Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-18 / 7. szám
1912. február 18. It é k é s 3 nyelnék. Az orosházi főszolgabíró tett ugyan a bizottságnak, oly értelmű előterjesztési, hogy a gazdasági cselédtörvénynek a cselédek visszavezetésére vonatkozó része a gazdák érdekében való módosítása céljából irjon fel a bizottság a miniszterhez, azonban a bizottság a tett előterjesztést egyelőre véleményezés végett kiadta a megyei gazdasági egyesületnek Simoncsics Dezső volt gyomai, jelenleg< csengeri járási állatorvos ellen a földmivelésügyi miniszter elrendelte a fegyelmi eljárást azért, mert egy takonykor eset kapcsán a fertőtlenitós terén nem járt el kellő elővigyázattal és a kincstárnak kárt okozott. A bizottság a fegyelmi vizsgálat foganatosítására saját kebeléből dr. Daimel Sándor főjegyzőt küldte ki. A törónyhatósági ipartanácsba a közigazgatási bizottság az aradi kereskedelmi és iparkamara által választott lagok mellé a maga részéről a régi tagokat választotta meg újra Heks Miksa törvényhatósági főállatorvos jelentése szerint az állategészségügy állása a múlt hóban kielégítő volt. Az állati betegségek csak kis számmal és mindenütt szórványos jelleggel fordultak elő. Az állatforgalom ezek szerint korlátozást nem szenvedett. Mindössze 3 nagyobb s 152 kisebb állat hullott el. A száj- és körömfájás betegség behurcolás folytán Szeghalom községben újból fellépett, de erélyes intézkedésekből sikerült a betegség tovább terjedését lokalizálni, úgy, hogy a zárfeloldás legközelebb már bekövetkezhet. Ugyancsak felütötte fejét az említett betegség Dobozon is egy 108 darabból álló olyan gulyában, amely a vármegye területén nem rég lezajlott fertőzést elkerülte A bajt itt is sikerült helyhez kötni, illetőleg a betegség elterjedését megakadályozni. Zádor Mór kir pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenesadókban a f. óv I. negyed végéig előirt adókból a hátralék 1 202465 kor. A januári befizetés azonban 33357 koronával kedvezőbb mint a múlt évi hasonló havi befizetés. Hadmentessógi adóban a hátralék 44879 korona, a januáriusi befizetés pedig a múlt hó hasonló időszakához viszonyítva 1299 koronával kedvezőtlenebb. A pénzügyigazgató által előadott felebbe- zett ügyek közül felemlitendőnek tartjuk a báró Harkányi János és Béla gyomai nagybirtokosok elemi kár ügyét. Egy tábla kukoricájuk ugyanis nem érett meg, zölden maradt és ezért aszálykár címén adóelengedésért folyamodtak. A pénz- ügyigazgatóság azonban ezt nem minősítette aszály-kárnak és a kérelmet elutasította^ — A pénzügyigazgató szintén a felebbezés elutasítását hozta javaslatba. Erre nagy vita indult meg a felett, hogy a meg nem érett, zölden maradt kukorica aszály-kár-e vagy sem. mesterien kezelte a hegedűt. Sorsa egy kis faluba vetette, ahol sehogysem tudott a mesterségéből meggazdagodni. Nem azért, mintha az eklézsia lejebb szállította volna a stólát, vagy a meghalás ott kiment volna a divatból, sőt ellenkezőleg Gyerek is volt ott bőven ; az a szokás divatozott, hogy ki tojást, ki kostolót vitt ajándékba. Tűzifát pedig naponkint hordtak felváltva egy hétre valót is. Az volt a baj, hogy 7 élő gyermekkel áldotta meg az Isten, a hetedik után pedig meghalt az anya. Egyszer egy nagy halottja került a barátomnak; a falu földesurának egy koros kisasszony testvére meghalt s hazaszállították ősei közé A temetéssel keresett egyszerre 50 koronát. Mit tegyen, mit vegyen e temérdek kincsen? Felpakkolta a gyermekeket, bement velők a városba és hosszas fontolgatás után vett egy hegedűt. Odaadta érte az 50 koronát. Ettől fogva a gyermekeket hegedülni tanította. Ezek felváltva egész nap stimmoltak, skáláztak, néha fal- sot is fogtak. A kisebbek hozzá énekeltek, szóval olyan nagy zajt ütöttek, hogy a szomszéd kastélyban lakó uj örökös főrend átment és gazdag ajándék átadása mellett kérte, hagyjanak fel a hegedű- léssel. A barátom megígérte, de képtelen volt megtartani, mert felfordult az egész család eddigi vidámsága. Ekkor a nagyur megharagudott és elköltözött A tanítónak is menni kellett; de a fiai tovább hegedültek és felnővén, jeles művészek lettek. Egy közülök a berlini udvari opera énekese, kettő pedig a hegedűvel járja a nagyvilágot s azóta százszorosán visszahegedülték azt az ajándékot, amit az apjok egyetlen