Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-15 / 50. szám

1912. december 15.

Békés

11

XXXXXXXXXIXXXXXXXXX

::: Orvosi műszerek javítását és elkészítését

valamint ortopädia testegyenesitő, bőrfüző, támgépek, műlábak, műkezek újonnan készítését és javítását jutányosán gyors és pontos kiszolgálással készít

Csizmadia Mihály

orvosi műszerkészítő 573 6—10

Orosháza, VI., Erzsébet királyné-«. 58. (Héjjas-káz)

Ugyanott egy fin tanulóink felvétetik XXXXXXXXXIXXXXXXXXX

A Gyulai Kereskedők és Iparosok Önsegélyző _______________Szövetkezete.

Be

lépési felhívás

A Gyulai Kereskedők és Iparosok Önsegélyző Szövetkezete 1913. évi január bó l-ével uj

III. évtársulatát

kezdi meg.

Felkivatnak mindazok, kik ezen évtársulatba tagokul belépni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a szövetkezet helyiségében (gróf Wenckheim Béla-u. 19.) a hivatalos órák alatt (vasárnap d. e. 10 — 12-ig és d. u. 2--4-ig, csütörtök és péntek' d. u. 2—4-ig) vagy pedig az aláírási iv tartóknál bejelenteni szíveskedjenek. Gyula, 1912 november 15.

594 4—10 Az Igazgatóság.

7143 912.

Hirdetmény

a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

A tőkekamat- és járadékadó az 1913. évre az 1909. évi VII. t.-cikk, illetőleg az annak végrehajtása tárgyában 1910. évi 50000. szám alatt kiadott utasítás rendelkezései szerint fog kivettetni.

A kivetés alapjául szolgáló vallomási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium 1912. évi 111507. szám alatt kiadott rendeletével az 1913. évi január 1-től 20-ig terjedő időt tűzte ki. A vallomási ivek kiállításánál a következők tartandók szem előtt:

1. A tőkekamat és járadékadó tárgya az 1909. évi VII. t.-c. 1. §-a szerint mind az a vagyon vagy vagyonjog, mely a jövedelemadón kívül más egyenes adó, nevezetesen : földadó, házadó, általános kereseti adó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok koreseti adója alá nem tartozik és szolgálati viszonyból származó illetménynek vagy ellátásnak sem tekinthető.

Az adótárgy nyers jövedelme az adó alapja.

Ide tartoznak különösen :

a) az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsájtott kölcsönkötvények (elsőbbségi kötvények) és záloglevelek kamatai, ha azok a fennálló törvények értelmében adómentességben nem részesülnek ;b) a váltókra, kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy nem biztosított adóslevelekre, más egyéb okiratokra vagy okiratok nélkül kölcsönadott tőkékből, vételhátralékokból, telepesek által fizetendő megváltási Összegekből vagy más egyéb követelésekből (esetleg le- vagy hozzá- számitolás utján) eredő kamatok, ideértve a tőkésített kamatok után járó kamatokat is ;

c) a hitbizományi, családi, egyházi, misemondásra rendelt és bárminő más alapok és alapítványok hozadéka, a letétek és óvadékok (biztosítékok) kamatai ;

d) a járadékok általában, különösen : életjáradékok, rokonsági évjáradékok, tartásdijak, az özvegyi jog címén kiszolgáltatott életjáradékok azoknak az eseteknek kivételével, midőn az e célra szolgáló vagyon után az özvegy mint haszonélvező a jövedelemadón kivül más egyenes adót már fizet; továbbá a találmányok és találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az örökösökre átszállóit szerzői jogért (1884. évi XVI. t.-c.) fizetett dijak és mindazon járadékszerü visszatérő szolgáltatások, melyeknek teljesítése szerződésileg elvállalt, de nem szolgálati viszonyból eredő kötelezettségen, birói Ítéleten vagy törvényen alapszik ;•

e) a külföldi részvényekből, kötvényekből és más egyéb külföldi értékpapírokból származó kamatok vagy oszlalékok ;

f) a gyógyszertárak, iparüzletek, bányamüvek és egyéb a föld- és házadó alá nem tartozó jogokért járó haszonbérek vagy más szolgáltatások ; a bányainiveléskez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatások (termelési jutalékok), valamint általában a szolgalmakért járó haszonvétel; az örókbér; az 1896. évi XXV. t.-Cilikben tárgyalt zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvé- vételeért fizetett évi szolgálmányok (idézett törvény 6. §-a), illetőleg megváltás esetébeu a

váltságtőke kamata és az efféle földadó alá nem eső haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső részé ;

g) a hitel üzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított nyilvános számadásra kötelezett vagy nem kötelezett, de ugyanezen szempontok alá eső vállalatoknál a takarékbetétek, úgymint: utalványok, betéti könyvek és egyéb betét-okmányok vagy folyószámla inellett gyümölcsözés [ végett bárki által elhelyezett tőkéből folyó jövedelem ;

b) a nem cégjegyzett ieszámitolóknak és pénzüzéreknek jutalék, járandóság vagy egyéb bármely címen húzott és egyenként, azaz tőkék szerint kölön-külön megállapítható kamatjövedelme ;

i) a nyug- és kogyellátási intézeteknek fentebb említett jövedelmei. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által alkalmazottaik számára létesített ilyen intézeteknek ezen jövedelmei azonban csak az esetben, ha a vagyon alapszabályszerüfeg külön kezeltetik.

