Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-15 / 37. szám
1912. szeptember 15. Békés 5 Hankó György, Békéscsaba 723*74 Kliment Z. András, Békéscsaba 722 59 Kliment Z. György, Békéscsaba 719 88 Rétiy Béla, Békéscsaba 71846 Gulinan Jakab, Dévaványa 7LJLJ0 Melis György, Békéscsaba "v-.712 85 Maczák János, Békéscsaba 70842 Yittman János, Mezőberény 707 20 Hankó F. Mihály, Békéscsaba 70O97 Schmidt József, Gyula 700-65 Schiffert Mátyás, Békés 693-12 Horváth L. József, Szentetornya t)91 08 Zelinka János, Endrőd 689 38 Btgati Hajdú Imre, Budapest 685*29 Kolozsi Endre, Mezőberény 684-90 Bulla Sándor, Orosháza 68344 Schulcz Imre, Mezőberény 680 94 Dr. Hegedűs Béla, Mezőberény 666 78 Dr. Dunay Alajos, Békésszeutandrás 601 86 Meffhi-vó. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belviz- szabályozó és vizhasznositó társulat Gyulán, a társulat hivatalos helyiségében, 1912. évi szeptember hó 3ö-án délelőtt fél 9 órakor választmányi ülést, ugyanaznap délután 3 órakor pedig rendes közgyűlést tart, melyre a választmányi, illetve a társulati tagokat tisztelettel meghívom. Gyula, 1912. évi szeptember hó lü-én. Gróf Széchényi Antal, s. k. társulati elnök. Tárgysorozat: 1. Határozatképesség megállapítása, jegyző- könyvhitelesitők kiküldése. 2. A társulatnál való képviseltetésről szóló meghatalmazások elbírálása. 3. Kiküldöttek választása a Tiszavölgyi társulat és a Tiszai ármentesitő társulatok közös nyugdíjintézete folyó évi közgyűléseire. 4. Igazgató-főmérnöki jelentés. 5. Az 1912. évi költségelőirányzat alapján a folyó évi szeptember 1-től december hó 31-ig terjedő időszakban remélhető kiadások és bevételekről szerkesztett költségszükségleti kimutatás tárgyalása. 6. Az 1913. évi költségelőirányzat tárgyalása. 7. A földmivelésügyi m. kir. minister urnák 26460/1912. számú rendelete, melyben partbiztositási munkálatok létesítéséhez 4000 korona államsegélyt helyez kilátásba. 8. Ugyanannak 27478/1912. számú rendelete a vészéi szifon felülvizsgálata és a 25000 korona államsegély felhasználásának elszámolása, valamint a vállalkozóval való leszámolás megejtése tárgyában. Ezzel kapcsolatosan Kovács Sándor és Károly mérnökvállalkozók kérvénye a visszatartott járandóságok és a pótkövetelésük folyósítása tárgyában. 9. Ugyanannak 27831/912. és 68519/912. számú rendeletéi a fekete-körösi mederrendezési munkálatok tárgyában. 10. Ugyanannak 4000/1912. számú rendelete a társulatnál alkalmazottaknak betegség és baleset ellen való biztosítása tárgyában. Ezzel kapcsolatosan az Országos Gazdasági Munkás és Cselédpénztár 8145/1912. számú átirata a fenti tárgyban. 11. Ugyanannak 67839. és 68957/1912. számú rendeletéi, valamint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület 3296. és 4485/1912 számú átirata a 775,000 koronás kölcsön fel vétele tárgyában. 12. Ugyanannak 68039/1912. számú rendelete a társulati pótköltségvetés beterjesztése alól való felmentés tárgyában. 13. Ugyanannak 127862/1912. számú rendelete a Vizitársulatok által felveendő kölcsönökre vonatkozó kormányhatósági jóváhagyás tárgyában. 14. Ugyanannak 68349/1912. számú rendelete, mely szerint az Élővizcsatorna zsilipjei az uj szabályzat jogerős hatósági megállapi- tcV.sÁö* az cáll'g érvénybe^, levő szabályzat szerint kezcjendők 15. Társulati alkalmazottak illetményszabályzatának tárgyalása. Ezzel kapcsolatosan társulati gátőrök kérvénye fizetésök emelése iránt (19. és 49/1912. kgy. számú határozatból kifolyólag). 16. Erkel János képviselőjével felvett jegyzőkönyv tárgyalása és ezzel kapcsolatban igazgató-főmérnök jelentése az Erkel-féle Csohos-éri balparti hullámtér terület megvétele tárgyában (37/1912. számú kgy. határozatból kifolyólag). 