Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-15 / 50. szám

3 Békés 1912. december 15. A vármegye közönsége pedig a vármegye alispánjának tartozik igaz hálával, akinek előre­látó gondos vezetése és nagy felelősséggel járó szakszerű irányítása kétségtelenül elsőrendű té­nyezője volt annak a sikernek, amelyet mind­azok, akik ennek a fontos kérdésnek megoldá­sában részt vettek, elérni és felmutatui képe­sek voltak. Vármegyei közgyűlés előtt. i. A f. hó 23-án megtartandó vármegyei ren­des közgyűlés első tárgya — mint rendesen — az alispán jelentése lesz, amelyet az az alábbiakban ismertetünk: A közegészségügy általában eléggé kedvező és az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva tetemesen jobb is volt. A jelentést magában foglaló időszak alatt megbetegedett: a) diptbériában 123 egyén, meghalt 18 (14 %) b) vörhenyben 109 » » 27 (24 %) c) kanyaróban 41 » » 1 (2 0 0) d) hasihagymáz 132 » » 16 (12 °/°) e) szamárköh 9 » » — (— %) f) bárányhimlő 17 » » 1 (5 °/o) g) gyermláz 1 » ________» — (— °/o) Ös szeg 438 » » 63 (14 °/0) A feltüntetett adatok igazolják, hogy a he­veny ragadós bajok közül a hasihagy máz volt az urakodó, s tömegesen csupán Békéscsaba köz­ségben és Gyula városában lépett fel. A diphthériás megbetegedések száma felére, a vörhenyesoké y5-ére a kanyarósoké pedig ‘/Vére Csökkent a múlt óv hasonló időszakához viszo­nyítottan. A vármegyei közkórházban a felvételek száma 923-al, az ápolási napok száma pedig 30043-al volt több, mint a múlt óv ugyanezen időszakában. A belügyminiszter 226 fillérben állapította meg a jövő 1913. évi napi ápolási dijat, amely a f. évi 212 filléres ápolási díjjal szemben 14 fillér emelkedésnek felel meg. A közbiztonság állapota az utolsó év­negyedben általában kielégítőnek mondható a múlt év hasonló időszakához viszonyítva pedig a bűncselekmények száma apadást mutat. Tűz 54 esetben volt. Öngyilkosság 19 esetben, öngyilkossági kí­sérlet pedig 5 esetben fordult elő. Baleset összesen 22 esetben történt, ezek közül 5 halál­lal végződött. Az őszi közgyűlésünk óta a vármegye köz­gazdaságában lényeges változás nem for­dult elő Az általánosan ismert esős időjárás miatt mezőgazdasági termésünk sok kárt szen­vedett A rendszerint őszi vetés alá használt területnek alig 75 százaléka volt megmunkál­ható. Ennélfogva a jövő évben a normálisnál 25 százalékkal kevesebb területen fog őszi ve­tés növekedni, ami már magábanvéve is az őszi gabonák terméseredményének nagymérvű csök­kenését jelenti, de e mellett a bevetett terület már is szenved a drótféreg és futrinka kárté­teleitől. A munkabeosztást hátrányosan befolyásoló s a rendelkezésre álló munkaerő okszerű fel- használását lehetetlenné tevő esős időjárás miatt rendkivül megnövekedett a munkáskereslet, mi­nek következtében eddig nem tapasztalt mérv­ben érezhetővé vált a munkáskéz hiánya s ez­zel kapcsolatban szokatlanul magasra szökött a munkabér. A vármegye állategészségügyi állapota ki­elégítőnek mondható, mert a ragadós állati be­tegségek az utolsó három hónapban a szokott­nál nem nagyobb számmal és minden esetben csak szórványos jelleggel mutatkozván, az állat­forgalom és gazdasági üzemre lényegesebb kor­látozó kihatással nem voltak. A betegségek ál­tal okozott elhullási veszteség azonban már számottevőbb volt, amennyiben a jelzett idő alatt a nagyobb hasznos házi állatok közül 46 drb, a kisebbek közül pedig 2511 drb hullott el ragadós betegség következteben. Az elhullá­sok zömét a nagyobbaknál a lépfene, a 2511 drb sertés elhullását pedig főleg a sertésvész és részben a sertésorbánc okozta. A vármegye alispánja az 1912. évi szep­tember hó 16-tól 1912. évi december hó 1-ig 72 útlevelet adott ki 123 egyén számára, mely­tartsunk azokkal a nemzetekkel, amelyek megértve a kor hivó, parancsoló