Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-24 / 47. szám

1912. november 24. Békés 5 miközben megingott; A bizonytalanul mozgó ember kapkodni kezdett, ám hiába, mert az egyensúlyt teljesen elveszítve lezuhant és pudig oly szerencsét­lenül, bogy a következő kocsi kereke összeroncsolta, úgy, hogy a helyszínén meghalt. A pálinka. Sok embpr életével fizette már meg, hogy ralijává lett a pálinkának. így járt most leg­közelebb Orosházán is egy asszony : Bajor Róza, ki Halupka Pál orosházi földmives embernél lakott. Bajor Róza, ki régebben szakácsnéskodott, elég te­kintélyes összeget kuporgatott össze öreg napjaira. Azonban a pénzek rohamosan fogyni, apadni kezd­tek, amint a jó asszony rákapott a testet, lelket ölő italra, a pálinkára. Ugyanis Bajor Róza úgy meg­szerette ezt a veszedelmes italt, hogy nap-nap után holt részegre itta le magát. Kedden este is annyira elkészült, hogy részegségében mindent törni, zúzni kezdett a szobijában. A nagy ribbillió következtében a házbeliek a rendőrségre- futottak ; mire azonban segítség érkezett, Bajor Róza már a földön feküdt elterülve, eszméletlen állapotban. Hogy másnap, har­madnap sem tudtak bele életet verni, orvost hívtak hozzá, ki megállapította, hegy Bajor Roza a sok pálinkától szélhüdést kapott s pénteken meghalt. Öngyilkosság. Ványó János szabósegéd Rikk Lajos tótkomlósi szabómesternél dolgozott már hu­zamosabb idő óta. Yányó jó munkás volt, csak az volt a baja, hogy mindig szomorkodott. De erre meg is volt az oka. Gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Ezért aztán sokszor emlegette is, hogy elpusztítja magát. Yányó kijelentéseit nem vették komolyan, bár mindannyian tudták, hogy súlyos természetű betegségben szenved Szerdán délután aztán a szerencsétlen ember beváltotta Ígéretét. Ki­ment a temetőbe s ett egy síron a szájába lőtt. Meghalt. írást nem hagyott hátra, de azért bizo­nyos, hogy gyógyíthatatlan betegsége kergette a halálba. Gyerekjáték. Folyó hó 13-án d. u. 2 óra táj­ban arra a kellemetlen tapasztalatra jutottak Béké­sen az Ibrányi-részen járó-kelők, hogy a Bagi Ger­gely uram lakóházának nyitva levő ablakain vasta­gon húzódik ki a füst. Rosszat sejtve, benyitottak a lakásba, amikor megértették, hogy itt himarosan segítségre van szükség, mert az egész lakóház olyan füstbe borult, hogy alig lehetett a bútorokat felis­merni benne. Egy-ketten a bátrabbak közül azon­ban mégis beljebb merészkedtek menni s a hama­rosan összegyűlt szomszédok segélyével sikerült el­oltani a lobogó tüzet, melynek igy csak egy pár bútordarab esett áldozatul. A veszedelem elmúlta után kiderült, hogy a tüzet a házi gazda felügyelet nélkül hagyott gyermekei okozták, akik látván, hogy rossz fát tettek a tűzre, szerencsére még idejekorán kifutottak a szobából, igy egy kis ijedtségen kívül semmi bajuk nem történt. KOVÁCS SÁNDOR jnhirü szegedi zongorakészitö és hangoló e hét folyamán városunkba érkezik Elő­jegyzéseket elfogad Dobay J mos könyvkzreskedese. Közgazdaság. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesüiet igaz- gató-választmanya november hó 28-an, csütörtökön délelőtt fél 10 órakor ülést tart a következő tárgy- sorozattal : Elnöki jelentések. Füldmivelésügyi mi­niszter ur körrendeleté az arankairtásról. Ugyanan­nak leirata, melyben tudatja, hogy a Kayser-féle tisztitó-rosta beszerzési költségeihez hozzájárul Ugyanaz tudatja, hogy a tanyai fedeztető állomások létesítéséhez, bizonyos kikötések mellett hozzájárul Vármegyei Főispán ur átirata, melyben a kitüntetett gazdasági cselédek és munkások neveit tudatja. Ugyanannak átirata, melyben a munkás-szerződések