Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-18 / 33. szám

1912. augusztus 18. Békés 3 Az adókivetés előkészítésének súlypontja ugyanis az adókötelesek összeírására rendelt bizottságok mű­ködésén nyugszik. Az összeiró-bizottság, mely minden évben alakul, 3 tagból és ugyannyi póttagból áll. Elnökét és helyettesét lehetőleg a pénzügyi tiszt­viselők, vagy a községi (városi) alkalmazottak sorából, ha pedig a községben más alkalmas egyének talál­hatók, ezek közül minden év október havában a pénzügyigazgatóság jelöli ki ; a két tagot és három póttagot pedig a községi elöljáróság (városi tanács) az adózók közül szintén minden év október havában választja. A ki a választást alapos ok nélkül el nem fogadja, a községi szegényalap javára 100 koronáig terjedhető pénzbírságban marasztalható el. Ilyen bizottság a szükséghez képest egy városban több is alakítható. A bizottságnak teendője az adókötelesek össze­írása. Azonban a bizottság általános adóösszeirábt (házról-házra járás utján) nem végez, mert az adózók legnagyobb részét, a beadott lakásjegyzék, személy- bejelentő iv, előző évi adófőkönyv, házadó kataszteri törzsiv, földadó kataszteri birtokiv, tőkekamatadó lajstrom stb. utján megtalálja. A vallomási ivek kivételével minden egyéb adat a bizottság rendel­kezésére bocsátandó, amely adatokból a bizottság az összes adózók névjegyzékét megállapítja. Megálla­pítja azt is, kik adóznak önállóan és kik a közös háztartás fejével együttesen Elbírálja kiknek a jövedelme nem baladja meg a 800 koronás létmini- umo’, megállapítja, illetőit g felbecsüli az adókötelesek vagyoni és kereseti viszonyaiból — esetleg mások meghallgatásával is — mindenkinek valószínű össz­jövedelmét s minden egyes adózóról külön összeirási jegyzékei készít. Ezek a jegyzékek a pénzügyigazga- tósaghoz beküldetnek, s az ott őrzöT vallomási ivek adataival történő egybevetés és esetleg szintén tanuk, szakértők meghallgatása alapján, a pénzügyigazgató­ság által kirendelt kincstári előadó adókiszámitási javaslatokat készít. A jövedelemadót, — mint azt múlt heti cik­künkben említettük — az általános kereseti adóval egyszerre, az adókivető-bizottság veti ki. Ennek mű­ködése az eddigi hasonló bizottságtól abban külön­bözik, hogy joga van a tárgyalásról elmaradt adó­kötelest felvilágosítás adása végett szükség esetén beidézni, az adózótól egyes meghatározott kérdésekre írásban is feleletet kérni (pl. miből fedezte a bizott­ság előtt ismeretes valamely nagyobb kiadását, mi­ként használja a részére jutott örökséget, eladott házának vételárát miként hasznosítja stb ) esetleg a nyereség és veszteség számlát tőle bekö'vetelní ; nem szabad azonban a bizottságnak szem elől tévesztenie azt, hogy az adózó üzleti titkainak feltárására semmi szin alatt sincs kötelezve. Joga van a tárgyalásra tanukat és szakértőket meghívni a ténykörülmények bősz erővel mélyítették Vándory húsába. Szorításuk intenzív fájdalmat okozott a férfinak. E rettentő pillanatokban tisztán, világosan gondolkodott Vándory. Látta, hogy a hajó megáll, matrózok egy csónakba ugrálnak Legalább tiz perc mig ideérnek. Tiz percig az ő ereje nem bírja. Hátrafordult. A halál rémülete eltorzította a két asszony arcát A sok nyelt víztől félig eszmé­letlenek voltak már. Vijjogtak, öklendeztek s me­redt, őrült szemekkel néztek Vándoryra Vándory még egy nagy, erős tempót csinált. Aztán érezte, hogy ereje fogytán van. Karjai, mintha