Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-03 / 44. szám
XL4V. évfolyam 44. szám. Előfizetési árak: Egész évrt ... ... 10 K — f Fél évre... ... ... 5 K — f Évnegyedre ... ._ 2 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1919. november 3. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. '' v Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A közigazgatás és a gazdasági élet. Más kerekekbe fogózik ma a közigazgatás gépezete, mint csak néhány évnek előtte. Nem is olyan régen a közigazgatási tisztviselő munkaköre szükebb körre volt határolva ; akit az állam, vagy az autonómia egy-egy pozícióra állított, végezte a maga dolgát a törvény, a rendeletek keretében, itt-ott kisiklásokkal, amelyeket legtöbbször a politika hamis váltóállítása idézett elő. A municipiumokbau pedig az egész közgazdaságot a közigazgatási bizottságban képviselte az államépitészeti hivatal főnöke, ami szintén jellemző adat'arra, hogy ennek a föld folyton fokozottabb hozadékára utalt országnak a közigazgatását és a gazdasági életét minő elvek szeriut intézték. Ezt az állapotot alaposmi felforgatta az idők, irányzatok és szükségletek gyökeres megváltozása. Manapság a közigazgatásnak, ha csak némileg meg akar felelni kötelességének, foglalkozni kell a gazdasági élettel. Ma már nem lebet a köztisztviselő magasabb rangú királyi bírósági végrehajtó, aki behajtja a közterheltektől az állami élet törvényes járulékait, ma a köztisztviselőnek kötelességévé vált, hogy a tudására, lelkiismeretére bízott polgárságot épp úgy vezesse, irányítsa a gazdasági élet útvesztőiben, amint kötelessége a rábízott állami és autonomikus nagy érdekeket megvédelmezni minden irányban. Az uj kötelességekhez a magyar tisztviselői kar nem szerzett elegendő fegyverzetet abban a felsőbb tanításban, amelyet kötélességszerüen elvégzett, az eddigi hivatali gyakorlat sem tanítja meg erre, itt az élet, a gyakorlat tanítására van szükség, csak ettől lebec eredményt várni. Vannak már is jelek, amelyek arra mutatnak, hogy ez nem tartozik az utópiák körébe. Nemcsak jámbor óhajként jelentkezik immár az a kívánság, hogy a közigazgatás és az igazságszolgáltatás nagy munkájával, nagy erkölcsi felelősséggel megbízott tisztviselők ezen újabb és iskolában, egyetemen meg nem tanult feladataik ellátására legalább az ösztönzést megkapják. Az igazságügyi és közigazgatási tisztviselők részére berendezett továbbképző tanfolyam második éve már ennek a közszükségletnek a jegyében indult meg és folyt le. Ezen a tanfolyamon, amelynek tanulni és többet tudni vágyó közönsége magában foglalta a két felségjog mandatáriusainak és az autonómia végrehajtó közegeinek a legkiválóbb egyéniségeit, már hallatszottak a gazdasági motívumok. Hallatszottak és megérttettek. Bernát István előadása az agrárius törekvésekről dióhéjba szorított foglalata volt annak a folyamatnak, amely Nyugoteurópában a felfogások és törekvéset körül végbement és utolsó eredményben azt érte el, hogy általános világfelfogás lett, hogy minden ország a boldogulást csak abban keresheti, ha megvédi a maga földjét és megoltalmazza annak a földnek a népét, nem fegyverrel, hanem okos védelemmel. A közigazgatás és igazságszolgáltatásnak törődniük kell a mindennapi élet gazdasági vonatkozásaival. Mennyi gond, szorongás és aggodalom oszlatható el, mennyit teremthet meg az anyagi életnek az államtól ki nem csikarható feltételeiből a társadalmi erők tervszerű együttmunkálása, ma ezt a köztisztviselők nem igen tudják, mivel hiányzik náluk a gazdasági nevelés, amire nekik nagy szükségük van, de még nagyobb szükségük van azoknak a rétegeknek, amelyeknek a vezetése reájuk van bizva. A közigazgatás és igazságszolgáltatás embereinek a modern gazdasági nevelése ma már életszükséglete az államnak is, mert ezzel a neveléssel lehet fokozni a társadalom teljesítőképességét, ennek a legszélesebb körre való átvitele fokozza az adóképességet, az államuak az anyagi erejét, amelyre a spekulálás ebben az országban kenyere mindenkinek. T A R C A. Reviczky Gyula