Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-06 / 40. szám

8 Békés L912. október 6. Az államvasutakon október bó 1-ével uj vas­úti menetrend lépett életbe, mely azonban a ben­nünket közelebbről érdeklő vonatokon sem a vona­tok számát, sem indulási idejét illetőleg számba- veheto változtatásokat nem okoz. A leglényegesebb az, amiről már lapunkban említést tettünk, hogy október hó 1-től kezdve az Arad—budapesti egyik gyorsvonatnál harmadosztályú kocsik is közleked­nek és pedig a reggel 7 órakor Budapestről s dél­után 4 órakor Aradról induló gyorsvonatokon. A harmadosztályú gyorsvonati menetdij Gyuláról Buda­pestre 12 K 20 f, mig másodosztályon 16 K 70 f. Sírkőre akasztotta fel magát. A gyomai refor­mátus temetőben egy szrgényesen öltözött embert felakasztva találtak a járó-kelők egy sirkövön. A hatóságot azonnal értesítették a leletről, hol megái- j lapították, hogy a hulla Kun Lajos, 56 éves, refor- ' mátus íöldmivesé. A boncolás során kiderült, bogy j az öngyilkos ember rákbetegségben szenvedett s így | valószínű, hogy betegsége késztette végzetes tettére. I Vasúti kocsik ütközője között Mobiár István szarvasi vasúti őr tolatás közben két kocsi ütközője j közé került. Szerencsére a kocsik már alig mozog- \ tak s igy nem lapították össze teljesen a vasúti őrt. j A saját lábán vánszorgott ki a pályatestről. Az elő­hívott orvos belső vérzést konstatált rajta, mely azonban nem életveszedelmes. Színi szezon Szarvason. Ez évben már a má­sodik. Alig pár hete végezte be a rendes nyári szini- szezonját Krémer színtársulata Szarvason s máris megkezdődik a második. Ezúttal dr. Márffy Károly, az északmagyarországi szinkerület igazgatója kért s kapott koncessziót a szezonra. Márffy színtársu­lat az Árpád-szálloda dísztermében fog játszani a színtársulatával. Csizmadia és cipészmunkások bérharca. Békés­csabán az elmúlt héten bérharcot indítottak a csiz­madia és cipész munkások. A mesterek és segédek között tárgyalások indultak meg, melyek azonban csak cipész munkásoknál végződték eredménnyel. A j csizmadia munkások azonban oly magas követelé­sekkel léptek fel, hogy azokat a mesterek nem tel­jesíthetik. A mai napon újabb tárgyalások lesznek, melyek remélhetőleg eredménnyel végződnek. Esküvő. Danner Palikát, Donner Lajos békés­csabai felsőbbleányiskolai igazgató leányát tegnap délelőtt vezette oltárhoz Koren Emil szabadkai Máv. osztálymérnök, Koren Pál békéscsabai evangélikus lelkész fia. E'hunyt tanító. Zsíros Sándor, 31 éves gyomai református nőtlen tanító, rövid ideig tartó betegség után szeptember hó 30-án délután szivszélhüdésben meghalt. A fiatal tanító a gyomai társadalomnak kedvelt, tevékeny tagja volt s igy halála hire nagy megdöbbenést és részvétet keltett. Temetése folyo hó 2-án délelőtt volt nagy részvét mellett. Öngyilkos szabósegéd Csik György orosházi szahó segéd nagyon szerelmes volt egy szép Zsuzsi nevű leányzóba, aki körül folyton csapta a szelet, de hiába, mert Zsuzsi nem akarta őt kellő figyelemre méltatni. A szive más legényhez húzta. Ez a súlyos körülmény még jobban meggabajitotta Csik Györ­gyöt, annyira, hogy elkeseredésében a robogó vonat elé feküdt, mely az egyik lábát lemetszette. Az élet- veszélyesen sérült szerelmes szívű legényt kórházba szállították. Közgazdaság. A Békésmegyei Gazdasági Egylet vasárnap d. e. tartotta igazgató-választmányi ülését, amelyen je­len voltak Beliczey Géza elnöklete alatt fczalay Lajos, Holló György, Kiss László, Abray Lajos, Szalay Gyula, Beisz Simon, Neumann Manó, Geiszt Gyula, dr. Láng Frigyes, Kökényessy Gyula, Haidekker Andor, Berczy Gábor, Illés