Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-15 / 50. szám

,J12 december 15. Balesetek, Pénteken reggel Kocsis István bé­res a pejréti tanyáról lóháton a városba igyekezett. A ló valamitől megijedve ágaskodni kezdett, a le­gényt ledobta és arcába rúgott. Súlyos sérüléseivel a kórházban ápolják. — December 10-én egy gyer­mekkézbe került fegyver okozott csaknem végzetes szerencsétlenséget. A Kukla István tanyáján szol­gáló Rózsa János béresgyerek átment a szomszédos Sándor György tanyájára, abol pajtása Kardos Miklós nevű béres van szolgálatban. Utóbbit éppen szoba­seprés közben találta. Rózsa rövid beszélgetés után cigarettát kért társától, aki felelet helyett odanyult a falon c*üngő töltött fegyverhez, s pajkosságból hirtelen ráfogván Rózsa Jánosra, rákiálltott, hogy meglőlek ! Ebben a pillanatban már el is dördült a fegyver, s a golyó Rózsának balkarját futta keresz­tül és felső testét is könnyebben megsértette. A se­besültet behozták a kőzkórházba, Sándor György el­len pedig gondatlansag miatt megindították az el­járást, amiért töltött fegyverét olyan könnyen hoz­záférhető helyen tartja. Betör ses lopás. Hétfőn déli 12 és 1 óra kö­zött még eddig ismeretlen tettes, Orosházán az Er­zsébet királyné utcában betört Górbics László ci- pészmester üzletébe az idő alatt, mig a mester ha­zament ebédelni s az üzletből elemeit egy biciklit, öt pár cipőt, két darab box-bőrt és egy csemó cipő­kenőcsöt. A károsult, amint visszament üzletébe, azonnal észrevette a betörést s jelentést tett a rend­őrségen, hol is azonnal bevezették a nyomozást. Egy csésze . kávéban»sem szabad a pompás „Valódi“ : Franck: kávópótlóknak hiányozni, mely fű­szeres izt és szép szint ad. A minő­ség kiadóságot, olcsóságot és ízle­tességet tartalmaz. Gyár Kassán. Alsó-fehér-körösi ilrmcnicsitő, belvizszabályozó és vizhasznositó társulat Gyulán. 741 — 1912. szám. Meghívó. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belviz- szabályozó és vizhasznositó társulat Gyulán, a társulat hivatalos helyiségében, 1912. évi december hó 18-an szerdán délelőtt 9 órakor választmányi ülést tart, melyre a választmányi tagokat tisztelettel meghívom. Gyula, 1912. évi december hó 13-án. Gróf Széchényi Antal, s. k. társulati elnök. Tárgysorozat: 1. A társulati szakaszmérnök lemondása folytán megüresedett állás betöltése körüli intézkedés. A Békési Kaszinó kabaréja. — December 7. — Néhány év óta azok a legsikerültebb mulat­ságok Békésen, melyeket az úri kaszinó rendez. Még mikor a legélesebbek voltak is a pártos vil­longások miatt a társadalmi ellentétek, akkor is egymásután rendezte ez az egyesület úgy az anyagi, Békés mint az erkölcsileg egyaránt fényesen sikerült mu­latságait, amely tény elsősorban is annak az ural­kodóvá vált felfogásnak tulajdonitható, hogy ka­szinó tagjai, mint ilyenek, semmiféle politikát nem űzhetnek. így lett a kaszinó lassanként a barátsá­gos társas érintkezést keresők valóságos oázisa az általános pártos küzdelmek közepette, innen ma­gyarázható meg az a többszörösen megismétlődő siker is, mely az általa rendezett mulatságokhoz fűződik. Az előre, bocsátottak alapján annál érthe­tőbb az a fényes eredmény, amelyet az egyesület folyó hó 7-én a Bérház nagytermében rendezett kabaréjával elért Annál is inkább, mert ma már a társadalmi ellentétek észrevehetőleg enyhültek, a rendezőség pedig ezúttal is mindent elkövetett a siker érdekében ugyannyira, hogy két estély mű­sorát is betölthette volna azokkal a számokkal, melyeket programmra tűzött, nem is említve a meg­lepetésszámba menő gazdag ráadásokat. De tartsuk meg a beszámolás sorrendjét. Az estély pont fél 9 órakor vette kezdetét, amikorra zsúfolásig megtelt a Bérház tágas táncterme a