Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-10 / 45. szám
XLIV. évfolyam Cxyula, 1913. november fO. 45. szám. Előfizetési árak: Egész évrt ____ 10 K — f Fé l évre ... ... ... 5 K — f Évnegyedre ... ._ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ES KOZGAZDASZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető kczle- mények. hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Gyula város 1913. évi költségvetése. Lapunk más helyén közöljük Gyula városa jövő évi költségvetését, úgy amint az a városi tanács és az állandó-választmány által egyértel- müleg megállapittatott és a legközelebbi képviselőtestületi közgyűlés tanácskozása tárgyát fogja képezni. Kezdjük mindjárt a költségvetés konklúzióján, nevezetesen azon, hogy mig a folyó 1912-ik évben a fedezetlen költség 279.045 K 55 fillér, a jövő évben 314.341 K 09 f, tehát 35.295 K 54 f-rel több, amely körülmény az idei 121 'és félpercentes községi pótadót 129 százalékra, és igy 7 és fél percenttel emeli. Az 1912. évi költségvetési előirányzat a bevételt 243 418 korona 11 fillérre, a kiadást 522.463 K 57 fillérben állapította meg. Ezzel szemben a jövő évi bevételi előirányzat 279.512 K 45 f, a kiadás 593.853 K 54 f. A jövő évi bevételnél az emelkedés zömét 28000 koronát az állami dotáció okozza, amely uj tétel, amennyiben elsőizben illesztetik be a költségvetésbe. A tavalyi és harmadévi államsegélyek még nem szerepeltek a költség- előirányzatokban, miután annak keretén kivül fordittattak a városi tisztviselők és kezelő- személyzet szűkös, fizetéseinek részbeni kiegészítésére. A törvényhozás ez év nyarán alkotta meg a városokról szóló 1912. évi LVI1I. t.-cikket, amely a városok tisztviselőit és kezelőszemélyzetét tudvalevőleg meghatározott fizetési osztályokba sorozza. A költségvetés az uj törvény direktíváihoz simul, amennyiben ezen osztályba sorozások figyelembe vételével, a tisztviselők és kezelőszemélyzet törzsfizetését, lakbérét és pótlékait 134 220 K 68 fillérben irányozza elő, ami az idei 70.853 K 68 fillér előirányzattal szemben mintegy 64000 korona többletet képvisel. Ezenkívül az állami és törvényhatósági tisztviselők részére megállapított családi pótlékok arányában a költségvetés ugyanily, nevezetesen családi pótlékok cimén még külön 8700 koronát is tartalmaz. Amint előrebocsátottuk, ismételten hangsúlyozzuk, hogy a tisztviselők és kezelőszemélyzet fizetése a városi törvény szabványainak megfelelőleg szerepel a költségelőirányzatban. De a törvénytől eltekintve, nemcsak minden humánus gondolkodású, de a magasabb közérdeket is figyelembe vevő embernek is meg kell nyugodnia, sőt örömmel üdvözölni, hogy az összes tisztviselő-kategóriák között eddigelé legmostohábban javadalmazott városi tisztviselők és alkalmazottak, illetményeik törvényes megállapításával olyan helyzetbe jutnak, hogy legalább a jövőben nagy felelőséggel járó állásaiknak a nagyon nyomasztó anyagi gondoknak enyhítésével felelhetnek meg. Az évről-évre fokozódó drágaság ugyanis a javadalmak terén fennálló eddigi állapotokat, a törvénytől eltekintve is, tarthatatlanná tette, mely körülmény már a közel jövőben a városi adminisztrációnak is teljes csődjét vonta volna maga után. Ezeknek előrebocsátása és méltánylása után azonban el kell ismernünk, hogy a 129 percentre rugó községi pótadó óriási teher a nehéz kereseti s megélhetési viszonyok között sínylődő nagyközönségre. Pedig be kell vallanunk és nyomatékosan kell hangsúlyoznunk azt is, hogy úgy közgazdasági, kulturális, valamint szociális szempontból súlyos problémák maradnak megoldatlanul a 129 percentes pótadó mellett is, amennyiben nagy, egyben sürgős szükégletek a költségvetésben kielégítésre egyáltalában nem találnak. Hogy egyebet ne is említsünk, csupán a városház rekonstrukcióját és kibővítését nevezzük meg, mint igazán el- odázhatlan szükségletet. Rekonstrukciót és kibővítést azért mondunk, mert egy uj városház építésének eszméjéről a fenforgó viszonyok között belátható időn belül még ábrándozni sem lehet. A városház kibővítése s a meglevő épületnek tatarozása azonban, ismételten hangsúlyozzuk, annyira elodázhatian, hogy arról, habár a fedezetet több esztendőre reparciálnák, bármily más cimen elkerülhető—kiadási tétel elejtésével, vagy elhalasztásával, már a mostani költségvetés keretén belül okvetlenül gondoskodni kell. Szívesen elismerjük, hogy a költségvetés nagy körültekintéssel és a nehéz helyzet erős figyelembevételével készült; attól is tartunk, hogy a takarékosság követelményeinek