Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-10 / 45. szám
1912. november 10. Békés 7 megfagyott. Sérüléseit pedig elesés közben szenvedte*, A csendőri nyomozat aztán kiderítette, hogy elhalt Simonka György lovász, kétegyházai lakos volt, akit a korcsmáros, midőn nagyon lerészegedett, kidobott. Simonka az árokba esett és ott maradt. Később az ismerősei a korcsma folyosájéra vitték, ahol reggelre meghalt. A Békésmegyei Pártfogó Egyesület a novemberi esküdtbirósági ülésszakon részt vett esküdtek közül Haan Béla 12 kor. 80 fillért, dr. Fuchs Béla 3 kor., dr. Christián Kálmán 3 kor., dr Salacz Aladár 3 kor. 20 fill., A. B. 2 kor., Csepregi Pál 2 kor, Cziczkovszky György 1 kor., Herhát József 1 kor,, dr. Külley Pál 4 kor és Neumann Simon 1 koronát adományoztak. Az adakozók jótékonyságáért ez utón mond hálás köszönetét az egyesület elnöksége. Lopások. Az idei rossz szőlőtermés Dobozon is éreztette hatását. Különösen azoknál, akik nem igen szeretik a szőlőtőke tövét piszkálni, hogy du- sabb termésre serkentsék, de annál szívesebben megjelennek szüretelni, pedig az ördög sem hívja őket. Ilyen legények Dobozon Zima Imre, Tobai Lajos, Karakai Sándor. Pap Illés, Sárkány Antal és Z. Szabó Lajos, akik szemet vetettek Szabó Mihály református lelkész mosolygós szőlőfürtjeire. Kiszimatolták, hogy a faluban mindenütt rosszul sikerült a termés, csak a tiszteletes ur kertjében ér valamicskét. Elkezdték hát éjjelenkint szüretelgetni az érett fürtöket, s egyszerre csak azon vette magát észre a lelkész, hogy felesleges szüretelőkről gondoskodnia, elvégezték azt helyette ismeretlen alakok, akik 120 korona kárt okoztak neki. A csendőri nyomozat pár hét alatt kiderítette a hívatlan szüretelők kilétét, s a j írásbiróságnál feljelentették őket. — Gyulaváriban Dandé András kamarájából Hízó Bogdán Sándor gyulavárii lakos egy zsák búzát ellopott. Az ügyészségnél feljelentette a csendőrség. Véres verekedés Dobozon. A szokásos vasárnapi kép. A legények összejönnek a korcsmában, iszogatnak, dalolgatnak, mig a kiforrott uj bor a fejükbe nem száll. Akkor szűk lesz a korcsma min- deniküknek. Ki áll valamelyik a szoba közepére s elkiáltja magát, hogy ki a legény a csárdába ¥ Erre aztán vagy ő ver meg valakit, vagy őt valaki. Dobozon vasárnap este 10 órakor ért a hangulat erre a pontra Kárnyáczki Gábor korcsmájában. Id. és ifj. Y. Szabó János és Y. Szabó László ittak, az egyik asztalnál Nagy András meg a másiknál És mert a vasárnapnak Dobozon a hagyományos verekedés nélkül elmúlnia nem szabad, no meg hogy amazok hárman voltak, emez meg csak egyedül volt, neki estek és úgy elverték Nagy Andrást, hogy csaknem lepedőben kellett haza vinni. A végleszámolást a járásbíróság előtt fogják megejteni velük. A motorvonat által elgázolt ittas ember B. Tóth János magyarbánhegyesi lakos ez év október hó 31-én az orosházai vásáron volt József nevű 9 éves fiával együtt. Este felé a motoros vonatra ült fel, hogy haza menjen, A mi emberünk pénzt ér zett a zsebében és igy annál könnyebben elfogta a szomjúság, mert valósággal is kiszáradt a torka a sok járás-kelésben. Ugyanazért Kétegyháza állomáson leszállóit s a vasút melletti korcsmában eliszogatott. Csúszott a nyakolaj, kellemesen telt az idő, amely azonban elég kajánul, akkor repül a leggyorsabban, a mikor meg kellene állania és a mulató