök sarkadi bérmautiáról is. Május 8-án reggel Póstelekről automobilon Sarkadra érkezett a főpásztor. A határnál Csanády Jenő szalontai főszolgabíró fogadta, bandérium ólén. A határról Almásy Dénes gróf négyes fogatán behajtottak a községbe, Rácz Pál plébánoshoz. Sarkadon 222 bórmálandónak adta fel a püspök a szentséget. Bérmálás után a plébánián küldöttségek fogadása, majd diszebéd következett, amelyen a környék intelligenciája is részt vett. A délutáni vonattal a püspök hazautazott Váradra. rengték S mikor a lombkoronában át-átcsillanó napsugárnál Gábor meglátta az asszony harmatos, piros arcát, melegedni kezdett, odakapott a derekához . . . — Ne bolondozz Gábor! > — szabadkozott ijedten a menyecske. — Elmúlt már annak az ideje. — Soh’se műt a . . . — bizonykodott Gábor. — Hidd el, én csak most érözöm igazán, mennyire ver érted a szivem. Jobban szeretlek, mint az életűmet ! — Késő ! — suttogta az asszony. — Mé volna ? En szeretlek Oszt, azt is látom, mög érözöm, hogy te is ragaszkocc hozzám . . . Mé is váltunk mi meg egymástól! ? — Vége ! — Nincs vége! — erősködött Gábor — Én látom, hogy nincs . . . — De . . . — Mit de . . . Gábor elkapta a menyecske csuklóját s magához rántotta . . . Az őrhegyi százados fák koronái közt bújva settenkedett le az esti szellő, meglibbentette a csüngő lombokat s a sürü csalitban édesen bus hivogató dalt csicsergett a fülemile. Sz. Bálint Benedek művészete. Bizonyára kevesen tudják, hogy Békésvármegyében is van egy művész, kinek zseniális tervei után, hazai szép mintájú, magyar diszitő motivumu csipke, tüllvarrással háziipari utón készíthető. Szentkatolnai Bálint Benedek, az orosházi áliami polgári iskola jelenlegi rajztanára, hírneves fametsző művész az, akinek tervéről szólunk. Tanügy. A Békésvármegyei Általános Tanító-Egyesület Békéscsabán, május hó 21-én, a városháza nagytermében közgyűlést tart, melynek sorrendje a következő: I. Május 20-án délután 2 órakor az állami elemi iskolában igazgató-bizottsági gyűlés. II. Május 21-én délelőtt 8l/v órakor a közgyűlés helyén előértekez- let, mely megállapítja a közgyűlés végleges tárgy- sorozatát, kiküldi a pénztárvizsgáló és jelölő bizottságot s laptudósitókat kér fel. III. Május 21-én délelőtt 9 órakor közgyűlés, melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Jelentés az egyesület évi működéséről. Előadó Petz József, egyesületi főjegyző. 3. Kisegítő iskolák. Előadó Mazurek Ferenc gyulai állami elemi iskolai tanító. 4. Az »Eötvös-alap« uj alapszabályainak ismertetése. Előadó Paulovics József, orosházi állami elemi is kólái igazgató-tanitó. 5. Igazgató-bizottsági tagok és a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségébe kiküldendő képviselőinknek megválasztása. 6. A pénztáros évi jelentése, a múlt évi számadások bemutatása és a pénztárvizsgáló bizottság jelentése. 7. A jövő évi költségvetés megállapítása. 8. A könyvtáros évi jelentése. 9. A jövő évi közgyűlés helyének megállapitása. 10. Indítványok. 11. A közgyűlés bezárása. — A közgyűlésen teendő minden indítvány legkésőbb május 19-ig az elnöknél írásban beadandó. Akik elszállásoltatni óhajtják magukat, forduljanak ezen óhajukkal május 18-ig Laczó Endre békéscsabai járásköri elnökhöz Békéscsabára. Tanulmányi kirándulás. Gyula város női kereskedelmi szaktanfolyamának 22 növendéke tanáraik kíséretében folyó hó 1—4. napjain tanulmányi kiránduláson volt Budapesten. Május hó 1-én este érkezett meg a kirándulók csapata a székesfővárosba, ahol teljes ellátásra az Egyetem-utcai jónevü Erzsébet Királynő-szállóban voltak megszállva. Pénteken délelőtt a nemzeti muzeum, a központi