szózatát, mindenben arra törekedtek, hogy a közgazdasági érdekek szolgála­tában a közgazdaságnak minden tényezőjét egy­aránt sorompóba állítsák. Mezőgazdaság ipar és kereskedelem egyaránt és egyenlő mértékben leg­fontosabb tényezői a közgazdaságnak és nem vív­hatnak sikeres csatát a nemzetközi küzdelemben azok, kik az egyik, vagy a másik tényező rová­sára hamis jelszavakkal indulnak a harcba így ismerte fel a mi városunk kereskedő kö­zönsége is azt a kötelességét, hogy kivegye részét a magyar közgazdasági érdekek harmonikus szol­gálatából. És igy vált a szerény kezdetből céltuda­tos, fáradhatlanul működő egyesületünk is igaz táborává annak a lelkes csapatnak, mely immár negyedszázad óta folyton gyarapodva újabb és újabb derék küzdő katonákkal szolgálja Gyula város és közvetve a magyar kereskedelem, ipar érdekeit. Uraim ! Ahol a tettek beszélnek, ott a szó fe­lesleges. Önök, Gyula városának közönsége, mind­azok, kiknek érzéke van a hasznos társadalmi és közgazdasági tevékenység iránt, ismerik társulatunk közhasznú működését. Én, mint ezen egyesületnek alelnöke és igy egyil^ tisztviselője, nem tartom ma­gamat illetékesnek arra, hogy működésűnkről, sike­reinkről itt, a nagy nyilvánosság előtt szóljak De hiszen működésűnknek története nyitott könyv — olvashatnak belőle mindazok, kik az iránt érdeklőd­nek és hogy ezt sokan meg is tették és hogy azzal amit olvashattak, megelégedettek is voltak : azt legéke­sebben bizonyítja megtisztelő megjelenésük, egye­sületünk ünneplésének ez a legkedvesebb, felemelő, buzdító kifejezése! És most engedjék meg uraim, hogy nem éppen mint társulatunk alelnöke, de mint Gyula város polgára is. szivem egész melegével, szeretettel és ielkes barátsággal üdvözölhessem azt, akit egyesü­letünk sikeres működéséért a legfőbb érdem, a leg­teljesebb elismerés illet: Czinczár Adolf urat, tár­sulatunk érdemekben gazdag elnökét üdvözlöm. Huszonöt év óta vezeti ő egyesületünket, huszonöt év óta teljesiti azt a sokszor — valljuk meg őszin­tén — hálátlan, végeredményében azonban mégis üdvös feladatot, amelyet nálánál jobban, igazibb lelkesedéssel, fáradhatlanabb kitartással más alig teljesithetett volna. És most, amikor az ő érdemeit mél­tatom, nem mert ez igy szokás hasonló alkalmaknál, de mert meggyőződésem teljes erejével, hazafias lelkem érzésével ünneplem az ünnepeltet — szinte félek, hogy érdemes elnökünknek, kedves barátom­nak neheztelését vonom'majd magamra, mert igy a nagy nyilvánosság előtt ünneplem, magasztalom őt. Ezt is megkockáztatom és bízom abban, meg- békül majd ezért még az ünnepelt. Mert hát. ha akarná, sem tagadhatná le ő maga sem érdemeit, Hiszen akármerre tekintünk városunknak közgaz­dasági életében, ott látjuk az ő munkáskezének nyomát Mint a Gyulavárosi Takarékpénztárnak elnökigazgatója, a kir. törvényszéknek kereskedelmi ülnöke, a kötő és szövőgyárnak egyik alapitója és igazgatósági tagja, mint a gyulai izr. hitközség el­nöke s még egy egész sereg közgazdasági és kul­turális, valamint human tárius intézménynek tevé­keny munkása, ott találjuk őt mindenütt, ahol ön­zetlen készséggel dolgozni, munkálkodni lehet és kell Gyula város közgazdasági érdekeiért, az emberi jogok igazáért, az emberbaráti szeretet jegyében való nemes célokért. Azért, amikor egyesületünk termét az ő kép­másával díszítjük, hogy akkor is, amikor nem lehet körünkben és minden időkre hirdesse ez a kép külsőleg is legbensőbb hálánkat, ragaszkodásunkat iránta, egyben azt a célt is szolgáljuk, hogy az ifjabb nemzedék követendő például maga előtt láthassa egy derék, munkás polgár-iák a képét Merítsenek buzdítást hálánk kifejezéséből a becsületes munkára, bátorítást, hogy a szerény kezdetből fáradhatlan ki­tartással, alapos, komoly munkával, hazánkban is lehet nagy eredményeket elérni. Mert ilyen