embernek a fülébe kiáltania: siess atyafi, lekésel. Ám az idő repülése nesztelenül történik s igy szegény B. Tóth István azon vette magát észre, hogy az ő motora hűtlenül elhagyta : elindult, elment. B. Tóth István most már gyalog indult útnak fiá- vál együtt a sínek mentén. A mámoros ember azonban Kétegyháza állomástól pár kilométernyire elesett s azután ott is maradt, hiába költögette a fia. A kis B. Tóth József végre is kénytelen volt útját magában folytatni. A sinek mellett fekve maradt B. Tóth Istvánt pedig a szembe jövő motoros elütötte és fején olyan súlyos sérülést ejtett, hogy halálát okozta. Békés község képviselőtestülete folyó hó 6-án közgyűlést tartott, melynek legnagyobb érdeklődést keltő tárgya Kondoros község előljáióságának azon átirata volt, melyben arra kérte fel a községet, hogy a Kondorosról Békéscsabára vezető vasút építési költségeihez, tekintettel arra, hogy ez Békés község érdekeit is hathatósan előmozditja, járuljon hozzá a képviselőtestület. A képviselőtestület, a különben az elöljárósághoz intézett átiratra vonatkozólag kimondotta, hogy a vasút építéséhez költséggel csak úgy járul hozzá, ha ez nem Csabára, de Bókésfőldvárra vezettetik s egyben bizottságot küldött ki ez ügyben teendő tárgyalásokra, melyek eredményeiről 60 nap múlva véleményes jelentésre utasította a kiküldötteket. A bizottság tagjai Konsitzky János biró elnöklete alatt: Szathmáry Gábor első jegyző, dr. Sebők Elek községi ügyész, Balázs József községi mérnök, további dr. báró Drechsel Gyula, dr. Török Gábor és dr. Szegedi Kálmán lettek, özvegy Me'xner Józsefnénak a férje elhunyta alkalmából felajánlott 100 korona temetési segély kiutaltatott. Varga Mátyás bérházi vendéglős haszonbérlete Hrabovszky Mátyás békéscsabai lakos nevére Íratott át. A békési református egyháztanács október hó 31-én ülést tartott, melyen tudomásul vette, hogy az egyházmegyei közgyűlés az egyházi tisztviselők gabonailletményének megváltását kimondó presbiteri határozatot nem hagyta jóvá, úgyszintén a Salamon Gábor elhunyt békési kántor özvegyének végkielégítése ügyében tett intézkedést sem. A lapunkban is ismertetett ez utóbbi ügyben ugyanis kimondotta az egyházmegyei közgyűlés, hogy a kántor özvegyét — bár ezt az egyházi törvények kifejezetten elő nem Írják — szintén megilleti a tanító hozzátartozóinak javára előirt félévi kegyeleti idő, igy a presbitérium azon határozata, mely özv. Salamon Gábornétól a teljes jövedelemmel megillető félévi kegyeleti időt megtagadja s mindössze 500 K végkielégítési összeget ajánlott fel, feloldandó s az egyházmegye elvi jelentőségű határozata értelmében rektifikálandó. A presbitérium e végzést javaslattételre a gazdasági bizottságnak adta ki. Ezt a bizottságot bízta meg az egyháztanács az uj kántor illetményének kiszolgáltatása ügyében teendő javaslattal is. Az utóbbira vonatkozóan meg kell említenünk, hogy bár az uj kántornak állását a pályázati hirdetés értelmében október 1-én el kellett volna foglalnia, mindezideig ez csak annyiban történt meg, hogy a kántorrá választott békési református tanító félig tanítói, félig kántori teendőket végez, mivel az özv. Salamon Gá- borné ügyében hozott egyházmegyei határozat miatt — legalább látszólag — az egyháztanács vezetősége vonakodik állásába beiktatni, vélvén, hogy ekként a kettős kántori javadalom kiadása