örömükért áldozatul visszaadott. Felnőtt, ma is él mind a 7 gyermek. Persze nem a maguk erejéből vitték ennyire, de hát mi célja lenne a tanítói özvegy- és árva-alapnak — melynek javára mi most ezen estélyt rendeztük — ha nem az, hogy szegény tanítói árva gyermekekre ruhát és szájukba kenyeret, haladásukra ösztöndíjat adjunk. Köszönjük a résztvevő közönség szives támogatását. Részt vettek a vitában az előadón kívül: dr. Ladies László, dr. Török Gábor és az alispán, valamennyien a felebbezés álláspontját tartották helyesnek. Végre is, érdemi döntés előtt, a kérdésnek — a volt bizottság tagjainak meghallgatásával való tisztázását rendelte el a bizottság. A pénzügyigazgató több ügyben előterjesztést tett a hátralékos adó behajlása céljából a dologi végrehajtás elrendelése iránt. Ennél a kérdésnél is több felszólalás volt és különösen dr. Ladies László kardoskodott a mellett, hogy a dologi végrehajtás elrendelése esetén legyen figyelemmel a bizottság arra a körülményre, nem-e tétetik tönkre az adós az ingatlan elárverezése folytán. Végül abban történt megállapodás, hogy a tiszti főügyész, mielőtt az ingatlan elárverezését kéri, minden esetben kísérelje meg, hogy az adós a hátralék kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt kérjen s annak pontos betartási kötelezettsége mellett, mód nyujtassék neki arra, hogy tartozását ily módon letörleszthesse. A pénzügyigazgató kilátásba helyezte, hogy az ide vonatkozó kérelmek kedvező elintézése tekintetében a legnagyobb méltányossággal fog eljárni. A pénzügyigazgató által előadott többi ügydarabok túlnyomó részben adótörlések voltak. Dr. Zoldy János vármegyei tiszti főorvos havi jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, mert a kanyaró és a vörheny tömegesen fordult elő egyes községekben, de az előző hónaphoz viszonyítva, valamelyes javulás van, mivel a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 163-al volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek huru- tos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővósz volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. difteria 77 megbetegedés és 20 halál 2. vörheny 147 „ 35 „ 3 kanyaró 577 „ 26 „ 4. hasi hagym. 7 „ 4 „ 5. szamárköh 10 „ — „ 6. gyerm. láz 1 s 1 „ Összeg 819 megbetegedés és 86 halál. 10°/o Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely az összes megbetegedéseknek több mint kétharmadát tette ki. Lefolyása azonban szelídnek mondható, mert a halálozási százalék csak 4 volt. Tetemesen csökkent a difteriások és vörhenyesek száma. Tovább terjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendöri vizsgálatot eszközöltek élőn 350, hullán 3 esetben, orvos törvényszékit pedig 9, súlyos testi sértés 5 eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 38 egyént, akik közül meggyógyult 33, meghalt 5. A halva születtek száma 27, elvetélteké 30. Bejelentette ezután a főorvos, hogy 7 éven alól gyógykezeltetés nélkül elhalt kiskorúak szülei ellen a kihágási eljárás 12 esetben tétetett folyamatba, amelyek közül csupán 3 végződött büntetéssel. A gyula—szabadkai tanítói lakás oly rozzant állapotban van, hogy az nem lakható. A közigazgatási bizottság a tanfelügyelő jelentése alapján elrendelte annak megvizsgálását. A panaszt a tanító tette meg. Dr. Zoldy Géza főügyész által előadott ügyek közül felemlítjük a békéscsabai virilisi névjegyzék ellen tett felszólamlás folytán az alispán által hozott határozat ellen dr. Hollender Lipót által beadott felebbezést. Minthogy az ügy egyike a legérdekesebbnek, amely a közigazgatási jogszolgáltatásban eddig előfordult és a bizottságban is nagy vitára szolgáltatott okot, ezért a tényállást az alábbiakban ismertetjük : A békéscsabai járási főszolgabíró Békéscsaba község képviselőtestületének virilisi névjegyzékét összeállítván, abba fetvette gróf Hoyos Miksánét is. Ezen felvétel ellen felebbezés adatván be, az alispán Hoyos Miksánét törölte ugyan a névjegyzékből, azonban helyette annak férjét rendelte felvétetni a névjegyzékbe. Ezen alispáni rendelkezés ellen dr. Hollender Lipót felebbezés- sel ólt és kérte Hoyosnét és illetőleg férjét a névjegyzékből kihagyni, mert a törvény szerint egyik sem vehető fel a névjegyzékbe, azért mert a férjes asszony a törvény szerint nem tehet tagja a