2. A tőkekamat- és járadékadó az 1909.

évi VII. t.-c. 8. §-a értelmében az adóévet

megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1913. évi adóztatás alá az 19 2. évben élvezett kamat- (járadék-) jövedelem vallaudó be.

3. A tőkekamat- és járadék-jövedelem bevallására az 1909. évi VII. t.-c. 15. §-a szerint kötelezve van:

a) az adótárgy tulajdonosa vagy haszonélvezője, vagyonközösség esetén pedig az összes tulajdonosok;

b) nem öiijogn, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli.

Az a) pont esetében, ha a közös tulajdonosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tulajdonosok meghata mazottjáuak tekintendő.

A vallomásadásra kötelezett az 1909. évi VII. t.-c. 30. §-a szerint kötelességének meghatalmazott utján is megfelelhet, ennek eljárásáért azonban anyagilag a meghatalmazó felelős.

A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó.

4. Ha a kamat- vagy járadék-jövedelmet nemcsak készpénz, hanem más egyéb természetbeni szolgáltatások is képezik, pl. járadékoknál: élelmezés, ruházat, lakás, vagy kölcsöntőkéknél a kamatok fejében használatba adott ingatlanok hozadéka, ezeket a fél az 1909. évi VII. t.-c. 14. §-a értelmében a vallomási iv jegyzet rovatában részletesen felsorolni s az adóköteles jövedelmet a vallomási iv vonatkozó rovatában a helyi viszonyoknak (esetleg a vidék piaci árainak) megfelelőleg pénzértékben is kifejezui köteles.

5. Adóssági kamatok levonása rendszerint nincs megengedve.

Ha a fél hitelt érdeinlőleg igazolja, az 1909. évi VII. t.-c. 10. §-a értelmében levonandók:

a) az adótárgygyal összekötött, magánjogi címen alapuló oly teher, mely annak összegét kevesbíti;

b) az 1. f) pontban említett adótárgyaknál az adó alanyát terhelő karbantartási költségek.

A terhek csakis abból a jövedelemből vonhatók le, amelyre vonatkozólag tényleg felmerültek.

A nyug- és kegyellátási intézeteknél a kifizetett nyugdijak és segélyek összege kiadásként nem vonható le.

6. Az 1. f) pontban említett adótárgyak jövedelméről az 1909. évi VII. t.-c. 14. §-a értelmében a vallomás mindig annál a község elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, illetőleg a székesfővárosban a városi adóhivatalnak kerületi osztályánál nyújtandó be, ahol az adótárgy fekszik ; minden más esetben pedig ahol a fél állandóan lakik, illetőleg a jogi személy székel, vagy ennek hiányában pl. külföldieknél, ahonnét az adóköteles jövedelem folyik, tehát utóbbi esetben, amely községben az'adós állandóan lakik.

A vallomások beadásáról, ha a felek azt kérnék, nekik elismervény adaudó.

7. Az adózók az 1909. évi VII. t.-c. 24. §-a értelmében a vallomás beadásának kötelezettsége alól fel vannak mentve és levonás utján szedetik be az adó:

a) az 1. a) pontban említett s az állam, törvényhatóságok és társulatok által kibocsátott adóköteles értékpapírok kamatai után az adós által, kivéve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott kölcsönkötvényeket (elsőbbségi kötvényeket) és zálogleveleket, melyek| nek kamatait a felek kötelesek, bevallani;

bt a gyámpénztárak összesített póuzkeze- | lési rendszerénél a jel-zálogilag bekebelezett tőkekövetelések kamatai után a gyámpénztár által;

b) a takarékbetétek után (1. g) pont) a pénzintézet által.

8. Aki vallomását az előirt határidőben be nem adja, vagy abból adóköteles tárgyakat kihagy, a be nem vallott minden adótárgy után a kivetés során megállapított adónak 5%-át, ha pedig a hozzá intézett külön fölhívásnak sem felel meg, a be nem vallott minden adótárgy után megállapított adónak további 25%-át fizeti pótlék fejében. (1912. évi Lili. t.-c. 39. §.)

Jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vallomásadásra kötelezett, ha jövedelemre vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott Írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat. (1909. évi X. t.-c. 71. §.)

Kelt Gyulán, 1912 november 30-áu.- Szikes György

602 3—3 adóügyi tanácsnok.