Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-06 / 40. szám
1912. október 6. Békés 3 szerűen tudomásul veheti és intézkednie kell, hogy a választott bizottsági tagok sorában beállott időközi üresedések betöltése céljából, a választást elrendelje. A vármegye egyetemét vagy annak nagy részét érdeklő fontosabb ügyeket a fentiekben ismertettük, a községi ügyek közül mint fel- emlitésre méltókat, az alábbiakban közöljük: Orosháza község kimondotta, hogy a községi orvosok, a községi cselédség tagjait, ingyen tartoznak gyógykezelni. Ezt a rendelkezést a községi orvosok sérelmesnek tartván, azt meg- felebbezték. Ha a községi orvosoknak a szabályrendelet nem tette az ingyen való gyógykezelést kötelességévé s a pályázati hirdetmény szerint sem lett ez kikötve, az esetben a községi orvosoknak igazuk vau s a község csakis a jövőben megválasztandó községi orvosoktól kívánhatja a községi cselédeknek ingyenes gyógykezelését. Úgy tudjuk, hogy az ügy, ilyen javaslattal lesz előterjesztve. Érdekesnek Ígérkezik Koasicsky János békési községi bíró felebbezése a képviselőtestület azon határozata ellen, amelyben vele szemben bizalmatlanságának adott kifejezést. Nevezett községi bíró, egy képviselőtestületi ülés alkalmával, a községi erdő ügyében felszólaló egyik képviselőtestületi tagot, akinek a felszólalása nem igen tetszhetett, nem épen hízelgő módon leintett s erre az elnöklő községi biró, a zajongó képviselőtestület ülését bezárta. A következő ülésen azután Domokos Gábor indítványára, kimondották a bizalmatlanságot. A feleb- bezés előreláthatólag, eredményes lesz, mert a képviselőtestületnek nincs joga a községi tisztviselő felett ítélkezni, hanem csak azt tehette volna, hogy az esetet feljelenti a felsőbb hatóságnak. Kétegyháza község a közgyámnak 720 korona fizetését 40 koronára szállította le. A köztenyésztők lehettek. Doboz lakosainak zömét a király kanászai adták. Szeghalom lehetett Békés után a legtekintélyesebb falu, hol szőlőmiveléssel, sör- készitéssel foglalkoztak a lakók s számottevő baromfitenyésztésről is tudósit bennünket az 1067-iki oklevél. Körözsladányban valamelyes gabonatermesztés mellett virágzó halászatot űzött a lakosság s nemcsak a Körözs halait fogta ki, de úgy látszik, az 1067-iki okmány 5 nadányi halastava mást nem jelenthet, haltenyésztéssel is foglalkoztak. Iparról, kereskedelemről egyáltalán nem lehet beszélni a megalakuló Magyarországon, a XI. század vajúdó Magyarországán. A népnek még nem voltak oly 'igényei, melyek bármily ipart is eltarthattak volna s a földesurak, a törzsfők számára mindent, mit azok kívántak, elvégeztek a rabszolgák. A műveltségi viszonyok se jobbak, se rosszabbak nem voltak az országos viszonyoknál: a nép teljes müveletlenségben élt. Hozzátehetjük azonban, hogy Európa nyugatán sem volt ez jobban e vad korban. Ha egyáltalán volt Békésmegyében valamelyes egyházi jellegű tanítás, úgy azt a békési parochia s a szentbenedeki és zástyi papok végezhették. Mindezt egybevetve, megállapíthatjuk, hogy a XI. századra esik Békésmegye megalapozása s telepítése. Az állattenyésztés mellett s a halászaton kívül terjedni kezd az állandó lakást feltételező földmi- velés s ezzel a falvak alapítása. A békési vár környéke királyi birtok lesz, a pogányság teljes leverése után a megye első urai a Borsák (a későbbi Nadányiak nemzetsége) lesznek a főispánok. Ez volt a kezdet, az alapozás Ez alapokon folytatódott a megye fejlődése. A XII. század folyamán mind több mocsarat és erdőt irtanak s a XIII. században virágzó nagy birtokok, műveltséget (persze középkori műveltséget) terjesztő papi székhelyek keletkeznek az 1000. év körül megalapított Békésvárrregye területén. (Vége.) ség határozatát azonban a törvényhatóság nem hagyta jóvá, hanem uj határozat hozatalára utasította a képviselőtestületet. A község most 100 koronában állapította meg a közgyámi fizetést s egyben 100 koronával emelte a főjegyző javadalmát, aki a közgyámi teendők