Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-25 / 34. szám
3 Békés 1912. augusztus 25. fordítandók, a törzsrészvényesek között lennének kioszthatók. A vasút tehát aziránt folyamodik a vármegyéhez, mint egyik nagyrészvényeshez, hogy a kibocsájtandó elsőbbségi részvényekből megfelelő számút jegyezzen. Á kérelmet azonban a vármegye nem teljesítheti, mert a közúti alapban fedezet niucs, sőt a következő két évre már egybeállitott közúti költségvetés évenként 42,000 korona hiánnyal zárul. Hogy a vármegye az elsőbbségi részvények vételére külön pótadót szavazzon meg, az Békésvárme- gyében majduem kizárt dolog. A tárgysorozatba ezenfelül alábbi sürgős természetű községi ügyek lettek felvéve: Békés községe mintegy 80000 korona erejéig uj betonjárda építkezéseket szándékozik végrehajtatni. Ebben az ügyben első Ízben hozott községi határozat szerint a mnnkálatok végrehajtásával Schreiber Lipót lett megbízva, jólehet N. Szabados József gyulai vállalkozó 50U0 koronával volt olcsóbb. Utóbb nevezett felebbezése folytán a törvényhatósági bizottság — rendkívül nagy vita után — megsemmisítette a község határozatát és uj árlejtést rendelt el. N. Szabados József azonban kívánta, hogy a kérdéses munkálatokat — mint legolcsóbb ajánlattevő — ő kapja és ezért a törvényhatóság határozatát megfelebbezte és kérte a belügyminisztert, hogy a munkálatokat ő neki Ítélje oda. Ennek a felebbezésnek az elintézése több mint 6 hónapot vett igénybe, úgy hogy a betonépitési munkálatok végrehajtása egy teljes évet elkésett A belügyminiszter a törvényhatóság döntését hagyván jóvá, az uj árlejtésen a betonmuuká- latokra legolcsóbb ajánlatot Schreiber Izidor tett, tehát a község a szerződést vele kötötte meg. Ennek az árlejtésnek eredményét bírálja most felül a törvényhatóság, remélhetőleg — mivel felebbezés nem nyujtatott be — jóváhagyja a község határozatát. Szarvas község több utcájának betonnal való ellátását mondván ki, a beadott ajánlatok közül N. Szabados József gyulai vállalkozó ajáulatát fogadta el és a szerződést vele kötötte meg. A törvényhatóság ezt a szerződést, mint a község érdekében levőt, kétségtelenül megerősíti. Békés községe a múlt évben a községi alkalmazottak fizetését a változott életviszonyoknak megfelelően aképen rendezte, hogy abból a községi tisztviselőknek tisztességes megélhetést biztosított. A fizetés felemelés folytán a községnek évente mintegy 50000 koronával több kiadása lesz, anélkül azonban, hogy a községi pótadó emelkedett volna. Ugyanekkor a községi szervezési szabályrendelet aként módosíttatott, hogy annak eredménye a községi közigazgatás nívójának emelésére csak üdvös hatással lehet. Megjegyezzük, hogy úgy a fizetés rendezés, mint a szervezési szabályrendelet módosítása majdnem egyhangúlag lett elhatározva a község által. Midőn azonban a törvényhatósági bizottság elé került az ügy, a békési bizottsági tagok sorában már alaposan megváltozott a hangulat, mert az állaudóválasztmánynak azou javaslatával szemben melyszerint a fizetésrendezés jóváhagyandó lett volna, a szervezési szabályrendelet pedig több rendbeli módosítással megerősitésre véleményeztetett, dr. Telegdy Lajos békési megyebizottsági tag vezetése mellett több óráig tartó szenvedélyes vita indult meg, melynek a vége az lett, hogy 64 szavazattal 60 ellenében mindkét ügy újabb tárgyalás és határozathozatal végett a községnek visszaküldetett. A törvényhatóság határozata ellen azonban több rendbeli felebbezés adatván Ív, a belügyminiszter