Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-27 / 43. szám
1912. októberei. Békés 5 lakbér tehát 8200 koronájába kerülend Csabának. A községi hajdúk fizetésemelési kérelmét elutasították. Az iparWtület által kért 600 korona segély helyett 300 koronát szavaztak meg. A tanyai iskolák helyn állítására felvett 12.288 koronát megszavazták. A jövő évi költségelőirányzatban a szükséglet 723,933*11 kor., fedezet 392,656*74 kor. így pótadóval fedezendő 331,273*37 kor., ami 77 °/0-nak felel meg, vagyis Csaba pótadója 5 °/0 emelkedést mutat. Csalás. Turzó Juliánná 18 éves békési cselédlány folyó hó 22 én reggel azzal állított be Kállai József kékési csizmadia mesterhez, hogy gazd ija — egy békési közismert úriember — 100 koronát kér kölcsön 1 órára általa. A derék mester elfoglaltságában nem is vette alapos fontolóra a dolgot, készséggel adta át a leánynak a kért summácskát. Később kezdett tűnődni az eseten, minek során aggodalmaitól vezetve felkereste az illető úriembert, amidőn kiderült, hogy ennek esze ágában sem volt kölcsönért fordulni hozzá, ellenben a rossz útra tévedt leányzó — ki különben az altala említett úri ember házánál soha nem is szolgált — visszaélt bizalmává'. A kárvallott iparos természetesen azonnal jelentést tett az esetről a hatóságnak, amely a csaló hajadon jjszemélyazonosságát hamarosan megállapította, kézrekeritenie azonban ez ideig nem sikerült. A haragos apa. Buzgón Mihály békési földműves 13 éves Imre nevű fia f. hó 22-én reggel ostorával megcsapkodta a Pocsai Ferenc békési csizmadia gyermeit, mivel ezek az általa akkor legelőre kihajtott tehenüket megdobálták. Ez az eset annyira bosszantotta Pocsai mestert, hogy az estefelé hazatérő serdülő fiatal útját állta s gyermekei sérelmeiért kérdőre vonva úgy elverte, hogy az Imre fiú három héten belül aligha hagyhatja el az ágyat. A bosszúálló apa ellen súlyos testi sértés címén megindították az eljárást. Tűz. Zsíros János mezőberényi lakos békési határban levő tanyája f. hó 17-én kigyuladt s a tanyása Szabados István ingóságainak egy részével, mintegy 2200 korona értékben leégett. A vizsgálat megállapította, hogy a tűz a tanya kéményének egy kipattanó szikrájából keletkezett. Az épület biztosítva nem volt. Lelkészbeiktatás. A csorvási ág. hitv ev. egyházközség által egyhangúlag meghívott Sípos András budapesti s. lelkész beiktatása csorvási lelkészül ma délelőtt 9 órakor tartandó istentiszteleten fog végbemenői. A beiktatást Veres József esperes végzi. Az egyházközség az uj lelkész tiszteletére délben közebédet ad. Betöréses lopás. Szinte bohózatba illő módon fosztották ki a körözstarcsai határban levő Nagy Gergely tanyája padlását f. hó 18-án éjjel ismeretlen tettesek. Nagy Gergely nemcsak jó földmunkás, hanem ügyes és számító üzletember is. A tanyáján egész s-reg disznót hizlal télire, mikor is mind levágja s a szalonnájukat elteszi nyárára, amikor is nehéz pénzt adnak érte az aratómunkások. Az ezidei nyárról hogy, hogvnem, maradt még Nagy Gergelynek vagy két mázsa szalonnája a padláson, melyet a nagyobb biztonság végett önmaga őrizett. 18-án éjjel a kutyák veszettül kezdtek ugatni, de meg a padlásról is gyanús nesz hallatszott le. Gergely gazda hát nyakába kerítette a szűrét, hóna alá vette a dupla puskáját s kióvakodott. Egyszerre szemébe tűnt, hogy a padláshoz oda van támasztva a létrája, de meg a padlásajtó is nyitva . . . Szép lassan feltalpalt a lépcsőkön s az ajtón bedugva puskáját el- orditotta magát: »Ki van itt? Szóljon, mert lövök!