Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-04 / 5. szám
1912. február 4. Békés 5 UtfeiiiSvizsgálat. A beruházási hitel terhére kiépített Orosháza—hódmezővásárhelyi ut felülvizsgálatát Lukács József műszaki főtanácsos e hó 6-ára tűzte ki. Békés vármegye csupán 6 kilométer hosszban van érdekelve, az útnak nagy része Hódmezővásárhely határában fekszik. Útépítés. A beruházási útépítési programmból még hátralevő két útnak és pedig a 9 kilométer hosszú szarvas—szentesi és a 19 kilométer hosszú szarvas—endrődi törvényhatósági utak kiépítésére vonatkozó miniszteri engedély — a vonatkozó műszaki műveletek jóváhagyása mellett — végre leérkezett a vármegyéhez. Az előbbi ut 162 000, az utóbbi 374 000 koronára van költségelve. A kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a földmunkálatok házilagosan hajtassanak végre s a munkálatok — amint az időjárás megengedi — azonnal megkezdődjenek. A többi munkák azonban vállalatba adandók és e célból az árlejtés mindkét útra külön- külön kiírandó. Az árlejtés eredménye felett a miniszter dönt A munkálatok főfelügyelétévei Markó Gusztáv miniszteri műszaki főtanácsos van megbízva. A gyomai negyedik artézi kút létesítési munkálatainak nyilvános versenytárgyalás alapján történt vállalatba adására vonatkozó szerződést a község Koczka István hódmezővásárhelyi kútfúróval kötötte meg, aki a kút elkészítését 7800 koronáért vállalta. Ugyancsak ő reá bizta a község az első ár- 1 tézi kút kimosatási munkálatait is, a melyet Koczka i 700 koronáért vállalt el. Ezt az összeget azonban ! csak akkor kapja, ha a kimosás folytán a kút vízhozama emelkedni fog, ellenben ha a kút csak a jelenlegi vízmennyiséget fogja a kimosás után is szolgáltatni, az esetben csak 400 korona munkadijra tarthat számot a vállalkozó Iparosok gyűlése. A magyar építőiparosok szövetsége a múlt év folyamán Kassán tariott vándor- i gyűlésén elhatározta, hogy országos mozgalmai indít a betegsegélyezésről szóló 1907. XII. t. c. módosítása érdekében. Ezen törvényről már megalkotása percében kitűnt, hogy nem felel meg hivatásának, j sem a munkás, sem a munkaadó nem találja meg benne érdekeiuek kielégítését. Különösen a baleset biztosítási ága az. mely elviselhetetlen terheket ró ajuuiihaadó vállaira, anélkül azonban, hogy a baleset folytán munkaképtelenné vált munkás ebben az j arányban részesülne az őt megillető segélyben Sok i szó esett már erről nyilvános gyűléseken sőt a | parlamentben is, az illetékes tényezők is belátták | már a törvény gyarlóságát, de ennek helyrehozása még miudezideig késik. A Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége, mely magában foglalja az ■ország épitőbizottságának majdnem az összességét, j hivatottnak tartja magát, hogy ezen — az iparos- ! ságra oly nagy horderejű — kérdés mielőbbi ren- ; dezéset sürgesse Ez üjyben városunk iparossága j is állást foglal s e célt kívánja szolgálni a Gyulai Ep tőipirosok Szövetsége azzal, hogy ma délután 8 órakor az Iparos Otthon helyiségében ezzel a napi- j renddel rendkívüli közgyűlést tart, amelyre a város | összes iparosát és kereskedőit meghívja. A gyűlésen I a Magyar Építő pirosok Országos zövetségét Farkas Elek egyezető igazgató képviseli. A Gyulavidéki Takarékpénztár részvénytársaság január ‘28-án tartotta 12. évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés melyen dr. Márki János igazgatósági tag elnökölt, a bemutatott mérleget, nyereség és veszteség számlát, továbbá az igazgatóságnak az 1911. évre vonatkozó üzleti jelentését, melyből az intézet nagyarányú fejlődéséről számol be. tudomásul vette, nem különben elfogadta a felügyelő-bizottság javaslata alapjan az igazgatóságnak a mérlegben mutatkozó 110.581 kor. 98 fillér tiszta nyeremény felosztására vonatkozó indítványát, mely szerint az alapszabálj'szerü jutalékok levonása után 80.000 koronát a részvényesek osztalékára (a múlt évi 15 koronával