Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-04 / 18. szám
1913 május 4. Békés 3 teremt meg semmiből. Indítványozta, hogy az Egyesület, elnökéhez való benső ragaszkodásának és nagyértékü munkásságáért érzett hálájának és köszönetének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. A közgyűlés tagjai szívből jövő lelkes éljenzéssel jelezték hozzájárulásukat az indítványhoz. Gróf Wenckkeim László szives szavakkal köszönte meg az ünneplést és biztosította az Egyesületet, hogy mint eddig tette, úgy ezután is örömmel fogja előre vinni az Egyesület nemes céljait. A közgyűlés a titkári jelentést tudomásul vette s az ügyvezető titkár, valamint a Márky János indítványait egyhangúlag magáévá tette. Elnök felhívására jelentette még ügyvezető titkár, hogy az igazságügyminiszterium Egyesületünknek az általa épített gyulai Szeretetház létesítése körül felmerült költségekre 1912 évi államsegélyként 20ÜÜ0 koronát engedélyezett. Indítványozta, hogy Balogh Jenő igazságügyminiszternek sok irányú jelentős támogatásáért meleg köszönotót fejezze ki a közgyűlés és ennek tolmácsolásával az elnököt bízza meg. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Ezután jelentette ügyvezető titkár, hogy az Egyesület elnöke a Szeretetház belső vízvezetéki és csatornázási munkálataira Oláh Andor budapesti vállalkozóval 6400 koronában, a műkő és cementburkolati munkákra ifj. Valla József budapesti vállalkozóval 6768 K 61 fillér és a szobrász munkákra Szödy Szilárd budapesti szobrásszal 1050 koronában az Egyesület nevében szerződést kötött. Közgyűlés a megkötött szerződéseket jóváhagyta. Végül gróf Wenckheim László elnök előterjesztette, hogy a dr. Liszy Viktor eltávozásával egy alelnöki állás üresedett meg s volna betöltendő. Tekintettel azonban arra, hogy ez óv végével az egész tisztikar mandátuma lejár, kéri a közgyűlést, hogy az üresedésben levő alelnöki állást a jövő évi rendes közgyűlésen az általános tisztujitás alkalmával töltse be. A közgyűlés ily értelemben határozott. Ezzel a közgyűlés véget ért s utána {gróf Wenckheim László elnök megtekintette a szeretetház építkezését. Tanügy. A gyulai főgimnázium VIII. osztályának iskolaéve vége felé közeledik. A rendes előadások már befejezést nyertek. F. bő 6., 8 , 10 és 14-én lesznek az osztály vizsgalatok, 16, 17. és 19-én pedig az Írásbeli érettségiek. A szóbeli érettségi vizsgálatok vezetésére a tanügyi kormány helyettes elnökül Novotny S. Alfönzot, a budapesti Norbertinum kormányzóját, a nagyváradi prem. főgimnázium volt igazgatóját küldötte ki, aki a szóbeli érettségi vizsgálatok időpontjául junius hó 3., 4. és 5. napjait tűzte ki. Megjegyezzük még, hogy a főgimnázium VIII. osztályának ezidén 24 tanulója van. Hivatalos látogatás. A vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. minisztérium a folyó év elején dr. Szekeres Kaimán budapesi II. kér. főreáliskolai igazgatót, a közoktatásügyi tanács tagját szakfelügyelői minőségben kiküldötte a gyulai róm. kath. főgimnáziumhoz (amint ilyen kiküldetések évek óta szokásosak), hogy ott a mennyiségtannak és természettannak tanítását tanulmányozza és tapasztalatairól a tanügyi kormánynak jelentést tegyen. Dr. Szekeres A álmán, aki a fizikai tudományok terén széles körben ismert, jo hírnevű szakember, f. évi április hó 24 , 25. és 26 napjain végezte hivatalos látogatását a főgimnáziumban. Ez idő alatt jelen volt valamennyi osztály mennyiségtani és