« Egy ideig várt, mire megismételte a kérdést. Erre egy reszketős hang kiszólt: »Senki!« No, ha senki, vélekedett a gazda úgy hát nincs semmi baj s becsukta a padlásajtót; lekövetkezett a létráról s egész megnyugodva lefeküdt. Másnap aztán megdöbbenve tapasztalta, hogy négy oldal szalonnája eltűnt. Eleinte nem is akarta hinni, hogy megloptak volna. Hiszen tisztán hallotta, hogy »senki« — sincs a padláson ; de aztán lassanként rájött, hogy mégis csak tolvajoknak kellett ott járni, rosszmájú embereknek, akik ellen aztán jelentést is tett a csendőrségen. Globint veszek! Ez a legjobb és legfinomabb cipőkrém, amelyet az ifjabb Fritz Schulz betéti társaság Aussig a/F. gyárt. Minden bőrt ragyogóvá varázsol a Globin, a közönséges csizmát éppen úgy, mint a legfinomabb sevro cipőt. A Globin páratlan a maga nemében, semmiféle más bőrtisztitó szerhez nem hasonlitható. A Globiunak fáradtság nélkül pompás fényt adunk a lábbelinek, amely fény még esőben is megmarad. A Globin nem piszkitja a nadrágot, vagy a szoknyát. A Globin savak és egyéb ártalmas anyagok nélkül készül, annál több zsiradék van benne, amelyek a bőrt erősitik és a bőr törését megakadályozzák. Száz szónak egy a vége: a Globin felülmúl minden más cipőfénymázt és az egész világon használatos. Mindenütt kapható nagy dobozokban. Kérjünk határozottan Fritz Schulz-féle Globint és ne üljünk fel értéktelen utánzatoknak. Magy. kir. szab. osztálysorsjáték milliója. Az már szinte elmaradhatatlan jelző, hogy »a legkedvezőbb esetben« egy millió nyerhető az osztálysorsjátékon, immár nem jelző, hanem valóság ! Az október hó 23-án megtartott utolsó húzásán a XXX. sorsjátéknak a Törők A. és társa budapesti főeláru- sitó által négy negyedben eladott 103,881 számú sorsjegy szerescsós vevői nyerték a 400,000 koronás főnyereményt, melyre a 600,000 koronás jutalom is esett, úgy hogy ezzel a sorsjeggyel egy millió koronát nyertek. A nagyközönség e sorsjegyeket úgy elkapkodja, akár csak a mindennapi kenyeret, úgy hogy mindegyik uj sorsjátéknál már az első huzási nap előtt jóformán minden sorsjegy vevőjére akadt. Ezt az eredményt a sorsjáték szerfölött kedvező nyerési esélyének, valamint annak a példásan pontos üzleti szellemnek köszönheti, mely a közönséggel immár 16 év óta megkedveltette e sorsjegyeket és megerősítette az irántuk való bizalmat. A most XXXI. sorsjáték 1. osztályának húzása november 21-én kezdődik. Megvadult bika. Btaskó János orosházi téglaégető fia f. hó 18-án a téglagyár körül legeltette a tehenüket. A réten legelészett egy bika is. A gyerek unalmában el kezdett ingerkedni a bikával; ad- dig-adig dühösitette az állatot, mig az neki rontott s fellökte. Talán agyon is taposta volna a gyereket, ha idejében oda nem érkezik a gulyás, ki aztán nagy nehezen megfékezte a dühös állatot. A bika különben igy is összetörte a fiú egyik vállát s egyébként is oly súlyos sérüléseket ejtett rajta, hogy a kórházba kellett szállítani. Öngyilkos bojtár. Pesztrászky Sándor gulyásbojtár, ki a gyomai Csudaballa pusztán bojtárosko- dott, f. hó 15-én délután öngyilkos lett. Ugyanis a puszta kútjába beleugrott és odafult. E végzetes elhatározásra gyógyíthatatlan betegsége indította a szerencsétlen embert. Tűz Békésén. A gróf Wenckheim Frigyesné békési határban levő tarhosi majorjában folyó hó hó 16-án délután fél négy órakor tűz ütött ki, melynek a malomépület és gépház a benne levő eszközökkel 30500 korona értékben áldozatul esett. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet Szász István gépkezelő gondatlansága okozta, amennyiben a köny- nyelmü omber a benzines kamarában egy égő gyújtót dobott el, mely egyszerre lángra lobbantotta a lecsepegő benzint. Az épület, úgyszintén az alaposan megrongálódott felszerelés is biztosítva volt. Közgazdaság. Sertésvósz. Szentetornyán és gróf Wenckheim Henrik örökösei csorvási nagy majorjában a sertésvész és pedig a nagymajorban a sertésorbánc fellépését megállapították, ezért a hatóság a zárlatot elrendelte. Földvétel. Mezőberény község újabban megvenni szándékozik a mezőberényi volt telkes jobbágyok tulajdonát képező 985 kataszteri hold ingatlant 1.047,000 koronáért és ebből a célból kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy a vételár fedezésére felveendő kölcsön annuitási részletének 50 százalékát tárcája terhére vállalja el. A miniszter azt válaszolta a kérelemre, hogy azt nem teljesítheti, azonban az esetre, ha a megveendő területből legalább 500 hold legelő céljaira kiszakittatik s a község nevére átiratik és az csakis erre a célra fog használtatni, az esetben hajlandó a törlesztéses kölcsönhöz évi 4000 koronával 50 éven at hozzájárulni, továbbá azt is kikötötte, hogyha a község a megveendő terület nagyobb részét parcelláztatni akarja, azt a magyar földhitelintézet országos szövetsége utján tartozik végrehajtatni. Endrőd községe legelő céljaira, bleylebeni lovag Regner Péterné szül. Wachtel Eleonórától 142 hol das birtokot vett 74800 koronáért. A törvényhatósági bizottság a vételt jóváhagyván, a belügyminiszter a pesti belvárosi takarékpénztártól az ingatlanra felvett kölcsön kötvényét és törlesztési tervét jóváhagyta. Egyben 48 éven át évi 1700 korona segélyt utalványozott a község részére, illetőleg a felvett kölcsön törlesztésére a kölcsönt nyújtó takarékpénztárnak. Kikötötte továbbá, hogy az esetben, ha a kérdéses ingatlan egészben vagy részben felosztatik, elidegenittetik, bérbe adatik, vagy elárvereztetik, az esetben az államsegély azonnal megszűnik Államsegély. A földmivelésügyi miniszter a közmivelődési bizottság részére a télen rendezendő gazdasági tanfolyam költségeire 1500 korona államsegélyt engedélyezett. A gádorosi állomáson az állapotok annyira rosszak és különösen a darabáru raktár annyira tarthatatlan, hogy annak kibővítése iránt az orosházi főszolgabíró sürgős előterjesztést tett a vármegyei közigazgatási bizottságnak. A beruházási hitel terhére foganatosított építkezésekből folyólag megállapítást nyert még ez év elején, hogy mintegy 81000 korona az az összeg, amellyel a vármegyének a beruházási építkezésekhez hozzá kell járulnia ; ezen felül a szarvasi vámosutak átadásával a vármegye által a községnek visszafizetendő 62000 korona, amelyre a vármegyének szintén nincs fedezete. Amikor a törvényhatósági bizottság ezt megállapította, akkor, még a szarvas—szentesi a szarvas—endrődi törvényhatósági utak, valamint a dobozi és fehérkörözsi hidak építési munkálatai vállalatba adva nem voltak és igy nem is tudta a vármegye, hogy az előirányzattal szemben lesz-e ezen építkezéseknél megtakarítása, vagy sem. A törvény- hatósági bizottság azt kérte a minisztertől, hogy a jelzett összeget adja a vármegyének államsegélyként, mert annak fedezésére képtelen ; felajánlván egyben azt a megtakarítást, amelyet az említett ut és hídépítési