Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-08 / 49. szám

1912. december 8. Békés 9 XXKKXXXXXIXXXXXXXXX Orvosi valamint ortopädia testegyenesitő, bőrfüző, támgépek, műlábak, mű­kezek újonnan készítését és javí­tását jutányosán gyors és pontos kiszolgálással készít Csizmadia Mihály orvosi műszerkészítő 573 5—10 Orosháza, VI., Erzsébet királyné-u. 58. (Héjjas-ház) Ugyanott egy fin tanulónak felvétetik nnnnnnnnni*«*»**»** A Gyulai Kereskedők és Iparosok Önsegélyző ___________________Szövetkezete. Be lépési felhívás A Gyulai Kereskedők és Iparosok Önsegélyző Szövetkezete 1913. évi január hó 1-ével uj III. évtársulatát kezdi meg. Felhivatnak mindazok, kik ezen évtársu­latba tagokul belépni óhaj latiak, hogy ebbéli szándékukat a szövetkezet helyiségében (gróf Wenckheim Béla-u. 19.) a hivatalos órák alatt (vasárnap d. e. 10—12-ig és d. u. 2--4-ig, csütörtök és péntek d. u. 2—4-ig) vagy pedig az aláírási iv tartóknál bejelenteni szíveskedjenek. Gyula, 1912 november 15. 594 3-10 Az Igazgatóság. 7143 912. Hirdetmény a (őkekamat- és járadékadó alá (ar(ozó jövedelmek bevallása tárgyában. A tőkekamat- és járadókadó az 1913. évre az 1909. évi VII. t.-cikk, illetőleg az annak végrehajtása tárgyában 1910. évi 50ö<>0. szám alatt kiadott -utasítás rendelkezései szerint fog kivettetni. A. kivetés alapjául szolgáló vallomási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium 1912. évi 111507. szám alatt kiadott rendeletével az 1913. évi január 1-től 20-ig terjedő időt tűzte ki. A vallomási ivek kiállításánál a következők tartandók szem előtt: 1. A tőkekamat és járadókadó tárgya az 1909. évi VII. t.-c. 1. §-a szerint mind az a vagyon vagy vagyonjog, mely a jövedelemadón kívül más egyenes adó, nevezetesen: földadó, házadó, általános kereseti adó, valamint a nyil­vános számadásra kötelezett vállalatok koreseti adója alá nem tartozik és szolgálati viszonyból származó illetménynek vagy ellátásnak sem te­kinthető. Az adótárgy nyers jövedelme az adó alapja. Ide tartoznak különösen : a) az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatok által kibocsájtott kölcsöukötvények (el­sőbbségi kötvények) és záloglevelek kamatai, ha azok a fennálló törvények értelmében adómen­tességben nem részesülnek ; | i b) a váltókra, kézi vagy jelzáloggal bizto­sított vagy nem biztosított adóslevelekre, más egyéb okiratokra vagy okiratok nélkül kölcsön­adott tőkékből, vételhátralékokból, telepesek által fizetendő megváltási összegekből vagy más egyéb követelésekből (esetleg le- vagy hozzá- számitolás utján) eredő kamatok, ideértve a tő­késített kamatok után járó kamatokat is; c) a hitbizományi, családi, egyházi, mise­mondásra rendelt és bárminő más alapok és alapítványok hozadóka, a letétek és óvadékok (biztosítékok) kamatai ; d) a járadékok általában, különösen : élet­járadekok, rokonsági évjáradékok, tartásdijak, az özvegyi jog címén kiszolgáltatott életjáradé­kok azoknak az eseteknek kivételével, midőn az e célra szolgaló vagyon után az özvegy mint haszonélvező a jövedelemadón kívül más egye­nes adót már fizet; továbbá a találmányok és találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az örökösökre átszállott szerzői jogért (1884. évi XVI. t.-c.) fizetett dijak és mindazon járadékszerü visszatérő szol­gáltatások, melyeknek teljesítése szerződésileg elvállalt, de nem szolgálati viszouyból eredő kötelezettségen, bírói Ítéleten vagy törvényen alapszik ; e) a külföldi részvényekből, kötvényekből és más egyéb külföldi értékpapírokból származó kamatok vagy osztalékok ; f) a gyógyszertárak, iparüzletek, bánya­müvek és egyéb a föld- és házadé alá nem tar­tozó jogokért járó haszonbérek vagy más szol­gáltatások ; a bányamiveléshez szükséges bele­egyezésért fizetett ellenszolgáltatások (termelési jutalékok), valamint általában a szolgalmakért járó haszonvétel; az örokbér; az 1896. évi XXV. t.-cikkben tárgyalt z^ellórbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvé- vételeért fizetett évi jszolgalmányok (idézett tör­vény 6. §-a),' illetőleg megváltás esetében a váltságtőke kamata és az efféle földadó alá nem eső haszonvételi jogok (örökváltságok) után fi­zetett évi tartozásoknak a kamatokra eső része ; g) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabá­lyaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosí­tott nyilvános számadásra kötelezett vagy nem kötelezett, de ugyanezen szempontok alá eső vállalatoknál a takarékbetétek, úgymint: utal­ványok, betéti könyvek és egyéb betét-okmá­nyok vagy folyószámla mellett gyümölcsözés végett bárki által elhelyezett tőkéből folyó jö­vedelem ; h) a nem cégjegyzott leszámitolóknak és pénzüzéreknek jutalék, járandóság vagy egyéb bármely eimen húzott és egyeuként, azaz tőkék szerint kölön-külön megái lapítható kamatjöve­delme ; i) a nyug- és kegyellátási intézeteknek fentebb említett jövedelmei. A nyilvános szá­madásra kötelezett vállalatok által alkalmazot­taik számára létesített ilyen intézeteknek ezen jövedelmei azonban csak az esetben, ha a va­gyon alapszabályszerüleg külön kezeltetik. 