Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-10 / 45. szám
1912. november 10. B’é k’é s 5 házat ezidőszerinti nívóra emelte, mely nívót legjellemzőbben értékeli a békósmegyei közkórházat ismerő egyik kolozsvári egyetemi rendes tanárnak, a kórházi évkönyv megjelenése alkalmából irt levele, hogy ha ő lenne a közoktatás- ügyi miniszter, kétszáz orvos hallgatót küldene tudományt és etikát tanulni a gyulát kórházba. Dr. Berkes Sándor igazgató önérzetteljes szerénységének bizonyítéka, hogy a kórházhoz jutásának, úgy reá, mint az intézményre emlékezetes 25 éves fordulóján egyszerűen átsiklani szándékozott, ami sikerült is neki, de mégsem teljes mértékben, legalább annyiban nem, hogy főorvoskollegái a segédorvosok és a kórház tisztviselői a délelőtt folyaméi/ egyszerű, de lelkes ovációban részesítették közszeretetükben álló igazgatójukat. A dolog ugyanis úgy történt, hogy tegnap délelőtt rendes időben a kőzkórházba érkező igazgatót azzal az ürüggyel, hogy egy utazó sürgős ügyben várakozik reá, az orvosi ebédlőbe hívták, a hol ekkorára már előre összegyűltek dr. Kun Pál, dr. Kaczvinszky János, dr. Décsi Károly, dr. Feldmann Ignác, dr. Békés Dezső főorvosok, — a közkórház összes al- és segódorvo- sai, — dr. Wertkeim Iván fogorvos és a közkórház összes tisztviselői. — A nagyon meglepett igazgatót a lelkes éljenek elhangzása után dr. Kun Pál főorvos kollégája rendkívül szép és szívből fakadó érzésteljes beszédben üdvözölte. 25 óv úgymond nagy idő egy ember életében. Leszámítva azt az időt, ami a tudás megszerzésére szükséges, 25 évnél több nem jut alkotó munkára. Annyit dolgozni pedig amennyit Berkes Sándor 25 óv óta dolgozott, az valóban óriási munka. Gyula városa sokkal kisebb annál és ipari kereskedelmi s általában közgazdasági forgalmánál fogva nem tarthatott igényt egy ily kórházra s hogy a kórház mégis ilyenné fejlődött, az Berkes Sándor páratlan ügyszeretetének, szakértelmének gyönyörű eredménye. Szívből kívánja mindnyájuk nevében, bogy munkájának és művének gyümölcsét teljes munkaerejében még igen sokáig élvezhesse. Az igazgató látható elfogódás- sal és mélyen meghatva köszönte meg az igazán váratlan ovációt, érdemét szerényen áthárította a köz áldozatkészségre, továbbá kartársaira, akik vele együtt fáradoztak a mű létrehozásán, s kérte további szives támogatásukat. Azután a jelenlevők mindenikóvel kezet fogott. Ezzel a szorosan családias jellegű ováció s ezzel a 25 éves jubileum véget is ért, az igazgató, főorvosok és tisztviselők napi munkájuk teljesítésére oszlottak szét. A vármegyei közkórházi építkezéseknél a meny- nyezet leszakadása folytán — tudvalevőleg a többi vállalkozók is nagyban hátráltattak munkájok elvégzésében és tényleg a kórházi vállalkozók csak nagy késéssel tudták az elvállalt munkálatot befejezni. A felülvizsgáló bizottság ragaszkodva a szerződés ha- tározmányaihoz, a késedelem folytán a megfelelő kötbért kiszabta és az vissza is tartatott a vállalkozók végjárandóságából. A törvényhatósági bizottság azonban legutóbb 10 vállalkozónak engedte el a kötbért azért, mert a késedelem indokolt volt és mert kára a vármegyének a késedelemből folyólag nem származott. A belügyminister a törvényhatósági bizottságnak kérdéses határozatát most jóváhagyta. Az uj véderőtörvény értelmében a fölösszámuak kiválasztására alakított bizottságot a vármegye alispánja e hó 25-re hívta egybe a békéscsabai főszolgabíró hiva talos