Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-13 / 41. szám
- 3 Békés L912. október 13. ügyi viszonyoknak vészesen fenyegető volta egyenesen parancsoló kötelességgé teszi, hogy tudatában az országot fenyegető veszélynek a nemzeti békének egyetértő akarattal leendő létrehozása mellett féltő gonddal és éber szemmel álljunk őrt, a nemzetnek minden egyéb tekinteten felülálló létének és jövőjének megvédésében. Mindezek folytán bizalommal kéri és elvárja a törvényhatóság a parlamenttől, hogy átérezve a nemzettel szemben fennálló kötelességét és felismerve az őt terhelő' súlyos felelősséget, egymást megértő kölcsönös méltányossággal és a tényleges helyzetet a nemzet erőviszonyai szempontjából mérlegelni tudó hazafiui belátással fog közremunkálkodni, a nemzetre a jelenlegi viszonyok között különösen mindennél drágább parlamenti béke megteremtésében. A javaslathoz elsőnek Haviár Dániel szólalt fel, aki hosszabb beszédben, amely ellenzéki szempontból elég tárgyilagos volt, az állandó választmány javaslatát elfogadhatatlannak mondotta és azzal szemben azt a javaslatot tette, hogy a törvényhatóság a kormány eljárását helytelenítse, vele szemben bizalmatlanságának adjon kifejezést és hívja fel a parlamentet, hogy a bókét — erőszak nélkül — minden rendelkezésre álló alkotmányos eszközzel állítsa helyre. Utána dr. Ladies László az állandó választmány javaslatát fogadta el, bár kijelentette, hogy ő a kormány iránt bizalommal viseltetik és az obslrukció letörését helyesnek, és szükségesnek tartja, a harmónia kedvéért azonban elfogadja a javasolt indítványt. Grnnfeld Jakab Haviár Dániel indítványát fogadta el azzal a kiegészítéssel, hogy a parlament az általános választói jog sürgős megalkotására hivassák fel. Bikády Autal, Bross János a bizalmatlansági iuditvány mellett, mig Reck Géza, dr. Berthóty Károly, Jeszenszky Károly és dr. Nagy Elemér az állandó választmány javaslatát kérték elfogadni. Fazekas Zsigmond gyomai bizottsági tag pedig napireudre térést indítványozott. Általában megemlítjük, hogy a beszédek során folytonos közbeszólások hangzottak, amelyek miatt alig lehetett azokból valamit megérteni, úgy hogy elnök az ülés felfüggesztésével volt kénytelen több Ízben a szónokok részére meghallgatást teremteni. Csak a Jeszenszky Károly és dr. Nagy Elemér beszédeit hallgattalan betegek részére Ugyanezen épületben, a zárkáktól csak vékony fal által elválasztva, a hullaház. Nem valami biztató szomszédság a még szenvedő élőknek. A kórtermek kicsinyek, alacsonyak, apró, vasrácsos ablakokkal, papíron hatvan ágy lett volna e helyiségben elhelyezendő (20 belgyógy, 10 sebé szeti, 20 bujakóros, 6 ragályos és 4 elmebeteg részére), de a valóságban 40—45 betegnél nem igen lehetett többet felvenni, mert zsúfolva sem lehetett volna többet elhelyezni a kis korszobákban, de meg a felszerelés is nagyon szűkös és szegényes volt. Az intézetben nem vólt hőmérő, amellyel a betegek hőmérsékletét megállapíthattuk volna, nem igen voltak használható sebészeti eszközök, nem voltak a már akkor általánossan használt kötsze- tek pl. Bruns gyapot, hydrophyl gaze stb. hanem tépéssel, kóczczal, rongygval kötözték a sebeket s operálni — abban a sebészeti szempontból több mint kiíogásolható környezetben — bizony épen nem volt tanácsos s nem is operáltunk csak akkor, ha már a műtét elkerülhetetlen volt. Volt ellenben tömérdek régi műszer: érvágók, u n Baumschaj- dirozók, köpölyözők stb és sok-sok olyan műszer, amelynek célját, rendeltetését, használásának módját nem ismerte közülünk senki, még a gondnok sem, pedig minden egyéb felől tájékozott volt s aki egyúttal (1891 ig) élelmezője is volt az intézet betegeinek. Az orvoson és gondnokon kívül egy nő és két férfi ápolóból és egy házi szolgából állott az egész kórházi személyzet. 