szemben részvényenként 16 koronát) fordítanak mig a tartalék-alap javadalmazására 20.000 korona utaltatott át. A közgyűlés ezután az igazgatóság és felügyelő-bizottság választására tért at, melynek eredménye a következő: vezérig >zgató lett Reisner Ede, igazgatósági tagok dr. Márki Jáuos, Schröder Kornél, K. Schriffert József és dr. Bíró Béla, felügyelő-bizottság : Karácsonyi Károly, Braun Vilmos, Maki Ardelean Demeter és dr. Sztojanovics Szilárd. Az ipartörvény revíziója tudvalevőleg már rég óta tervbe van véve. Ehhez a módosításhoz a kis- ip irosok sok reményt és várakozást fűznek és tekintve, hogy az ipartörvény 'módosítása már két évtized óta van kilátásba helyezve, az érdekeltek türelmetlenül várják annak megvalósítását. Ennek a türelmetlenségnek megnyilatkozása az a megkeresés, a melyet a gyomai ipartestüiet intézett h törvény- hatóságokhoz, hogy a törvényhatóságok felirattal sürgessék meg az ipartörvény revízióját. Felhozza az ipartestület megkeresésben azt, hogy Auszriában 15 év alatt 17 szer módósitották az ipartórvényt, mig nálunk az 1884. évi XVII, t -c. — életbe lépte óta — lényeges rendelkezései tekintetében változatlan és csupán a vásárokra és a megredelésekre vonatkozó részében lett — a pillanatnyi szükség parancsolta keretekben — módosítva. A vármegyéhez intézett megkeresést a vármegye alispánja, mielőtt azt a közgyűlés elé terjesztené, átküldte az aradi iparés kereskedelmi kamarához véleményezés végett. A kamara javaslatba hozta, hogy a törvényhatóság a törvényhozáshoz feliratot intézzen és a törvény revízióját sürgesse meg. A Fekete-körözsi remetei-hid építésénél s az Alsó-fehér-körösi ármentesitő, társulat, valamint a vármegye között a hid feljárójának burkolása, továbbá a társulati területnek a hid és a feljárók által történt igénybevétele tekintetében nézeteltérések támadván, a kereskedelmi miniszter — az alispán kérelmére — ezen vitás kérdések tisztázása céljából e hó 19-ére pótbejárást rendelt el, amelyet Buday Béla műszaki főtanácsos fog vezetni. az Heti piac. Gyula, február 2. A budapesti gabonatőzsdén a héten szilárd volt irányzat, a búza ára 20 fillérrel emelkedett. Hetipiacunkon csekély volt a kínálat, eladatott: Búza Árpa Zab Tengeri 21-60 22-40 18- 40 18 60 19- — 19-20 18 20 18 40 Országos lenyészállatvásár és gépkiállítás Budapesten. A tavaly dúló száj- és körömfájás veszedelmét az állatállomány már jórészt kiheverte s amennyire az állategészségügyi viszonyok mutatják, ismét helyreállt a normális állapot, mely állattenyésztésünk zavartalan fejlődését bi'tositja. Erre való tekintettel tartotta meg gyűlését a minap az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tenyészállatvásárrendező bizottsága Serbán Janös miniszteri tanácsos, országos állattenyésztési főfelügyelő elnóklésével, hogy a folyó évben Budapesten rendezendő országos tenyeszállatvásár és gépkiállítás módozatait megállapítsa, A gyűlésen megnyilvánult nagy érdeklődés és élénk eszmecsere fényesen beigazolta, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által évenkint rendezni szokott országos tenyészállatvásar és gép- kiállítás olyan közszűkségletet elégít ki, amilyenre állattenyésztésünk okszerű fejlesztése és a mezőgazdasági ipar istápolása érdekében múlhatatlanul szükségünk van. Jeszenszky Pál kir. tauác-os, ügyvezető titkár ismertette a gyűlésen a vásár szabályzatát és indítványára a XXVIII. orsz. tenyészállatvásár és gép- kiálli’ás id jét március 9. és 10-ik napjaira tűzték ki A vásár helye a keleti pályaudvarral szemben- lévő Tattersal-istállók lesznek és a vásáron részt- venni szándékozók bejelentéseit a rendező-bizottság által szerkesztett bejelentési lapokon legkésőbb febr. 15-ig az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalához küldendők, mikor egyidejűleg a térdijakat és a hajtódijakat is be kell fizetni, mert a bejelentést csak ekkor tekintik végérvényesnek. Vásárra