Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-25 / 8. szám
XLI¥. éviolyam. Gyula, 1919. február 95 §. szám I Eíőfizetési árak: Egész évrt _ _; 10 K — f Fé l évre ... ... 5 K — f Évnegyedre ... ... 2 K 50 f P ___ I lirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. r f Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAIT HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Vármegyei közgyűlés előtt. ii. Az alispáni jelentésnek, amelyet múlt számunkban ismertettünk, egy pontja valószínűleg élénk tárgyalásnak és megvitatásnak lesz anyagja. Nevezetesen a közgyűlés mérlegelni fogja, vájjon a Seiler Elek elhunytával üresedésbe jött békéscsabai főszolgabírói állást szemben azzal, hogy Békéscsaba községnek rendezett tanácsú várossá alakulási kérdése végleges döntés előtt áll — betölteni óhajtja-e, vagy sem ? Részünkről e kérdésben ismételten is megírtuk és most is fenntartjuk nézetünket, hogy Békéscsaba rendezett tanácscsá alakulásával a békéscsabai járás fentartási szüksége elesik. Elismerjük azonban, hogy ennek az esetnek a bekövetkezése igen hátrányos a vármegye tiszt- visélőkarára, amelynek avanzsmánját egy járás megszüntetése erősen megcsorbitja, mit részünkről, akiknek — és ezt nem kell bizonyítanunk — mindig érzékünk volt és lesz a megyei tisztviselők érdekei iránt, őszintén sajnálunk ! Eme szempontból is szívből örülnénk, ha Békéscsaba rendezettanáccsá átalakulása a tizenkettedik órában be nem következnék. Hiszen sokszor kimutattuk, bebizonyítottuk, hogy ama szervezetben amint fennáll a rendezett tanács, különösen alföldi községekre alkalmazva, közigazgatási, adózási s szocialisztikus szempontokból nemcsak hogy nem előnyösebb, hanem határozottan hátrányosabb a nagyközségi szervezetnél. Békéscsabán egyformán érzik és tudják ezt az egymással szemben álló értelmiség és paraszpárt egyaránt. Különösen a parasztpárt szívesen visszaszivná előbbi állásfoglalását, amibe külömben is meggyőződése ellenére kedvetlenül ment bele. Ma pedig Achim L. András és Seiler Elek halála után még a személyi motívumokat is, amelyek akciójukban őket irányították, túlhaladott álláspontnak tekintik. Mindenki tisztában is van vele, hogy a belügyminiszternek egy leiratában megnyilatkozó esetleges legkisebb ellenvetése két kézzel megragadott alkalom lenne a csabaiak zömének, hogy a rendezettanácstól elálljanak. De akár jobbra, akár balra dőljön el a csabairendezettanácsügye, ami nézetünk szerint a mostani közgyűlésnek türelemmel be kell várnia a döntést és annak ismerete előtt felesleges és céltalan bármilyen állásponthoz magát előre leszögeznie ; felesleges és céltalan tehát a békéscsabai főszolgabírói állás végleges be, vagy be nem töltése felett tanácskozni s már most határozni annál is inkább, miután a főszolgabírói helyettesítéssel a közigazgatási érdekek teljes kielégítést nyertek. Igen fontos tárgya a közgyűlésnek az az előterjesztés, amelyet az alispán tesz a kereskedelmi miniszternek a közúti költségvetés tárgyában hozzátett felterjesztésre adott válasza folytán. Az alispáni javaslat megállapítja azt a sajnálatos tényt, hogy dacára annak, hogy a vármegye legutóbb 433000 koronás kölcsönt vett fel, nem rendelkezik felette, sem arra, hogy az újonnan épülő hidaknak 700,000 koronában megállapított mintegy 60000 korona több költségét fedezze, sem arra, hogy a szarvasi vámosuti pénztárnak 63000 korona tartozását kifizesse, végül arra sem, hogy a szeghalom- füzesgyarmati szárnyvonalnak folytatását képező és vámtárgyát képező belső szakasz 47000 K költségét előteremthesse. A javaslat az lesz, hogy ezt a mintegy 170000 korona hiányt a törvényhatóság államsegélyként kérje a minisztertől, indokolván kérelmét azzal, hogy a vármegye a beruházási építkezésekhez azért fogadta el annak idjéh a miniszter által megállapított 1,578,000 kor. hozzájárulási kötelezettséget, mert azt hitte, hogy az utak 4 mtr. szélességgel épülnek ki. Azonban az utak — túlnyomó részben — tényleg csak 2-5 mtr. szélességben létesittettek s igy történt, hogy az állam a beruházási építkezésekhez csak 1,258,000 koronát, tehát jóval kevesebbet adott, mint a vármegye. Ez a körülmény a vármegye kérelmének a méltányosságot is felülhaladó figyelembevételét teszi indokolttá. A törvényhatósági átiratok között olyan természetűek, amelyek kapcsán nagyobb érdeklődésre esetleg vitára lenne kilátás, egyetlen egy sincs. Zemplén vármegye a közúti törvénynek módosítását kéri. Az uj közúti törvényjavaslat készen lévén, annak mielőbbi törvényhozási tárgyalása kilátásba van helyezve. Ezért Zemplén vármegye körirata nem