25 év előtt az egész adminisztráció egy kis szobában is bőven elfért, mert csak a gondnokból állott az egész tiszti s — az intézetben csak igen ritkán megjelenő kórházi igazgatón kivül — (aki egyúttal vármegyei főorvos is volt.) az egyetlen orvosbol állott az egész orvosi személyzet. Ezek egy közös szobában is békességesen megfértek s ezen egy szobából állott a kórházi iroda 1889-ig, akkor ták meg aránylag nagyobb figyelemmel. Habár a zaj állandóan nagy volt is a tárgyalás folyamán, mégis örömmel állapítható meg, hogy a politikai szenvedélyek nem lépték át a megengedett korlátokat és a szavazás befejezése után az ellenkező politikai meggyőződésű bizottsági tagok a legjobb egyetértésben tárgyaltak tovább s az izgalomnak, vagy elkeseredésnek nyoma sem volt. A felszólalások befejezte után elnöklő főispán a kérdést szavazásra tette fel és pedig először az állandó választmány javaslatát. Mivel 20-nál több bizottsági tag névszerint való szavazást kért, a főispán azt elrendelte. A nagy izgalom és érdeklődés mellett lefolytatott szavazás eredménye szerint az állandó választmány javaslata 93 szavazattal 80 ellen, tehát 13 többséggel elfogadtatott. Az eredményt a győztes tábor nagy lelke sedóssel fogadta. Az ellenzék egész biztosra vette a győzelmet és éppen ezért nem is volt semmiféle kompromisszumra hajlandó, jóllehet eziráuyban bizalmas tárgyalások voltak folyamatban a vita során. A politikái vita során, amely délután fél 1 órakor ért véget, elnöklő főispán a közgyűlést délután 3 óráig felfüggesztette. A délelőtti közgyűlésen különben jelen voltak : Ambrus Sándor, dr. Daimel Sándor, Kiss László, Moldoványi János, dr. Vangyel Endre, dr. Ambrus Jenő Ver^s József, dr. Zöldy Géza, dr. Kóhn Mór, dr. Zöldv János, Antalóczy Nándor, Saro-isy Gyula, Smszky Ferenc, Kiss Lasz ó, dr Szirbik Balint, Lukács Endre, Popovics Szilveszter, dr Wieland Sándor, Csanki Jenő, dr. Bertboty István, dr. Konkoly Tihamér, Horváth Béla, Mancsu Aurél Böhm Miklós, dr. Nagy Elemér, Endrődi István, Novák Kamill, Cziuczar Adolf, dr Stojanovits Szilárd, Reisner Ede, dr Berényi A'm:n, Novák Árpád, dr. Ladies László, dr. Márki János, dr Martos József, dr. Márkus Mihály, R usner ErnánuH, L >vích Ödön, dr Follman János, dr. Kun Pál, dr. Bjrk-s Sándor, Ricsek János, Grünfeld Jakab Síi József, dr. Bncskó Koriolán, Schmidt József, Schneid r János, Szikes György, AszaUy Gyula, Popovics M Aurél, Grósz. Vazul, Neumann Antal, Rosenthal Adolf, Kocziszki Miualy, Varsagh Büa, dr. Szondi Lajos, id. Vidovszky Károly, Bakos Mátyás, Kovács L. Mihály, Wallerstein S Sámuel, F kete Sándor, Zsíros András, Rósz Simon, S idi István, Sipicki K. János. Bottyanszky András, Reisz Hermán, Ko- ros8i László, Adam Gusztáv, Hartenstein Ignác, Fakapott az orvosi kar, — amely akkor már két tagból állott — egy küíön kis szobát “ És ezzel szemben hogy állunk ma ? „Az egy' földszintes házikó helyett a gazdasági épületeken kivül csak a betegek elhelyezésére szolgál 7 pavilion, amelyek közül 4 bátran mondható hatalmas nagy épületnek is s a kisebbek között is csak egy van, — az uj fertőző pavilion, — amely kisebb, mint 1887 ben az egész kórház volt. Pedig akkor még a gondnok is bent lakott s az épület egy jelentékeny részét az ő lakasa foglalta el A huszonöt év előtt egy orvosu kórházban ma az igazgatón kivül 5 főorvos, 12 segítő orvos és számos gyakornok működik s egy tisztviselő helyett 8 intézi a kórház irodai teendőit Belgyógyászati, sebészeti, szemészeti és elmebeteg osztályainkon közel 1000 beteget ápolunk, összes osztályaink fel vannk szét elve nemcsak a szükséges vizsgálati, hanem a betegek érdekét szolgáló mindazon gyógyító eszközökkel is, amelyek nélkül manapság el sem tudunk képzelni modern kórházat és az intézetnek ezeken kivül még jól felszerelt bonctani intézete is van, egy kórboncnok főorvossal az élén. Ezenkívül az intézet el van látva kitűnő artézi vízzel s az egész telepnek jó vízvezetéke és csatornázása is van.