Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-13 / 15. szám

6 Békés 1913 április 13 A japánok gyakorlati érzéke Ferdére taposás, kisiklás, fáradtság, az ide­gek rázkódtatása kizárva! Bersonmüvek Budapest, VII. oooo Közgazdaság. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter a gyulavárosi közlegelon létesítendő itatóberendezés költségeire 2000 korona államsegélyt adott azzal a kikötéssel, hogy a kérdéses ingatlanok telekkönyvé­ben feljegyzendő, hogy az ingatlan meg nem oszt­ható, meg nem terhelhető, sem el nem idegeníthető. Az alföldi fiüdmives kisgazdák egyesülete va­sárnap délután tartoita meg a tagok élénk érdek­lődése mellett évi rendes közgyűlését, amely alka­lommal K Schriffert Józsefet tiszteletbeli elnöknek, F, Sál Józsefet pedig egyesületi elnöknek választot­ták meg. Államsegély A kereskedelemügyi miniszter a gyulai iparostanonc iskoláuak a folyó tanévre 3000 korona államsegélyt folyósított. Gazdasági tudósítok. A főldmivelésiigyi mi­niszter az orosházi járás harmadik körzetére Ullmer Tibor és a szarvasi járás első körzetére Dezső Jó­zsef földbirtokosokat nevezte ki gazdasági tudó­sítókká. Iparvasut. Gróf Széchenyi Antal által Poste- lekröl Gyulára vezetendőleg és a vasúti állomáshoz csatlakozóig tervezett iparvasut ügyében megírtuk, hogy a tervek előzetes jóváhagyás végett a keres­kedelmi miniszterhez terjesztettek fel. A miniszter a terveket felülvizsgálván, azok kivitele és különösen az ellen, hogy a vasút a gyulai vasúti állomáshoz csatlakozzék, észrevételt nem tett. Ennélfogva a köz- igazgatási bejárást a közigazgatási bizottság elren­delte és annak napjául e bó 28-ika d. e. 8 óráját tűzte ki a gyulai vasúti állomásnál leendő összejö vetellel. A vonatkozó tervek az államépitészeti hi­vatalnál betekinthetök. A dobozi kettőskörözsi hid építési ügyében legújabban a kereskedelmi minister megerősítette az építendő hid vasfelszerkezetére és pályaburkolati munkálataira vonatkozó és Dr. Lipták és Társa vas­gyári részvénytársaság által készített részletes ter­veket. Baromfi serurn A földművelésügyi miniszter értesíti a vármegyét, hogy a budapesti m. kir. ál­latorvosi főiskola baj|terologiai intézetének ojtóanyag készítő osztálya az eddigi ojtóanyagokon kívül ba­romfi kolera elleni serumot is készít. A kérdéses serum védő edagja tyúkok számára 2, kacsák szá­mára 3 köbcentiméter: a gyógyadag a most említet­teknek kétszerese, A Trieszti Általános Biztosító Társulat. (As­sicurazioni Generáli). Március hó 26-án a társaság 81-ik rendes közgyűlése tartatott meg. Besso Marco elnök jelenti, bogy a társaság vezérigazgatója teral- bai Richetti Ödön súlyos egészségi tekintetekből és határozott orvosi rendeletre állásáról, melyet az in­tézet javára nagy szeretettel és felette fényes sike­rekkel töltött be, lemondott. Az igazgatóság és igaz­gatótanács, bár nagy sajnálattal, kénytelen volt az érdemdús vezérigazgatónak lemondását a jelzett kö­rülményekkel igazo t visszavonhatatlan elhatározásá­nál fogva tudomásul venni. De azon kívánságtól ve­zéreltetve, hogy Richetti ur értékes közreműködése és gazdag tapasztalatai a társaságnak továbbra is megtartassanak, az igazgatóság és igazgatótanacs in­dítványozza Richetti urnák, az igazgatóság tagjává való megválasztását. A közgyűlés Richetti ur le­mondását a társaság körül szerzett hervadhatatlan érdemeinek hálás elismerése és mély köszöneté ki­fejezése mellett tudomásul vette és öt közfelkiáltás­sal az igazgatóságba beválasztotta. A közgyűlés elé terjesztett 1912. évi mérlegek előttünk fekvő jelen­téséből látjuk, hogy 1912. évi december 3l-én ér vényben volt életbiziositási tőkeösszegek 1.267.209.909 korona 28 fillért tettek k' és az év folyamán bevett dijak 55,525 892 korona és 20 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 23.703.976 korona 65 fillérrel 375,547.656 korona 67 fillérre emelkedett. Az életbiztositottak osztalék alapja 7,141.183 korona 12 fillért tesz ki. A tüzbiztositási ágban, beleértve a tükörüveg biztosítást, a díjbevé­tel 18,926.541,149 korona biztosítási összeg után 32,462.892 korona 58 