képviselőtestületnek, csakis a nagykorú hajadon, elvált vagy özvegy nő. A férjnek ugyan meg van a joga, hogy a saját adójába beszámíthassa felesége adóját, de a kérdés az, vájjon ha a férjnek nincs adója — amint hogy a jelen esetben Hoyos Miksának Békéscsabán nincs adója — vájjon a semmihez hozzá lehet-e számítani a feleség adóját vagy nem. Mert ha nem, akkor a férj nem képviselheti feleségét a képviselőtestületben, bármily összegű adót fizessen is ez utóbbi. Az ügy előadója: a vármegyei t. főügyész az utóbbi álláspontot képviselte és javasolta, hogy a ielebbezósnek adjon helyet a bizottság. Ennél a kérdésnél nagy vita támadt, amelyben az alispán hosszabb beszédben védte meg a határozatát, különösen arra fektetve a fősulyt, hogy lehetlen, hogy a férjes asszony ingatlana után fizetett ezerekre menő adó alapján ne legyen képviselve a községi képviselőtestületben, holott a törvény szelleméből, amely vagyoni érdekeltségnek nyújt képviseletet, az ellenkezőt kell következtetni. Az alispán álláspontját védték dr. Ladies László és dr. Török Gábor, mig az ellenkező álláspont vagyis az ügyészi felfogás mellett dr Daimel Sándor főjegyző szólalt fel, hivatkozva a törvény rendelkezésére, amely lehet ugyan helytelen, de az kizárja a férjes nőket a képviseletből és a férjnek csak akkor adja meg a jogot ahhoz, hogy felesége adóját beszámíthassa a saját adójába, ha neki is vau adója. Ha a férj nem fizet adót, akkor — felfogása szerint — á feleség adója rá nézve nem létezik, minthogy a semmihez nem lehet a feleség adóját hozzászámítani. A közigazgatási bizottság 8 szóval 4 ellen az alispán határozatát hagyta jóvá, azonban ezzel még nincs elintézve a vitás kérdés, mert ebben a kérdésben a közigazgatási bíróság, a hová Hollender az ügyet bizonyára felviszi, fogja az utolsó szót kimondani. Mikler Sándor kir. tanfelügyolő előadta a bizottságnak, hogy a vármegye területén az iskoláztatatás, kivéve a ragályos betegségek miatt bezárt 16 iskolát, rendesen folyik. A múlt hóban meglátogatta a csorvási és nagyszónási iskolákat A csorvási állami és felekezeti iskolákban a tanulók megoszlása nagyon aránytalan, mert mig az 5 tantermü felekezeti iskolában a tanulók száma jóval meghaladja a megengedett számot, addig az 5 tantermü állami iskolában sehol sem éri el a tanulók száma a megengedett 60-at, sőt van olyan osztály is, ahöl csak 40 tanuló van. Bejelentette a tanfelügyelő, hogy ezen aránytalanság megszüntetése iránt a megfelelő intézkedéseket megtette. A nagyszénás! állami iskola taneredményót kiemelte a tanfelügyelő és megemlítette, hogy ezen iskolában 2 tanító, hive az országos tanitó-egyesület által Budapesten kimondott kultursztrájknak, azonban mindkét tanító működése teljesen megfelelő. A tanfelügyelő által előadott ügydarabok közül csupán egy érdemel felemlitést, ennek az ismertetését a közigazgatósági bizottság általános érdeklődéssel kísérte figyelemmel. Turcsányi Katalin csorvási tanítónő ellen ugyanis a tanfelügyelő a fegyelmi eljárás elrendelését hozta javaslatba, egyrészt azért, mert a tanulókkal durván bánik és mert a tanfelügyelővel szemben tiszteletlenül viselkedik, másrészt, mert a házasság intézménye ellen izgat és a tanulók előtt a gyermektelenség előnyeit magyarázgatja Ezen fegyelmi vád igazolására a tanfelügyelő több esetet említett fel, ezek között olyanok is vannak, amelyek nem valók a nyilvánosság elé A tanfelügyelő által javaslatba hozott fegyelmi eljárást a bizottság elrendelte, nem fogadván el azt az indítványt, amely arra irányult, hogy a fegyelmi eljárás elrendelése előtt nevezett tanítónőnek elmebeli állapota megvizsgáltassák. Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnők jelentésében részletesen beszámol a jégzajlás folytán előállott károsodásokról és az annak folytán szükségessé vált intézkedésekről. Megemlékezik tehát többek között arról, hogy a dobozi hídnak egyik fajármát és két jégtörőiét a jégzajlás a múlt hó 29—30. között elvitte, minek következtében úgy a személy-, mint a kocsi-közlekedést a kérdéses hídon be kellett szüntetni. A személy-közlekedés február 2. óta ladikkal bonyolittatott le, azonban a személy-, valamint a kocsi-közlekedés csak egy-kót nap óta és szoros forgalmi korlátozásokkal van az idő közben nagyjában helyreállított hídon megengedve.