megkötésére vonatkozó véleményt kér Vármegyei Alispán ur átirata, melyben Maros-Torda vármegye törvényhatóságának a nemzeti birtokpolitika ügyé­ben tett felterjesztésére vonatkozólag véleményt kér. OMGE megkeresése a gazdasági előadások tartására vonatkozólag. A 'Beregvármegyei Gazdasági Egylet átirata, a dohányárak felemelésének kérelmezése ügyében. Az őszi közgyűlés idejének megállapítása. A jövő évi inunkaprogramm bemutatása. A jövő évi költségelőirányzat bemutatása. Az őszi közgyűlés tárgysorsjátékának programmja. A székháznál szük­séges pótlások. Folyóügyek. Indítványok. Megalakult a gyulai ipartestület. Iparosaink érdekeire nagy fontossággal biró kérdés jutott dű­lőre a városi tanács, mint iparhatóság most meg­hozott határozatával, mellyel kimondta a gyulai ipartestület megalakulását. Három évtized óta ismé­telten megújult és mindig eredménytelenül maradt iparosaink nagyrészének abbeli szándéka, hogy létre­hozzák önkormányzati szervüket, az ipartestületet Vármegyénk csaknem minden számottevő nagy, sőt kisebb községének iparosai már régen ipartestüle­tekbe tömörültek, csak éppen a megyeszékhely ipa­rosai, akik pedig mintegy hétszázan vannak, idegen­kedtek mind mostanáig, számtalan kísérlet dacára, az eszme megvalósításától. Majdnem kizárólag a csizmadia iparosok tiltakozásán tört meg mindig a felújított terv megvalósítása. Az eszmét a nehézsé­gek dacára sem hagyta néhány kitartó ember el­aludni. Fáradozásukat végre is siker koronázta. Hó­napok óta folytak az iparosok körében az aláírások egy beadványra, melyben a városi tanácsot arra kérik, hogy az ípartestületet alakítsa meg. Novem­ber első napjaiban került a beadvány a tanács elé, amely megállapította, hogy a Gyula városában ké­pesítéssel és iparigazolvánnyal biró iparosok a tör­vény által kívánt több mint kétharmada kívánja a testület megvalósítását és kimondta, hogy az ipar­testületet megalakítja. Egy kijelölt előkészítő bizott­ság rövidesen elkészítette az ipartestület alapszabály- tervezetét, amelynek letárgyalására dr. Lovich Ödön polgármester folyó hó 18-án délutánra, a városháza termébe közgyűlésre hívta össze az iparosokat. Az érdekeltek zsúfolásig megtöltötték a közgyűlési ter­met s három óráig tartó eszmecsere után ponton­ként elfogadták az alapszabályokat. A vita helyen­ként majdnem szenvedélyessé fajult, kőlönösen az alakulástól még mindig idegenkedők részéről s tisz­tán az elnöklő polgármester tapintatosságának kö­szönhető, hogy a vita békés lefolyású maradt. Kü­lönösen a tagsági dijaknak egyformán évi 6 koro­nában való megállapitása keltett elégületlenséget. Felvétetett az alapszabályokba, hogy ha a 6 korona tagsági dij nem fedezné a kiadásokat, minden mun­kás bejelentése után 5 fillér, de egy munkaadótól maximum 10 korona fog szedetni. Az .elfogadott alapszabályok véleményezés végett az aradi kereske­delmi és iparkamarához küldettek el, honnan hozzá­járulás végett a vármegyéhez fogják beterjeszteni. A vármegyétől még a kereskedelemügyi miniszter elé kerül az ügy és csak ennek jóváhagyása után következhet az ipartestület vezetőségének megválasz­tása és működésének megkezdése. Remélhetőleg né­hány hónap alatt meg lesz az összes fórumok jóvá­hagyása s még a jövő év első telében megkezdhe­tik iparosaink ügyeiknek autonóm elintézését. Ugyanis az ipartestület -önálló hatáskörébe kerülnek a munkaadó és munkás közötti vitás kérdésekben való békéltetések, segédek be- és kijelentései, tanonc szerződések kötése s szabaditási, munkakönyv kiállí­tási stb. ügyek, amelyeket eddig részint a rendőr- főkapitány, részint az egyik városi jegyző, mint