“ A részletes adatok között is találunk igen sok érdekes adatot, amelyekből megtudjuk, hogy a régi kis ispotály minő hatalmas arányú intézetté fejlődött. A kórház újabban létesített részeinek építési költségei 1 152,739 korona 94 fillért, kikerekitett összegben egymilliókétszázezer koronát tesznek ki. Hogy a kórház a hygienia minden modern eszközével pompásan fel van szerelve, azt már hírből is tudjuk. A statisztikai adatokból megtudjuk, hogy szorosan véve a betegeknek 950 ágy áll rendelkezésére és hogy a múlt évben a kórházban összesen 6464 beteg ápoltatott, akiknek élelmezése 232878 kor. zekas Z-ugmond, Házi Imre, Viskovics Ignác, Kalmár Vince, ö<apai Lajos, Kirilla Mihály, Kovács F. Pál, Tímár M. Lajos, dr. báró Drechsel Gvula, Kr itoch- will Gyula, Morvái Mihály. Sebők Sándor, dr. Hegedűs Béla, Hicskó Lijos, Kolozsi Endre, Jeszens/ki Karoly Petneházi Ferenc, dr. Hiviár Gyula, Kefió Gusztáv, Kollár Lajos, Sonkoly Márton, dr. Danes Szilárd, Fehér József, Grimm Mór, Bmka Gyula, Medvegy Mihály, dr. Glasner Adolf, Léderer Rudolf, dr. Hajas József, Péteri József, Ludvig Janos, Harza Ferenc, Fehér Béla, dr. László E ek, Leitner Zsigmond. Torkos Kálmán, dr. Berthóty Károly, Pusztai János, Brósz János, Schweiger Miksa, Utimer Tibor, Kuc/kay Zoltán, Kraft Viktor, dr. Hajnal Albert, K Mészáros Dániel, Bikos Béla, Pap Karoly, Tardy Lajos Basch Simon, Such István, Reck Géza, Weisz Mór, K Schriftart József, Szabó A. András, F. Schriffert István, Csőke István, Ravai Gábor, ifj. Hick Márton, Metz Antal, Monori Mihály, Zdioran Pál, Brhlik György, Lukovicky János, Piibolszky György, Liptak L. János. Mihlik Mihály, L'pták L. Pál, Drienyovszky János, Vandlik Mátyás, Machlik György, Bohus M György, Kohn Ignác, Z lenyánszki Mihály, Macák György, Hrabovszki Mátyás, Meliska Pál, Csermk Mityás. Bohus M Márton, Pofiak Arnold, Uhrin Pál, Hídvégi Imre, Durkó Gjrgely, Mester Gábor, C. Veres László, Rém cki Ferenc, Roszik György, Pusztai Mátyás, Bikadi József, Ivá- nyi Antal, Kristóf János, Csizmadia András. Bokor Andris, Czikora István, K. Horváth Sándor, Kvanka Mihály, Seres András Kállay Józs f, Kruchió Mihály, Nigy A. János, Túri István, Bökfi Janos, dr. Mikii Marton, Darabos János. A délutáni ülésre, minthogy a bizottsági tagok lekéstek a délutáni vonatról, részben még hatra volt a másik fontos tárgy: a vármegyei pénzek elhelyezésének kérdése, még soha nem látott szambán vonultak fel a bizottsági tagok. A délutáni közgyűlésen első tárgyként a közpénzek elhelyezésére vonatkozó ügy vétetett elő ) jivaslat az volt, hogy a varmegyei pénzek a jövő évben is a három gyulai pénzintézetnél helyeztessenek el, emellett kapjon az útalap állagából az orosházi és csabai áltaíáuos takarékpénztár s az orosházi népbank egyenként 120000, míg a csabt- városi és a békésszentandrási takarékpeuztar egyen ként 70000 koronát. M-geinlitjük, hogy összesen 17 pénzintézet kért részesedést a varmegye pénzeiből és emellett igen nagy mozgalmat f-jtettek ki sőt körlevélben kérték a bizottsági tagokat támogatás iránt. A vita azonban minden várakozás ellenére nagyon sima volt, bár az előjelekből következtetve heves és szenvedelyes tárgyalásra lehetett számítani. Felszólaltak dr. Markus Mihály, dr. Martos József, dr. Berthóty Károlv, dr. Nagy Elemér a j .vuslat mellett, míg R-isz Hermann. Bikádi Antal, Osapii Lajos, Biósz Janos a javaslat ellen foglaltak állást. A megtartott névszerinti szavazas igazan nagy csa65 fillér kiadást okozott A kórház összes kiadásai a múlt évben 631.613 korona 45 fillért tettek ki. A kiszolgáltatott adagokhoz többek között a következő nyersanyagok használtattak fel: Marhahús 43855 kgr. Borjúhús 1442950 „ Sertéshús 4956 „ Zsir 6635 „ Szárnyas 6657 drb Kávé 1570 kgr. Tej 95216 liter Vaj 499 kgr. Tojás 65176 drb. Liszt 20126 kgr Főzelék-zöldség 50000 „ Kenyér 144461 „ Zsemle 380630 drb. Valóságos amerikai arányok! A betegek a kórházban foglalkoztatást is nyernek. így a múlt évben az ekként foglalkozó ápoltak közül a cipészek 1724 darabot, a szabók 2212 darabot javítottak, a kosár- és gyékényfonók pedig 3555 uj darabot készítettek el. A beteg anyagot a dolog természete szerint főként Békésvármegye, azután pedig Délmagyarország szolgáltatja. Nevezetesen a múlt évi ápoltak közül békésmegyei volt 3498 aradmegyei 981 biharmegyei 704 csanád megyei 436 csongrádmegyei 132 jásznagykunszolnokmegyei 109 pestpilissoltkiskunmegyei 98 temesmegyei 73 torontálmegyei 23 Ausztriából 33, Bulgáriából 2 és Angolországból 1 betege volt a kórháznak. Haláleset összesen 302 esetben fordult elő,