helyiségébe. A bizottság tagjai Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt Kiss László főszolgabíró, mint előadó, továbbá Lukács Endre főszolgabíró, a katonaság részéről pedig Flaschka Emil békéscsabai hadkiegészítő parancsnok őrnagy, továbbá Arnóthfalvy Alfréd gyulai honvédkiegészitő parancsnok őrnagy. Az állami tisztviselők békésmegyei köre Zádor Mór pénzügyigazgató elnöklésével november 3-án, vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyedüli tárgyát a pénzügyministernek ama megdöbbenést keltő ténye képezte, hogy az állami alkalmazottak nyugdijtórvényjavaslatát, a törvény- tervezettel szemben tisztviselői részről támasztott igények miatt, a képviselőház pénzügyi bizottságában visszavonta s ezzel a várva-várt, tagadhatatlanul I sok üdvös intézkedést tartalmazó törvény megalkotását bizonytalan időre lehetetlenné tette. Ismeretes, hogy az egyetemi, vagy ezzel egyenrangú főiskolai végzettséggel nem biró kisebb képesítésű tisztviselőket a javaslat kivételes és éppen ezért sérelmes elbánásban kívánja részesíteni. Nevezetesen, mig a i főiskolát végzettek köteles szolgálati idejét az eddigi 40 évvel szemben 35 évben állapítja meg, addig a kisebb minősítéssel biró alkalmazottakét, nehány terhesebb szolgálati ág kivételével, változatlanul 40 évben kívánja fentartani. Érthető elkeseredést keltett ez az eddig nem létezett megkiilömböztetés a mellőzött tisztviselők körében, amely bánásmód csupán elkedvetlenMést és irigységet keltene a magasabb képesítésűekkel szemben, akiknek főiskolai képzettsége a gyorsabb előmenetelen kívül már honorálva van azzal, hogy szolgálatukat egy fizetési osztállyal magasabban kezdik s két fizetési osztállyal magasabbra vihetik, mint a többiek. Még rosszabbul járnának a tanárok az uj nyugdíjtörvény változatlan elfogadásával, mert ezeknek szolgálati idejét meg nem hogy a régiben hagyni, hanem öt évvel emelni tervezi a javaslat. Csak természetes tehát, hogy az érdekeiket veszélyeztetve látó tisztviselők országos mozgalmat indítottak jogaik kivívása érdekében. Az elégedetlenség láttára azonban Jeleszky János pénz- ügyminister a javaslat tárgyalását elhalasztotta, azon indokolással, hogy a parlament jelenlegi állapota nem alkalmas ennek a több oldalról kifogásolt javaslatnak nyugodt megvitatására. Ezzel a tényével a péuzügyminister ismét sok nyugdíjba vonulni kényszerült tisztviselőnek, még több özvegynek és árvának okoz pótolhatlan anyagi károsodást. Minden tisztviselőnek közös érdeke tehát, hogy a javaslatnak nem kifogásolt áldásos intézkedései mielőbb törvény- nyé váljanak. A közgyűlés hosszas vita után egyhangúlag elhatározta, hogy feliratilag fordul a pénz- ügyministerhez, miszerint a benyújtott javaslatot soronkivül tárgyaltassa le és pedig oly formán, hogy a javaslat visszavonására okul szolgáló vitás kérdések, nevezetesen a kisebb minősítésű alkalmazottak és tanárok szolgálati idejére vonatkozó részei a javaslatnak egyelőre kapcsoltassanak ki; azoknak szolgálati idejére a mostani törvény maradjon érvényben mindaddig, mig a parlamentben a normális élet helyreáll s akkor a kikapcsolt részek tárgyaltatván, novelláris utón rendeztessenek. Kérik továbbá, hogy a pénzügy minister többszöri ígéretéhez képest a törvény 1912 január 1-től számítandó visszaható erővel bírjon. Ilyen értelemben való előterjesztés megtételére hívták fel az állami tisztviselők országos egyesületét s kérelmük támogatására felkérték