tarthat számot a vármegye támogatására. Hevesvármegye a fősorozás idejének márciusról április hóra való áttételét kéri. A felhozott indokok elfogadhatók lévén, a körirat pártolása hozatik javaslatba. Hajdú vármegyének a városokról szóló törvény megalkotását sürgető körirata, figyelemmel a miniszter azon kijelentésére, hogy a törvényjavaslat már készen van, tárgytalan.' Jásznagykunszolnok vármegye azt kéri, hogy a nagy mezei munka idején a mezei munkások fegyvergyakorlatra ne hivassanak be és a törvény elé ne idéztessenek. A kérelem első része tárgytalan, mert etekintetben van már miniszteri rendelkezés, a körirat második része azért nem fontos, mert Julius és augusztus hónapokban úgy is törvénykezési szünet van. Abaujtornavármegye a kath. hívek által teljesítendő terménybeli és munkbeli szolgáltatások megváltásának törvényhozási rendezését TÁRCA. Vallomás. Merengő ibolya a két szeme, Tündérmeséknek bűvös kék tava. Mélyen megcsillan drága gyöngyszeme, Nemes, fehér köve a szerelemnek ... Halkan zenél lág y simuló szava, Úgy reszket át a szivemen keresztül, Mint hárfa húrján bűvös szerenád, Szerelmi dal — nyár éjben hogyha rezdiil. . . Ajaka drága gyöngyvizü patak, A mosolygása százszinü virág. Ajaka drága gyöngyvizü patak, Ajaka erdőmélyi titkos ér . . . Forrása, szive mélyiről fakad, Lelke fehérvirágos mezején át A szivembe fut, a szivembe ér . . . Flácz Etus. Kabaré. (Tebruár 17.) A szegény gyermekeket felruházó egyesületnek a tavalyihoz hasonló fényesen sikerült kabaréja, e hó 17-én este zajlott le a megyeháza dísztermében. Igazán elismerésre méltó, hogy ez a fiatal egyesület a műkedvelő-előadásaival mennyire nélkülözhetetlenné tette magát városunk közönségére nézve. Nem volna teljes a farsang e kabaré nélkül, j amely a mi városunk csendességébe mozgalmat, kedélyt, kedves szórakozást visz be, annál inkább, mert az előadás bájosságához hozzájárul, hogy a pódiumon hozzátartozóink, kedves ismerőseink nyújtják tehetségük szerint a hálás közönségnek mindazt, ami szivet, lelket gyönyörködtet. Hogy milyen örömmel vártuk mindannyian ezt az estét, bizonyítja az, hogy az idei előadás népessége jóval felülmúlta a múlt évi kabaré-estély népességét. A nézőtér zsúfolásig megtelt intelligens közönséggel. A siker érdeme elsősorban és főkért Ambrus Sándornéé. Az egyesület benne és általa él. Önzet-• len és fáradhatatlan tevékenységét eredményessé teszi az a közszeretet, mely rokonszenves egyéniségét körülveszi. Igaz, hogy nagyszerű segítő társat talált Erkel Bélában, ki a szereplőket betanította s a kabaré rendezésében ritka hivatottságot árult el. Mindkettőjüknek a legnagyobb elismeréssel adózhatunk, mert nemcsak a jótékony célt mozdították elő, hanem társadalmi szükségletet is elégítettek ki. A szereplőket is a legnagyobb elismerés illeti, különben róluk egyenként fogunk említést tenni. Az előadás kezdetén megjelent Erkel Béla a színpadon, ki a Conferencier szerepét ügyesen és szellemesen töltötte be. Első szám gyanánt Réthy Andor adott elő egy humoros kupiét, „A nagymarosi nyaraló“ címen. Úgy ennél a számnál, mint az alábbi számokban rutinos elevenséggel, ügyességgel nevettette meg a közönséget. Énekét Kovalszky Róbert kisérte zongorán stílszerűen. Második számul egy rendkívül mulattató vígjáték következett, melyben Csecs Ica, Lukács Incsi, Erkel Béla és Terényi Péter szerepeltek. Összevágó játékot produkáltak. Czecz Ica igen bájos kis rendetlen asszony, Lukács Incsi pedig a legkedvesebb szobalány volt. Erkel Béla kis szerepében most is olyan jól játszott mint mindig. E vígjátékban felfedeztük Terényi Pétert, ki a dilettánsét magasan felülmúló kiváló játékával mindenkit meglepett. Oly tökéletesen, annyi humorral és jellemző erővel játszotta a nagybácsi szerepét, hogy gyönyörködve mulatott rajta mindenki. A legnagyobb tetszésnyilvánítás mellett hívták ki mind a négy szereplőt a lámpák elé. Tamás Lajos jelent meg ezután a színpadon, sváb paraszt jelmezben és ügyesen adott elő magyar dalokat német szöveggel, kitűnő sváb kiejtéssel. Dalait Lindl Etelka kisérte zongorán. A negyedik számban Destek Gitti és Erdőssy Kornél szerepeltek. A „Zenélő, óra“ bájos zenéjü duettet adva elő, rokokó-öltözetben Finom és kedves gondolata volt a szerzőnek ez a daljáték és hozzá ilyen előadásban igen bájos volt. Destek Gittidiscrét megjelenésével, kedves hangjával és előadásával olyan behizelgően, üdén énekelt, mintha az ő számára Írták volna e darabot. Méltó partnere volt Erdőssy Kornél, ügyes játékával. A hálás közönség szűnni nem akaró tapssal nyilvánította ILapiaxils: mai szama ÍO old.al.