kimondotta, hogy mivel az újabb községi tárgyalásra semmi ok niucs, minthogy a község határozata szabályszerűen hozatott, ezért utasittatott a törvény- hatóság, hogy a községi határozatot érdemben bírálja felül. A törvényhatóságnak tehát a mostani közgyűlésen a miniszter ezen rendelkezése értelmében érdemi határozatot kell hozni a már felette sürgős fizetésrendezés és a szervezési szab lyrendelet kérdésében. A határozatokat a törvényhatóság — remélhetőleg — annál inkább jóhagyja, mert a községi szervezési szabályrendelet időközben az állandóválasztmány észrevételei értelmében átdolgoztatott. A községi alkalmazottak a fizetésrendezés késedelmes elintézése folytán őket ért hátrányokért aként lettek kárpótolva, , hogy a régi fizetésük és a tervezett felemelt fizetés közötti különbözetet a képviselőtestület — ez év január 1-től kezdődő hatállyal — drágasági pótlék címén megszavazta részükre, amely határozat szintén a mostani! közgyűlésen fog jóváhagy s alá kerülni. A tárgysorozatba felvett ügyek közül felemlítjük még a békéscsabai rendőrök fizetés felemelését, amelynek értelmében a csabai községi rendőrök fizetése igazán gavallérosan rendeztetett. A tárgysorozatba felvett többi ügyek nagyrésze szintén fizetésfelemelések, jutalmazások, több kisajátítási szerződés stb. Legvégül külön kiemeljük Köröstarcsa határozatát, melyszerint a régi községi ovoda épülete 6000 korona költséggel községi másodorvosi lakássá átalakíttatott, amely dicséretes intézkedéssel a község a másodorvosi állásnak állandó j és megfjlelő egyénnel leendő betöltését nagyban előmozdította és ezáltal a közegészségügy helyes ellátásának tett követésre méltó szolgálatot. Tanügy. A gyulai róm. kath főgimnáziumban a jövő iskolaévet megnyitó teendők sorrendje a következő: Augusztus 30-án délelőtt 10 órától 12-ig és délután 3-tól 6-ig javitóvizsgálatok. Augusztus 31-én reggel 8 órától 12 ig és délután 3-tól 6-ig fölvételi pótló és magánvizsgálatok és a javító vizsgálatoknak netalán elmaradt része Szeptember 1-én, 2-án és 3-án délelőtt 8 —12-ig beiratások. Szeptember 5-én reggel nyolc órakor Veni Sancte a józsefvárosi templomban, utána a fegyelmi szabályok felolvasása és osztályrendezés A rendes előadások, tekintettel a katonai elszállásolásokra, ezidén szeptember hó 16 án kezdődnek. A beiratásokra vonatkozólag a mélyen tisztelt szülők és gyámok figyelmébe ajánljuk a következőket: A szerződés 10. pontja szerint a jelentkező tanulók valláskülönbség nélkül, egyenlő tandíj mellett vétetnek fel, de túlnépesedésnél elsősorban a békésvármegyei katbolikus ifjak, ezután a gyulai lakosok fiai valláskülönbség nélkül, harmad- sorban a nem békésvármegyei ifjak bírnak előnnyel a fölvételre nézve. Mivel a II—-Vili osztályokban túlnépesedés nem várható, e pont csak az I osztályra jelentkező tanulóknál fontos A felvételnél mind a tanulónak mind atyjának, vagy anyjának, esetleg ezek megbízottjának személyes megjelenése szükséges A beiratások napján a múlt tanév végén jelentkezett tanulók is tartoznak megjelenni. A felvételre jelentkező tanuló tartozik magával hozni 1. legutolsó bizonyítványát 2 Születési bizonyítványát (az 1895. október 1 után születettek az állami anyakönyvi hivatalból). 