17. Dr. Ladies László társulati tag indítványa a társulati alapszabályzat 34. §. p) pontja megváltoztatásának tárgyában (59/1911. kgy. számú határozatból kifolyólag). 18. Haán Béla társulati tag indítványa az alapszabályzatban az elnöki és alelnöki állásra vonatkozó és az elnöki állást bifurkáló intézkedések megváltoztatása tárgyában (59/911 kgy. számú határozatból kifolyólag). 19. Békésvármegye alispánjának 10319/912 (358.) számú határozata vizimü engedélyezése tárgyában. 20. Nagypél község 499/1912. számú átirata, melyben a község területén felszaporodó belvizek levezetését kéri. 21. Nagypél község 472/1912. számú átirata, melyben a község határában a József- nádor malomcsatornán újonnan építendő hid költségeihez való hozzájárulás megállapítását kéri. 22. Dobra Péter, M. Szabó Ferenc és Kiss István gyulavárii, illetve gyulai lakosokkal vízhasználat tárgyában kötött szerződések bemutatása. 23. Özv. gróf Wenckheim Frigyesné Ő Kegyelmessége köszönő levele férje halála alkalmából kifejezett részvétért. 24. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek és a pénztár állásáról szerkesztett jelentés előterjesztése. X=C iieli. A főispán itthon. Kéry Gyula, vármegyénk köz- tiszteletben álló főispánja, másfél hónapi távoliét után tegnap este hazaérkezett Gyulára. A vármegyei őszi közgyűlés október hó 10-re lett kitűzve. A közgyűlés előre láthatólag népes lesz, mert ezen a közgyűlésen kell a törvény ható sági bizottságnak állást foglalni a politikai kérdésben, illetőleg határozni az időközben érkezett törvényhatósági átiratok felett a kormány iránt való bizalom vagy bizalmatlanság tárgyában. Ez az ügy bizonyára nagy számát fogja a törvényhatósági bizottsági tagoknak a közgyűlésre buzdítani és élénk vitára fog alkalmat és okot szolgáltatni. Fontos tárgya lesz a közgyűlésnek az uj vármegyei status rendezés tárgyában hozott törvény folytán a választott tisztviselők által, a magasabb fizetési osztályba vagy első szolgálati pótlékban való részesítés tekintetében beadott kérelmek felett az érdemesség szempontjából való határozathozatal, Az uj törvény szerint a választott tisztviselők közül csupán 11-nek nyilt meg az igénye az előléptetésre és a szolgálati pótlékra. Minthogy a vármegyei tisztviselők egyike ellen sincs olyan kifogás, amely az előléptetés akadálya lenne, mivel továbbá a szükséges fedezetet a belügyminiszter adja, ennélfogva azt hisszük, hogy a beadott kérelmek kivétel nélkül teljesittetni fognak. Az őszi közgyűlésen kell határozni a törvény- hatósági bizottságnak a jövő évi házipénztári költségvetés kapcsán az 1 százalékos pótadó kivetése kérdésében is. E tekintetben a múlttal szemben az a változás van, hogy az uj törvény szerint tudvalevőleg a pótadó megszavazásához nem kétharmad, hanem csupán egyszerű többség kell. Tárgyalás alá kerül a közgyűlésen a vármegyei közúti költségvetés az 1913—14. évekre, a vármegyei szervezési sza-l bályrendelet módosítása kapcsán — amely a status rendezés folytán vált szükzégessé — egy irodatiszti állás beszüntetése és helyette egy IX. fizetési osztályba sorolt irodaigazgatói állás rendszeresítése. A közgyűlés tárgysorozatának összeállítása most van folyamatban, annak megjelenése után a tárgysorozatot kimerítően fogjuk ismertetni. A vármegyei állandóválasztmány e hó 23-án ülést tart, amely azért válik szükségessé, hogy a megyének jövő évi házi és pótadópénztári költség- előirányzatai tárgyalhatok és az állandóválasztmánynak reá vonatkozó javaslata, a közgyűlést megelőzőleg 15 napon közhírré tehető legyen. Az állandóválasztmánynak ezen az ülésen a most említett tárgyakon kívül előkészíttetnek az októberi közgyűlésnek már beérkezett több tárgyai is. Az állandóválasztmány közvetlenül a közgyűlés elő t tartja második ülését, amelyen a még elő nem készített ügyek fognak tárgyalás alá kerülni, illetőleg