iparhatósági biztos végzett. A városházán élénk örömet kelt, hogy ezektől a sok munkát adó ügyek­től nemsokára megszabadulhatnak. Kataszteri munkaiatok A pénzügyminiszter most adta ki rendeletét, amelyben intézkedik a jövő évben végrehajtandó kataszteri munkálatokról. Békés- vérmegyét érdeklőleg ezek a munkálatok a követ­kező helyeken lesznek foganatosítva: Háromszögelési munkálatok : Békésen és a hozzátartozó pusztákon, mérnöki helyszinelés és nyilvántartás: Mezőberény és Köröstarcsa községekben és pedig ez utóbbi köz­ségben csak a belsőségen, előbbiben azonban a hozzá­tartozó pusztákon is. Ezek a munkálatok a földadó kataszteri nyilvántartása, de különösen a megindí­tandó s részben pedig már folyamatban levő betét- szerkesztés céljait fogják szolgálni. A gazdasági szerződések. A földművelésügyi miniszter a vármegye közigazgatási bizottságának felterjesztésére az idén is megadta azt a törvény által biztosított kedvezményt, hogy a mindenféle gazdasági szerződések ne az elöljáróságok előtt köt­tessenek meg, hanem az érdekelt felek között létre­jött szerződések csupán láttamozás végett mutassanak be az illetékes elöljáróságoknak. Azok a jogviták, amelyek nem az ily módon lélrejött szerződésekből állanak elő, közigazgatási utón nem, hanem csakis bírósági utón érvényesíthetők. Aratási szabadságo'ása a hadköteleseknek. A fennálló honvédelmi miniszteri rendelet szerint a tényleges szolgalatban levő hadkötelesek — bizonyos előfeltételek fenforgása esetén — évenként bárom heti szabadságot kapnak. A vármegye alispánja ezen rendelet múlt évi eredményéről beszámolván, jelenti a miniszternek, hogy a rendelet az életben teljesen bevált és üdvös eredményekkel jár. Azonban kérte a minisztert, hogy a kérdéses rendelet aképpen módo- sittassék, hogy a szabadságot kapott hadköteles minden esetben tartozzék az illető község elöljáró­ságánál jelentkezni, tehát akkor is, ha az illető köz­ségben van csendőrparancsnokság, mert csak igy lehetséges kellőképpen ellenőrizni, hogy a katonák milyen munkát végeznek és hogy egyáltalában haza érkeztek. Árlejtés a vármegyén. A vármegyei árlejtező bizottság Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt e hó 22-én ülést tartott, amelyen a vármegyei iroda­szerek, nyomtatványok és ruhanemü-szükségletek biztosítása tárgyában beadott ajánlatok felett dön­tött Irodaszerekre ajánlatokat adtak be : Vértesi Ar­nold 1739, Stern Béla (Nagyvárad) 1952 és Dobay János 1750 koronával. Nyertes lett: Vértesi Arnold. A nyomtatványokra ajánlatokat adtak be: Vértesi Arnold 575 koronával és 5% engedménnyel, báró Drechsel Géza (Békés) 735, Szűcs és Földváry 895 kor. 90 fillér és Dobay János 998 koronával. Nyer­tes lett: Vértesi Arnold. Ruhanemüekre két ajánlat érkezett: ifj. Jeszenszki Béláé 1734 és Spitzer Ber- náté (Budapest) 1849 kor. 50 fillérrel Nyertes lett; ifj. Jeszenszki Béla. A gyertyaszállitást 328 koroná­val: Frattini János kapta. Gazdasági egyesületek tevékenysége a többter­melés érdekében. Fóldmivelésűgyi ministerünk jel­szava, amely szerint mindenkinek többtermelésre kell törekednie, úgy látszik nemcsak jelszó marad, mert minden téren azt látjuk, hogy gazdaközönségünk csakugyan komolyan törekszik a többtermelésre. így gazdasági egyesületeink körében élénk mozgalom indult meg mindenfelé a többtermelés érdekében. Az egyik tenyészállatokat oszt ki, a másik mütrá- gyázási kísérleteket végeztet, egyszóval mindenik teljesiti kötelességét a nép jobb gazdálkodása érde­kében. Miután pedig éppen a műtrágyák segélyével lehet legkisebb befektetéssel, legkevesebb fáradság­gal legjelentékenyebben fokozni a