István választmányi ta­gok, Pfeiffer István és Mázor Pál titkárok. Az elnök jelentést tett a gyulai állatdijazásról, mely jelentés kapcsán a választmány elhatározta, hogy október 6-án a Szeghalmon tervbe vett, de a rossz időjárás miatt két Ízben is elmaradt állatdijazást megtartja. Ha ez sem sikerülne, az esetben október végén Mezőberénybe tűznek ki állatdijazást. Hogy a föld mivelésügyi miniszter nem engedélyezett fejési tan­folyamokat, a választmány sajnálattal vette tudomá­sul. A Magyar Földhitelintézetek Orsz. Szövetségé­nek átiratára az igazgató-választmány elhatározta, hogy az intézményt támogatni fogja. Köszönettel tudomásul vette, hogy a méhcsaládok téli etetésére e pénzügyminiszter adómentes cukrot bocsát a mé­hészek rendelkezésére. A jövedelmi adóról szóló s a gazdákat sérelmesen érintő szakaszok megváltoztatása érdekében a pénzügyminiszterhez felterjesztést intéz. Az OMGE. megkeresésére a dohánybeváltáshoz szak­értőül Pfeiffer István titkárt, helyettesül Szalay Gyula földbirtokost jelölte ki. Ugyannak átiratára, melyben az egyesületek vagyonkezelése tárgyában megállapított egységes minta szerinti számadás mód­ját ismerteti, elhatározta, hogy tanulmányozás és véleményes jelentéstétel végett a számvizsgáló-bizott­ságnak adja ki s az eredményről annak idején az OMGE.-t értesíti, Szalay Lajos alelnök azon indítvá­nyára, hogy a katonai kincstár által évenként ki­selejtezett, de még tenyésztésre alkalmasnak talált kanca-lovak a kisgazdáknak adassanak ki, elhatározta, hogy a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztést intéz. Abray Lajos indítványára elhatározta, hogy a kisgazdáknak a \etőmagtisztitás lehetővé tétele vé- gett egy Caiser-féle vetőmagtisztitó-rostát szerez be s azt kedvezményes áron bocsátja használatra az egyesület helyiségében. Belépésre jelentkezett 11 uj tag, kiket a választmány felvett. Gyula város csatornázásának kérdése már 20 év óta van napirenden, azonban mindezideig nem lehetett azt végleges megoldás elé juttatni. Az en­gedélyezési eljárás leíolvtattatott s annak alapján az alispáni engedély már régen kiadatott A város a kivitel ellen, hivatkozva anyagi megterheltetésére, mindig kifogásokat emelt s igy sikerült is neki a végrehajtást mindezideig elodázni. A belügyminisz­ter méltányolva a város súlyos anyagi helyzetét, megengedte a csatornázási munkálatoknak részletek­ben több évre felosztva való végrehajtását. De ez a megoldás sem elégítette ki a várost s azon a cimen, hogy az elfogadott terv helyett kevésbbé költséges megoldás is megfelelő, ismételten a belügyminisz­terhez fordult. Most azután a belügyminiszter — a város beadványa folytán 3 év után aképen határo­zott, hogy a miniszteri kiküldött vezetése alatt egy helyszíni eljárás megtartását rendelte el, amely ak­kor lesz megtartva, amidőn a város a miniszter ál­tal kívánt előzetes terveket elkészíti s hozzá felter­jeszti. Megjegyezzük, hogy a csatornázási munkála­tok költségeire, már tekintélyes összeg áll rendel­kezésre, amely azonban a szükséges fedezetet még távolról sem éri el. Valószínűnek tartjuk, hogy a belügyi tárca jelentékeny államsegéllyel fogja lehe­tővé tenni a már égetően szükséges csatornázási munkálatok végrehajtását. Heti piac. Gyula, október 4 A budapesti gabonatőzsde a hét elején há­borús hírekre igen szilárd volt, később ellanyhult. A búza ára a hét folyamán 20—30 fillérrel emel­kedett. Heti piacunkon csak csöves tengeribe volt sürgős a kínálat, eladatott: Búza .... 19'— 2050 Árpa . . . ■ 19'— 19 40 Zab ... 19-20 19'40 Tengeri (csöves) . . 8.