vásár- csarnok, a lágymányosi dohánygyár, az országház díszes termei, a kúria lépcsőcsarnoka, a Szabadságtér voltak nevezetesebb pontjai a programúinak. Délután a budafoki Törley-féle pezsgőgyár és kastély, utána pedig a Haggenmacher-féle sörgyárat tekintették meg a kirándulók. Mindkét helyen lekötelező szívélyességgel kalauzolta az említett gyártelepek igazgatósága a kirándulókat, végigvezetve őket a gyártás egész menetén, majd vendégszeretőer. pezsgős, (illetve Haggenmachernél sörös) uzsonnával traktálta meg őket. Az estét a Népoperában fejezték be, ahol 5l> százalékos árkedvezmény mellett hallgatták végig a »Hoffmann meséi«-t. A következő nap délelőttjén a budai vár: sikló, Mátyástemplom, halászbástya, a királyi palota ceremoniális Öt évet töltött Párisban, ahol minden idejét művészetének szentelte. A nagy világvárosban, még Budapestről ismert régi jóakarója : Munkácsy Mihály szolgált Útmutatással. Munkácsy mutatta be az angol Grafic illusztált lap munkatársának : Godd- froy Durend illusztrátornak, kinek jóindulatával Londonba került, hol önképzését tovább folytatta. A hires Kassel and Kalpen könyvkiadó-cég szerző- désszerüleg biztosított az ő részére munkát. A „Wild and Gardenflowers“ cimü 5 kötetes munka számára, továbbá Little Folks, Of artmagasin és a The wangelin (New England) részére dolgozott 2 és fél éven át Már ezen munkálatokat is Párisban végezte. Eközben Magyarországból azt a felszólítást kapta, hogy a megboldogult Rudolf trónörökös által kezdeményezett »Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben«. cimü nagy munka számára a szükséges fametszeteket készítse el. így valósággal a hazaszeretet hozta vissza Párisból Bálintot, ahol igen jó dojga volt. Mint Morelli munkatársa lö évig dolgozott az „Osztrák-Magyar Monarchia“ számára és mikor a munkálatok befejeződtak, az akkori vallás- és köz- oktatásügyi miniszter elismerve Bálintnak kitűnő munkálkodását, mint rajzoló és fametsző művészembert polgári iskolai rajztanárnak kinevezte. Ezóta (1891) másfél évig Alsólendván, később Kézdi- vásárhelyen működött, jelenleg Orosházán van. Mint rajztanár minden szabad idejét a legősibb székely s magyar motívumok tanulmányozásával töltötte. Ily irányú rajzgyüjteményével a tordai »Tulipán-szövetségi kiállításán megjelent s e csoport legelső jutalmát, az arany díszoklevelet a jury egyhangúlag neki adta. Ez annyira fellelkesitette Bá lint Benedeket, hogy ezután éjjet nappá téve uj eszményének megvalósításán fáradozott Látta, hogy a magyar ipar házilag nem állít elő könnyű függönyöket s e téren külföldre szorul, mert a kalotaszegi függöny nem minden ház szükségletének felel meg, hátrányait különösen a sötéteméi és vendéglakosztályai, a királyi felső várkert, az Erzsébet királynő ereklye muzeum, Szent István kápolna, Szent István első királyunk jobb kezének megtekintésével képezték a gazdag programmot, a délutánt pedig az állatkert és aquarium és a Beke- tow-cirkusz délutáni előadása foglalták le. Ezután a városliget szórakoztató látványosságai kerültek volna sorra, de sajnos, a hirtelen kitört és szűnni nem akaró eső ezt megakadályozta. Vasárnap délelőttjén földalattin ismét a városligetbe mentek ki kirándulóink, ahol az iparcsarnok állandó kiállítását és a nagyon érdekes közlekedési múzeumot tekintették meg, majd a keleti pályaudvar szomszédságában elfogyasztva a megrendelt ebédet, a déli személyvonattal haza indultak Gyulára, ahol este 8 órakor az aggódó szülők már az állomáson ölelték keblűkre egy kis fáradságon kívül minden baj nélkül hazaérkezett gyermekeiket. Járásköri tanítói ülés. A Békésvármegyei Általános