Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-17 / 46. szám
XLiIV. évfolyam 40. szám. Előfizetési árak: Egész évrfe ......... 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Évnegy edre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Oynla, 1919. november 19. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények. hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A szabadoktatás ügye vármegyénkben. Békésvármegye Központi Közművelődési Bizottsága elismert buzgalommal dolgozik már évek óta a felnőttek oktatása ügyéért. A népkultura hazánk egyetlen vármegyéjében sem áll oly magas fokon, mint nálunk. A szabadoktatás sehol sem vált oly élő szervezetté s annyira nélkülözhetetlen intézménnyé, mint vármegyénkben. Mindezen jelenségek azt látszanak bizonyítani, hogy népünk akar is, tud is, szeret is tanulni. A kínálkozó alkalmat szívesen ragadja meg s nem idegenkedik mindazon elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésétől, melyekre az életben szüksége van. Hogy mennyire fontos népünket időnként rohamosan fejlődő korunk eszméiről, vívmányairól értesíteni s azoknak gyakorlati alkalmazását föltárni, nem kell különösebben indokolni. Az anyagi és erkölcsi szempontok itt e téren elég világosan domborodnak ki. Amikor Békésvármegye Központi Közművelődési Bizottsága a szabadoktatás örve alatt a haladás, a felvilágosodás eszméjét tűzte zászlójára, mi is azt hittük, de mások is úgy vélték, hogy ezzel meg fog ismétlődni az a fel-fel lobbanó magyar szalmatiiz, mely a keletkezés első pillanatában ad ugyan némi bágyadt fényt, de csak azért, hogy aztán annál gyorsabban következzék utána a mindent elfeledni tudó sötétség. Jóslásunk nem vált be s a kishitüek kételkedései önmaguk- tól oszlottak szét. Mert közművelődési bizottságunk 1908. év őszétől fogva, tehát A évi működése ideje alatt, vármegyénk egész területén 992 részben közismereti, részben gazdasági szakelőadást rendezett, melyet 270581 felnőtt egyén hallgatott végig. A fejlődésnek, a haladásnak, a tanulni vágyásnak oly képe ez, mely élénken igazolja a szabadoktatásban rejlő hatalmas szellemi tőkét. Nem akarunk személyi kultuszt űzni, de valahányszor vármegyénk közművelődési bizottságának a népkultura és a szabadoktatás terén elért eredményeiről, sikereiről szólunk, lehetetlen a bizottság vezetőinek itt e helyen is a legmesszebbmenő elismerést meg nem adni és el nem ismerni, azt a sokoldalú tevékenységét, melyet legjobb belátása szerint fejt ki a köz javára, a népsokaság boldogitására. Közművelődési bizottságunk ez évi gyűlését november hó 13-án Gyulán, a vármegyeház kis tanácstermében tartotta meg. Jelen voltak: Ambrus Sándor elnök, Pál Ernő titkár, dr. Berkes Sándor, dr. Feldmann Ignác, Méreg Gyula, dr. Zöldy János bizottsági tagok. Elnök a gyűlés megnyitása alkalmával tanulságos visszapillantást vetett a közművelődési bizottság megelőző évi működésére s egyben felhívja, Pál Ernő ügyvezető titkárt, hogy az 1912 13. év tél folyamán rendezendő közismereti, gazdasági és lieeális előadásokról összeállított és kidolgozott részletes tervezetét a bizottság előtt ismertesse. Titkár hivatkozással a közművelődési bizottság julius bó 3-án tartott gyűlésén nyert megbízatására, jelenti, hogy az Országos Szabad oktatási Tanács leirata alapján az egész vármegye területén egységesen szervezte a szabadoktatás ügyét. A kir. tanfelügyelőséggel egyetértőig felhívást bocsátott ki a vármegye tanítóságához, kérve őket, hogy fokozódott mértékben vegyenek részt abban a nagy, szellemi munkában, melynek célja népünk közkincsévé tenni a mindent kielégiteni tudó műveltséget. B<ékésvármegye tanítósága, — kivéve egyes helyeket — a kibocsátott fölhívás alapján örömmel csatlakozott a közművelődési bizottság kulturális törekvései mellé s örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy a néppel, melynek hivatott vezére, az érintkezést a szellemi téren keresse s előadásai által hozzájáruljon azok szellemi szükségleteinek kielégitéséhez. A népszerű előadások irányukat, .tárgyukat, anyagukat tekintve részben közismeretiek, részben gazdasági szakirányuak lesznek. A bejelentett népies előadások száma 649, melyekből 484 közismereti és 165 gazdasági szakirányú, ügy a közismereti, mint a gazdasági szakirányú előadások értékét nagyban fogják növelni a vetítések és azok a népszerű nyomtatott gazdasági füzetek, amelyek alkat múl fogna k szolgálni, hogy a végig hallgatott előadások egész anyagát odahozza a nyugodt, pihent órákon át-át olvasgassák s ezáltal ismereteiket