kör­nyékről is szép számmal egybegyült közönséggel. Rtma Jancsi, a békésiek cigányprímása nyitotta meg az estély műsorát, ki zenekarával egy alapo­san betanult nyitányt adott elő általános meglepe­tésre. Majd a konferenciére : Beremés Lajos gimná­ziumi tanár lépett a közönség elé, ajánlván a ka­baré szereplőit a közönség figyelmébe s átadván a szót dr. Hajnal József orvosnak, ki vetített képek­kel illusztrálva mutatta be az estély művészi része fáradhatatlan vezetőjének, Berentés tanárnak szalma- özvegységi mivoltában a reánézve annyira jellemző fogfájás miatt átélt kálváriáját. A sikerült versek­ben megénekelt esetek, mint egy főgimnáziumi ta­nuló által művészi érzékkel megrajzolt karikatura- szerü illisztrációi állandóan derültségben tartották a közönséget épugy, mint az ezen inzultusra reflek­táló Berentés tanár szintén vetített képekkel kisért s szintén ékes rigmusokba szedett felelete is. De hogy a humor meg ne ártson, a felolvasókat Haviár Dániel, a békési járás közigazgatási gyakornoka lé­pett a színpadra, ki az „Úgy szeretnék sírni“ c. remek müdalt mutatta be mélyen átérzett illő elő­adásban, lehangolván a hallgatóság szentimentáli- sabb természetű tagjait, azonban elismerését érde­melte ki minden hallgatójának Nagyon tetszett a következő szám is, mely egy rövid, de hatásos, vig dialóg frappáns bemutatása volt a Banner Mik- lósné és Berentés Lajos kreálásában, minekutánna meglepetésszerüleg Renglovich Lujza (Szarvas) ven­dég urleány lépett a színpadra, hogy minden hall­gatóját elragadó temperamentumával kellemesen csengő, iskolázott hangján egy remek müdalt mu­tatott be. Szűnni nem akaró lelkes ováció volt érte a jutalom. Szépen sikerült élőképek következtek bemuta­tóra, melyben Hojjmann Erzsiké, Petrovszky Boriska, Serbán Szenka, 7örök Juliska, Vigh Erzsiké. Borbély János, Borbély László és dr. Durkó Sándor szere­peltek páronként, alakítván egy-egy jelesebb festő- művészi remeket Legtöbbet a Margittayéból Vala­mennyit élénk tetszés kisérte Az élőképek után Sarkady Rózsika a „Monológok ellen“ cimü magán- jelenetben érdemelt ki lelkes ovációt s még egyszer Renglovich Lujza (Szarvas) és Haviár Dániel kel­tettek nagy tetszést, az előbbi a Gerbaud-kupié, az utóbbi a „A kávéház márványasztaláról. . .“ styl- szerüen a Rima Jancsi zenekara által kisért müdal hatásos bemutatásával. Az estély valamennyi sikerült pontja között is egyik legsikerültebb volt a dr. Morvay János fellépése, ki egy békési közismert p*resbiter, mint tanügyi hatóságot alakított testben-lélekben egyaránt meglepő hűséggel, minden sorával elragadván meg­értő publikumát. Egy vígjáték is szerepelt a mű­soron : „Treszkát kitanitják“ címmel Ebben Banner Miklósné (feleség), Petrovszky Boriska (Treszka cse­léd) és Berentés (férj) méltó záradékául a fényesen sikerült estélynek, valódi remeket nyújtottak A műsor egyes pontjainak közeit, a Berentés tanár, mint konferáló humora töltötte be Mókáinak nagy része frenetikus hatást keltett. De talán töb­bek is veltak ezek annál, — amit közönségesen mókának szokás nevezni. — A tréfás szólamok itt majd a csípős szatíra ostorc'sapásával, majd a gúny gyilkos fegyerével hatottak azokban a kérdé­sekben, melyek tárgyát Békés küzdi pártos múlt­jából, vagy a község egyéb szapulásra alaposan rászorult viszonyaiból merítette Mindenesetre egy valódi tehetség fényes készültségével konferált Be­rentés tanár, akinek ez esti fényes sikerére nem­csak egy dilettáns szereplő, büszke lehetne, de egy proreffessionátus művész is. Ha mindjárt a legjavá­ból való volna is. A kabaré véget érvén, a táncmulatság vette kezdetét, mely a legkellemesebb hangulatban a reg­geli órákig tartott. — A mulatság tiszta jövedel­mét, ami 200—250 koronára tehető, könyvtára gyarapítására fordítja a kaszinó vezetősége. _________________________________________„ 7 84 03—1912. Hivatalos hirdetés. Gyula városa III. osztályú kereseti adójára vonatkozó 1912. évi adókivetési javaslat az 1883. évi XLIV. t.