— 9 — Irodalom. A Patronage ismertetése. A békésmegyei párt­fogó (patronage) egyesület keletkezésének és más­félévi működésének (1910. évi junius 5—1911. évi december hó 31.) ismertetése cim alatt Dobay János gyulai nyomdájában készült igen díszes kiál­lítású s rendkívül érdekes tartalmú mü jelent meg, amely a patronage közgyűlése előtt a tagoknak szét­küldetett. A mü szerzője dr. KonrácL Ernő királyi ügyész, ügyvezető titkár, akinek tudvalevőleg az ügy­buzgó elnök Wenckheim László gróf mellett oroszlán- része van az egyesület keletkezésében és oly irányú csaknem bámulatos fejlődésében, hogy az egyesület az — őszintén beismerhetjük — nagyfokú közöny, sőt részben kicsinylő felfogás mellett, amellyel a patronage eszméjének megküzdenie kellett, rövid másfél év múltán odáig jutott, hogy 120.000 kor. költséggel máris szeretetházat építhet és hogy ezen szeretetház fentartási költsége is teljesen biztosítva van. A 48 oldalra terjedő könyv vonzó stílusban megírva hü és kimerítő beszámolója az egyesület másfél évi működésének, amelyről részletes ismerte tést azért nem Írunk, mert eme működés mozzana­tairól különben is hü képet adtunk lapunkban. Csu­pán annyit említünk meg, hogy a mü első oldala kép-reprodukcióban is hemutatja a létesülő gyulai szeretetház homlokzatát s hogy a könyv tartalma a következő : Bevezetés. Az Egyesület megalakulásának előkészítése. Az előértekezlet. A megalakulás. A fiatalkorúak pártfogásának módja, esetei és tanulsá­gai. Az elitéltek hozzátartozóinak segélyezése. Fogbáz- missió. Patronage-bálok. Pénzügyek. A sze-retetház. Az Egyesület tisztikara és választmánya. Alapitó tagok. Bendes tagok a székhelyen, Gyulán. Bendes tagok a vidéken. Működő tagok. Az ismertetés, mely bizonyára azokat is meg fogja hódítani a patronage kiválóan humánus és szociális eszméjének, akik ed­dig vagy nem törődtek vele, vagy idegenkedtek tőle, megküldetett az egyesület összes tagjainak s ára 2 korona. A Wagyar Figye'ö október hó 1-én uj évne­gyedet kezd és az első szám gazdag és értékes tar­talma bizonyítja, hogy revue irodalmunk mily magas színvonalat ért el. Nyolc cikk és nyolc feljegyzés képezi az október 1-i füzet tartalmát. A lap élén gróf Tisza István nagyérdekü polémiáját találjuk Andrássy Gyula gróffal. Herceg Ferenc' »Felelősség nélkül« cimen az aktuáhs politikai helyzetet maga­sabb szempontból és ragyogó stílussal tárgyalja. Po­litikai kérdéssel foglalkozik Béz Mihály »A nemze­tiségi kérdésről« cimü tanulmánya. Ybl Ervin »Igna­cio Zuloaga«-ról művészeti tanulmányt irt, Kádár Gusztáv »A pénz betegségei«-ről közgazdasági cik­ket, Paragrafus néven pedig az uj nagy. Helmolt- féle világtörténelemnek egy rendkívül érdekes bírá­latát kapjuk. A szépirodalmi részben Kisbán Miklós (gróf Banffy Miklós) gyönyörű novelláját, a »Ha­vasi történet«-et találjuk. A színházi rovatot Kemény Simon kezdi meg és szokatlanul merész dolgokat mond a magyar kritikáról A »Feljegyzések« iro­dalmi, társadalmi politikai kéidésekkel fog'alkoznak és érdekes polémiákat is találunk közöttük. A »Fel­jegyzések« iiói között megemlítjük Angyal Dávid, Palágyi Menyhért. Zmipiény Győző, Adorján Andor, Farkas Pál és Horváth Janos neveit, A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI., Andrássy-ut 16. Előfizetési ár egész évre 24 kor , félévre 12 kor., negyedévre 6 kor. Divat Újság. Tizenkilenc esztendeje immár, hogy a Divat Újság, ez a legmagyarabb és legtar­talmasabb divatlap megindult és programmjához hiven szolgálta a háziasszony érdekeit. Divatképeiben, tanácsaiban mindig a célszerűséget és egyszerűséget igyekezett terjeszteni és nagy gondja volt rá, hogy olvasói ne legyenek