városunk országgyűlési képviselőjét dr. Lukács Györgyöt is. A pénzügyministerhez intézett feliratot már f. hó 5-én fel is terjesztették. A vármegyei központi választmány november 7-én délután 3 órakor Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az orosházi és gyomai országgyűlési képviselőválasztók 1913. évre érvénnyel bírandó névjegyzékét végleg összeállította és egyben hitelesítette. A hitelesített névjegyzékek egy-egy példányát a belügyminiszterhez terjesztetté fel, egy-egy példányt a vármegyei levéltárban és a közjegyzőnél helyezett el, ezenfelül minden község az őt érdeklő névjegyzék egy példányát kapta meg. A gyomai választókerületben a jövő évben 5071 lesz a választók száma, szemben az idei 4888 választóval. Az orosházi választókerületben 5616 választó van a jövő évre felvéve, az idei választók száma 5442 volt. A választók községenként a következő- képen oszlanak meg; a zárjel közti szám az idei választók számát tünteti fel. A gyomai választókerületben: Gyoma 720, (713). Dobozon 19.1 (144). Endrődön 814 (767). Köröstarcsán 372 (314). Mező- berényben 1006 (977). Kondoroson 369 (368). Vésztőn 277 (271). Körözsladányban 388 (378). Füzesgyarmaton 413 (410). Szeghalmon 526 (539). Az orosházi választókerületben: Orosháza 1712 (1711). Pusztaföldvár 317 (323). Nagyszénás 239 (225). Békéssámson 250 (242). Tótkomlós 399 (411). Gádoros 122 (122). Csorvás 207 (210). Szentetornya 395 (362). Békésszentandrás 585 (557) Öcsöd 712 (689). Újkígyós 201 (220). Gyulavári 146 (141). Kétegyháza 232 (229). Szakaszmérnök-választás A Gyomán székelő Iváufenéki vizszabályozó társulat folyó hó 8-án tartott közgyűlésében Kilényi Kálmánt szakaszmérnöknek választotta meg. Kilényi Kálmán évek óta az Alsó-fehér-körözsi társulatnak szakaszmérnöke és e minőségben kifejtett munkásságával, szorgalmával és szakképzettségével méltó elismerést szerzett magának és mint helyi társadalmunk kedvelt tagjának is körünkből való távozását veszteségnek tartjuk. Ujiráz. Békésvármegyének sárréti határrészén fenti név alatt uj község alakult, amelynek lakosai túlnyomó részben békésmegyei származású katholikus magyarok. Az uj községnek Mindenszentek napján emlékezetes nagy napja volt, ugyanis akkor szentelte fel gróf Széchényi Miklós váradi megyéspüspök a község uj templomát. Az emlékezetes ünnepélyen a püspökön kívül résztvettek dr. Karácsonyi János és Grócz Béla kanonokok is. Ujiráz község keletkezéséről, múltjáról dr. Karácsonyi János kanonok, a kiváló történettudós, varosunk jeles szülötte gyönyörű cikket irt a Nagyváradon megjelenő »Tiszán- tul«-ban, mely cikket vármegyénkre vonatkozó sok irányú vonatkozásánál fogva is, lapunk tárca rovatában közöljük. Az első repülő posta. Az angol posta, mint említettük, azzal az érdekes tervvel foglalkozik, hogy aeroplan postaszolgálatot szervez London és Windsor között. A készületekkel már annyira előre jutottak, hogy már javában folyik a szállítás. György király megengedte, hogy a postajáratok a Windsor! parkban ereszkedhessenek le. A repülőposta egyelőre főkép a jótékonyságot fogja szolgálni és oly küldeményeket továbbit, melyet az e célra készült bélyegekkel láttak el. Az angol kultúrát módfelett jellemzi, hogy első alkalommal a britt tudomány büszkeségét az Encyclopaedia Britannica uj kötetét szállítottak el a repülőgépen, a miről külön fényképfólvételt is csináltak a legközelebbi potkötet számára. Ezt a fölvételt — mint