merevülnének, lábait nem érezte, mintha valami nehéz, idegen testet alkotnának. Úszó tempói gyön­gültek, mozdulatai önkéntelenekké gépiesekké vál­tak Erőlködés közben kinyitotta a száját s az utá­latos sós viz majd szétfeszítette a gyomrát. Öntudata elhagyta s képzeletei már csak az életösztönből fakadtak. Még egyszer felmerült előtte a két asszony képe. Az egyiké, aki szeretett, a másiké, akit feleségül vett Aztán nem látott, nem hallott, nem gondolt semmit . . . Egyszerre érezte, hogy sülyed Utolsó, két­ségbeesett erőlködéssel még egyszer a viz színére küzdötte fel magát s ekkor a jobb oldalához ka­paszkodott asszony, a felesége megmozdult. Fel- kuszott egész a Vándory karjáig s ebbe kapaszko­dott. A kar ezzel teljesen munkaképtelenné vált Megint a viz alá sülyedtek Ekkor Vándory megrázta a jobb karját, lerázta róla az asszonyt s ellökte magától. A szabadjára hagyott test eltünt mellőle Terhétől megszabadulva Vándory ismét ki­emelkedett a vízből s tele szívta a tüdejét levegő­vel. Bágyadt reflekszmozdulatokkal paskolta a vi­zet, de ez elég volt arra, hogy egy ideig a viz színén tartsa magát. . . . Mikor eszméletre téri, már ott feküdt a mentő csónakban. Mellette feküdt Vilma, aki a ki­állott gyötrelmek után keservesen sirt. A felesége nem volt a csónakban. Holttestét a sietős dolgu matrózok nem találták meg. Vándory felnézett a ragyogó, tiszta, kék menny­boltozatra és elátkozta az életét tisztázására, könyvvizsgálatot elrendelni, ha a fél az üzleti könyvek betekintését maga ajánlotta fel. E szerint tehát a jövedelemnek felbecsülése tulajdonképen háromféleképen történik. Az összeíró bizottság, a kincstári előadó és végre az adókivető bizottság utján. A kivető bizottság adómegállapitása ellen a felszólamlási bizottsághoz van felebbezésnek helye, ennek határozata ellen bizonyos esetekben a köz- igazgatási bírósághoz intézhető panasz. A közigazgatási bizottság ülése. (Augusztus 12.) A közigazgatási bizottság augusztus 12-én tar­totta rendes havi ülését. Az ülésen a 10 választott bizottsági tag közül csupán dr. Ladies László, Dombi Lajos, Varságh Béla és Horvay Mihály voltak jelen. Az ülés lefolyásáról mindössze annyit írhatunk, hogy csupán egy tárgynál volt felszólalás Varságh Béla részéről, egy békéscsabai építkezési ügyben. Az ösz- szes ügyek kivétel nélkül az előadói javaslatok ér­telmében intézteitek el Az ülésen jelen voltak : Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy | Gyula árvaszéki elnök, dr. Z'óldy Géza főügyész, dr. Z'óldy Janos főorvos, Zádor Mór kir. pénzügyigaz­gató, dr. Horváth Dezső km. segédtanfelügyelő, Horváth Béla az államépitészeti hivatal főnöke, Pfeiffer István közgazdasági előadó, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes s a fent felsorolt 4 válasz­tott bizottsági tag. Elnöklő alispán az ülést megnyitván, mindenek­előtt bejelentette, hogy a vármegye főispánja sza­badságon van, miért is az elnök lés feladata őt illeti, továbbá üdvözölte Horváth Bélát, az államépitészeti hivatal uj főnökét, akit a bizottság készséges támo­gatásáról biztosított, Horváth Béla maga részéről is kérte a bizottság támogatását. Azután első tárgyként az alispáni jelentés ada­tott elő, melyet a bizottság tudomásul vett. Az al­ispáni jelentés a következő : A közbiztonsági viszonyok eléggé kedvezőknek mondhatók, amennyiben — eltekintve a kisebb utcai verekedésektől — a személybiztonság 8 súlyosabb és 5 könnyű testi sértései, mig a vagyonbiztonság 25 kisebb lopási esettel zavartatott meg. A tettesek — kevés kivétellel — kinyomoztalak és ellenük a I büntető eljárás megindittatott. A még ki nem nyo- j mozott tettesek kinyomoztatása céljából a szükséges j intézkedések megtétettek. A békési járásban 1 sikkasztás és egy magán- ; laksértés fordult elő, Tűz a vármegye területén az elmúlt hónapban 21 esetben volt, főleg takarmányfélét, ruhaneműt és ' lakóházat hamvasztott el. A tüzesetek folytán fel­merült károsodás azonban tekintélyes részében meg­térül A tüzesetek — a megejtett nyomozás adatai szerint — nagyobb részben vigyázatlanság, legtöbb­ször a felügyelet nélkül hagyott gyermekek, több esetben villámcsapás, 1 esetben pedig a mozdonyból kipattanó szikra következtében keletkeztek. A tüzesetek közül külön megemlítem a Makai I Antal szeghalmi lakos gőzmalmának leégését és a Cserven Janos orosházi lakos tulajdouát képező szél- i és villanymotor malmának leégését. A tűz által oko- ; zott kar e két esetben 70 000 korona, amely azon . ban biztosítás folytán megtérül. öngyilkosság hat esetben, baleset tiz esetben fordult elő. A 10 baleset közül 5 halállal, 5 ped g súlyosabb és könnyebb természetű sérüléssel vég­ződött. Az átlag termés, amint az eddigi cséplésered- ményekből következtetni lehet: búzából és árpából 5—6 mm. között, a zabból pedig csak 4—5 mm. között lesz. A julius hó folyamán leesett átlag 40 m/m eső kitűnő hatással volt a kapásnövenyek fejlődésére, úgy. hogy a répa, dohány, tengeri, de különösen az utóbbi már régen nem látott jó termést Ígér. A takarmány-terméssel is meg lehetnek az idén a gazdák elégedve. Az állatok eltartása nem fog nagy gondot okozni nekik. Aratómunkás elég drágán ugyan, de mindenütt volt kapható. Az aratási munkák — kivéve a szeg­halmi járást— teljes rendben folytak le. Ott ugyanis munkamegtagadás 6 esetben történt. Julius hó 3-an Deulsch Arthur szeghalmi töviskesi bérletén 96 arató, julius hó 4-én Jakal lfy Jenő füzesgyarmati kertész­szigeti gazdaságában 47 arató, julius hó 8-án Basch Simon füzesgyarmatt pázmáni bérletén 19 arató, julius 12-én ugyanott 85 arató, Kiss Antal szeg­halmi pusztatordai gazdaságában pedig 36 arató, végül julius hó 31-én báró Eould Jenőcé szül Springer Mária bárónő füzesgyarmati, rakoncási gaz­daságában 31 cséplőmunkás tagadta meg a munka teljesítését. Ezek közül az esetek közül 1 esetben a munkások büntetés nélkül munkába állottak, 5 eset­ben a munkások egyenként 30 napi elzárásra Ítél­tettek. Az utóbbi 5 eset közül 1 esetben a munkások az elitélés után nyomban, 3 esetben pedig 2—3 napi elzárás büntetés kiállása után, miután a munkaadó őket visszafogadta, a munkát teljesítették. Ellenben a báró Eould Jenőné szül. Springer Mária bárónő rakoncási gazdaságában a cséplési munkát megtagadó munkások, miután a 30 napi elzárást kimondó Ítélet­ben megnyugodtak, a büntetést nyomban megkez­dették és jelenleg is elzárva vannak. Bár az ipar és kereskedelem terén különösebb föllendülés nem észlelhető, de a munkások szép ke­resete, a gazdák eléggé jó termése az ipari és ke­reskedelmi viszonyokra is kedvező hatást gyakorol. Az ipari munkások körében sztrájkra való haj­landóság nem észlelhető. A közigazgatás menete általában zavartalan volt. A békéscsabai járás főszolgabirája Bajcsy Gusz­táv községi állatorvos ellen jogerősen elrendelt fe­gyelmi viszgálatot befejezte és hivatali engedetlen­ség címén nevezettet — miután még büntetve nem volt—legenyhébb büntetéssel, dorgálással büntette. Békés községnél a Balogh Iipre segédjegyző adóügyi jegyzővé történt megválasztasa folytán meg­üresedett segédjegyzői állásra folyó évi julius hó 4-én Meixner József választatott meg, ki állását már el is foglalta. Köröstarcsa községnél Kis Pálné szülésznő és Vámos Sándor fogyasztási ellenőr állásukról lemond­tak. Az állásokra a pályázat meghirdettetett. Orosházán Jávorcsik Pál, Csnrváson Büky Lajos állásától felfüggesztett segédjegyzők állásukról le­mondottak. Orosházán Hering János községi Írnok elhalt Pusztaföldváron az üresedésben volt községi orvosi állásra dr. Tamkó Károly választatott meg. Itt említem meg, hogy Kétegyháza községben az ottani csendőrség az újabb időben azt tapasztalta, hogy egynéhány román ajkú kétegyházi lakos a ma­gyarság ellen rendszeres izgatást folytat. A további fejleményeket a főszolgabíró állandó figyelemmel kíséri, sőt magam is figyelemmel kisé­rem s gondom lesz rá, hogy a nemzetiségi béke lehe­tőleg mfgóvassék. A törvényhatósági főállatorvos jelentése szerint a vármegye múlt havi állategészségügyi állapota ki­elégítőnek nem mondható, mivel a ragadós állati betegségek a szokottnál lényegesen nagyobb szám­mal mutatkoztak s közöttük a sertésorbánc Füzes­gyarmat és Szeghalom községben járványos elterje­dést nyert. A sertésorbáncon kívül jelentékenyebb számmal a lépfene betegség lépett fel és pedig 9 községben, összesen 18 udvarban. A ragadós állati betegségek tömegesebb jelentkezése folytán úgy az állatforgalom, mint a gazdasági üzem lényegesebb korlátozást szenvedett, nemkülönben a betegségek következtében beállott elhullási veszteség is számot­tevőbb volt. Elhullott julius havában összesen 34 1 drb nagyobb és 428 drb kisebb hasznos háziállat. A folyó év első felében a vármegye terülelére enged lyezett marharakodó állomásokról a külfö'dre és a hazai nagyobb piacokra elszáliittatott: 9518 drb szarvasmarha, 2660 drb juh és 45012 drb sertés, ebből hízott sertés volt 26444 drb. A közigazgatási bizottság Békésszentandrás községnek azt a kérelmét, hogy a községben egy csendörkülonitmény állíttassák fel, mert a községi rendőrség különösen az ifjabb generáció e durvulása miatt nem képes a közr< nd fentartása tekintetében fennálló kötelezettségének eleget tenni, pártolólag terjesztette fel a belügyminiszterhez A község a czendőrőrs felállítása esetén megfelelő ingyen helyi­séget és a három tagból álló különítmény minden tagja részére naponként és fejenként 40 fillér el­látási összeget ajánlott fel. Dr Z'óldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők vol­tak. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, légink bb a légzőszervek hurutos bántal- mai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. ditteria 10 megbetegedés és 3 halál. 2. vörheny . 34 » » 4 3. kanyaró 27 2 4. basi hagymáz 16 i » 5. szamárköhögés 24 » » 2 6. bárányhimlő 1 » » l összeg 112 megbetegedés és 13 h.(10%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt az uralkodó, amely maga egynegyed részét tette, vala­mennyi ragadós betegségnek. Lefolyása szelídnek mondható, mert a halálozási százalék 12 volt. El­terjedése sem mondható nagyarányúnak, mert majd­nem csak Szarvasra és Békéscsabára szorítkozott. A hasi hagymázosok száma kissé emelkedett. A beteg­ségek tovaterjedésének meggátlására a lehető ható­sági intéz edóseket mindenütt megtették.

Next

/
Thumbnails
Contents