fedezésétől megszabadul. Ez azonban aligha lesz lehetséges másként, mintha az uj kántor, vagy az özvegy megillető ja vadalma egy részéről lemond. Vagyis azt a kárt, amit a presbitérium a hamaros kántorválasztással az egyház pénztára terhére okozott, valamelyik fedezni hajlandó. Az ügy megoldása ezen az alapon azonban aligha eszközölhető, egy erkölcsi testület az adott körülmények között másként nem is járhat el, mintha mindkét felet megillető javadalmához juttatja, nehogy egy újabb felsőbbségi határozat kényszerítse erre. Király László központi ref. tanító helyettesítésével Lévay István bízatott meg, kinek e cimen havonkint 60 K-t szavazott meg. Tudomásul vétetett továbbá, hogy Kecskeméti Ferenc elnöklelkészhez a segédlelkészi teendők végzésére Kimer Adalbert s.- lelkészt küldte ki az egyházi hatóság. Az ülésnek legnagyobb érdeklődést keltő pontja a dr. Márk Ferenc lelkész beadványa volt, melyben a presbitérium egy előző ülés jegyzőkönyvének egyik pontjára tett észrevételeket. A beadványban dr. Márk Ferenc általában elitéli a presbytérium tanácskozásának tenorját s azzal a váddal szemben, hogy a presbiteri üléseket nem látogatja, kijelenti, hogy ezt tenni ezután nem lesz hajlandó, mivel az egyháztanácsi üléseken papi palástjának tisztessége nemünk a világi, de egyházi tagok részéről is (értvén ez alatt az elnök lelkészt) veszedelemben forog. Ez a beadvány minden kommentár nélkül is ékes szószólója a békési református egyház áldatlan viszonyainak. Sajnos, hogy még csak túlérzékenységgel sem vádolható a pártos presbitérium által tárgyalások közben önérzetében többizben mélyen megsértett lelkész. PQíkyflrfiirrifí BudaPesten- N'ári és tóli ayooyVJuuDuUlilil U.U hely, a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hóvvizü gyógyfürdő modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapborogatások, uszodák, külön hölgyek és urak részére. Török-, kő- és márványfürdök; hőlég, szénsavas- és villamos-vízfürdők. A fürdők kitűnő eredménnyel használtatnak, főleg csuzos bántalmaknál és idegbajok ellen. Ivó-kura a légzőszervek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Gyógy- és zene- dij nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld 97 H—14 az igazgatóság. Közgazdaság. Az orosházi—szentesi törvényhatósági útnak orosházi—mágocsi 13 kilométer hosszú szakasza, — részben az érdekeltség hozzájárulásával kiépíttetvén, a kereskedelmi miniszter az ut szemléjét és felülvizsgálatát december 20-ra tűzte ki. Az eljárást Lukács József kir. műszaki főtanácsos fogja vezetni. A pusztaecsegi ut kiépítése. Jásznagykunszol- nok vármegye azt kérte a kereskedelmi minisztertől, hogy az ecsegi vasúti állomástól a Pusztabucsán át a karczag—füzesgyarmati törvényhatósági úthoz vezető ut helyett, az ezen úttól délre levő Familia- utat építtesse ki, A nyilatkozattételre felhívott Füzesgyarmat község szintén a Familia-ut kiépítése mellett foglalt állást. Ezzel szemben Békésvármegye törvényhatósága, valamint a vallásalapitvány a pusztaecsegi ut kiépítését kérték, amely már eredetileg ki lett jelölve mint kiépítendő ut. A kereskedelmi miniszter mérlegelve a különböző álláspontokat olyan elhatározásra jutott, hogy mivel a pusztaecsegi ut kiépítésével a dévaványa—kisújszállási és a karcag- füzesgyarmati törvényhatósági utak legrövidebb és tetemesen olcsóbb