egyáltalán minden értékes, arra való fotográfiát — megszerezte a Tolnai Világlexi- kona szerkesztősége. Természetes azonban, hogy a magyar vonatkozású képek egész tömegét is közölni fogja a huszonöt kötetes lexikon, amely nem kevesebb, mint tizenhatezer oldalon és harmincezer szép reprodukcióval fogja meglepni a magyar közönséget. A legmodernebb és legértékesebb könyvtárnak Ígérkezik a Tolnai Vilaglexikoua, amelynek gondos kiadója a világ négy legnagyobb kulturországában kötött szerződést, hogy illetékes helyekről kapja a lexikon szövegének és képeinek egy részét, melyeket aztán a magyar vonatkozású anyaggal együtt százötven tagú szerkesztőség dolgoz föl Budapesten. A Tolnai Világlapja előfizetői egy kötetet barom koronáért kapnak és ezt a föltűnő olcsóságot az magyarázza meg, hogy az uj magyay lexikon^ körülbelül százezer példányban fog megjelenni. Érdekes, hogy bár csak folyó év december 15-én jelenik meg az első kötet ezen Lexikonból, az érdeklődés már is oly óriási, hogy az uj előfizetők tömegesen jelentkeznek, nehogy ettől a pompás kedyezmónytől elessenek. Mint értesülünk, nemcsak az előfizetők, hanem akik szamonként veszik a Tolnai Világlapját, azok is hozzájuthatnak e munkához. Síremlék megáldása Sarkadon. Kegyeletes, lélekemelő ünnepély folyt le Mindenszentek napján délután 4 órakor a sarkadi róm. kath temetőben, akkor áldotta meg ugyanis Rácz Pál sarkadi plébános megboldogult elődje néhai Kreznerich György plébános fekete márványból készült síremlékét, melyet egyrészt az elhunytnak az e célra végrendeletig hagyott összegéből, de nagyobbrészt a hívek és jó- baratok nemes bőkezűségéből állíttatott fel a mostani plébános. Délután 4 órakor mar teketéllett a temető a hívek, nemkülönben valláskülönbség nélkül az elhunyt jóbarátai és ismerőseitől, kivonultak a kath. iskola növendékei is koszorúkkal és virágokkal. Ekkor vette kezdetét az ünnepély a Jelen István rom. kath. kántortanitó vezetése alatt álló sarkadi vegyeskar által gyönyörűen előadott »Lelkünk borítja néma fájdalom« c. gyászénekkel. U.ána megáldotta Bácz Pál plébános a síremléket, majd pedig szivreható gyönyörű emlékbeszédet tartott megboldogult elődje fölött. Sokak szeméből kicsordult a köuy, maga a szónoknak a hangja is el-el- csuklott, különösen midőn az elhunyt lelkészhez szólott és azt Isten kegyelmébe ajánlotta. Beszédjét imaval fejezte be, majd pedig élővirágokbol kötött hatalmas, szép koszorúját tette a sírra. Az ünnepélyt befejezte megint a vegyes kar által szépen előadott »EltávozaU c gyászeuek A megboldogult, aki oly kedvelt egyéniség volt Sarkadon, megérdemelte a megemlékezést Sipoias helyett harangjelzés. A kereskedelmi minister Gyula város kérelme folytán elrendelte, hogy a gyulavidéki vasút a város belterületén gőz- mozdonysipolás helyett harangjelzést tartozik figyelmeztetésül használni, mert a sípolás a közönségre nézve nagyon kellemetlen. Még azt is meghagyta a minister, hogy a harangjelzést is csak az elkerülhetetlen szükség esetén szabad alkalmazásba venni. Mivel azonban a gyulavidéki vasút a harangjelzést még most sem hozta be, ennélfogva az alispán — a polgármester előterjesztésére — felirt a ministerhez, hogy kérdéses rendeletének haladéktalanul szerezzen érvényt. Házasságok- Scheiben Jakab divatáru kereskedő, a Kocsis László cég társtulajdonosa november 4-én délelőtt esküdött örök hűséget ifj. Balogh József hentes polgártársunk Mariska leányának a róm.