bocsátanak eladó bikákat, bikaborju- sat, teheneket és üszőket, minden ivar- és korosztálybeli juhokat és sertéseket, valamint bak - és anyakecskéket. A térdijakat m nden szarvasmarha után 6 koronában állapították meg, mig a sertések, juhok és kecskék térdiját ketrecenként rójják ki. Az állatok térdijában a tűzkár elleni biztosítás összege is benne van. Gondoskodott róla az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, hogy a vásárra küldendő állatok vasúti szállítása a tenyészállat szállítási kedvezményes díjszabás mellett történjék. Az ehhez szükséges igazolásokat idejekorán meg fogja küldeni a vásári kirendeltség a részvevőknek A fővárosi fogyasztási adó fizetése alól a vásárra hozott állatok mentesek, egyébként is az állatok gondozása, takarmányozása és eladása körül annyi kedvezményben részesülnek a gazdák, hogy a maga érdeke ellen vét az a tenyésztő, amelyik elmulasztja a máreiusi országos tenyészállatvásárt felkeresni, akár az eladás, akár pedig az uj tenyészanyag beszerzése szempontjából. Méltányolta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nemes szándékát Serényi Béla gróf föld- mivelésügyi miniszter és Budapest székesfőváros közönsége is, amidőn a tenyészállatvásár díjazási céljaira mintegy 20,000 koronát bocsátottak az egyesület rendelkezésére, amely dijak odaítélése tekintetében úgy határozott, hogy csakis az itthon tenyésztett állatok tulajdonosait fogja megjutalmazni. Az országos tenyészállatvásárral egyidejűleg rendezendő gép-, eszköz-, esetleg műtrágya és erő- takarmény kiállítás szervezését a Magyar Vasmüvek és Gépgyárak Országos Fgyesülete vállalta magára, ami elegendő biztositék arra nézve, hogy a folyó évi gépkiálllitás érdekesség tekintetében semmivel sem fog elmaradni az előző évi gépkiállítások mögött. A tenyészállatvásárt illető mindennemű felvilágosításért az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalához (Budapest, IX., Köztelek-u. 8. sz) kell fordulni, mely az érdeklődőknek legnagyobb készséggel áll rendelkezésünkre. Ugyanitt kell kérni a vásári bejelentő lapokat, a szállítási kedvezményeket és a vásár-szabályzatot. Irodalom. • A Magyar Figyelő II évfolyamának 3. száma oly gazdag és érdekes tartalommal jelent meg, hogy méltán magára vonja mindazok figyelmét, akik egy igazán előkelő és magas színvonalú magyar szemlének kialakulásán örülni tudnak. Pirkner János országgyűlési képviselő, aki az agrárpolitika terén, me'ynek sokáig egyik legilletékesebb aktív tényezője volt, szakembereink közül való »Hegyvidéki agrárpolitika« címen tanulmányt közöl, amelyekben uj és meglepő eszméket és terveket közöl a nyilvánossággal. Nagyszabású történelmi tanulmányt kezd meg Seress László »Kossuth, Görgei és Szemere« címen, amelyben a szabadságharc e három kiváló vezérének eddig kiadatlan és ismeretlen leveleit publikálja s e levelek kapcsán a szabadságharc eseményeinek meglepő beállítását adja. Méhely Kálmán, a Magyar vasmüvek és gépgyárak országos egyesületének vezértitkára érdekes cikkében »A választójogi reform kéidése« címen szól hozzá a választójog aktuális problémájához, még pedig ezúttal a munkaadók szempontjából. »Egy szerbiai levél«, amelyet »Balcanicus« álnév alatt iró szerző közöl, alkalmas lesz arra, hogy Szerbiával való viszonyunk számára uj szempontokat adjon. Szépirodalmunk rovatában Krúdy : Juliette cimü bájos elbeszélését találjuk, mig Ambrus Zoltán szokott magas szin- vonalu színházi kritikája szerencsésen egészíti ki a a gazdag tartalmit. A feljegyzések rovatában, amely teljes ivet foglal magába, találjuk Adorján Andor, Hornyánszky Gyula, Kemény Simon, Sztrakoniczki Károly, Farkas Pál és Herceg Ferenc aktuális feljegyzéseit, amelynek sokoldalúságuk és őszinteségük folytán e szemle barátainak legkedvesebb olvasmányai közé tartoznak. Előfizetési ára negyedévre 6 korona. Kiadóhivatal Budapest VI Andrássy-ut 10. Törley , pezsgő.