költészete. Az Uránia-elöadáson tartott felolvasás gondolat-menete s egyik részlete. A költészet ma már hatástalan, pedig a költő az emberi lélek tükrét adja s érzései rajzában mindegyikünk lelkét rajzolja. Oka ennek korunk anyagiasságában keresendő, ma az anyagi megerősödés, a vagyonosodás az ideál. Csak, ami tény, érdekel, minden más illúzió,, bizonytalan, hiábavaló. Mégis úgy érezzük, hogy lelkünket nem hagyja érintetlenül a virág nyílása, az első tavaszi dal, a kis gyermek gügyögése. A költő dala is megre- zegteti érzésünket, könnyít bánatunkon s fokozza örömünket, mert a költő érzései örök emberi érzések. Ezért se járhat le soha a költészet kora. Azonban nem minden költő számíthat megértésre, csak az, akinek dala lelkének őszinte rezgése. Ilyen költő volt Reviczky Gyula, kinek tragédia az élete, kincseket érő gondolatokat gördit költészete s tiszteletet parancsoló érzései mindannyiunk érzéseivel egyezők, azonosak. Élete csupa emlékezés a múltra a jelen szomorúságával szemben. Mások lelki baján enyhíteni vágyik s ő maga koplal. Szerencsétlenség rá nézve Bakalovich Emma iránt érzett szerelme, mert a csalódás amúgy is gyenge szervezetét sirba juttatja. A harmincas években van s betér a rég vágyott Nirvánába. Lajka volt első, diákköri szerelme ; róla irt versei elvesz1 I tek, csak a reflexió szülte pár dal maradt meg, melyekben úgy tekint vissza első szerelmére, mint egy bűvös tündérálomra. A férfias, szenvedélyes szerelem lázas kitörései az 51 dalból álló Emma-ciklusban maradtak ránk. Egész életét, szenvedéseinek árját Írja meg bennük s Petőfinek Júliához irt költeményeihez hasonlíthatók. Petőfi dinamikus fantáziája s a szenvedély tomboló vihara .túlszárnyalja Reviczky dalait, de az érzés őszinte tisztasága, színekben duskálódó nyelve Petőfi dalai mellé biztosítanak örök helyet. Bár a kezdet kezdetén megismeri Emma lelkét és sejti, érzi, tudja, hogy nem lesznek egymáséi, mégis boldog, ha csak láthatja szerelmesét. A tiz évig tartó szerelmet legjobban kitörő himnusza (Szerelmi özvegységemét. . .) jellemzi. Tiz év múltán már a keserűség hangján vigasztalja kedvesét, hogy még tiz esztendőt várjanak s akkor egymáséi lehetnek, csakhogy addigra megőszülnek mind a ketten. Nem őszültek meg. Emma pár évig élte csak túl szerelmes költőjét. Dentáról távozta után Schopenhauerrel foglalkozik, nem lesz utánzójává, de gondolatokat ébreszt benne, melyek legszebb dalait hozzák létre . . . * * * „A filozófus Reviczky az emberiség vágyának, örömének, bánatának teljes tükrét adja ezekben ■ a költeményekben. A sokat szenvedett s a szenvedésben megtisztult költő kiemelkedik közülünk, nem marad velünk s szivét igy csititja: . . . titkon, öntudatlan érzed, Hogy a tömeg közt ffíncs helyed, Avagy ki óhajt oda menni, Hol a virág is sárba nyit ? Ahol varangyot költenek ki Öh égi nap sugáraid ? (Magány.) Gondolatokat fogok kiszedni a halhatatlan költő műveiből, pedig rendszerbe szetetném egész világfelfogását foglalni. A gondolatok azonban inkább a lélekbe vésődnek Tarka változat lesz ez, de tarkaságuk megrezegteti a lélek selyemszárnyait. Ismerjük meg lelkét gondolataiban és saját belsőnket soraiból. Az élet zilálva repül, s mennyi mindent szeretnénk elérni. Szenvedélyeink rabjai vagyunk : Ember vágya lehetetlen!. Lemondás, hervadás vonul mindenen keresztül: Nem fáj, de lényem összezördül, nincs jajszava, de némasága gyász! Csalódunk s újra remélünk s azt mondatja a józanság a költő szavaival: Nem azt sajnálom, hogy mindig csalódtam. De hogy már többé nem csalódhatom. (Tűnő ifjúság II.) ■VJLtÓcLsi ZB03ZDZC iT=^ VILÁGOSI (•/Lxsca.ncAegrv®) szolőrLa,g'37-loi3:to3^os pincegazdasaga ajánlja kitűnő 3xinc£égü liegyi "borait és pedig : 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asziali és pecsenyeborait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb minőségű ménesi veres CBikavér) uj- és óborait* 813 23-30 Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. Levelek LCEI JCZSZP "Világos (uíLradmegye) cimre ktildendők. XjapvLnk: mai száma S oldal.