a közgyűlés elé javaslattal elláttatni. A vármegye közbiztonsági állapota a múlt hónapban. A csendőrség jelentése szerint a múlt hóban előfordult a vármegye területén 170 bűneset, amelyek 4 kivételével, mind kiderittettek. Elfogatás szüksége 18 esetben vált szükségessé. A feljelentések száma 221 volt. A bűnesetek között volt 4 ember élete elleni támadás, 24 testisértés, 34 lopás, 19 gyújtogatás, hatóság elleni erőszak 1, két szemérem élleni büetett stb. Szabadságról. Dr. Berkes Sándor kórházi igazgató-főorvos egy hónapra terjedő szabadság-idő után hazaérkezett Gyulára s újra átvette a közkórház igazgatását. Anyakönyvi felügyelet. A belügyminiszter legfőbb anyakönyvi felügyeleti jogából kifolyólag ezen jognak a helyszínén való gyakorlásával, a vármegye területére kiküldött központi tisztviselőn kívül, Ottlik Géza miniszteri osztálytanácsost mint az anyakönyvi alosztály vezetőjét bízta meg. Gyula város képviselőtestülete tudvalevőleg elhatározta, hogy alkalmazottait, akik végleges alkalmaztatással nem bírnak, vagy nem tagjai a nyugdíjintézetnek, az 1911. évtől kezdve a kerületi munkáspénztárnál biztosítja betegség és baleset ellen és a járulékoknak felét a város fedezi, másik felét pedig az illető alkalmazottak tartoznak viselni. A törvény- hatósági bizottság az alkalmazottak felebbezése folytán feloldotta a város határozatát és uj határozat- hozatalt rendelt el, mert a város határozata esetleg szerzett jogokat is sérthet, másrészt meg méltányos, hogy az egész járulékot a város fizesse A törvény- hatóság határozatát a város megfelebbezvén, a belügyminiszter a város határozatát erősítette meg, kimondván, hogy a képviselőtestület határozata úgy a városra, mint az alkalmazottakra nézve is előnyös. A város határozata értelmében az illető alkalmazottaknak betegség esetén fizetése beszüntettetik, -őzzel szem • ben azonban a munkásbiztositópénztár által nyújtott fér táppénz a város által napibérük teljes összegéig egészittetik ki. A királygyakorlatoknak már vége. Mezőhegyes és Feketehalom környékén e hó 11-én, szerdán délelőtt 10 óra tájbün egy huszár lovagolt fel a trónörököstől nem messze egy halomra és harsogó trombitaszóval hirdette a mintegy százezer embernek kedves azt a hirt, hogy vége a fárasztó, kimerítő próbaháborunak. Lefújtak és ennek nyomán nemcsak fellélekzettek a katonák, de jóformán abban a minutumban megindultak mindefelé a katonai vonatok, melyek a gyakorlaton részt vett csapatokat szállították állomáshelyeikre. A gyakorlat részleteit a közönség a fővárosi lapokból már kétségtelenül ismeri. Tudja tehát, miként erőszakolta ki Kövess hadtetparancsnok a vörösek (déli hadsereg) átkelését a Maroson, miként vetette folyton hátrább Meixner hadtestparancsnok kék (északi) csapatait, szóval miként győzött a magyar az osztrákon. Mi békésmegyeiek pedig tudjuk, hogy megyénk területén a gyakorlatot közvetlenül megelőzően mennyi rengeteg katonajárás volt. Amint múlt számunkban említettük, Gyulára szeptember 2-án, hétfőn este érkezett három ezred katona, akik azonban kedden hajnalban már tovább mentek. Evvel kapcsolatban úgy némely fővárosi, mint egyik-másik megyebeli (békéscsabai) újságban bámulatos hírek láttak napvilágot. Nevezetesen, hogy a katonák Gyulán rettenetes állapotokra találtak, mert a több mint 12000 ember városunkban egy falat ennivalót sem tudott kapni, az előbb oda érkézéit katonák mindent meg- etlek. Azonkívül Gyulán típusz-járvány uralkodott és a hadvezetőség félt, hogy e miatt az egész hadgyakorlat meghiúsul (!) Valami szegény tifuszos beteg lázas agyából kelhettek szárnyra ezek a rémképek, a melyekből egyetlen szó sem volt igaz. Mint tudjuk, Gyulán a szeptember 2-ára következő éjjel itt meg- ihált 3 ezreden kivül több katona meg nem fordult.