Tanítóegyesület békési járasköre a múlt hó 30-án d. e. 9 órakor a békésbélmegyeri első iskolában tartotta idei közgyűlését, melyre a tagok az elmúlt években is tanúsított érdeklődésüknek megfelelőig szép számban gyűltek össze. A békési községi tanítók csaknem teljes számban jelentek meg, részt vett az ülésen dr. Török Gábor a békési községi iskolaszék agilis elnöke is, a békési református tanítótestületet, mely nem tagja az Általános Tanítóegyesületnek, Kovács Ferenc nyugalmazott ref. tanító és Király László képviselték. Az ülés pontban 9 órakor Farkas Gyula békési községi iskolai igazgató tartalmas és lelkeshangu elnöki megnyitójával vette kezdetét, melyben a tanítóságnak a társadalmi élet irányításában is nagyfontosságu hivatására mutatott rá. kérve kartársait, hogy ez irányú feladataiknak, bármily szerény körben érvényesülhet is nemes működésűk, a legnagyobb igyekezettel törekedjenek megfelelni. Megilletődéssel emlékezett meg éppen az ülés színhelyén, a békésbélmegyeri első iskolában hosszú időn át működő, nehány évvel ezelőtt elhunyt Nagy Sándor tanítóról, mint aki társadalmi működése tekintetében is mintaképe volt az igazi népnevelőknek. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitót ugyancsak Farkas Gyula felolvasása követte, melyben a Földrajz tanításának módszerét illetőleg mutatott be tanulságos képeket. Néhány vonásban jellemezvén a régi iskolák gyarló, módszertelen eljárását, majd az újabb időkből mutatott be az iskola beléletéből pillanatnyi felvételeket leírásában, végül a kor színvonalán álló földrajzi oktatás módszerét ismertette rövid, de tartalmas vonásokban s méltó befejezésül a Maros mentét mutatta be vetített képekben a jelenvoltaknak. A nagytebb lakásokban érzik Ő tehát a legősibb székely és magyar motívumokat egységes és megragadóan szép rajzokba csoportosította és varrás alá rendezte, melyet felesége, Nagy Karolina úrnő varrott páratlan ügyességgel a tüll-függönyre. E függönyöknek a kalotaszegi fölött az az előnye, hogy a világosságot nem fogja el annyira, a gyári vagy külföldi tüllfüggönyök fölött pedig az, hogy a minta nem rá, hanem beléje van varrva Ez által el van érve az, hogy a függöny mindkét oldala egyformán használható, a mosást nagyon jól állja s nincs kitéve annak, hogy már egyszeri mosás után a minta bomlásnak induljon s ezáltal használhatatlanná váljon. Sz. Bálint Benedek és neje, Nagy Karolina úrnő szorgalmas munkásságukkal annyira vitték a dolgot, hogy több helyen : Budapesten, Kolozsvárott, Brassóban, . Tordán és Gyergyószenimiklóson szép kollekcióval állhatták a nagyközönség elé Kiállításaik anyaga is hovatovább változatosabb és gazdagabb, amennyiben a tüllvarrásokat nemcsak függönyökre, hanem oltárteritők, miseingek, színházi fátylak, zsebkendők és csipkékre is alkalmazták. A tüli;varrásokhoz a remekszámba menő székely és magyar motivumu mintákat Bálint készíti s azok szépségei Nagy Karolina úrnő gyönyörű varrásával kiválóan érvényesülnek. A gyöngéd Ízlésre valló munka meglep és gyönyörködtet. Az 1909. évben Bálintéknak Kolozsvárt rendezett kiállításukat Izabella főhercegnő is megtekintette. E látogatást illetőleg a Kolozsvári Közlöny ezt irta: „A muzeum két földszinti termében Bálint Benedek kézdivásárhelyi polgári iskolai rajztanár és fametsző művész gazdag kiállítást rendezett be, .légi székely motívumok szerint készített tüll-var- rottas (zsebkendők, stólák, függönyök, sálok, szentségfogó stb), továbbá fafaragászati (diszégetés és faragás) iparcikkekből. A főhercegnő hosszasan időzött a termekben és különös érdeklődéssel hallgatta Bálint Benedek szakszerű magyarázatát s