fillér volt, miből 11,326 023 korona 37 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy hogy a tiszta díjbevétel 21.136.8b9 korona 21 fillérre rúgott és ez összegből 15.302,274 korona 59 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijköte- lezvéoyek összege 155 630,256 korona 27 fillér. A betörésbiztositási ágban a díjbevétel 1,636,426 lco- korona 93 fillérre rúgott, miből levonván a viszontbiztosítást, a tiszta díjbevétel 915,019 ko­rona 81 fillért tett ki. A szállítmánybiztosítási ág- bau a díjbevétel kitett 6,048,766 koronát, mely a viszontbiztosítások levonása után 2,793.257 korona 34 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1912-ben 49,019 662 korona 23 fii ért és alapítása óta 1 112.818,121 korona 56 fillért fizetett ki. E kárté­rítési összegből hazánkra 222 758,821 korona 22 fil­lér esik. A nyereség tartalékok közül, melyek ösz- szesen 17,264.558 korona 20 fillérre rngnak, külö­nösen kiemelendők az alapszabályszerinti nyereség tartalékok, mely 7,360.599 korona 28 fillért tesz ki, az értékpapírok árfolyam ingadozására alakított tartalék, mely az idei átalakulással együtt 7 924.932 korona 13 fillérre rúg, továbbá felemlítendő a száz­hatvanezer koronára rugó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az idei átutalással 2.219.026 korona 79 fillért tesz ki. Részvényenként 720 arany frank osztalék kerül kifizetésre. A társa­ság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átalakulások folytán 416,840 622 korona 40 fillérről 434,367.388 korona 47 fillérre emelkedtek, melyek következő­képen vannak elhelyezve: 1 Ingatlanok és jelzálog követelések 104,161 605 korona 92 fillér 2. Életbiz­tosítási kötvényekre adott kölcsönök 45,159,521 K 06 fillér 3. Értékpapírok 242,001 442 korona 88 f. 4. Követelések államoknál és tartományoknál 40,422.113 K 73 fillér. 5. Tárca váltók 626.815 K 16 f. 6. Készpénz és az intézet követelései a hite­lezők követeléseinek levonásával 1,995.889 K 72 f összesen 434,367.388 korona 47 fillér. Ezen érté- kt'kből 82 millió korona magyar értékekre esik. A »Minerva« általános biztositó részvénytársaság Buda­pesten. — mely az Assicurazioni Generali leányin­tézete — egyéb ágazatain kívül foglalkozik a ke­zességi és óvadék-, valamint az eltulajdonítás-, lo­pás-, hűtlen kezelés- és sikkasztás elleni biztosítás­sal, nemkülönben a versenylovak, telivérek és más értékesebb tenyészállatok biztosításával, mely uj ágazatokat nevezett társaság vezette be hazánkba. Teljes mérleggel a társulat mindenkinek, aki e célból hozzáfordul, a legnagyobb készséggel szolgál Bővebbet a gyulai ügynökség, Multas Mór. Heti piac. Gyula, április 11. A budapesti gabonatőzsdén állandóan lanyha az irányzat, az árak visszaesők. Heti piacunkon megfelelő kínálat mellett el­adatott : Búza . 19- ­2060 Árpa , . 19-20 19 60 Zab . . . 20 40 20 60 Tengeri • . 15 40 15 60 Irodalom. Kaczvinszky Andor: Kedély hullámok. Ezt a szerény, de a kötetre jellemző címet adta a ka­rácsonyi könyvpiacon megjelent humoros elbe­széléseinek lapunk kedvelt, régi munkatársa. Gondtalan kedv, üde, pajzán humor vonul végig a vaskos köteten. Mindenhez van szava, s ráil­lik kötetére a horatiusi mondás: Nevetve mon­dani meg az igazat. Kifogyhatatlan a témákban, kifogyhatatlan komi kai ere az elbeszélések ke­retében. Itt-ott elborong s bennünket is komo­lyabb lelkiállapotba ringat csak azért, hogy an­nál jobban megkacagtasson eredeti, ötletes mon­dásaival. Legtöbb tárgyát a népóletből veszi s szeretettel csügg a magyar népen s ez annál jobban esik az olvasónak, mert a Móricz Zsig- mondok már számitó, ravasz, gazemberes egyé­neknek festik magyar parasztjainkat Szereti a régi dzsentri világ apró-cseprő örömeit rajzolni, amikor még a földesur gazdája, gondozója, ta­nácsadója, valóságos apja volt népének Minden­kiben s nrndenben meglátja a komikus vonást, akár a földesurat, akár a gulyást, akár egy-egy kirándulást ir le. Hús és vérből való alakjai kö­zöttünk éltek, küzöttünk élnek. Magyaros kedóly- iyel, magyaros nyelvvel ir anélkül, hogy bár egyszer is a durvább komikumba tévedne. 