munkálat vállalatba adásánál előreláthatólag el ér és ami tényleg elég tekintélyes összeget tesz ki, mi által a fenti hiány lényegesen csökkent. A törvényhatósági bizottságnak még ez év február havában tett fenti felterjesztésére most érkezett meg a miniszter válasza, amely — mint előre látható volt — elutasító. Azonban kijelenti a miniszter, hogy amennyiben a jelzett szükségletek fedezésére kölcsönt vesz fel, úgy hajlandó annak visszafizetésében a vármegyét támogatni. A miniszternek ezen válaszában kétségtelen sok jóindulat foglaltatik, csak hogy — sajnos — nem igen tud azzal a varmegye élni, mert a közúti alap kölcsönökkel annyira túl van terhelve, hogy a nem régen fel vett nagyobb kölcsönöket teljesen kimerítette a lehetőségét annak, hogy további kölcsönt felvehessen, illetve kaphasson, lévén a közúti alapnaa — a legutóbb összeállított költségvetés szerint — 48000 korona deficitje. Állatdijazás Mezőberényben. A Békésmegyei Gazdasági Egylet kárpótlandó a kedvezőtlen idő miatt elmaradt szeghalmi s fél- sikerű gyulai állatkiállitásokat, vasárnap újabb állat- dij izást tartott Mezőberényben, ahol a vármegye gazdái mintegy 200 darab lovat és szarvasmarhát vezettek elő Az állatkiállitást reggel 9 órakor a vásártéren Beliczey Géza nyitotta meg formás beszédben, fejtegetve az állatkiállitások és díjazások gyakorlati hasznát. Ezután a birá ó bizottságokat alakították meg a következőleg: . Szarvasmarha bíráló bizottság tagjai lettek: Szalay Lajos elnök, Hacskó Lajos alelnök, Holló György, Szathmáry Elek, Henedikty Kálmán, Pet- neházy Ferenc, Tóth György, Balcsó József, Hei- dekker Andor, Kmoskó György, Hubert Károly, Píi iff-r István jegyző. Lóbiráló bizottság tagjaiul megválasztattak: Beliczey Géza elnök, Hegedűs Béla dr. alelnök, Pöschl Nándor, Popovics Szilviusz, Bajcsy Gusztáv, Koncz Gyula, Braun Márton, Renner Márton dr., ifj. Renner Péter, Mázor Pál jegyző. A bíráló bizottságok nyomban megkezdték működésűket s 9 órától fél 12 óráig bejárva a kiállítás területét, alaposan megvizsgálván a kiállított állatokat, befejezték működésűket, mely után Beliczey Géza elnök kihirdette az eredményt és a dijakat kiosztotta. Dijakban részesültek : I. Szarvasmarha díjazás. Bias tehenek csoportjában Berczy Gábor (Békés) 80 K, Gy Ailer József (Mezőberény) 60 K, Nagy Károly (Kóröstarcsa) 40 K, bzász Imre (Orosháza) 30 K, Hoffmann Adám (Mezőberény) 20 K, Kocsor Gábor (Békés) ezüst oklevél, báró Véesey Miklós (Mezőberény) arany oklevél. 2—j éves üszők csoportjában Sz. Horváth István (Orosháza) 100 K, Földesi András (Békés) 80 K, Puskás László (Köröstarcsa) 60 K, Gyenge Lajos (Békés) 30 K, Winter P. Adám (Mezőberény) 20 K, Szász Imre (Orosháza) 10 K. i éves üszők csoportjában ifj. Veres Mihály (Békés) 80 K, Sz. Horváth István (Orosháza) 70 K, Földesy András (Békés) 60 K, Pilcz Adám (Mezőberény) 50 K, Berczy István (Békés) 40 K, H. Kovács Mihály (Békés) 40 K, Kolozsi Endre (Mező berény) 20 K, Kocsor Gábor (Békés) 10 K, Mészáros János (Orosháza) ezüst oklevél. II. Lódijazás. Fiaskancák csoportjában Papp András (Mezőbe! ény) 80 K, Vetési János (Békés) 60 K, Puskás László (Köröstarcsa) 40 K, Nagy Károly (Köröstarcsa) 20 K, Lustig Pál (Szarvas) arany, Braun Adám (Mezőberény) ezüst oklevél j éves kanca-csikók csoportjában Lédig József (Mezőberény) 100 K, Földesi András (Békés) 80 K, Kocsor Sándor (Békés) 70 K, Gyenge Lajos (Békés) 60 K, Tóth Mihály (Köröstarcsa) 40 K, Bakk S.