összeköttetést nyernek, másrészt a vallásalap érdekei is a többször említett ut kiépítését teszik indokolttá, ennélfogva a pusztaecsegi ut fog a Familia-ut helyett létesittetni. A miniszter a tervek elkészítése iránt egyidejűleg szintén intézkedett. Kitüntetett gazdasági cselédek. A fóldmivelés- ügyi miniszter a főispán előterjesztésére hosszas és hűséges szolgálataik elismeréséül 10 arannyal és díszoklevéllel tüntette ki a következő békésmegyei gazdasági cselédeket, illetőleg munkásokat: Avra- mucz Flórián (Kétegyháza), Gulyás István és Marti Mihály (nörözstarcsa), Yarga Koritár György (Csor- vás), Tatár István (Gádoros), Tompa György (Orosháza), Bogyik András és Maján Mihály (Békéscsaba), Máté Lajos (Gyoma), Duda Imre (Endrőd), Sindely József (Pusztabábocka) és végül Dián András (Szarvas). A kitüntetett munkások 20—50 év óta szolgálnak egy helyen, gazdáik teljes megelégedésére Leghosszabb szolgálati ideje van közülük a 70 éves Avramucz Flóriánnak, aki a bétegyházi Almásy uradalomban mint csikós egyhuzamban 50 év óta van alkalmazásban. A miniszter jutalmát és díszoklevelet f. hó 8-án délután nyújtotta át az ősz cselédnek szép beszéd kíséretében Lukács Endre főszolgabíró Kétegybázán, a községháza termében. Az ünnepségen megjelent Holló György gazdasági felügyelő, a községi elöljáróság, az uradalom tisztikara és számosán az uradalmi cselédek közül. A többi kitüntetettnek, szintén illetékes főszolgabiráik fogják átnyújtani a jutalmakat. Az orosházi vasúti állomás kibővítése tárgyában a közigazgatási bejárás — amint már megírtuk — e hó 8-án tartatott meg dr. Hazai ítadó miniszteri s.-titkár vezetése mellett. A bejáráson részt vett Uray Imre, a szegedi üzletvezető helyettes is. Az államvasutak által elkészített tervek szerint az orosházi állomás mintegy 70 000 korona költséggel a Szeged felőli részen bővíttetnék ki. Az eljárás alapjául ez a tervezet szolgált. A tervezet ellen azonban Orosháza község képviselői s a járási főszolgabíró élénk tiltakozásukat fejezték ki és azzal szemben az á’lomásnak a Békéscsaba felőli oldalán kérték az állomás kibővítését. Álláspontjukat indokolták azzal, hogy a bemutatott tervezet szerint az Orosháza— gádorosi útátjáró a jelenlegi helyen megszűnnék és az átjárás sokkal lejebb és nagy kerülővel létesft- tetnék. Ezen megoldási mód mellett a községnek a fejlődése nagyban veszélyeztetve lenne, mivel az orosházi —gádorosi törvényhatósági ut mellett elfekvő községrész nagyrészben már ki van építve, továbbá a népkert és a községi kórházhoz való hozzájutás nehézségekbe ütköznék, holott ha az állomás a Békéscsaba felőli oldalon bővíttetnék ki, az esetben egyrészt a kibővítés lényegesen kevesebb költséggel járna, mert a község az ott levő ingatlanaiból méltányos árón adna területet, másrészt a forgalmi akadályok ezen az oldalon lényegesen kisebbek lennének. Hosszas tárgyalás, vitatkozás és eszmecsere után abban történt megállapodás, hogy a községnek kérelme, amelyhez a vármegye kiküldöttjei is hozzájárultak, jegyzőkönyvbe vétetik és az állam- vasút a község által kért megoldás tanulmányozására és a számítások megtételére kötelezte magát. Tervbe vétetett az a megoldás is, hogy amennyiben a Békéscsaba felőli oldalon való kibővítés vasut- forgalmi szempontból egyáltalában nem lenne kivihető, az esetre az orosházi—gádorosi utón levő