3. Ujraoltási bizonyítványát. (Aki ujraoltási bizonyítványát intézetünknél egyszer már bemutatta, azt újra elhozni nem tartozik) A más középiskolából jövő tanulók kötelesek összes középiskolai bizonyítványaikat és a legutóbb végzett iskolaévről szóló értesítőjüket is volna; de belepusztult. Fölkötötte magát. Aztán most ott a sok árva, mög az asszony . Hát csak lö- gyön lelkűk az uraknak is . . De lehetett is azokkal okosan beszélni! Most itt van ni Ez az irás már azt magyarázza, hogy árverezik Kettőezer korona Hogy még micsoda nagy veszödelöm nem származik egy hitvány kis irás után . . 1 ? Egy nap, Jjét nap s megpörgetik a kis örökség fölött a dobot Mög Amennyi lelkűk van az uraknak, azok mögpörgetik. Föl s alá járt a szobában, miközben a cédulát indulatosan lobogtatta — Ne neköd fakturás ember! Ne neköd ! Egyszerre hirtelen megtorpant, — Nini! — Hátha valami fogas fiskális tudna rajta «gyet okosan csavarintani! Belekapaszkodott ebbe az utolsó szalmaszálba Hátha ? A gölődinszömü fiskálisról sok minden hir kering. Az kimossa a legszennyesebb ingöt; kire- perálja a legelvetemödöttebb apagyilkos böcsületit Legalább is így vélekednek róla a faluban. Csak mög kék azt tróbálni. Nohát. Öt pengőt rászán az embör. Az asszony is noszogatta : — Csak mönnyön kend, mönnyön . . . Péter gazda hát neki vetélködött a három órai uitnak. Öt pengőt becsusztatott a kis lajbli zsebbe. Ha jó tanácsot ad a fiskális, lögyön mivel fizetni Igaz, hogy öt pengő is pénz, de micsoda az ezör mellett. Semmi. Még az árnyékát se födi be. Épp ezért még egy másik ötöst is kinyálaz a ládafiából s azt is mellé csúsztatja az előbbinek Hadd barátkozzanak. Addig — ameddig Jó az, ha van a lajbli-zsebbe egy kis fölösleges költség, mert sohse tudható, mikor mi éri az embört ! * Péter gazda egy kis utánjárással rátalált a gölődinszömü fiiskálisra s elmagyarázta neki a dolgát. Így, meg úgy . . Aztán elővette az Írást s megmutatta : — Ehun-e .... Ebbe azt Írják, kogy licitálnak . . A fiskális beletekintett az Írásba — Az ám . . . Az van benne . . . — Hát most má mi lösz? kérdi Péter. — Semmi. —- Semmi ? — Itt már nem lehet segíteni . . . — Nem lőhet ? — Nem. — No hát akkó, — szól nagy elszántan Péter gazda, — nem is élőm én túl ezt az esetöt . . . Isten engöm, hogy nem élőm túl! Az ügyvédnek megesett a szive Péter gazdán. — Ejnye no, hm . . . Azt akarta mondani, hogy tagadja le az Írást, de már azt Péter nagy botorul elismerte. Milyen is a paraszt . . . így nincs más mód . . . Azaz hogy egy még volna . . . Megbillentette hát a fejét. — Egy mód még volna . . . — Volna? — kapaszkodott a szóba Péter gazda.-- Ha kend rászánna hat-nyolcszáz koronát. Péter úgy tett erre a tanácsra, mint aki sokalja a költséget. Legyintett a kezével — Hatszáz . . . Ellenben erősen odafülelt a fiskálisra, hátha csakugyan kibuggyant a száján valami öt pengős gondolatot — Akkor oda-adom — tette föl magában — oda én, még a másik ötöst is. Az ügyvéd odahajolt Péter füléhez s suttogva magyarázott neki Nono. A falnak is lehet füle. — Van egy emberem, azt kiküldőm az árverésre, az majd a vevőszándékú gazdákat 10 — 20 koronájával lekenyerezi, a takarék emberének is nyom annyit a markába, hogy az többre ne bebecsülje a házat egy ütet taplónál s igy a becsáron alul négy-ötszáz koronáért megveszi . . . Gúzs Péter bólintott a fejével, amivel azt jelezte, hogy kezd nála derengeni — Kendnek meg én átadom, a költségeim megtérítése mellett . . . úgy cirka nyolc-kilencszáz koronáért . . . Péter gazda fejében kergetőztek a gondolatok. Nini! Hogy ez nem jutott az eszébe . . . Mégis csak srófra jár a fiskálisok esze. Hát hiszen ha ennyiből mögeshetik, ahhoz nem éppen szükséges idegön embör, cenzár . . . Van két jó sógor . . . — Csak aztán, — intette Péter gazdát a fis-