termés átlagokat, különösen a műtrágyák megismertetése és terjesz­tése érdekében működik több gazdasági egyesület, így a temesmegyei és a torontálmegyei egyesületek nagyobb mennyiségű, ingyen műtrágyát osztottak ki kísérletezésekre kisgazdák között; ezenkívül pedig a Torontál és szatmármegyei gazdasági egyesületek összes községeiben szakelőadókat küldenek ki a tél folyamán, akik a népnek megmagyarázzák a műtrá­gyák lényegét, hasznát s rámutassanak arra, miként kell a mütrágyaféleségeket alkalmazni s minő haszon várható alkalmazásukból. Örömmel látjuk a gazda­sági egyesületeknek ez irányú működését és meg vagyunk győződve, hogy e működésükkel a több termelés érdekeinek igen jelentékeny szolgálatot tesznek. Heti fi i qi c. Gyula, november 22. A budapesti gabonatőzsdén a hét elején szilárd volt a hangulat, mely később ellanyhult igy az ár­változás igen csekély. Heti piacunkon élénk kínálat mellett eladatott: Búza . 19 — 20 60 Árpa . 19 40 19 60 Zab . 2040 2080 Tengeri (uj) . • . 14.60 15*— Irodalom. „Mit zúg-búg a fenyves . . .“ Huszonegy mese, Veber Ernő J. 10 eredeti színes aquarelljével és 8 tollrajzával. Irta Tompa Arpádné. Előszó a mesés- könyvből: Talán mindenkinek van egy féltve őrzött titka, mit gondosan őrizget zárt fiókjában. Nekem is volt. Nyolc hosszú éven át rejtegettem ezt a tit­kot, a meséimet, mint lelkemnek, szivemnek virá­gait. Megírásuk örömet szerzett. Örömmel küldöttem volt haza nagyobb részüket nyolc évvel ezelőtt Tus­nádról, az örökzöld fenyők aljából, az én édes, na­gyobb leánykámnak. Messze-messze, országokon, ten­gereken is túlra távozott ő el tőlünk. Reá gondolva, hogy mi szerezhetne neki a legnagyobb örömet ka­rácsonyra, az elsőre, mit tőlünk távol kell töltsön, édes anyja meséi jutottak eszembe. Ezeket a tündérme­séket bocsátom ki az elzárt fiókból az életbe, hozzá­tok, társaimhoz, édes anyákhoz Fogadjátok szívesen. A szerző. — Felhívás előfizetésre. Egy kötetre való szí­nes csillogó szép mesét foglalt össze a szerző : Tompa Arpádné Szentkirályi Lenke, *Mit zug-bug a feny­ves . ..« cim alatt. Ezeket a meséket egy díszes könyv­ben a karácsonyi könyvpiacra bocsátjuk. Huszonegy gyöngéd, szubtilis mese, melyek mindenikének szár­nyat ad az anyai szeretet; mély érzés, szívből fakadt hangok, melyek azonnal megtalálják az utat a szi­vekhez —. és mindezekhez a szép gondos technikai kiállítás is ajánlják megvételre a könyvet azoknak, kik gyermekeiknek tartalmas karácsonyi ajándékot óhajtanak adni. A meséket Veber Ernő J. tanár ur művésziesen illusztrálta s azok hü reprodukcióban lesznek a könyvhöz csatolva. A bekötött könyv ára előfizetőknek 5 korona, mig könyvesbolti ára 6 ko­rona lesz. Kapható: Dobay János könyvkereskedé­sében, Gyulán. Adó és illetékügyi szemle E címen jelent meg egy uj, igen magas színvonalú havi folyóirat rend­kívül gazdag tartalmú első száma. A folyóirat tudo­mányos rendszerességgel, de a gyakorlati követel­ményeknek mindenkori méltánylásával mindazon kérdéseket öleli fel, amelyek az egyenes, a fogyasz­tási adók, illetékek, a jövedéki büntetőjog keretébe tartoznak. A szemlét Benedek Sándor közigazgatási itélőbiró, dr. Fellner Frigyes egyetemi m. tanár és dr. Hegedűs Lóránt orsz. képviselő közreműködésé­vel dr Klug Emil budapesti ügyvéd szerkeszti. A szám első tanulmányát dr. Wlassics Gyula, a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke irta. Szól az uj adó­törvények hatásáról a közigazgatási bíróság uj ügy­forgalmára és egy gyökeres, vagy legalább részleges, de sürgős reformot kíván a vezetése alatt álló biró-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents