Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-18 / 33. szám
1912. augusztus 18. Békés 5 pesti és ifjú Székács József orosházi lakosok között létrejött adásvételi szerződés. 38. Nagyszénás községben utcaszélesités céljaira szükséges területek megszerzésére vonatkozó kisajátítási egyezségek. 39. Körösladány község és Csikós István között létrejött adásvételi szerződés, 40. Füzesgyarmat község és Fekete András között kötött ajándékozási szerződés. 41. Békés község és Fülöp József békési lakosok között létrejött haszonbéri szerződés. 42. Békés község által utcaszabályozási vonal betarthatása végett megszerzendő területekre vonatkozó kisajátítási egyezségek. Tanügy. A gyulai róm. kath. főgimnáziumban az iskolai tanév nem szeptember elején, hanem szeptember Ló 15-én kezdődik meg, illetőleg ekkor veszi kezdetét a tanítás. Az elhalasztás azért törtéuik, mert Gyula városa is tudvalevőleg bele esik a trónörökös részvételével tartandó nagy hadgyakorlatok területkörzetébe és a főgimnázium épülete szeptemb >r 7-től 12-ig katonai elszállásolási célra fog szolgálni. Ily értelemben rendelkezett, mint egyházi hatóság a váradi püspök a főgimnázium igazgatóságához intézett rendeletében. A főgimnáziumi beiratások azonban a rendes, illetőleg már kijelölt időben fognak megtörténni. Hetosztályu polgári iskolák. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter és a fóldmivelésügyi miniszter egyetértőieg az orosházi polgári iskolákat bétosz- tályu polgári iskolává szervezte át. Az átszervezett hétosztályu polgári iskolának ötödik osztálya uj tantervvel az 1912—1913-ik tanév elején megnyílik, a hatodik és hetedik osztályok megnyitása folytatólagosan következik. Napközi Otthon. A csabai áll. polg fiúiskola igazgatósága az intézetben „napközi otthont“ létesít, a jövő évi iskolai évtől kezdődőleg, mely otthonban a növendékek ebédet és vacsorát fognak kapni; hetenként ötször húslevest, húst és tésztát, kétszer hamis levest és főzeléket; vacsorára ötször húsételt és kétszer főzeléket. Egy étkezésre egy növendék 16 gramm húst és 25 deka kenyeret kap. A tiz hónapi ellátás dija, ebéd és vacsora 200 korona, azaz havi 20 korona, mely havonta, vagy negyedévenként előre fizetendő. A napközi otthonba való felvétel végett az iskola igazgatóságánál kell jelentkezni e hó végéig. A békési ref. gimnázium értesítőjét az elmúlt 1911—12. iskolai évről Kórber Tivadar gimnáziumi igazgató állította össze kiváló szakértelemmel és tudással. Az értesítő első bevezető cikkét dr. Batta István tanár irta a színes fotografozás történetéről. E minden tekintetben tudományos alapon álló cikk után következik az egyes osztályok elvégzett tananyaga, az igazgató-tanács, az intézet személyzete s az iskolaév története, mely utóbbinak keretében az igazgató meleg szeretettel parentálja el az intézet korán elhunyt fiatal tanárát, Hőgye Jánost, kiben a magyar tanügy egy lelkes, szakavatott munkást vesztett el. Ösztöndíjat kapott négy tauulo 1240 koronát, pénzjutalmat 28 tanuló 380 koro nát, könyvjutalmat 21 jeles tanuló. Érettségi vizsgára jelentkezett 17 tanuló, kik közül jelesen érett 3, jól 3, egyszerűen 8, elbukott 3. Egy-egy fejezet számol be a2 iskola szertárainak ez évi gyarapodásáról, melyet követ az iskolaorvosi jelentés, az önképzőkör, gyorsírókor működése, beszámolás a segélykönyvtárról és a tornaversenyekről, majd egy részletes és tanulságos cikk számol be a tanulmányi kirándulásról a Magas-Tátrába, melyen 24 tanuló vett részt 5 tanár vezetése mellett. A munkasgim- názium és a céllövészet ismertetése után következik a tanulók névsora érdemsorozattal és a statisztikai rész. Az intézetnek volt az elmúlt évben 19 tanára, 216 rendes és 12 magántanulója. Magavisel tből 2 tanuló kapott kevésbbé szabályszerűt, igazolatlanul mulasztott órák száma 44, egy tantárgyból bukott 19, kettőből 6, több tantárgyból 7 tanuló. Végül tájékoztató van a szállásadók részére s a szeptember elejére tervezett aldunai tanulmányi kirándulás utótervére s a jövő tar.évre a szülők részére egy részletes tudósítás. Hirefe. Őfelsége a király mai születésnapján és kedden Szent István király napján reggel a róm. kath. főtemplomban ünnepélyes isteni tisztelet lesz, amelyeken részt vesznek a hatóságok és kivonul a helyben állomásozó m. kir. honvédség is. Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. A vármegye törvényhatósági bizottságát az alíspín a f hó 29-én tartandó rendkívüli közgyűlésre hívja össze. A rend- | kivüli közgyűlésnek összehívását az a körülmény tette szükségessé, hogy egyes községi ügyek elinté- I zése halasztást nem tűr. Ilyen ügyek : a békési és j szárvasi betonjárdák építése tárgyában megkötött szerződések, továbbá a békési községi alkalmazottak fizetésrendezése tárgyában hozott belügyminiszteri döntés alapján ujabbi határozatot kell hozni a törvényhatóságnak. A belügyminiszter sürgeti a járási számvevői intézmény reformja tárgyában a törvény- hatóság által adandó vélemény felterjesztését. Sürgős természetű továbbá a kórházi építkezéssel kapcsolatos felülvizsgálati jegyzőkönyvek alapján a kötbérek elengedésének kérdésében hozandó törvény- hatósági határozat. Azoufelül több soronkivüli elintézést igénylő ügydarab vétetett fel a tárgysorozatba, amely 42 pontból áll. A rendkívüli közgyűlés tárgyairól jövő számunkban részletes tájékoztatást nyuj tunk. Végül megjegyezzük, bogy a tárgysorozatban politikai természetű tárgy nem szerepel, továbbá, hogy a tárgysorozat már ki is van nyomatva és a törvény értelmében a rendkívüli közgyűlésen más ügy mint amely a tárgysorozatba fel van véve, nem tárgyalható. Családi pótlék. Megírtuk, hogy a vármegyei tisztviselők közül azok. akik a vármegyei házi pénz tárból kapják fizetésüket a családi pótlékot már megkapták. A közúti alapból és a kórházi alapból dotált tisztviselők családi pótlékának kiutalása tárgyában külön miniszteri rendelet kiadása helyeztetett kilátásba. Ez a belügyminiszteri rendelet a kórházi tisztviselőkre vonatkozólag megérkezett. Eszerint családi pótlékban részesitendők a rendszeres fizetés mellett alkalmizott kórházi tisztviselők. Az ideiglenesen alkalmazottak részére azonban nem j ir családi pótlék. A szükséges összeg a kórházi alapból utalandó ki, a belügyminiszter ennek a szükségletnek végleges elszámolása iránt később határoz. A vármegyei pótadok kivetese tárgyában alkotott 1883. évi XV. t.-cz tudvalevőleg aképen rendelkezett, hogy a vármegyék közigazgatási, kulturális, közgazdasagi szükségleteik i dézésére 5 százalékig terjedhető pótadót vethetnek ki; a vonatkozó határozatot azonban a jelenlevők kétharmad többségével kellett hozni. A törvénynek ez a rendelkezése olyan vármegyékben, mint Békás, ahol a földmivelő elem igen nagyszámmal vau a megyebizottságban kép iselve és amely elem minden fillér megszavazásától irtózik, igen nagy nehézségeket okozott az évi költségvetés megalkotásánál. Közismert dolog, hogy Békésvármegyében több mint 20 év óta csupán egy peicent közigazgatási pótadó megszavazását szokta a vezetőség kérni, amely összegnek megfelelő, mintegy 30000 korona vetetik fel a vármegye minden évi költségvetésébe, olyan kiadások fedezésére, amelyeknek állandó viselésére a vármegye magát már előzőleg lekötötte. Jóllehet, a legtöbb vármegyében 3—4—5 százalék a pótadó, Bekésvár- megye törvényhatósági bizottságában mégis minden évben — ezt az egyetlen percentet — csak a legnagyobb nehézséggel, úgyszólván furfanggal lehetett megszavaztatni, sőt volt eset, hogy a pótadó megszavazásához szükséges kétharmad többség nem volt elérhető vagyis a pótadó leszavaztatott. Úgy látszik, a vármegyék többségében ugyanaz volt az állapot mint Békésvármegyében, hogy a közigazgatási pótadó megszavazása a kétharmad többség miatt csak nagy nehézséggel volt elérhető. A legújabban alkotott és legutóbb szentesített törvény azonban aképen módo sitotta az 1883, évi XV. törvénycikket, hogy a közigazgatási pótadó megszavazására elegendő az egyszerű többsége a jelenlevőknek, tehát ezentúl nem szükséges a kétharmad többség. A törvénynek ezen most emlitett rendelkezése folytán természetesen sokkal könnyebb lesz a szükséges pótadó megszavazását elérni. Érthető ugyan, hogy ezt az újabb s a tarthatatlan állapotok folytán igen kívánatos törvényes rendezés, a vármegye vezetősége nagy örömmel fogadja, mert a szükséges anyagi eszközök nélkül helyes és zavartalan adminisztráció lehetősége is akadályokba ütközött. Az uj törvény még egy másik üdvös rendelkezést is tartalmaz. Nevezetesen, módot nyújt a törvényhatóságoknak, hogy az eddigi 5 százalékon felül, kizárólag a vármegyei t. nyugdíjalap céljaira, ha az 5 százalék pótadó már ki van merítve, szintén egyszerű szavazattöbbséggel, még 2 százalékos pótadót szavazhasson meg. Békésvármegye ebben a tekintetben szerencsés helyzetben van, mert hisz a törvény által megengedett 5 százalékból eddig csupán 1 százalékot vett igénybe, tehát belátható időn belül nem kerül a sor arra, hogy a 2 százalékos t. nyugdijpótadót megszavazni kellessen. Legtöbb vármegyében azonban a törvény által megengedettt 5 százalékos pótadó ki lévén merítve, a 2 százalékos pótadóra szükség nincs. Megemlítjük, hogy Békésvármegye tiszti nyugdíjalapja ezidőszerint már több, mint 15000 korona évi deficittel küzd, amelyre eddig azért nem kelletett pótadót szavazni, mert ezt a hiányt az egy százalékos közigazgatási pótadóból, továbbá a katonaelszállásolási alapnak tekintélyes maradványából lehetett fedezni. A deficit az uj törvény által megállapított magasabb fizetések következtében azonban egészen bizonyosan jövőre még sokkal több lesz, úgy hogy mihamarabb elérkezik az idő, hogy a vármegyének az egy százalék helyett magasabb pótadót kell megszavazni a hiányok fedezésére. Érdekes közigazgatási bírósági döntés. Békéscsabán a legtöbb adót fizetők folyó évi névjegyzékébe a főszolgabíró felvette gróf Hoyos Miksánét; felebbezés folytán az alispán akép határozott, hogy nevezett helyett a férjnek gróf Hoyos Miksának felvételét rendelte el. Az alispáni határozat ellen dr. Hollá?ider Lipót békéscsabai lakos által felebbezés adatván be, a közigazgatási bizottság rendkívüli érdekes vita után, amelyben a bizottságnak több tagja részt vett, az alispáni határozat mellett 5 en, ellene L bizottsági tag, szemben az ügyészi előadinánnyal 2 szavazat ellenében az alispáni határozatot helybenhagyta. A közigazgatási bizottság határozatát Holländer panasszal támadta meg. A közigazgatási bíróság döntését most hozta meg oly módon, hogy a a békéscsabai legtöbb adót fizetők névjegyzékéből gróf Hoyos Miksa törlését elrendelte, vagyis azt az álláspontot emelte érvényre, amelyet az előadó tiszti főügyész képviselt. A közigazgatási bíróság Ítéletének indokolása csak annyi, hogy a törvény értelmében a férj államadójába a nő adója csak akkor számit, ha a nő vagyonát kezeli. Jelen esetben a férj : gróf Hoyos Miksa nem fizet saját személyében semmiféle adót, vagyis nincs olyan államadója, amelyhez a nő államadója hozzászámítható lenne. A vármegye közbiztonsága a múlt hóban. A esendőrség jelentése szerint előfordult a múlt hóban 136 bűneset, amelyek — egy kivételével — mind kiderittettek. Elfogatás szüksége 25 esetben fordult elő, a feljelentések száma 193 volt. A bűnesetek között volt 12 testisértés, 18 lopás, 12 gyujtogatási eset, 3 ember élete elleni támadás, okiratharaisitás 2, rágalmazás 4, orgazdaság 3 stb. Államsegélyek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a vármegye központi közművelődési bizottságának az 1911 — 12. tanév folyamán tartott szabadoktatási előadásokért 2008 korona; Árdeleán János József és Beles Vazul kétegyházi kör. kel. lelkészeknek egyenként ‘200 korona államsegélyt utalványozott. Beszámoló beszéd. Lukács György, városunk köztiszteletben és szeretetben álló országgyűlési képviselője jövő vasárnap, f. hó 25-én Gyulára érkezik és még aznap délelőtt 11 órakor beszámoló beszédet tart a város közönségének az országgyűlés, illetőleg képviselői működéséről.
