Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-30 / 13. szám

Békés

1913 március 30.

van megindokolva, hogy a megfelebbezett határozat nem községi vagyoni vagy gazdasági kérdést tár- gyaz, mivel pedig két egybehangzó határozatról van szó, ennélfogva az annál kevésbbé felebbezhető, mivel az alsó hatóságok sem törvényt, sem pedig törvényes szabályt a határozat meghozatala alkalmával nem sértettek meg.

Békessámson község képviselőtestülete, tekintettel a népszámlálás eredményére elhatározta, hogy a képviselőtestületi tagok számát a községi törvény azon rendelkezéséhez képest, mely szerint minden 100 lakosra egy képviselőnek kell esni, az eddigi húsz tagról harmincra emeli fel és pedig a virili- sek számát tizenötre és ugyanannyira a választott tagokét. A község ezt a határozatát jóváhagyás végett beterjesztette a törvényhatósági bizottsághoz, amely — tekintettel arra, hogy a határozat törvényen alapszik — a jóváhagyás elé bizonyára nem fog akadályokat gördíteni.

Halálos lórugás. Még március 19-én történt, hogy Zsidó András tótkomlósi 46 éves gazda embert a lova megrugta. A rúgás arcán érte s oly erős volt, hogy a gazdának 4 fogát kiütötte s a száját is megsebezte. Sérülése annyira sulyosodott, hogy kezelő-orvosa folyó hó 26-án a gyulai közkórházba küldte be, ahol már nem lehetett rajta segíteni. Másnap reggel vérmérgezésben meghalt.

Véres verekedés. Ünnep első napján délután Szentetornyán a Szalai-féle korcsmában Majzlinger János véresre verte egy kugli bábuval, azután pedig csizmája sarkával félholtra rugdosta Török Andrást, aki most súlyos sérüléseivel halálos betegen fekszik. Az egész verekedés tiz fillér miatt történt. Sehogysem tudtak egyezségre jutni, amit aztán Majzlinger olyanformán vélt elintézhetőnek, hogy elővett egy kuglibábut s azzal addig verte fejbe Török Andrást, mig az a földre nem esett s akkor a csizmája sarkával rugdosta, mig csak társai el nem távolították. Török most súlyos betegen fekszik lakásán, a vadjátékos Majzlinger ellen pedig a csendőrség hivatalos eljárást tett folyamatba.

Eljegyzés. Dr. Megyery Lajos ügyvédjelölt, Megyery Imre csabai árvaszéki h. elnök testvéröccse eljegyezte Papp Blankát, Papp József halmii főjegyző leányát.

Szerencsétlenségek. Hajdú István vásárhelyi szabómester a békési vásárról hazafelé igyekezett. Útközben, Gerendás \ környékén a lovak valamitől megijedtek, megrántották a gyeplőszárat, minek következtében a kocsis Simon István a kocsiról lebukott. Néhány száz méternyi őrült vágtatás után a lovakat megállították, mire a kocsist kezdték keresni. Meg is találták. Elet már alig volt benne. Ugyanis, mikor a kocsis leesett a lovak közé, a megterhelt kocsi kerekei keresztülmentek a hátán, s azonkívül oly súlyos belső sérüléseket szenvedett, hogy mire Orosházára értek vele, meghalt. — Vasárnap délelőtt könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt Csiki Janos 42 esztendős szente- tornyai lakossal és a kocsiján ülő 4 éves gyerekkel. Csiki János kocsival hajtott be a méntelep udvarára mikor szembe jött vele egy másik kocsi, amelyet el akart kerülni, azonban a lovak megbokrosodtak, megrántották Csiki kezében a gyeplőszárat s az ember kibukott a kocsiból. Csiki még ekkor sem engedte el a gyeplőt s Így a lovak a földön vonszolták s közben a kocsi egyik hátulsó kereke a derekán és lábán keresztülment. A kis fiú is kibukott a kocsiból s homlokán súlyosan megsérült az esés következtében. A megvadult lovakat a méntelep udvarán levő gazdák fékezték meg.

Viliámcsapás. Hétfőn délután az orosházi határhoz tartozó Sváb-majorban Montag Sándor bérletén a villám becsapott egy dohanypajtába, amelynek teteje egy pillanat alatt lángba borult. Bár az eső esett, a szélben a lángok átcsaptak a szomszédos pajtákra is s igy hamarosan hat pajta és do- hánysimitó égett. Szerencsére, a felhők elvonultak s a szél megszűnt, mert ellenesetben az egész major a lángok martalékává esett volna. A kár meghaladja az ötvenezer koronát, amely azonban biztosításból megtérül.