2. A tőkekamat- és járadékadó az 1909. évi VII. t.-c. 8. §-a értelmében az adóévet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjöve­delem után lévén kivetendő, az 1913. évi adóz­tatás alá az 19 2. évben élvezett kamat- (já­radék-) jövedelem vallandó be. 3. A tőkekamat- és járadék-jövedelem beval­lására az 1909. évi VII. t.-c. 15. §-a szerint kötelezve van: a) az adótárgy tulajdonosa vagy haszon- élvezője, vagyonközösség esetén pedig az összes tulajdonosok; b) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli. Az a) pont esetében, ha a közös tulajdo­nosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tulajdonosok meghatalmazottjának tekin­tendő. A vallomásadásra kötelezett az 1909. évi VII. t.-c. 30. §-a szerint kötelességének meg­hatalmazott utján is megfelelhet, ennek eljárá­sáért azonban anyagilag a meghatalmazó felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. 4. Ha a kamat- vagy járadék-jövedelmet nemcsak készpénz, hanem más egyéb természet­beni szolgáltatások is képezik, pl. járadékoknál: élelmezés, ruházat, lakás, vagy kölcsöntőkéknél a kamatok fejében használatba adott iugatlauok hozadóka, ezeket a fél az 1909. évi VII. t.-c. 14. §-a értelmében a vallomási iv jegyzet ro­vatában részletesen felsorolni s az adóköteles jövedelmet a vallomási iv vonatkozó rovatában a helyi viszonyoknak (esetleg a vidék piaci árai­nak) megfelelőleg pénzértékben is kifejezni köteles. 5. Adóssági kamatok levonása rendszerint nincs megengedve. Ha a fél hitelt érdemlőleg igazolja, az 1909. évi VII. t.-c. 10. §-a értelmében levonandók : a) az adótárgygyal összekötött, magánjogi címen alapuló oly teher, mely annak összegét kevesbíti; b) az 1. f) pontban említett adótárgyaknál az adó alanyát terhelő karbantartási költségek. A terhek csakis abból a jövedelemből von­hatók le, amelyre vonatkozólag tényleg felme­rültek. A nyug- és kegyellátási intézeteknél a ki­fizetett nyugdijak és segélyek összege kiadás­ként nem vonható le. 6. Az 1. f) pontban említett adótárgyak jövedelméről az 1909. évi VII. t.-c. 14. §-a értelmében a vallomás mindig annál a község elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, illetőleg a székesfővárosban a városi adóhivatalnak kerületi osztályánál nyújtandó be, ahol az adótárgy fek­szik ; minden inás esetben pedig ahol a fél ál­landóan lakik, illetőleg a jogi személy székel, vagy. ennek hiányában pl. külföldieknél, ahonnét uz adóköteles jövedelem folyik, tehát utóbbi eset­ben, amely községben az adós állandóan lakik. A vallomások beadásáról, ha a felek azt kérnék, nekik elismervény adandó. 7. Az adózók az 1909. évi VII. t.-c. 24. §-a értelmében a vallomás beadásának kötele­zettsége alól fel vannak mentve és levonás utján szedetik be az adó: a) az 1. a) pontban említett s az állam, törvényhatóságok és társulatok által kibocsátott adóköteles értékpapírok kamatai után az adós által, kivéve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok áltál kibocsátott kölcsönkötvényeket (elsőbbségikötvényeket) és zálogleveleket, melyek­nek kamatait a felek kötelesek bevallani; bl a gyámpénztárak összesített pénzkeze­lési rendszerénél a jelzálogilag bekebelezett tőkekövetelések kamatai után a gyáinpónztár által; b) a takarékbetétek után (1. g) pont) a pénzintézet által. 8. Aki vallomását az előirt határidőben be nem adja, vagy abból adóköteles tárgyakat ki­hagy, a be nem vallott minden adótárgy után a kivetés során megállapított adónak 5%-át, ha pedig a hozzá intézett külön felhívásnak sem felel meg, a be nem vallott minden adótárgy után megállapított adónak további 25°/0-át fizeti pótlók fejében. (1912. évi Lili. t.-c. 39. §.) Jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vallomásadásra kötelezett, ha jöve­delemre vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott Írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, ille­tőleg adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat. (1909. évi X. t.-c. 71. §.) Kelt Gyulán, 1912 november 30-án. Szikes Oyörjyy 602 2—3 adóügyi tanácsaok.

Next

/
Thumbnails
Contents