természet- tani tanóráin, meghallgatta az előadó szaktanárok magyarázatait, kikérdezte a tanulókat az elvégzett tananyagból, megvizsgálta az Írásbeli dolgozatokat, meglátogatta a fizikai szertárt és bőséges tapasztalataiból meritett, széleskörű, alapos ismeretekre valló útmutatásaival tette maradandóvá itt tartózkodásának emlékét. Hivatalos látogatásának eredményeiről az ápr. 26-án tartott értekezleten számolt be a tanári karnak, megjegyezve, hogy itt szerzett kedvező tapasztalatai várakozásait nagy mértékben felülmúlták. Madarak és fák napja. Az áll. el. isk. f hó 5-én d. e. 8 órától 11-ig az iskola tornatermében s d. u. 2—4-ig a Maróti-téren az alábbi programm keretében ünnepélyt rendez. Műsor: Himnusz. Az ünnep méltatása. Védjétek a madarat. Gyümölcsfákról. Amig a rügyből körte lesz. Madárfészek. A fák városa. Énekek, szavalatok. A liga szervezése. Szózat. Tanító a bírói karban. A m. kir. igazságügyi miniszter dr. Saskeőy József gyulavarsándi állami igazgató-tanítót a devecseri kir. járásbírósághoz a kilencedik fizetési osztályba sorozással jegyzővé s egyben az ottani ügyészi megbízott állandó helyettesévé neveztetett ki. Magyarországon ez az első eset, hogy egyszerű falusi tanító a bírói státusbalépett. A Békésvármegyei Általános Tanító Egyesület gyulai járásköre május 8-án d. e. 9 órakor Gyulán az állami leányiskola V. és VI o. termében évi rendes közgyűlést tart. Tárgyai: 1. Elnöki megnyitó és előterjesztések. 2. Mazurek Ferenc értekezése a »Kisegítő« iskoláról. 3. Fölolvasást tart: Bácskay István. 4. Pénztáros jelentése. 5. Indítványok 6. Egyesület elnökének és jegyzőjének lemondása folytán, az elnöki és a jegyzői állas betöltése. Hírek. Bérmálás Gyulán. Mint már lapunkban jeleztük, a váradi megyés püspök gróf Széchényi Miklós ez évben a-gyulai esperesi kerület egyházaiban szolgáltatja ki a bérmálás szentségét. A főpásztor Dobozon kezdi, Békése#abán, Békésen. Ujkigyóson, Mezőberényben, Sarkadon folytatja s Gyulán fejezi be bérmakörutjának első részét Gyulára pünkösd vasárnap reggel félnyolckor érkezik Póstelekről s azonnal hozzá is fog a nagy munkához ; értesülésünk szerint ugyanis a bérinálandók száma eléri a kétezret. Másnap, pünkösd hétfőjén a szent József- templomba jő, reggel félkilenckor s ott fejezi be a bérmálást. Májusi ájtatosságok vannak naponkint félhét órakor a gyulai r. kath. anyatemplomban. Csütörtökön és vasárnap szentbeszéd előzi meg az ájta- tosságot. A vármegye közgyűlése. A vármegye törvény- hatósági bizottsága rendes közgyűlését e hó 28-án tartja. A tárgysorozat összeállítása most van folyamatban ; általánosságban megemlíthetjük, hogy — eddig legalább — a közgyűlés a szokottnál érdekesebbnek nem Ígérkezik, mert olyan tárgyak nincsenek, melyek nagyobb vitára nyújtanának kilátást; mivel pedig tisztviselői választás sem lesz, ennélfogva a megyebizottsági tagok különösebb érdeklődésére sem lehet számítani. Legfontosabb tárgya lesz a közgyűlésnek a vármegyei tisztviselők és a községi jegyzők nyugdijszabályrendeletének az állami nyugdíjtörvény alapelvei alapján leendő módosítása. Mivel a törvény szerint a vármegyei házi pénztár, valamint az egyszázalékos vármegyei pót- adó-pánztár zárszámadása ezen a közgyűlésen tárgyalandó és az állandó-választmány javaslata a közgyűlést megelőzőleg 15 nappal előbb közzéteendő, ennélfogva az állandó-választmány első ülését e hó 9-én tartja, — amelyen a közgyűlésnek egyéb kész tárgyai is tárgyalás