-c. 18. §-a értelmóbeu december hó U tol 18-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik oly célból, hogy azokat mindenki megtekintheti s az őt vagy másokat illető adó javaslatokra nézve netaláni észrevételeit meg­teheti. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Gyulán, 1912. évi december 11-én. Szikes György 620 1—1 adóügyi tanácsnok. Közgazdaság. Pótvásár Gyulán. A kereskedelmi miniszter Gyula város kérelmére megengedte, hogy a folyó évi szeptember 4—8-ra esett országos vásár helyett, amely a város körzetében foganatosíttatott állatzár­lat következtében a zár alá helyezett községek ré­széről látogatható nem volt, december hó 18—21-én pótállatvásár tartassék. A mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatósá­goknál való elintézéséről szóló 1912. XXIII. t.-c. a jövő évi január 1-én életbelép. Az életbeléptető végrehajtási rendeletet a fóldmivelésügyi miniszter most küldte meg a vármegyének. Az uj törvény ér­telmében a mezőgazdasági ügyekben — kivéve az erdészeti, állategészségügyi felügyelő végzi, aki a törvényhatósági közgyűlésen ülési és szavazati jog­gal bir s a közigazgatási bizottságnak tagja s mező- gazdasági szakelőadója. A gazdasági felügyelőség vezetője mint előadó ebben a minőségében, szolgá­lati viszony tekintetében az alispánnak van aláren­delve, hivatali helyiségeit a vármegye jelöli ki. Elő­adói teendőkön kívül a gazdasági felügyelőség ve­zetőjének joga van a mezögazdisági érdekek védelme és előmozdítása céljából, önálló előterjesztéseket s javaslatokat tenni, amelyeket a törvényhatósági bi­zottság tárgyalni köteles. Államsegély. Békéssámson község a Csanádi püspöki uradalomtól 200 hold földet akar megvenni közlegelő céljaira; miért is kérte a fóldmivelésügyi minisztert, hogy az ingatlan megszerzésében őt anyagilag támogassa. A miniszter a kére met eluta­sította azzal az indokolással, hogy a község — még a legmesszebb menő állami támogatás mellett is — a kérdéses ingatlan megszerzésével túlságos terhet ! vállalna magára; kilátásba helyezte azonbtn a mi­niszter az állami támogatást az esetre, ba a község a kérdéses földbirtokból legfeljebb 50 kát. hold te­rületet — növendék állatok kifutója céljaira — mixi- malis 800 korona holdanként vételár mellett meg­szerez. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. A mulatni vágyás következni nye. Nagy Márton 22 éves és ifj Barkó József 19 éves ujkigyósl legényeknek ez évi szeptember ha­vában mulatni jött kedvük. Ez nem lett volna baj, ha az a bökkenő fent nem forgott volna, hogy nem volt pénzök. Nos tehát összedugták a fejüket és tanakodtak, mi módon lehetne szert tenni egy kis pénzmagra. Valamelyiknek eszébe jutott, hogy özv. Csatlós Péternének a magtárban jó csomó bú­zája van, megcsinálták ehez képest a hadi tervet. Egy fúrót szereztek s a szeptember 23. és 24-ike közötti csöndes éjszakán átmásztak az özv. Csat­lósáé kerítésén, odalopóztak a magtárhoz, meg­fúrták és kieresztettek másfél mm. búzát és két mm. 'árpát Ezt azután hazavitték abban a kellemes hitben, hogy a búzát hamar értékesíthetik és az árán egy pompás murit csapnak. — Ámde a bűnt nyomon követi a bünhödés Özv. Csatlós Péterné feljelentést tett és a csendőrök az elcsorgatott buza- szemek Ariadne fonalán egyenesen ama kamara­ajtó előtt állottak meg, a hova a lopott termény el volt rejtve. A bírósági eljárás eredményeképen Nagy Mártont és ifj. Bakó Józsefet 2 heti fogházra Ítélték.

Next

/
Thumbnails
Contents