4r

___________________________________

Ké

t gyermek tűzhalála. Vasárnap délután nagy szerencsétlenség történt Orosháza határához tartozó Székes-majorban. Uhlár György és Rátái György cselédek gyermekei, a 6 éves Uhlár Gyurka, a 3 éves János és Batai György és Pál 5 és 2 éves gyermekek együtt játszadoztak egy ólban. Batai Gyurkának eszébe jutott, hogy a szülei nincsenek otthon s ő hozhatna ki a szobájukból pattogós masinát. A fiuk megörültek, mire a gondolatot tett követte. Gyurka kihozott egy marék gyufát s azokat pattogtatni kezdte. Az ólban volt egy kis szalma mely az eldobott gyufáktól meggyuladt. Mikor a lángok felcsaptak a két nagyobb fiú kiszaladt az ólból, de a két kicsi benn maradt. A 6 éves Uhlár Gyurka az apjához futott s megmondta neki, hogy

mi történt. Ég az ól s benne van a két kis gyerek. Uhlár György elfutott a kis fiuk megmentésére, de mire odaért, az egész ól lángban állt. Nagynehezen mégis kimentette a két gyermeket, kik már eszméletlen állapotban feküdtek az ól sarkában. Azonban a két kis fiú oly égési sebeket szenvedett, hogy másnap rettenetes kínok között kiszenvedtek. A szülők ellen gondatlanság miatt megindították a hivatalos eljárást.

Meggyilkolt megyebizottsági tag. Farkas Pált — virilis jogon békéscsabai megyebizottsági tagot — cselédje összeszólalkozásból kifolyólag e hó 27-én délután 6 órakor bicskával mellbe szúrta, aminek következtében nevezett este 11 órakor sérülésébe belehalt. Az eset aképen történt, hogy Farkas Pál medgyesbodzási tanyáján családjával együtt kukoricát morzsolt és midőn cselédjének meghagyta, hogy még egy zsák kukoricát hozzon le a pallásról, az a kapott parancsot nem teljesítette és ebből. szóváltás támadt, amelynek-során a cseléd gazdáját bicskájával mellbe szúrta és ugyanakkor az atyja segítségére siető fiút is lágyékán megsebesítette. A cseléd az eset után elmenekült és a Szalay kitérő vasúti felszállónál levő korcsmában még el is dicsekedett tettével. Másnap reggel azután a motoros vasúttal be jött Békéscsabára, ahol a főszolgabíró azonnal elfogatta. A fiú sérülése is súlyos.

Gyermekhalál. Budai Gábor körösladányi lakos családja husvét napján a konyhában beszélgetett. E közben a másfél éves kis -Gábor gyerek észrevétlenül kilépegetett a konyhából az udvarra. Egyszer csak észrevették hosszas távolmaradását. Keresni kezdték és meg is találták a rucausztatóban — halva.

Aradi cigányok Békésben. E hó 16. és 17. között éjjel Farkas János békéscsabai tanyai lakosnál éjjel betörök jártak, akik nagyobb mennyiségű kolbász és husnemüt loptak el. A feljelentésre kivonult csendőrök a tanya közelében cigányokat találtak. Ismerve a cigánytermészetet, rögtön őket fogták gyanúba. Kiderült, hogy a cigányok az aradmegyei nagykamarási Lóié hires cigányfamiliából valók. Hatot közülök a csendőrök letartóztattak és beszállították őket a gyulai kir ügyészséghez. Am a cigányok kegyetlenül tagadtak és magukat a ma született bárányhoz hasonlították. Ez hasonlatnak ugyan senki sem adott hitelt, mégis megfelelő bizonyítékok hiányában Lóléékat el kellett ereszteni.

Húsvéti bicskázás. A dobozi legények nem is tartják mulatságnak az olyan bálát, ahonnan senki sem távozik meglékelt koponyával, vagy egyéb folytonossági hiánnyal. A husvét másodnapi bál is hű maradt a tradícióhoz, pedig már úgy látszott, hogy a mulatság zavartalanul fog lefolyni. Az érdem ezúttal Kárnyáczki Mihály 19 éves suhancé, aki hajnali két órakor haza indult unokatestvérével, Nagy Péter nevű egyivásu legénnyel. Az utón azonban eszébe jutott, hogy az előbbi bálról még most is valamivel adósa Nagynak. A beszedett ital hatása alatt méltányosnak vélte a rögtöni fizetést, amit előrántott? zsebkésével nyomban meg is cselekedett. A kést, rokon ide, rokon oda, markolatig döfte Nagy Péter hasába. A súlyosan sérült legényt a vármegyei közkórházban kezelik.

Endrőd községe a kondorosi tanyákon egy ha- lottkémi állást szervezett. Kiss Nagy Sándor községi Írnoknak fizetését tekintettel az általános drágaságra 800 koronáról 1000 koro ára és lakáspénzét 100 koronáról 150 koronára emelte fel. Végül

a községi szülésznőknek a szüléseknél való közreműködési diját az első szülésnél 6 koronáról 8 koronára, — máskülönben 4 koronáról 6 koronára emelte fel.

Eljegyzés. Dr. Székely Lajos békéscsabai ügyvéd ünnepi első napján eljegyezte Aradon Guttmann Irmát.