példákra van hazánknak szüksége, az ilyen munkálkodással lehet biztosítani azt, hogy mindenki, aki e magyar házában dolgozni akar és dolgozni tud, munkát is bői Amerikába szólt 64 drb, egyéb helyre 8 darab. Az elmúlt év hasonló időszakába 37 út­levelet adott ki 51 egyén számára, melyből Amerikába szólt 24 darab, egyéb helyre 13 darab. A kivándoroltak között 46 férfi, 27 nő és 40 kiskorú vegyes családtag vau. A kiépített törvényhatósági és vámosutak állapota ugyan kielégítő volt, de a földutak állapota, mivel a folytonos eső folytán javítani, illetve homokolni lehetetlen volt, sok kívánni valót hagyott maga után. A költségvetésileg engedélyezett nagyobb- szabás'u utfentartási munkák foganatosíttattak. A beruházási hitel terhére kiépítés alatt levő szarvas — szentesi és gyoma — endrőd — szarvasi th. utak építése vállalatilag biztosítva lett, de a vállalatban végrehajtandó munkák még nem kezdettek meg, mert a kőanyag szál­lításához szükséges vasúti kocsik nem állanak rendelkezésére, mig a házilag végzendő föld­munka serényen folyik. A dobozi Kettős köröshidnál a házilagos munkák folyamatban voltak ugyan, de itt a folytonos esős idő a befejezést késleltette, a vál­lalati munkák folytonos és erélyes sürgetések dacára igen lassan folynak, bár kétségtelen, hogy azokat a több izbeu levonult árvíz is, de az is késleltette, hogy a betonozás megkezdését a munka helyszínén levő de meg nem felelő­nek bizonyult bélapátfalvi cemeutszállitmáuy megfelelő cementtel való kicserélése hátráltatta és a vállalatot egyideig tétlenségre kónyszeri- tette. A gyulai Fehér köröshidnál a hídfők és pillérek alapozási munkái, továbbá a feljárók földmunkája volt folyamatban, s az kevés mun­kaerővel és lassan halad, a hídfők és pillérek felmenő falazási munkája anyaghiány miatt szü­neteltek. Hozzájárult még ehez az is, hogy a vállalkozó által leszállított erdőbényei kövek szilárdsági vizsgálata kedvezőtlen volt, ezért vál­lalkozónak más megfelelő kőanyag beszerzéséről kellett gondoskodnia. Hátráltatta a munkálatokat a tartós esőzé­sek folytán ismétlődő árvizek is. . találjon és ne legyen kénytelen a tengeren túl, ide­gen világban mindennapi kenyerét megkeresni. Az ilyen példákra van szükség, hogy a nem­zeti gazdagodás, erősbödés célját igaz sikerekkel, igaz tettekkel s ne éppen csak szép szavakkal szol­gáljuk és az ilyen példákra van szükség, hogy a köznek önzetlen munkásai szünet nélkül tudjanak lelkesedni a köz céljaiért A legnagyobb elismerést nyújtjuk igy az önök szives részvételével, Czinczár Adolf érdemes elnö­künknek, kedves barátunknak : a polgártársak elis­merését, szeretetének, nagyrabecsülésének kifejezé­sét Ezt fogja hirdetni ez a kép és hirdesse diadallal minden időkön át! Ezek után tisztelettel van szerencsém meg­őrzés végett e képet egyesületünk igazgatójának Reisner Ede urnák átadni és azt az ő gondjaiba ajánlani. A mindvégig figyelemmel hallgatott hatásos beszédet zajosan megéljenezték. Reisner Ede igaz­gató a leleplezett arcképet, mely Uferbach Jenő tanár és festőművész, városunk szülöttének kitűnő munkája, az egyesület gondozásába vette. Azután szólásra emelkedett az ünnepelt. Könyökig meg­hatva keresetlen szavakkal, formás beszédben mon­dott köszönetét a nem várt megemlékezésért, bará­tai, jóakarói rokonszenvének eme impozáns meg­nyilatkozásáért. A díszközgyűlést társasebéd köv' tte, melyen 63 terítéket foglaltak el a megjelentek. A fehér asztal mellett folytatódott a jubiláns ünneplése. A pohárköszöntők egész sora emelte ki érdemeit, amelyek szoros kapcsolatban vannak Gyula város közgazdasági, kulturális és társadalmi intézményei­vel A tósztok sorát Weisz Mór nyitotta meg. Dr. Lovich Ödön polgármester a város közönségének üdvözletét tolmácsolta. Beszéltek még s részint az

Next

/
Thumbnails
Contents