végzésében segédkezni tartoznék. Ez a határozat szintén nem fog jóváhagyást nyerhetni; mert az nem engedhető meg, hogy oly fontos állás, mint a köz- gyámi, különösen a jelenlegi életviszonyok mellett, oly nevetségesen csekély javadalommal látassék el s annak dolgát, ha csak részben is, más tisztviselő lássa el. Gyula városát közelebbről érintő tárgy nincs a főtárgysorozatban felvéve. A községi ügyeknek túlnyomó része fizetésfelemelés, jutalmazás, uj állások rendszeresítése, községi szabályrendeletek és adásvételi szerződések, amelyeknek jóváhagyása, amennyiben felebbezéssel meg nem támadtattak s kellőleg fel vannak szerelve, nem fog akadályokba ütközni. A póttárgysorozat lapunk zártáig összeállítva nem lévén, az abba felveendő fontosabb ügyeket nem ismertethetjük. Tudomásunk szerint azonban nem lesz olyan póttárgysorozati ügy, amely a közgyűlés különösebb érdeklődését válthatná ki s azok száma sem lesz oly nagy, mint más rendes közgyűlések alkalmával. Békéscsaba és a rendezett tanács. Több ízben megemlékeztünk ama mozgalomról, amely Békéscsabán a rendezett tanács alakítása érdekében megindult. A rendezett tanácscsá alakulást elhatározta a község képviselőtestülete s jóváhagyta a vármegye törvényhatósági bizottsága is. Az ezen ügyre vonatkozó ügyiratok tudvalevőleg hónapok óta fenn vannak a belügyminisztériumban és konstatálnunk kell, hogy a békéscsabai közönség egy részében nemcsak nagy várakozással, hanem bizonyos türelmetlenséggel is néznek a belügyminiszter határozata elé. Sajátságos dolog, de tagadhatatlan tény, hogy a várakozók és türelmetlenkedők nem a parasztpártiak, akik a mozgalmat tulajdonképen megindították, sőt ezek körében nagy hangulatváltozás észlelhető. Azok az okok ugyanis, amelyek őket a mozgalomra irányították, részint enyhültek, részint teljesen megszűntek. Egészen más elemek azok ma már, amelyek a rendezett tanács mellett sorompóba lépnek és direkt és indirekt küldöttségekkel, feliratokkal, befolyásos egyének igénybevételével sürgetik a miniszter kedvező irányú döntését. Illetékes helyről nyert információnk szerint a türelmetlenség egyáltalán nem indokolt. Elvileg a rendezett tanács ellen mérvadó helyen nincsen akadály, amennyiben, do csak annyiban, amennyiben a törvény ama kellékének, amely szerint a szervezet átalakítását az adófizetők többségének kell kimondania s kérnie, tényleg elég is van téve. De ez nem az egyedüli kellék, mert még van több és fontosabb is, nevezetesen megállapítandó még az is, hogy a község úgy kulturális, mint anyagi szempontból képes e a rendezett tanács feltételeinek megfelelni. Figyelembe veendők különösen a közvilágítás, csatornázás, vízvezeték, közutak állapota s e téren bizony még sok kívánni való és sok megoldatlan kérdés foroghat fenn De leginkább komplikálja a rendezett tanács kérdését a folyó évben szentesített és már életbe lépett uj városi törvény ama kategorikus rendelkezése, mely a rendezett tanácsú város tisztviselőit s összes alkalmazottait meghatározott javadalmakban rendeli részesíteni s ezért mindenek fölött az bírálandó el, hogy Békéscsaba község akarja s tudja-e tisztviselőit s egyéb alkalmazottait a törvényben előirt fizetésekkel ellátni ? Igaz, hogy ugyanez a városi törvény az állam részéről bizonyos államsegélyt is juttat utóbbi célra, de ezt az államsegélyt a már meglevő törvényhatósági jogú s rendezett tanácsú városok csaknem teljes mértékben igénybe veszik, úgy hogy e címen a belügyminiszternek már csak 140000 korona áll az ezután keletkező rendezett tanácsú városok rendelkezésére. Már pedig igen számos község van, amely Békéscsabán kivül rendezett tanácsra aspirál. így Csongrád, Rákospalota s még számos felvidéki község. Békéscsabának tehát igényéhez képest meglehetősen szűkösen juthatna osztályrész az államsegélyből. Ily körülmények között Békéscsabának valószínűleg újból kell majd mérlegelnie, vájjon a változott körülmények, különösen pedig az uj városi törvény mellett megmarad-e elhatározása mellett ? Mtg ez meg nem történik, hiú és hasztalan dolog a türelmetlen- kedés, a deputációskodás épugy, mint a befolyásos egyének mozgósítása, miután a kérdéses ügyben tisztán és kizárólag a fent említett szempontok figyelembe vétele s mérlegelése után fog csupán illetékes helyen a döntés történni.Tárgysorozat a vármegye október hó 10 iki közgyűlésén. I. A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közállapotáról és a májusi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. 