alá kerülnek A második állandó-választmány közvetlenül a közgyűlést megelőző napon tartatik. A közigazgatási bizottság május havi rendes ülését, a pünkösdi ünnep miatt nem hétfőn, hanem a rákövetkező napon, vagyis f. hó 13-án fogja megtartani. A gyulai ág evangélikus egyház április 30-án délután 3 órakor tartotta rendes közgyűlését Csefi- reghy György esperes és dr Ladies László társelnöklésével A közgyűlés letárgyalta s elfogadta a múlt évi zárszámadást és az idei költségvetést. — Egyházfelügyelőnek újólag dr., Ladies László, a presbitérium tagjaiul pedig V. Szakmáry Arisztid, Mikler Sándor, Kéler István, Oszuszki János, dr. Horváth Dezső, Cselovszki Mihály ás Juhász Imre, gondnokul Sülé József, ellenőrnek Nagy Jenő és jegyzőnek Balassa János választattak meg. A közgyűlés az egyházmegyénél lépéseket tesz Gyulának önálló egyházzá alakítása érdekében, emely egyházhoz, illetőleg az ide választandó lelkész körébe óhajtaná csatolni Aradvármegye Gyulára gravitáló községeiben levő ágostai hívek lelki gondozását is, egyben felkéri úgy az egyházmegyét, valamint a kerületet, hogy lehetővé tegyék és előmozdítsák Gyulán egy evangélikus templom építését. A májusi előléptetések alkalmából a Gyulán állomásozó 2-ik honvéd gyalogezred keretében társadalmunknak közbecsülésben álló négy rokonszenves tisztje lépett magasabb rendfokozatba. Arnóthfalvy Alfréd őrnagy alezredessé. Ulicska István népfölke- lésügyi százados őrnaggyá, Bartsch Vilmos főhadnagy századossá, Ács Sándor g. tiszthelyettes pedig hadnaggyá neveztetett ki. Egyidejűleg pedig Kaufmann Ödön főhadnagy a 23-ik honvéd gyalogezredtől visszahelyeztetett Gyulára. A Békósvármegyei muzeum a Göndöcs népkertben minden vasár és ünnepnapon délután 3-tól 6 óráig Domonkos János muzeum őr szakszerű magyarázatai kapcsán a közönség által megszemlélhető. Alapszabály jóváhagyás- A belügyminiszter a csorvási önkéntes tűzoltó-egylet módosított alapszabályait jóváhagyta. A Békésmegyei múzeumnak Burda György a múlt évben egy régi sarkantyút, újabban pedig egy szem népvándorláskori üveggyöngyöt és egy határozatlan pénzt, vagy gombot ajándékozott, amely adományért köszönetét mond Domonkos János muzeum őr. A Munkásbiztositó pénztár székhelye. Gyula város képviselőtestülete tudvalevőleg még a múlt évben egyhangú határozattal felajánlott díjmentesen a város egyik főutcáján megfelelő telket a Munkásbiztositó pénztár részére. Ez a határozat végen jogerős és annak alapján a pénztár hónapok előtt megindította a tárgyalást az Országos Munkásbiztosító pénztárral is egy székház építésére nézve. Ezzel szemben a békéscsabai iparosság, amely egyszer már eredmény nélkül megkísérelte, a Mnnkásbiztositó pénztár pünkösd ünnepi közgyűlésének incidenséből újabb akciót indított meg aziránt, hogy a kerület székhelye Csabára vitessék át. Indokai ugyanazok az elkoptatott és a vasút, táviró és telefon fejlődése mellett, ma még kevésbbé fenntartható frázisok, amelyeket annek idejében a vármegye és törvény- széki székhely megbolygatásának kísérlete alkalmából az unalomig hallottunk. Békéscsaba község képviselőtestülete, az ottani iparosok felkérése folytán hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyedüli tárgya volt a Munkásbiztositó pénztár székhelyének ügye. A képviselőtestület ugyanazt határozta, amit Gyula, nevezetesen ha a kerületi pénztár székhelyét Csabára teszi át, akkor a község telket ad a részére, A pénztár-székhely