0 csak a virágot gyűjtötte össze a nép nyelvéből, a tö­vist, a gazt nem teszi magáévá, mint annyi élő modern (de nem magtar) Írónk. Mikszáth egy alkalommal megdicsérte gyönyörű magyarságáért Kaczvinszkyt s mi magunk is állítjuk, hogy könyvéből egész csokrot Tehetne összefűzni az ő tősgyökeres szállóigéiből s idiotizmusaiból. Táj- szólása a békés és biharmegyei népnyelv igaz utánzása, hiszen köztők él. velük van s tőlök leste el annak tőrölmetszett, hamisitatlan zama­tét. Egész müve egy tehetséges iió eredeti meg­figyeléseiről s a magyar nyelv kiváló ismerőjéről tesz tanúságot. Értékes kötetéből tárcarovatunk egyik legjobb elbeszélését, A vén gulyá>t hozza mutatóul, mely egymaga is igazi tehetségéről tanúskodik. A Kedólyhullámok Benkő Gyulánál jelent meg s kapható Dobay János könyvkeres­kedésében. Törvényszéki csarnok. Kirendelés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Török István ceglédi kir járásbirósági betétszer­kesztő birót a békéscsabai és Achim Zsigmond kunszentmártoni kir. járásbirósági betétszerkesztő birót a szarvasi kir. járásbirósághoz, mint telek­könyvi hatósághoz, továbbá Pálmay István szerencsi kir járásbirósági, önálló működési körrel felruhá­zott betétszerkesztő írnokot a békéscsabai kir. járásbiróságkoz mint telekkönyvi hatósághoz ki­rendelte. Áthelyezés és kinevezés. Az igazságügyminisz­ter Tamás Géza gyulai törvényszéki jegyzőt saját kérelmére a máramarosszigeti törvényszékhez áthe­lyezte, Tamáskovics Dezső ipolyssgi törvényszéki joggyakornokot pedig a gyulai törvényszékhez jegy­zővé nevezte ki. Kinevezés. A nagyváradi kir. főügyész a gyulai kir. törvényszéki fogházhoz fogházőrmesterré Csűri András gyulai kir törvényszéki címzetes fogházőr­mestert nevezte ki. Helyére pedig Gherán János aradi fogházőrt a gyulai törvényszéki fogházhoz helyezte át. Kinevezés és áthelyezés. Az igazságügyminisz­ter Biró Zsigmond szarvasi járásbirósági végrehajtót a pécsi járásbirósághoz helyezte át, Molnár István Csáktornyái ügyvédi Írnokot pedig a szarvasi járás­birósághoz végrehajtóvá nevezte ki. Matheidesz Márton tótkomlósi tanító ügye. A példa azt mutatja, hogy a magyar alföld szivében is van pánszláv fészek. Tótkomlós az a jeles község, melynek lakosai gyűlöletet rejteget­nek keblükben saját hazájuk iránt, holott kivül a nagyvilágon számukra nincs hely. A múlt héten emlékeztünk meg egy izgatási ügyről és most kö­vetkezik a másik. Matheidesz Márton tótkomlósi ágostai ev. iskolai tanító azzal volt gyanúsítva, hogy a múlt évi október hó 26-án este Tótkomló­son a Mihnyan Mihály korcsmájában kijelentette, hogy „ha a szerbek most, illetve a négy keleti ál­lam a törökökkel szemben győznek, akkor mi szlávok leszünk az urak és a magyarokat Magyar- országról elseperjük.“ Matheidesz Márton továbbá azzal is gyanúsítva volt, hogy 1910. évben Magyar- ország cimerét leköpte és azt, valamint Magyaror­szágot durva szidalmakkal illette. A nevezett tanitó ellen a kir ügyészség nyomozást indított, amelyet azonban most megszüntetett részint bizonyítékok hiánya miatt, részint mert az izgatás nem nyilvá­nosan, gyülekezeten történt. Az eset azonban kö­zöltéiért Matheidesz fegyelmi hatóságával, egyben el­járás indul meg ellene az orosházai kir. járásbíró­ságnál közcsend elleni kihágás miatt. Heti bünkrónika. A mérges adós Nem is lehet nagyon csodálkozni, ha valaki nem jó kedvvel fogadja a végrehajtót. Általában az adós ritkán rendelkezik kitörő jókedvvel, azt pedig, hogy az adós a végjelenetek egyikénél, a végrehajtásnál nyájasan viselkedjék a végrehajtóval szemben, igazán nem lehet kivánni. Az adóvégre­hajtót még lehet nem komolyan venni, de már a bírósági végrehajtó megjelenése bajt jelent. A ke­vésbé müveiteknél ez a kedvetlenség bizony sok­szor a dühöngésig fokozódik. így történt a Ko- cziszki Pál békéscsabai ácsmester esetében is, aki ellen Brezovszki Ilonának 108 korona 64 fillér kö­vetelése volt. Minthogy Kocziszki Pál nem fizetett, Brezovszki Ilona beperelte, majd végrehajtást veze­tett ellene. A végrehajtás foganatosítása végett 1912.

Next

/
Thumbnails
Contents