2 A vármegyei számonkórőszók jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 3. Dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza vármegyei t. főügyész, Szabó Emil árvaszéki h. elnök, Sinszky Ferenc árvaszéki ülnök, Popovics Szilveszter, Csánkí Jenő, Lukács Endre, dr Wieland Sándor, dr. Berthóty István főszolga- birák, Popovics Viktor, Baross Dezső tb fő- szolgabirák kór.lme magasabb fizetési osztályba való előléptetésük, illetőleg az első szolgálati pótlékban való részesítésük iránt. 4. A vármegyei háztartási pénztár 1913. évi költségelőirányzata. 5. A vármegyei pótadópóztár 1913. évi költségelőirányzata és kapcsolatban azzal az 1 százalékos pótadó kivetése tárgyában való határozat- hozatal. 6. A vármegyei 1913—14. évi közúti költség- vetés előirányzata. 7. Zemplén és Torontálvármegyók törvény- hatóságainak köriratai a politikai helyzet megítélése ügyében 8. A m. kir. földmivelósügyi miniszter rendeleté a vármegyei ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában. 9 A m kir belügyminiszter ur reudelete a községi és körjegyzők internátusában alapítványi hely lótesitése iránt. 10 Baja törvényhatósági város átirata az állami és törvényhatósági tisztviselők, bírák, tanítók fizetésének felemelése iránt II. Biharvármegye átirata az italmérósi jövedék tiszta jövedelméből a községek részesítése céljából a m. kir. pénzügyminiszterhez fölirat intézése iránt 12. Hevesvármegyo kőrirata a cigányügy rendezés iránt. 13. Pozsonyvármegye körirata a gyámügyi törvény módosítása tárgyában. 14. Szabolcsvármegye körirata a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok kötelező nyilvántartása ügyében. 15 Fejérvármegye átirata a vármegyei altisztek anyagi helyzetének javítása tárgyában s kapcsolatosan dr. Pálka Pál tb. szolgabiró, a vármegyei dijnokok és szolgák drágasági pótléka. 16. Győrvármegye körirata, a gazdasági cselédek helyváltoztatási idejének megváltoztatása és felmondási idejének szabályozása tárgyában. 17. A vármegyei közigazgatási bizottság féléves jelentése. 18. A vármegyei szervezési szabályrendelet módosítása s kapcsolatosan azzal egy irodatiszti állás megszüntetése s helyette egy irodaigazgatói állás rendszeresítése. 19. A vármegyei dijnoki szabályrendelet módosítása imát a vármegyei dijnokok által beadott kérelem. 20. Gádoros és Nagyszénás községben a törvényhatósági ut mellett a vármegye által létesítendő vízmüvek költségeinek fedezésére alis- páni előterjesztés. 21. A törvényhatósági távbeszélő 1909. évi fenntartási költsége 22. A feketekörösi remetei hid felszerelő állványainak az árvíz által történt elsodortatáaa folytán felmerült kár megtérítése irtánt vállalkozó kérelme 23. A Kunszentmárton—szarvasi helyiérdekű vasút segélyezése iránt az engedélyesek kérelme. 24. A Békés—mezőberényi törvényhatósági útnak a Végh Béla és Társai cég által létesítendő vasúti bejáró céljára leendő igénybevételének megengedése iránt alispáni határozat. 25. Az esküdtszék megalakítását előkészítő bizottságba 12 bizalmi férfiú megválasztása. 26. A vármegyei igazolóválasztmány határozata a vármegyei legtöbb adótfizetők 1913. évre érvényes névjegyzékének összeállítása, illetve kiigazítása tárgyában és a választott megyebizottsági tagok sorában évközben előállott üresedések betöltésére vonatkozó javaslata 27. Gyula város közlegelőjón fellépett lóp- fene járvány meggátlásával felmerült költségek mikénti fedezésére alispáni előterjesztés.