kérdésével egyébként első cikkünkben foglalkozunk, A kiskorúak tartásdija a kiskorúak részére a nagyszülők által fizetendő tartásdij megállapításának kérdésében ingadozó volt a legfelsőbb hatósági eljárás a tekintetben, hogy ki illetékes a tartásdij' kérdésében határozni. A vármegye közigazgatási bizottsága legutóbb fel is irt a belügyminiszterhez, hogy ebben a tekintetben fennálló jogbizouytalan- ság megszüntetése iránt intézkedjék. Most azonban a hatásköri bíróság hozott egy konkrét ügyben döntést, amelyben ezt a kérdést teljesen tisztázza s kijelentvén, hogy az esetben, ha a tartásdij fizetésére kötelezett nagyszülő, ezen kötelezettségét elismeri és csupán a tartásdij mennyiségét kifogásolja, vagy azt, hogy a tartásdij nem készpénzben, hanem természetben rovandó le, az esetben a gyámhatóság illetékes az ilyen vitás ügyekben határozni, ellenesetben azonban, vagyis ha az tétetik vitássá, kogy a tartásdijjal a törvény szerint megróható-e az illető vagy sem, a bíróság lesz jogosult határozni. A tüdővészes betegek bejelentése. A nyílt vagy súlyos tüdővészben szenvedő betegeknek kötelező bejelentése és lakásuknak fertőtlenítése tekintetétien a belügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben tekintettel az említett betegségnek ragályos voltára, a tuberkulózist a bejelentendő ragályos betegségek közé sorozza. A körrendelet részletesen szabályozza a bejelentési kötelezettség eseteit és azt, hogy mikor és hol köteles a hatóság a bejelentést teljesíteni. Elhalálozás, valamint lakásváltoztatás esetében a lakás fertőtlenítendő, előbbi esetben az elhalt ruhaneműje és bútorai, valamint összes általa használt összes tárgyak is. A fertőtlenítésnek mi módon leendő végrehajtása tekintetében a körrendelet szabatos és részletes utasításokat tartalmaz. Ezen rendelettel kapcsolatosan megemlítjük, hogy Békésvármegyére nézve a körrendelet nem tartalmaz uj intézkedéseket, mert a vármegye volt az első, mely a heveny és ragadós bajok, közöttük a tüdővész elleni védekezés tekintetében szabályrendeletet alkotott, amelyet a belügyminiszter évekig tartó gondolkodás után jóvá is hagyott. Házasság. Laczkó Dénes a • gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár tisztviselője április 30-án esküdött hűséget Major István vármegyei árvaszéki iktató Mariska leányának. Diákok balesete. Szikes Antal gyulai kömives- mester Antal nevű fia, a sarkadi polgári iskola tanulója április 24-én tornaórán gyakorlat végzése közben a gyűrűről leesett oly szerencsétlenül, bogy karját törte. — Vargyassy László gyulai gimnáziumi tanuló, Vargyassy Márton járási számvevő fia, április 23-án egy revolver tölténnyel játszadozott. Állítólag elesett, s a kezében volt töltény elsült, s a tenyerét keresztül fúrta. Mindkét sérültet a megyei közkórházban kezelik. A májusi munkásünnep Gyulán határozottan veszített szokott ünnepi színezetéből. A gyárakban és műhelyekben szünetelt ugyan a munka, de elmaradt a megszokott utcai körmenet. A kora reggeli órákban a népkertben egy lélek sem volt, csak úgy tiz óra tájban verődött össze vagy kétszáz főnyi hallgatóság a szocialista szakszervezet által hirdetett népgyülésre. A gyűlésen Dundler Károly rövid megnyitója után Csizmadia Sándor az orosházi származású jeles szocialista költő fejtegette a május elseji munkásünnep jelentőségét, majd áttért az aktuális politikai kérdésekre is. Egész beszédét distingvált modor, mérsékelt hangnem jellemezte,