maradandóbbá, érdekesebbé tegyék. Az Országos Szabadoktatási Tanács megbízásából a közművelődési bizottság rendezte — a műveltebb közönség számára — a járási székhelyeken a lieeális előadásokat is. Bizottságunk kulturális törekvései tehát kiterjednek a nép- sokaságon kiviil a műveltebb középosztályra is. A műveltebb középosztály a gimnáziumi, polgári iskolai tanárok, továbbá a főiskolát végzett értelmiségünk közreműködésével jövőben megfogja találni a szabadoktatás azt a szervét, T A H C A. Mikszáth-Almanach 1913-ra*. Az utolsó néhány esztendő csodálatos fellendülést hozott a magyar irodalomban. Regényeink, novelláink, színdarabjaink meghódították a külföldet is, a magyar irók bevették azokat a megostro- molhatatlannak látszó bástyafalakat, amelyeken túl í a világsiker vár reájuk és ma már talán egyetlen j nemzet irodalma sem veheti föl a versenyt a magyar | novella irodalommal Legkiváltképen az elbeszélő ; irodalmunk virágzott föl az utóbbi években és ez frisseségével, üdeségével, a pihent fantázia művészi alkotó erejével indult el hóditó útjára Igazi irodalmi kincsek teremtek itt néhány esztendő alatt, kész, befejezett műremekek, amelyeknek formai művészete csiszolt, mint a briliáns és tűzök meleg, sugárzó, akárcsak a legnemesebb drágakőé. A Mikszáth-Almanach ez irodalmi kincsekből kiválogatta a legszebbeket és legértékesebbeket és I idén ezekkel kedveskedik híveinek. A magyar novella-irodalom huszonöt kis remekével, huszonöt * Mikszáth-Almanach az 1913. évre. Szerkeszti Herczeg Ferenc. Egyetemes Regénytár. XXIX. évfolyam 4—5. kötete. Singer és Wolfner kiadása Ara diszkötésben 2 korona. magyar iró legszebb novellájával kopogtat ebben az esztendőben A szerkesztőség felhívta legnépszerűbb és legértékesebb Íróinkat, hogy válasszák ki azokat a novellákat, amelyeket ők maguk is a legsikerültebbnek tartanak és amelyek legerőteljesebben fejezik ki az iró egész egyéniségét. És ezekből az elbeszélésekből állította össze Herczeg Ferenc, a szerkesztő ezt az irodalmi kincses ládát, az ezidei „Mikszáth-Almanach“-ot, amely az uj magyar novella-irodalom legszebb müveit foglalja magában. A hóditó uj magyar irodalom teljes hű tükörképét megtaláljuk ebben a kötetben, amely litera- turánk minden irányát felöleli magába. És ebben a mai alakjában már több is mint egyszerű almanach: gondos és avatott kézzel összeválogatott antológia. Magas irodalmi színvonalú a Mikszáth- Almanachnak ez az újabb kötete is, mint ahogy mindenkor az irodalmi produktumok legjelesebbjeinek gyűjteménye volt. De idén irodalom-történeti jelentőségű is, mert egész belletrisztikánknak tiszta és áttekinthető keresztmetszetét is nyujta. Uj irányok felé való törekvések jellemzik mai irodalmunkat, amelybe uj hangok, uj nézőpontokból vizsgált problémák, uj társadalmi alakulások rajza vonult be, de azért a múltból is megőrizte mindazt, ami a szivhez és lélekhez szól. Az idei Mikszáth Almanach novellái pedig ragyogó és kifejező erejű dokumentumai az egész uj magyar novella-irodalomnak. Szórakoztató elbeszélések, vidám ötletek, mély problémák, emberi drámák sorokba süritve : ez a Mikszáth Almanach, amelynek megjelenése minden esztendőben valóságos irodalmi esemény és a könyvbarátok nagy táborában örömteljesen üdvözölt vendég. És ez mindenképen érthető is, mert különb vendég a többinél: nem visz, de hoz. Garmadával hoz magával szellemi kincset, amellyel a magyar házakat gyarapítja. És magával hozza, mint szívesen látott vendéget, a magyar Írógárda legjobbjait, köztük régieket is, akik a háziak szerétében már helyet találtak maguknak és az újakat, [ akik szintén mindenképen érdemesnek mutatkoznak I erre a szeretetre. Az Almanach régi híveinek, éppenugy mint J az újaknak is, nagy lelki gyönyörűsége lesz ennek az uj kötetnek elolvasásában és nyomában az uj I bivők tábora bizonyára gyarapodni fog, amit a könyv szokatlan olcsósága is nagyban elősegit, mert hiszen az igen szép vaskos kötet ára csak 2 korona. Az idei Mikszáth-Almanachban olvassuk legértékesebb Írásait a következő magyar Íróknak : Ambrus Zoltán, Bállá Ignác, Bársony István, Biró Lajos, Bródy Sándor, Farkas Pál, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Herceg Ferenc, Kanizsay Ferenc, Kóbor OS G-“SnZTZa.^n ULtÓda, BOIDI JÓZSEF ViLiiG-OSI (-^.xadrEAeg^e) szólóméig^ Toirtclzos pincegazdasaga ajánlja kitűnő Hiincségü liegyi "borait és pedig: 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. 313 24—30 Levelek ECEI JÓZSEF "Világos (Aradmegye) cimre küldendők. Lapunk mai száma S oldal.