gépies utánzói a külföldi divat túlkapásainak, hanem mindenkiben az egyéni Ízlést igyekezett fejleszteni. Szórakoztató melléklete mind tartalmasabbá lett s ma már beillik önálló irodalmi folyóiratnak. A gazdag tartalmú kézimunkamellékletén kívül van állandó kézimunka-rovata. A Háztartás­rovat minden háziasszonynak megadja azt a köny- nyebbiéget, hogy heti étrendjét mindig gazdagíthatja az onnan vett kitűnő recipékkel A Szerkesztői üze­nek rovatban tanácsol, útbaigazít, bármilyen kérdés­ben fordul is hozzá olvasója és a Nőegyesületek- rovatában ismerteti a fővárosi és vidéki egyesülete­ket s közli olvasóival az egyesületek életében tör­ténő mozzanatokat. A Tündérujjak iparművészeti melléklete iparművészeti tekintélyek által kitűnőnek van elismerve, azonkívül vannak színes divat- és kézimunka-mellékletei, van monogramm-lapja és szabásivéről nem egy olvasó ismerte már el, hogy abból tanult meg szabni. Ilyenformán az évek hosszú során át a Divat Újság megszűnt egyszerűen divat­lap lenni, tartalmas divat-folyóirat az, melynek minden magyar család asztalán ott a helye és me­lyet nyugodtan lehet fiatal leánynak is a kezébe adni. Meg ás van érte az elismerése a mind nagyobb körben való elterjedtségében. De még elterjedtebbé kell lennie úgy a magyarság érdekében, melynek igaz hirdetője, mint a család és az otthon érdekében is, mert a leányt, hitvest és anyát megtartani igyek­szik a házi tűzhelynek, mely a család boldogságá­nak az őre. Hogy a Divat Újságnak mind nagyobb tábora lehessen, egy újabb és minden nőre nézve fontos kedvezményt nyújt: A Divat Újság föző- könyvét, a Mamák könyvét és a Kenyérkeresö asz- szonyt 11 korona 50 fiillér helyett 8 koronáért adja minden uj előfizetőjének, aki legalább fél évre fizet elő a Divat Újságra. így ez a három értékes mü a Divat Újság félévi előfizetési dijával együtt is csak 10 korona 40 fillér, mely összeget legjobb pos­tautalványon elküldeni a Divat Újság kiadóhivatalá­nak, VIII. Eőkk Szilárd-utca 4. Magyarország Az ország jelen kietlen helyze­tében szorongva tör fel a szivekből az aggódó kér- dés, hogy mi lesz ? A jelen sivárságában s a jövő. bizonytalanságában a nemzet életműködése más súly­pontra helyeződött mint más időkben. Valahányszor válság fenyegette alkotmányunkat, a sajtó lett hü kifejezője a nemzet gondolkozásának, vágyainak és törekvéseinek. A sajtóban e téren ma is a »Magyar- ország« jár elől, a mely a nemzeti eszme irányától soha el nem tántorodott és ma is legelszántabb har­cosa egy igaz, becsületes magyar nemzeti politiká­nak. A »Magyarország« vezére Holló Lajos dr. orsz. képviselő. Segítőtársai neki a lap többi publicistái és munkatársai, akiknek sorában közéletünk legelső kitűnőségei foglalnak helyet. A »Magyarország« egyéb, nem politikai részében is arra törekszik, hogy a magyar polgári társadalom gondolkozásának, ér­zületének és erkölcseinek hü tükre legyen. Tárcái­ban, regényeiben s más belletrisztikai dolgozataiban gondosan ügyel az irodalmiságra s a szélsőséges áramlatoktól meg nem rontott nívóra, mely rég a családok legmegbízhatóbb barátjává tette a »Magyar- ország«-ot. Bovatait kitűnő és fegyelmezett ujságiró- gárda szerkeszti; külpolitikai tudósításai, közgazda- sági értesülései, gazdag, tartalmas és érdekes szin- házrovata, a sport minden ágára kiterjedő közleményei, mind elismerten kitűnőek, hírszolgálata pedig pontos és megbízható. A »Magyarország« előfizetési ára egész évre 28 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor. Mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal. (Budapest, Bákóczi-ut 38.)

Next

/
Thumbnails
Contents