legszigorúbb figyelembevétele mellett is fognak felmerülni olyan szükségletek, amelyek kielégítése sem az előre nem láthatókra előirányzott 5400 koronából, sem a hitelátruházások engedélyezéséből fedezetet nem fognak találni, mely körülmény végeredményileg pótköltségvetést s ami azzal egyértelmű, a pótadónak még további fokozását is előidézheti. De sajnosán be T A R C A. Ujiráz története. Ott, ahol a Sebes-Körözs Biharmegyét elhagyni készül, e folyó jobbpartján 100 uj házból álló falu emelkedik, de csak két év óta. Elődje azonban, amelyről nevét kapta, annál régibb időre tekint vissza. Mikor a magyarok ide bejöttek, a Sebes-Körözs alsó mentén egy csapat ó-szláv tanyázott s e vidék egyes pontjait még e nép nevez- gette el Komádi (darab)-nak, Zsadánynak, Okány- nak, Csökmőnek stb Iráz neve is tőle származik és töltést, gátat jelent E szláv helynevek izgatták Béla király Névtelen jegyzőjének képzeletét annak mesélésére, hogy a Szereptől Szeghalom felé tartó honfoglaló magyarokat a kozárok nak, azaz kecskepásztoroknak csúfolt népek megakadályozták a Körözsön való átkelésben. De bárkik voltak lakosai az irázi területnek a honfoglaláskor, bizonyos, hogy azok két század alatt a magyar nemzetbe beleolvadtak és Iráz falu lakosai az 1214—20. években már magyarok voltak. Nevezetesen 1214-ben itt lakott Híved, a bihari vár udvarbirájának poroszlója, 1215-ben Korocsi fia Váró és 1220-ban Magló Ezek mind tiszta magyar személynevek Közülök Várót lopással vádolták és el is ítélték Maglót ílenben a vád alól fölmentették. Egy századdal később Irázról már azt is kitudjuk mutatni, hogy Isten dicsőségét hirdető egyháza s abban Istennek szolgáló plébánosa volt. Föl van jegyezve, hogy az 1332—35 években László pap volt az irázi plébános, 1336 37 ben pedig János. A pápai udvar fenntartására kivetett tizedet, évenként 6—6 garast ők is hűségesen fizették. Ugyanez időtájt megismerjük Iráz első földesurát is: a Zsámboki máskép Geregmezei Vér családot 1330 ban már e család kezén van a Szeghalom, Csökmő, Bókény és Iráz falvakból álló uradalom. De a család utolsó tagja, egyébként nagv hatalmas ur, 1397. elején Zsigmond király ellen szőtt összeesküvésbe és földönfutóvá lett. Iráz Szeghalommal együtt a király kezére jutott. De nem sokáig maradt ott. Volt Zsigmond idejében hazánk déli részén egy hatalmas, törekvő hadvezér, Maróthy János a mácsd (macsov) bán. Három csatában visszaüzte a törököt, a negyedikben maga is súlyos sebet kapott, 1403-ban pedig egyike volt azon főuraknak, a kik Zsigmondot a magyar királyi trón elvesztésétől megmentették. Ezért kapta tehát 1403 év végén a gyulai várat s ehhez két év múlva elkérte a királytól a szeghalmi uradalmat, vele tehát Irázt is 30 évig volt Iraz e hatalmas főur kezében s akkor megint más urat kapott Mert e nagygazdag főurnak, Maróthy Jánosnak csak egy fia és egy leánya vala. A gazdag leány akkoriban is kapós volt és Maróthy Anna (János leánya) kezéért nemcsak nagy viták, hanem nagy harcok is folytak. Végre is Biharmegye főispánja, Csáky Miklós, erdélyi vajda előkelő fia: Csáky Ferenc lön a győztes. A Csákyak, mint tudjuk, abban az időben a körösszégi várat s annak egész Darvasig nyúló uradalmát bírták. Nagyon örvendeztek tehát, midőn Maróthy Anna férjének a körösszegi uradalomba beillő szeghalmi uradalmat hozományul hozta. Csáky Ferenc házasságát Maróthy Annával 4 derék fiúval áldotta meg az ég Hálából a házaspár a váradi székesegyházban alapítványt tett, hogy a váradi káptalan tagjai az ő lelkűk üdvösségéért imádkozzanak Ez alapítvány fenntartására oda ajándékozták a szeghalmi uradalom negyedrészét, így lön a váradi káptalan földesur Irázon és Csők- mőn 1465. táján s az is maradt 1556-ig. Ez évben a szörnyű pártviszályok miatt a káptalant megfosztották javaitól. Nemsokára még szörnyűbb romlás következett. 1597-ben Biharmegye Rudolf magyar király kezére jutott. Ezért a török szultán 1598-ban Nagy- Várad ostromára küldte hadvezérét Szaturdsi Mohammed pasát török-tatár seregével együtt. Mig a G-TIJLA ■cLtód.sL ZBOZEDZE TŐZSÉN VíLuíLg-OSI (_^xa-d.r3TLeg'37re) szólórxa-gry'foirtcisos pirxceg"a,zcLa,!3a,g-a, ajánlja kitűnő minőségű kegyi "borait és ped.ig : 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenyeborait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling 313 23—30 I_eTzelek és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* Árajánlattal ős eladási feltételekkel készséggel szolgál. ECLI JÓZSEF "Világos (Aradnaegye) cimre küldendők. Lapunk mai száma lO oldal.