Török Gábor ünneplése. Ama incidensből, hogy a vármegye főispánja dr. Török Gábor békési ügyvédet tiszteletbeli főügyésznek kinevezte, Békésen három egyesület, nevezetesen a Bánhidai, Újvárosi olvasókörök és a Polgári kör Törököt diszelnökávé választotta, az eme körök, valamint Békés községe közügyei körül kifejtett tevékenysége elismeréséül. A diszelnöki okleveleket a három egyesület tagjai husvét másodnapján testületi tisztelgés mellett adták át neki.

Czecz Kálmán meghalt. A fővárosi lapok vasárnapi számában olvassuk, hogy Czecz Kálmán pénzügyi tanácsos szombat éjjel Lisznyay Tihamér miniszteri tanácsos villájában, ahol vendégségben volt, szivszélhüdás következtében 57 éves korában hirtelen meghalt. A szűkszavú értesítést pár nap múlva bővebb nekrológ követte, az elhunynak ama végrendeleti’ intézkedéséből kifolyólag, hogy vagyonának túlnyomó részét, mintegy 80 — 100.000 koronát a dési kaszinónak hagyományozta. Bennünket annyiban érint és érdekel a gyász hire, hogy Czecz Kálmán évtizedet meghaladó időn át Gyulán lakott és a társadalomnak egyik szerepvivő tagjaként volt ismeretes és noha eltávozása óta alig egyszer-kétszer volt Gyulán, itteni ismerőseivel való összeköttetését mindvégig fentartotta. Hivatali állását illetőleg Gyulán kir. adóhivatali tiszt volt, innen a fővárosba helyeztetett át és szerencsés összeköttetéseinél fogva a pénzügyi pályán mindig soron kívül lépett elő, úgy hogy aráuylag igen rövid idő alatt lön pénzügyi tanácsossá. Életpályáján és főleg a társadalomban egyébként nem mint hivatalnok, hanem egészen más minőségben érvényesült. Czecz Kálmán ugyanis valóságos prototípusa volt ama kártyásoknak, akik Földes Imrét »Nincs tovább« cimii szenzációs darabjának megírására inspirálták. Utolérhetetlen, mondhatni páratlanul álló művésze volt a kártyajátéknak. Megvoltak hozzá minden attribútumai, bámulatos ember- ismeret, óvatosság, a legszigorúbb fegyelem, amelyek a soha kétségbe nem vont teljes korrektség, mellett biztosították részére a szerencsét is. Ez tette lehetővé, hogy pazarul fényes életmód mellett, mint egyszerű szürke beamter, tekintélyes vagyont is szerzett magának. Az Országos Kaszinóban, ha nem is hangadó, de tekintélyes pozíciója volt, a politikai s társadalmi élet igen előkelő tényezőivel intim barátságban élt. Most, mikor meghalt, holttestét előbb a törvényszéki orvostani intézetbe szállították s innen vitték ki a keleti pályaudvarra, honnan Désre továbbították. Czecz Kálmán ugyanis végrendeletében aként intézkedett, hogy holttestét Désen temessék el és mintegy 80—100.000 korona körüli vagyonát a dési kaszinó örökölje. Ifj. dr. Erdélyi Sándor ügyvéd és országgyűlési képviselő a haláleset után táviratilag értesítette az épen mostanában meglehetős anyagi zavarokkal küzdő dési kaszinót, hogy a nála 'etett végrendelet értelmében Czecz Káimán vagyonának nagy részét a dési kaszinóra hagyta. Az elhunyt pénzügyi tanácsos ezzel a rendelkezésével a kaszinó iránt való háláját akarta leróni. Bégebben, mikor még ő is Désen tartózkodott — igy tudják barátai — állandó látogatója volt a kaszinónak és a kártyán igen nagy szerencsével játszott. Halála után nem lévén szüksége semminemű pénzre, úgy vélekedett, hogy leghelyesebben és legkorrektebbül akkor cselekszik, ha a pénzt visszajuttatja a kaszinónak, mely annak idején a szerencse révén őt is olyan fényes nyereséghez juttatta. Czecz Kálmán holtteste husvét másodnapján érkezett Désre és nagy pompával ment végbe eltemettetése. A dési kaszinó halála alkalmából, »jótevőjéről« külön gyászjelentést adott la és testületileg vett részt a temetésen.

Halálozás. Such István, Kőrösladány községnek főjegyzője, mint mély részvéttel értesülünk, f. hó 28-án agyvárömlés következtében — 40 éves korában — váratlanul elhunyt. Such három évvel ezelőtt választatott meg Kőrösladány község főjegyzőjévé és igen nagy ambícióval látott hozzá fontos feladatának teljesítéséhez, működésének rövid ideje alatt a községi közigazgatás nívójának emelése és a község fejlesztése terén szép- eredményeket ért el és ha életben marad, bizonnyára teljes mérvben igazolta volna azokat a reményeket, amelyeket megválasztásához teljes joggal fűztek. Kőrösladány község rövid idő alatt három főjegyzőjét veszítette el és pedig Kovács Albertet, Bácsi Danit és a most elhunytat. Megjegyezzük, hogy Such István mint Vésztő községnek másodjegyzője választatott meg Kőrösladány község főjegyzőjévé és rendkívül simpa-